Somogyi Néplap, 1974. május (30. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-24 / 119. szám

Tv-jegyzet GÚNYOS MOSOLY Végre ismét láttunk a tv- ben egy olyan filmet, ame­lyik továbbgondolkodásra, vé­leményalkotásra, esetleg vitá­ra készteti az embereket Családi konfliktus, társa­dalmi problémák, a személyi­ség ellentmondásai — lehetne sorolni tovább a kategóriákat, melyekbe beleilleszthető a tv- film témája, cselekménye. S mivél ennyi mindent érint, ezért felül is emelkedik azon, hogy egy kategória sablonjá­ba beszoruljon. Ami erény, az lehet hátrány is, az össze­tettség néhány alapkérdés fel­színes ábrázolásig vitt. Persze a nézők korántsem ilyen kérdéseken vitatkoznak, hanem azon, hogy érdemes volt-e elhagynia férjét és egyik gyermekét az önérzetes Katónak, avagy sem. Hogy vannak ilyen Önérzetes Ka­tók, tudjuk. Az életből vala­melyest ritkábban, hiszen a magánélet azért korántsem zajlik ennyire nyitott ablak előtt — még falun sem —, mint ahogy Móricz Virág ezt ábrázolja. Az viszont érthe­tő, hogy erre az életre az ab­lakot valahogy rá, kell nyit­ni ... Az értelmiségi házas­párok konfliktusairól szóló filmek amúgy is »zárt abla­kok mögött« játszódtak, nyo­masztó életérzésekkel, látvá­nyos vívódással, vagy sznob művészvitákkal fűszerezve. Móricz Virág kinyitja az ab­lakot, mert kívülről kopogtat társadalmi érdeklődés viszi közel a házaspárhoz. Ábrázolásmódja ezért ma­rad alapjában véve objektiv. Játékának környezetéül egy j fejlődő Duna menti telepü­lést választott. A környezet j jól jellemző, s az itt bemu- I tatott típusok is. A tehetetlen • hivatalát és feladatkörét túl- | ólt tanácselnök, nagyravágyó ! nejével, a megfáradt, de ro- ; konszenvesen friss életbölcse- j le tű professzor a szépasszony- feleséggel, a pletykakavaró agronómusnő mind-mind »51 ; eltalált típus. Olyan emberek, j akik között egy szegény, s ráadásul nem hízelkedő fiatal értelmiségi házaspárnak meg kell küzdenie a fennmaradá­sért, az elismerésért. A járási elnök figurája azonban túlsá­gosan heroikusra sikerült, mintha az írónő nem bízott volna két fiatal hősének ere­jében. elszántságában, ezért segédletül, egy állandóan oda­figyelő, útegyengető patrónust i szemelt ki számukra. Számunkra a legizgalma- j sabb a fiatal pár. A jóképű gyógyszerész, aki gyorsan ! csintalan gondolatokra ingerli j a helység szépasszonyait, és az orvosfeleség, akinek az aj- | kán ott búikál a gúnyos ma- j soly. Drahota Andrea sajáto- ' san hidegebbre, elkeseredet­tebbre vékonyította a figurát, mint amilyennek azt elkép­zeljük. Papp János fiatal fér­je sikerült megformálás, csak­úgy, mint Bar a Margit hűvö­sen nagyvonalú, de sok le­fojtott szenvedélyt érzékelte­tő szépasszonya. íme tehát a | szerelmi háromszög, amelyben ; kiválóan felsorakoznak a gú­nyos mosolyt ajkán hordozó ' feleség alapos érvei, sajnos a [ férj ellenérvei híjában. Nem j mintha nem tudnánk ellenér- | veket elkép^lni, csak ezeket [ nem írták meg. Ugyanis az ! orvosi állás hátterében egy sokkal izgalmasabb konfliktus húzódik: feladja-e a köror- j vosi állás érdekében a tudo- | mányos elhivatottságot Kató. ! Látszatra feladja, miközben I mártírarccal, gúnyos mosoly- j lyal vállalja a látszatot. Ez rosszabb, mintha lázadna el- ! lene. S itt az írónő bizony igencsak elsekélyesíti a férj- elleníelet, anyagias házasság- törővé, akiben a gyermekhez ragaszkodást is átsatírozza egy részeg dühkitöréssel. Persze, van ilyen férj is, de vala­hogy Kató meg a három gyer­mek mellé igényesebb, erede­tibb figurát képzelnénk, s ezért érdemes lett volna a kettőjük konfliktusát mélyeb­ben megragadni. így azután láttunk egy izgalmasan kidol­gozott Nőt, nagy kezdőbetű­vel, és egy sablonférjet, tipi­kus helyzetben. Mégis. Beckett felidézése, Fernandel vidám- kodása, krimihistóriák és kémtörténetek után láttunk egy ogyan filmet, amelyről lehet és érdeme« a készülék kikapcsolása után is beszélni. T. T. Elsőévesek versenye A kaposvári 503. számú Szakmunkásképző Intézet tizennyolc kézi, s gácsoló elsőéves ipari tanulója mérte össze tudását tegnap délelőtt, pókban értékelik. A győztesek kéthetes juta,lomüdülésen vesznek részt vezetősége és KISZ-bizottsága biztosít számukra. tizennégy gépifor- A versenyt a na- , melyet az intézet A babonákról Mágikus ékszerek Hogyan tájékozódott Kolombusz a tengeren ? Hogyan jutott el Kolumbusz az Újvilágba? Hogyan navigál­tak abban az időben, milyen műszereket használtak, egyál­talán voltak-e műszereik, vagy csak megindultak a nagy is­meretlen felé. Több ezer kilo­méteres tengeri útról volt szó, amelyet ismeretlen vize­ken kellett megtenni, kitéve magukat az idő- és terjgerjá- rás szeszélyeinek. kozatosan hajónavigációs cé­lokra használták. A hajózás­ban a 18. századik töltötte be hivatását a Jákob botja. Szin­tén ritka műszer ma már. Vé­gül egy negyedik műszert em­lítenénk, amelyet Kolumbusz idejében már használtak, a ma is alkalmazásban lévő iránytűt. Természetesen e mérőesz­közök segítségével csak nagy szórással tudtak dolgozni a középkori hajósok. Nehezen >s f Kolumbusz idején az asztro- lábium mint csillagászati mé­rőeszköz már több évszázados múltra tekinthetett vissza. Az asztrolábium hellén eredetű, A görögöktől az iszlám kul- túrterületen át került a 12, században Spanyolországba, és innét terjedt el Európa nyu- J gáti részében. Érdekes, hogy \ formája évszázadokon kérész- \ tül nem sokat változott. A J legrégebbi asztrolábium a 9.J századból, Szíriából szárma- ^ zik, a legújabb a múlt szá- a zadban, Marokkóban készítet- i lók. i Az asztrolábium csillagé- f szati mérőeszköz volt, sík kör- * lapokból állt, és a csillagok magasságának, az időnek és különböző szögeknek a mé résére használták. . „, , , . . ,.. , . / Pisciottával keso ejjel be­Kolumbusz idejében, tehát »ment Monrealóba, miután a 15. század végén a hajósok j hosszú utat tett meg lovon, már ismerték a hajózási ászt- t Kezdően géppisztollyal rátört tudták mérni a megtett utat, és nem tudták pontosan meg­határozni a nyílt tengeren po­zíciójukat. A Jákob botját például hullámos tengeren in­gadozó hajón nem lehetett használni. A középkorbon és az újkor hajnalán tehát a hajóst e mű­szerei mellett inkább ösztöne és szerencséje vitte célba, mert sokan mégiscsak célba érkeztek sok ezer tengeri mér­föld megtétele után.. T. M. AZ ARANY ékszereket és a drágaköveket már az ókorbein amulettként viselték, de ez csak a fejedelmek, gazdag fő­urak kiváltsága volt. Viselésük nemcsak vagyoni helyzetük fitogtatására, hanem inkább babonás hiedelmek kielégíté­sére szolgált. Nevét az arab hamalet (füg­gő) szótól kapta, de eredetét a akasztva, boszorkányságok, rossz szellemek elleni védeke­zésül. Ezt a szokást a keresztény­ség is átvette. Hitük szerint a nyakba akasztott kereszt vagy egyházi érmecske megóvta vi­selőjét a szerencsétlenségtől, bajtól, betegségtől. A XVI. századig minden tu­domány alapját a csillagászat képezte, amelyben rendületle­nül bíztak. A csillagok állását perzsa hatásokra kialakult elemző csíziót a tudós asztro- zsidó vallásbölcseleti kabala- j lógusok nemcsak a személyek- gyógymódra vezethetjük visz- j re> hanem minden eseményre sza, mely szerint a nyakba J ^ tárgyra is rávetítették, ami akasztott amulett szerencsét hoz. Ez a vallásbölcselet az összes primitív népnél, így az ősmagyar néphitben is fellel­hető. Állati fogakat, növényi magvakat hordtak nyakukba Felicie Chilanti I Hárem zászlót | Ls Ivaíere Mi mának | 1 megzavarodott — legyőzték. Pár nap múlva Monrealéban találkozott Luca ezredessel. még a csak alapjában fejlődő orvostudományra is nagy be­folyást gyakorolt. Az orvostu­dománynak több misztikus melléktudománya is volt. Ezek között az alkímia, a kabala és a mágia jelentős szerepet ját- I szott. A csízió kabaláját alaposan 'kidolgozták: benne még a [gyógyszerek hatásának nap­' i H8. rolábiumot. Ez tehát tengeré szeti műszer volt; a 15. század végén portugál hajósok talál­ták fel, és formájában is el­tért a csillagászati asztrolá- biumoktól. Gyakorlatban a szélességi fokot lehetett meg­határozni segítségével oly mó­don, hogy nappal a Nap ma­gasságát, éjjel a sarkcsillagot nézték be vele. A rézből ké­szült, fok beosztású gyűrű kö­zepén irányzóréssel kiképzett állítható körívmérővel volt1 ellátva. Ma már a tengerésze­ti asztrolábium “igen ritka műszer. A 15. és a 18 századok i a híres maffiás család, a Mi- iceliek tulajdonában levő kis I házra és álmában lepte meg iNitto Minasolát meg egy fia­ital pásztort. Magával vitte i őket. Amikor kiértek a ha- i tárba, összekötözte a kezüket A szemüket is bekötötte. És i pirkadatig hurcolta őket he­tedhét határon át. Végül egykori birodalmának 1 csücskében, egy régi tanya pincéjébe lökte a két embert. Minasolának megmondta: • ajánlatot akar tenni a zsarui­nak, fogolycserét kínál. Visz­• szaadja nekik értékes besúgó­koztak, a bekötött szemű maf­fiás beszélni kezdett Es be­szélt, beszélt... — Gaspare Pisciotta vagy, tudom, megismerem a hango­dat. térj észihez: Manninót és Badalamentit nem fogják ki­engedni, te pedig újabb két ember gyilkosa leszel. Utána viszont te következel. Giulia- no, hogy mentse magát, té­ged ad föl... De te megme­nekülhetsz, ha átallsz hoz­zánk. ö Luca ezredesnek dol­gozik — mesélte —, s a ban- ditizmusnak véget kell vetni. Megmondta: választani kell, Június 30-án kapott egy men-JJait- ‘mef.,a napszakokat is levelet, amelyben elismerik:{meghatároztak, melyeket a Szicília és Olaszország javáért Jgyogyszereszeknek jol kellett dolgozott. A menlevelet a bel- {ismerniük. Így például a g-i- ügyminiszter aláírása díszí-J lisztahajto citvarmag a belein­ket^ vre hatott, de a bél a Nape, te­fhát a Nap napjaiban: vasár aláírás természetesen fnap és szerdán azt bevenni ti lis volt, mert a csendőr- volt. Kedden és szombaton ezredes tollából származott. J sem használt a citvarmag. Július 5-én éjszaka Pisciot-Jmert ezek a napok a Saturnus ta elment De Mariához, Cas- {jegyében álltak, tehát csak telvetranóba. Végigfeküdt a {csütörtökön és hétfőn volt ha- tábori ágyon, Giuliano mel-itása. hamis lett. Sokáig beszélgettek, késő, éjszakáig. Az utcán, az udvarban ag­gódva várakoztak a csend­őrök. Amikor meghallották a lövéseket, berohantak: Pisciot­ta holtsápadtan, remegve me­nekült gyalázata színhelyéről. Beszállt a csendőrök zúgó mo­torral várakozó autójába és elszáguldott Palermóba. Giu­liano testét kidobták az ab­lakon az udvarra, aztán be­lelőttek néhány sorozatot. FELJEGYEZTÉK, hogy a művészetekben és a tudomá­nyokban oly jártas Mátyás ki­rálynak is volt asztrológusa: Vitéz János esztergomi érsek, aki csíziójából hosszú életet jósolt a királynak, de mind­össze 49 évet élt. Pedig ő is viselt bűvös amuletteket, sőt egy ilyet még II. Pál pápa is küldött neki. Az arany és az ezüst, a ká­között használták. Európában J néhány példány van belőlük. 5Két napot kapnak: ha nem, Kolumbusz idejében egy ^foglyaira halál vár. harmadik műszert is használ- é Megnézte a fiatal pásztort, tak, népszerű nyelvén a Jákob f aztán Pisciottához fordult, botját. Érdekes alakú műszer, J _ Hasonlít hozzám nem, egy beosztással ellátott hosz-J Az alakja ol mint a2 szabb pálcán rov.debb ke-fenyémj ha keU itt a hason_ reszt pálcikákat lehet tologat-fmásomi akit ker€stem nL A csillagok magasságát f igyekeztek vele bemérni, így \ clvágtatott Castelvetra- könnyiteni meg a nyílt tenge- \no fele­ri helymeghatározást í Ám aznap ott, a pincében, Ezt a műszert először 1432-Jp1i8ci^te megadta magát és 1 elárulta ot. A hosszú, fülledt- ben írták le. A 15. es a 12 fárasztó, álmosító órák alatt, században topográfiái és ío- miközben étlen-szomjan vára­__„________ _________ _ __ Másnap egy csendórtiszt irosodásnak legjobban ellen­vagy megölik mindegyiküket nyilatkozott az újságirólpiak:iáuó ritka fémek lettek a gaz_ a malíia bérgyilkosai (száz tuznarcban megöltek Giulia-A . b anditát nyírtak ki az utób- nőt. A rögtönzött változat adagok mágikus gyógyszerei, bi években), vagy letartóztat- azonban nem sokáig tartottaiamelyekből kezdetben csak ják, kivallatják és bíróság elé magát, az újságok nyomban Jarnuletleket, később gyógygyű- áilítják őket (így legalább az a C,Sen 0r Erűket és karpereceket, s végül ! életüket megmenthetik, es a tisztet. gyógyszereket is készítettek, 'i Az igazságot, amelyet egyi A űrű a kézre kisugárzó ! bátor újságíró, Tommaso Be-. , , .. »fájdalmak enyhítésére szol­sozzi mar előbb folfedett, a( „ , ..................................... , . f galt. Gyógyító hatásukat a dra- , portellai tomegmeszarlas bi-I , , j , .. , , I . . . .. ... • ., , ..fgakovek mágikus erejevel fo­rosagi tárgyalásán, a viterboiÁ esküdtszék előtt, 1951. április 16-án Pisciotta világgá kiál­totta: családjuk se viseli kezményeket). Hát Giuliano? a követ­Mindketten tudták, hogy ő nem adhatja meg magát. — Az ő sorsa meg van pe­csételve — mondta a maffiás. — Amikor meggyilkolta a partinicói Santo bátyámat, akkor a maffia törvényszéke kimondta rá az ítéletet. Most nekünk kell megválasztanunk a halála nemét. Dönthetünk. És Pisciotta szabadon en­gedte a két embert. Kimerült, — Én öltem meg Salvatore Giulianót! Aztán jöttek a tanúk, és megerősítették, amit mondott. (Vége) kozták. Ugyanígy fájdalom- csillapítóként használták a reumás, köszvényes betegsé­geknél a nemesfémekből ké­szült karpereceket, a fülbeva­lókat pedig a szemfájás ellen. Az újkor hajnalán Paracel­sus (Theophrastus Bombastus ^ab Hochenheim 1496—1541), a kor leghíresebb orvosa felirt i egy életet meghosszabbító re­ceptet a Fugger-Turzó család részére. Ugyancsak ő írta fel a J Bécsi Nemzeti Könyvtárban kincsként őrzött receptjére két drágakő porát. Följegyezték azt is, hogy VII. Kelemen pápával orvosai az 1534-ben bekövetkezett ha­lála előtt 40 000 aranydukát értékű porrá tört drágakövet »itattak« meg gyógyszerként. A drágaköveket a színük, csillogásuk, keménységük és főleg ritkaságuk ruházta fel a képzelt mágikus értékükkel. Keleten a rubin, Egyiptomban a smaragd volt a legkedvel­tebb mágikus gyógyszer. Idő­számításunk előtt emelték a görögök a művészet magas fo­kára az ónix kamea amulettek domború vésését; ezek messze földön keresett áruk voltak. A rómaiak is szerették a drága­kövekkel díszített ékszereket, de a művészetek hanyatlásával egyszerűbb amuletteket visel­tek. A misztikus középkorban még jobban hittek az arany és a drágakövek mágikus gyógyí­tó erejében. A háborús veszé­lyek között még többen visel­ték az amuletteket. Minden asztronómiai hónapnak meg volt a maga bűvös drágaköve, amelyet születési idejük sze­rint talizmánként hordtak az emberek. Minden kőnek külön mági­kus erőt is tulajdonítottak. A hiacint megóvott a mennykő- csapástól, szíverősítő hatású volt és jó alvást biztosított vi­selőjének. Az ametiszt védett az iszákosságtól, okossá tette viselőjét. A jáspis a szüzessé­get óvta, de az orrvérzés ellen­szere is volt. A krizolit lázcsil­lapító, a hematit vérzéscsilla­pító hatású volt. A smaragd ereje viselőjének hírnevet, gaz­dagságot szerzett, megakadá­lyozta a házastársak hűtlensé­gét. Nyelv alá téve jóslási ké­pességet adott, és megvédett a szembajok ellen. A rubin a szerencse és a szerelem köve volt, elkerget te a rossz álmo­kat, és vidámmá tette viselő­jét. A LEGHATÁSOSABB erő­vel a gyémént bírt, mely erőt adott a harcokban, megvédett a rontástól és a varázslattól. Az arany és a drágakövek mágikus gyógyító hatásába ve­tett hit régóta szertefoszlott. A gyűrűket, karpereeeket és fül­bevalókat már nem kabalából viselik. Répay Lajos Somogyi Néplap 0

Next

/
Oldalképek
Tartalom