Somogyi Néplap, 1974. május (30. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-25 / 120. szám

Fejlődés és gondok egy ktsz-nél Utánpótlás a háztájiból Gyorsabban szállíthatják a tsz-ek a zöldséget, gyümölcsöt a városka á várnc zöldséggel és gyű-1 sítés huszonkét százalékkal j másságra van szükség ahhoz, A Varos 8 nőtt ugyan, mégsem sikerül hogy ez megvalósuljon. Első­,T^CC+át^l0Wff alSözdmúlt- ! mmdi9 Vótolmj nem szükség- trban az áfész-ektől vár min- t iiitn temaja volt a Közelmúlt | SZeruen keletkező hiányt. A \ ban. Csak néhányat említve kaposvari járás valóban törek- ! denki nagyobb erőfeszítést. A __l.t: ...'ll . .. trA «rtci +<vn one óu - . . .... . • -t In /r-riTr _____l " • - — _ - _____j... t e zek közül: a városi tanács esi szjk arra, hogy éléskamrája le- a járási hivatal tanácskozását, j gygn a varoSnak, hiszen a tava­amikor együttműködési megái- ; -jy-j 055 vagonnál jóval többet, lapodást kötöttek; a városi párt-vb, a járási párt-vb együttes ülését és. végül a vá­rosi tanács végrehajtó bizott­ságának ülését, amelyen a zöldség-gyümölcsellátás a MÉK tevékenysége szempont­jából szerepelt a napirenden. Az újságban sziqtén több cikk jelent meg e témában, s épp e hasábokon alakult ki vita egyik olvasónk és a járási pártbizottság első titkára kö­zött. Dombóvári László két héttel ezelőtt ismételten nyi­latkozott, hangsúlyozva, hogy gyorsabban juthatna el a zöld­ség-gyümölcs a városba, ha jobban érvényesülne a terme­lőszövetkezetek, valamint a MÉK kölcsönös érdeke. Mint várható volt, a vita nem fejeződött be. Most a MÉK vezetői kapcsolódtak be a mindnyájunk ellátásáról he­tek óta folyó beszélgetésbe, fel­sorakoztatva saját érveiket. Dombóvári László első titkár, Kálmán Sándor titkár, illetve Vadalma Tibor, a MÉK főosz- tályvezetöje és Harcos Ferenc, a ,MÉK kaposvári kirendeltsé­gének vezetője vett részt ezen . „ . a beszélgetésen, amelynek va- ’ lófen egyetlen témája volt: hogyan lehetne még jobb Ka­posvár ellátása. 733 vagon zöldséget és gyü­mölcsöt szerződött a MÉK-kel az idén. , Dombóvári László két héttel ezelőtti nyilatkozatában is a termelőszövetkezetek gondjai álltak a középpontban, s ter­mészetesen ezen a beszélgeté­sen is erről esett a legtöbb szó. A járási pártbizottság első tit­kára leszögezte: azért tették szóvá az átvétel körüli szerve­zetlenséget, mert a tsz-eket a pártbizottság a zöldség-gyü MÉK vezetői így fogalmaztak: nincs módúkban tízezer terme­lővel kapcsolatot teremteni. A járási pártbizottság vezetői azonban úgy érveltek: arra vi­szont van ereje a MÉKmek, hogy ösztönözze a fogyasztási szövetkezeteket a szervezett felvásárlásra. Legalább az a zöldség, az a gyümölcs jusson el közfogyasztásra, amelyet a termelők is arra szántak, csak a felvásárlás hézagai, rend­szertelensége miatt nem tud­mölcs termelésére ösztönzi és a I nak eladni. Jó példaként ernlí városnak sem érdeke, ha a ve- tették hogy a nagyberkiek át gen a tsz-ek nyűgnek érzik vagy esetleg felszámolják a kertészeteket. S hogy ilyen ne fordulhasson elő, annak az a záloga, hogy amit megtermel­tek, időben és jó minőségben A MÉK vezetői elsősorban azt kérték, hogy a tevékenysé­gük nehézségeiről, az ellátás eredményeiről is többször és pontosabban tájékoztassák a lakosságot. Egyik fő gondjuk ugyanis az, hogy a kaposvári j piacon hiányzik az őstermelők, i a szövetkezetek felhozatala, j vagy pedig nagyon rendszerte­len. S ilyenkor mindenki a MÉK-et szidja, ha gyorsan el­fogy az áru a standokon és a boltokban. A lakossági értéke­kerüljön piacra. Ha jobb lesz a napi együttműködés, az átvé­tel, a minősítés, a szállítás üte­mezése, közös akarattal kikü­szöbölik a félreértéseket, ak­kor szívesen termel a szövet- ! kezet és jól jár a kaposvári la­kosság is. Vadalma Tibor meg- 1 hogy a termelői kedv erősítése a M,ÉK elhatá­rozott szándéka. A termelési biztonság növelése érdekében például azonnal megállapodtak hívják abban, hogy nyáron a tsz-ek minden este tízig beszállíthat­ják a friss zöldséget és gyümöl­csöt a kirendeltségre a saját kocsijukon. A költségeket ter­mészetesen megtéríti a MÉK. Más módon is javulhat a vá­ros ellátása. S ez a háztáji, a város környéki, az úgynevezett hobby-kertek fölösleges termé­kének piacra juttatásával érhe­tő el. Ez persze nem olyan egy­szerű, sokkal nagyobb rugal­, , tettek, hogy a érzik , ’ I veszik a zöldségét es a gyü­mölcsöt a szalacskai hegyen. Ezt a módszert kellene alkal­maznia a kaposvári áfész-nek is, hiszen a Kaposvárt körülve­vő dombokon, meg a Zselic- ségben sok-sok áru halmozó­dik fel. Ha a szövetkezet meg­határozott napokon meghirdet­né az átvételt, az áru nagy ré­sze a városi munkások asztalá­ra kerülhetne. Á megye hu­szonhat ipari szövetkezete közül — a múlt évi ered­mények alap­ján — három kapta meg a j Somogy megyei I KISZÖV ván­dorzászlaját. Köztük van a Kaposvári Vas­ipari és Mű­szaki Ktsz is. Nevével egyre gyakrabban ta­lálkozhatnak a megyeszékhely lakói, s jó hí­rük van a me­gye határain túl is. Több részlege — az elektroműsze­rész-, az autó­vagy a gumija­vító részleg a lakossági szol­gáltatásban dolgozik. A két részleg közül ezek fejlődnek a legdinamikusabban. Piacsek Gyuládé főkönyvelő asztalán a szétterített, aprólékos gonddal készített kimutatások pontosan mutatják a fejlődés ütemét. A legnagyobb forgalmat a járműjavítók és a gumijavitó részleg bonyolította le. Az utóbbi arról nevezetes — és ezt büszkén említik —, hogy egyedül csinál Somogy megyé­ben úgynevezett körfutózást: a kopott gumiköpenyeket felújít­ja, futófelületeket újjávará­zsolja. S munkájára eddig még nem volt panasz. Tavaly úgy döntött a szövet­kezet vezetősége, hogy korsze­rű műszerekkel és szerszámok­kal szerelik föl a járműjavító részleget, s kiszélesítik tevé­kenységét. Olyan körülménye­ket akarnak teremteni — mint ezt Sipos Kálmán, a ktsz mű­szaki vezetője elmondta —, hogy a gépkocsik garanciális javítását is elvégezhessék. Üj szakembergárfia dolgozik most itt. A ktsz a korábbi években is kiemelten kezelte a lakossági ( te az ebből eredő bevételt és I ez év első negyedében már i tizenkét és fél százalék szár- j mázott az úgynevezett fo- I gyasztási szolgáltatásokból. A múlt év első negyedé- ] hez viszonyítva a kétszeresé- j re nőtt járműjavító részle­gük termelési értéke. Bár a ktsz sokat fordít a rész­leg fejlesztésére (eddig közel 800 ezer forintot költöttek gé­pekre, műszerekre), mégis rá­fizetéssel dolgoznak. A javítá­sokat ugyanis a KPm által 1968-ban meghatározptt nor­mák szerint végzik, s ez azóta már elmaradt az alkatrészek tényleges árától. A szövetkezet összesen mint­egy 1 millió 600 ezer forintot költ a részleg fejlesztésére. Épül már — 300 ezer forintba kerül — a fedett járműtároló. ! A részleg szakemberei ugyanis I vállalják a karambolozott sze- I mélygépkocsik javítását, s j ezekét - védeni kell az esőtől, í Elkezdték egy autómosó cpi- ! tését is. A ktsz vezetősége nagy jövőt j lát a gumi- és a járműjavító ; részlegben. A megye az egy I lakorsa jutó gépkocsik számát I tekintve előkelő helyen áll, s egyre nagyobb gondja a tulaj­donosoknak, hogy minél köze­lebb, minél gyorsabban meg­javítsák hibás járműveiket. A szövetkezet elsősorban a ka­posváriakon segít. Harminc­négyen dolgoznak a részleg­ben, közülük harmincegy szak­ember. S hogy munkájuk bő­ven van, azt nemcsak a javi- I tásra váró — az udvaron egy- i más mellett álló — sok gép­kocsi bizonyítja, hanem az is, hogy ez év első negyedében a részleg termelési értéke elérte, az egymillió forintot. M. V A járási pártbizottság ve­zetői hamarosan tanácskozást tartanak az áfész-ek vezetőivei, s erre a MÉK vezetőit is meg- hátha sikerül meg­egyezni abban: hogyan, milyen ^ szolgáltatásokat. A múlt év el- módszerrel vásároljanak föl j ső negyedében tiszta bevéte- közösen minél több zöldséget I lüknek majdnem hat százaléka és gyümölcsöt. j ebből származott. Azóta azon­A vita és a párbeszéd tehát ban egy ü->abb rendelet jelent folytatódik, s 'ami a haszna .4 szülők parlamentje tapasztalatai Az iskola cs a szülői ház kapcsolata lesz: a javuló ellátás. L. G. meg, ami e körbe sorolta a ko­rábbiakban közületi szolgálta­tásoknak nevezettek egy részét is. Ez természetesen megemel­Százegy laká­cs uleabizottságot választottak fl megyei könyvtárral szemben épül (öl az ifjúsági ház Az utóbbi két hétben lakó- és utcabizottságokat választottak a kaposváriak. A belvárosban és a Kalinyin városrészben 58 lakóbizottságot, a családi há­zas városrészeken — a Cser­ben, a Donnerban, Toponáron, valamint a Pázmány Péter ut­cában — 43 utcabizottságot választottak meg. A megbí­zatások öt évre szólnak. Hotter István, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára így összegezte a most lezajlott választások tapasz­talatait: — A lakóbizottsági válasz­tásokat sokkal nagyobb érdek­lődés kísérte, mint az utcabi­zottságiakét. Ebből arra lehet következtetni, hogy kisebb a társadalmi igény az utcabi­zottságok iránt. A modern háztömbök lakói a közös gon­dok megoldásában sokkal jdb- ban igénylik egy választott társadalmi szerv segítségét. Nem akartuk, hogy a lakó­bizottságok választása panasz­nappá váljon, sok helyen még­is így történt. Hiszen a megol­dásra váró — legtöbbször köz­érdekű — panaszok itt is, ott is feltörtek. I Tölgyesi Zoltán, az észak- | ; nyugati körzet népfrontbizott- I ságának elnöke ezekre több | példát is elmondott. — A játszóterek problémá­ja, ez az egyre égetőbb gond mozgatta meg talán a legtöbb embert. Sok helyen elmond- j ták: a játszóterek építését ké­szek társadalmi munkával is segíteni, csak a tanács mond- \ ja meg, hogy hol és mit kell tenni. j Az új bizottságok felada­ta éppen az ilyen közössé- ! gi feladatok megvalósítása, I természetesen a lakókkal közösen. A sávházban pél­dául — ahol már korában lezajlott a választás — az ingatlankezelő vállalat szor­galmazta a lakóbizottság meg­alakítását. A lakók ugyanis korában egyenként kilincseltek j a vállalatnál, mert nem volt j választott szervük. A népfront hamarosan fó- I rumot szervez a lakóbizottsá- 1 gok tagjainak, s ott részlete- I sen foglalkoznak további ! munkájukkal is. A városi ta- j nács vezetői pedig a megye- székhely fejles tésének továb­bi elképzeléseiről tájékoztat- I 1 ják őket. B. F. 1 Elsősorban a város fiatal­sága érdeklődött aziránt, hogy hol és mikor készül el az új ifjúsági és úttörőház. Most el­dőlt: a Palmiro Togliatti Me­gyei Könyvtárral szemben épí­tik majd föl a fiatalok műve­lődését és szórakozását szol­gáló intézményt. Az eredeti beruházási program szerinti hely azért nem felelt meg, mert nagyon sok épületet kel­lett volna lebontani, sőt ki kellett volna telepíteni a ru­hagyár itt lévő üzemeit is. A tanács éppen ezért megvizs­gáltatta: hol lehetne kisebb költséggel, könnyebben meg­építeni az ifjúsági házat. A választás a majdani igazgatá­si központ északnj'ugati ré­szére esett. Itt, az óvodától délre, a könyvtártól keletre eső részen kisebb szanálás szükséges, a ruhagyárnak mindössze egyetlen üzemcsar­nokát kell lebontani. A városi tanács vb úgy ha­tározott, hogy e helymódosí­tással elfogadja az ifjúsági és úttörőház beruházási prog­ramját. A megyeszékhely mű­velődési központja alakul ki azzal, hogy ilyen közel lesz egymáshoz a könyvtár és az ifjúsági ház. Amíg nem nyit­ják meg az utcát a Május 1. utca felől, a város központjá­ból a Május 1. utca 21. számú hóz kocsibejáróján közelíthető mag az intézmény. Egy-két I érdekesség a tervből: a föld- j szinten kap helyet a tánc- és j kiállítási terem, az emeleten pedig a kamaraterem. Lesz benne könyvolvasó, több szak- I köri és klubszoba is. Az épü- ! let földszintjén üzlethelyiséget ! alakítanak ki az Ezermester- j boltnak. Az ifjúsági ház költsége — a számítások szerint — hu- j j szonnégymillió forintra rúg. | j Ebből húszmillió már rendel- j kezésre áll, a többi pénzt a vá­rosi tanács teremti elő. A be- j I ruházási program szerint két ! j ütemben épül meg az ifjúsá- j ! gi ház: az elsőben az alapvető j j funkciók ellátását szolgáló j j épület, a másodikban pedig a j négyszáznyolcvan személyes j I színházterem. A tanács terv- és munka- j ügyi osztálya azonnal meg- j í rendelte a kiviteli tervet, s azt j I kérte: november végéig ké- j I szüljön el. A terv- valamint az I építésügyi osztály a jövő hó- j j nap végéig kiválasztja azt a | I vállalatot, amely megépíti az ! j ifjúsági házat. S mivel min- , den építkezés megkezdésének előfeltétele a terület előkészí­tése. a végrehajtó bizottság megbízta a két osztályt, hogy az év végéig ezt a munkát vé­gezzék el. Elkezdődik tehát az ifjúsá­gi ház építése, várhatóan a jövő év elején. A Hazafias Népfront városi ! bizottsága három szülők parla- { mentjét rendezett eddig, s egy- I szer összehívta az apák fóru­mát. A helyszíni tudósítások­ban megpróbáltuk visszaadni a szülők parlamentjének élénk vitáit, hangulatát, most pedig megkértük Molnár Lászlót, a kaposvári tanítóképző tanárát, a Hazafias Népfront városi el­nökét : legyen segítségünkre mint a három parlament elő­adója, hogy összegezhessük a tapasztalatokat, — A társadalmi nevelés szé­lesebb csatornáit nyitotta meg Kaposváron a szülők parla­mentje rendezésével a Hazafi­as Népfront városi bizottsága. Fórumot biztosított a szülők­nek, hogy elmondhassák gond­jaikat gyermekeik iskolai ne­velésével 'kapcsolatban. A szü­lői munkaközösségnek pedig továbbítottuk azokat a kérdé­seket, amelyeket közvetlenül nekik címeztek a szülők. — A kaposvári szülők első parlamentjét a Latinca Sándor megyei Művelődési Központ­ban rendezték meg. azóta a ta­nácsházán a díszteremben tart­ják. — Először óvatosak voltunk, és csak kevés szülőt hívtunk meg. Az igény azóta fokozódott, mind többen és többen je­lezték, hogy eljönnének. A szülők parlamentje sokat fejlő­dött az első találkozáshoz ké­pest. Míg a Latinca Sándor megyei Művelődési Házban ál­talában egyéni sérelmeket na­gyon szubjektív hangon fogal­maztak meg a szülők, addig a következő parlamenteken már egyes példák alapján a társa­dalmi nevelés érdekében szól­tak föl és mondtak véleményt. — Milyen témák kerültek szóba a szülők parlamentjének két utolsó fórumán? — Elsőnek kell említenem j azt az igényt, hogy a szülők is j szeretnék megismerni az új rendtartásból a rájuk vonatko­zó részeket és feladatokat. Ja­vasolták, hogy az iskolák ve­lük Is ismertessék ezeket. A I szülők figyelme, érdeklődése fokozódott a gyerekek iskolai I nevelésével kapcsolatosan: ha­tározott igényük, hogy a taná­ri fogadóórákon, szülői érte­kezleteken kívül lehessen még módot találniuk az iskola és a szülői ház kapcsolatának ele­venebbé tételére. A nevelésnek minden terüle­te szóba került a szülök parla­mentjén. Például hogyan ne­velje a család a gyereket á fi­zikai munka szeretetére, a tár­sadalmi tulajdon védelmére. A hazafias neveléssel kapcsolat­ban arról beszéltek á szülők, hogy a gyerekek nem ismerik eléggé lakóhelyüket és annak környékét. A legsürgősebb feladat tehát épp az lenne a hazafias nevelésben, hogy szü­lőföldjüket minél jobban is­merjék meg a tanulók. Ezenkí­vül a közösségi magatartás, az önértékelés, a világnézeti ne­velés, az egészséges életmódra való nevelés mind-mind fölve­tődött. — A kérdések a tanácskérés ellenére is azt mutatják, hogy a szülők eléggé tájékozottak a nevelés terén. Elsősorban gya­korlati tanácsot kértek. Fölis­merték a kapcsolat szükséges­ségét. Az iskola eddigi fárado­zásának az eredménye, hogy a szülők ennyire ismerik a neve­lésben í-ejlő lehetőségeket. Elő­ször csak az általános iskolai tanulók szüleit hívtuk meg a parlamentre, később a középis­kolások szülei is jelentkeztek, hogy az ő gondjaikat is hall­gassák meg és tegyünk is az orvoslásukért. — Hogyan tovább? — Nagyon megnőtt az ér­deklődés a parlamentek iránt. Már gondoltunk arra, hogy ér­deklődési körönként szervez­zük meg ezeket a beszélgetése­ket. Sőt arra is van lehetőség, hogy a szülők írásban előre be­nyújtott kérdéseire adjunk feleletet. — Egy ízben apák fórumát is rendeztek. ■— A mai 30—40 éves apák tudják, hogy a családi nevelés­ből nekik is ki kell venniük a részüket. És igénylik is a peda­gógiai ismeretterjesztést. h. n.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom