Somogyi Néplap, 1974. május (30. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-17 / 113. szám

Tartalmas vita, hasznos javaslatok (Folytatás az 1. oldalról.) vállaltak fontos társadalmi sze­repet Az elmúlt három évben figyelemre méltó volt a terme­lőszövetkezetekbe belépő fia­talok magas száma. Az előadó kitért arra a szempontra, amelyet a fiata­lok joggal vesznek fontolóra munkába állás előtt: legyenek ló élet- és munkakörülmények. A fiatalok igénylik a művelő­dési, kulturális lehetőségeket, a megfelelő szociális ellátott­ságot. Hogy olykor türelmetle­nek, az is érthető. Meg lehet találni ilyenkor is az összhan­got a gazdaság vezetőivel, kü­lönösen akkor, ha közösen ke­resik a megoldás kulcsát a fia­talokkal. Az ifjúsági törvény végre­hajtására nem minden szövet­kezetben készült el az intézke­dési terv, másutt viszont már az üzemi parlamenteken visz- -zatérhettek az egyes pontok teljesítésének számonkérésére. Ebből is következik, hogy nem minden üzemben foglalkoztak !dig egvformán a fiatalokkal, r viszont már biztató, hogy a gazdasági vezetés szinte min­dén ütt bevonja őket a dönté­sek előkészítésébe. A vitaindító előadást hozzá­szólások követték. Érdekes ■ módszert mondott él Kalocsa János (igali tsz) arról, hogyan Háztáji bizottsági ülés Kutason Kutason hagyománya van a háztáji zöldségtermelésnek. Az áíósz keretében működő szak­csoportok különösen sokat tet­tek e téren az elmúlt években. A háztáji bizottság programját segíti a Hazafias Népfront, tá­mogatják a nőbizottságok. Az Síész igazgatósága és felügye­lő bizottsága ajánlásaival se­gíti a különféle szakcsoporto­kat. Erről tanácskozott a kö­zelmúltban a háztáji bizottság Kutason. A szakcsoportok a múlt évi 66 vagonos termelést 80 vagonra kívánják növelni az idén. Ez a terv gondos előké­szítést kívánt, és erre a téli hónapokat használták fel. Tá- lékoztatókat bocsátottak a ter­melők rendelkezésére a talaj szakszerű elkészítéséről, a nö­vényvédelemről, a minőségi árutermelésről, a védőárak- ~'il. A szakelőadásokat mint­egy 300 termelő hallgatta meg. Kutason a primőrök terme­lésébe kívánnak előrelépni: a meglevő 3500 négyzetméter fó­liasátras területet 5000 négy­zetméterre növelik, s a legjobb fajták vetőmagjait szerzik be, adják a termelőknek. Mindezt a MÉK és a Nagyatádi Kon­zervgyár szakmai segítségével valósítják meg. A háztáji bizottság foglalko­zott a méhészszakcsoport prob­lémáival is. A vegyszerezés miatt évről évre nagyobb a méhek pusztulása. Ez olykor hosszan tartó pereskedésre ve­zet. A jelenleg érvényben levő vegyszerezés-bejelentési időt a méhészek nagyon rövidnek tartják, nincs idejük megfele­lő védő és óvó intézkedések megtételére. Az idén tavasszal is sok méh elpusztult Nagykor­pádon és Kisbajom körzetében a vegyszerezés. permetezés után. Gond a műlép beszerzé­se is. Nagy segítség volt vi­szont az a 15 ezer forint, me­lyet a kedvezményes cukor be­szerzéséhez, a méhek téli ete­téséhez kaptak a méhészek. A múlt évbén 380 anyanyúl volt a nyúltenyésztő szakcso­portban, az idén 450-re fej­lesztik az állományt. Az ered­ményes tenyésztés érdekében javítani kell a nyúl táp-ellá­tást. A naposcsibék iránt meg­nőtt a kereslet. A tavalyi 52 ezer darabbal szemben az idén eddig már 57 ezret érté­kesítettek. Hasonlóképpen nö­vekszik a gyümölcsfa- és a szőlőcsemete iránti igény, eze­ket azonban — különösen sző­lőből — nem tudják kielégíte­ni. A részletes tájékoztató után vita következett, ennek során p. MÉK, a konzervgyár, az AG- UOKER képviselői is hozzájá­rultak a tanácsokzás eredmé- hvességéhez. K. J. A küldöttek egy csoport ja a színháztermében. igyekeznek már az általános iskolából utánpótlást nyerni. Harmadik éve működik nálunk a néhány nyolcadikost tömörítő gépészszakkör. A tsz a gépmű­helyében megismerteti velük a mezőgazdasági gépek működé­sét, szerelését, sót a traktor­vezetésre is megtanítják őket. Ezek az ismeretek jól jönnek később, a továbbtanulás során. Kereső László (Kutasi Állami Gazdaság) a fiatalok es a gaz­dasági vezetes között létrejött kölcsönös bizalomról beszélt, és arról, hogy az idősebbek mi­ként segítenek a beilleszkedés­ben. Lakásépítésben és más módon támogatja őket a gaz­dasági vezetés, és egyre több a fiatal szakemberük is. Árvái Anna (Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság) több mint másfél ezer fiatal képviseletében szólalt föl, és elmondta — egyebek között—, hogy a meglehetősen szétszórt egységekben nem mindenütt működik KISZ-alapszervezet. Latinca Művelődés) Központ Nagy összegeket fordítanak a továbbtanulók ösztöndíjára: szocialista szerződést kötöttek több intézménnyel. Benkóa István (kaposvári MEZŐGÉP) 1100 fiatal nevében mondta el, hogy az üzemi parlamenteken az egész vállalat számára hasz­nos észrevételeket ismertettek a fiatalok. Jónás István (csurgói tsz) ér­dekes párhuzamot vont két adat között: az utóbbi négy év­ben fokozatosan nőtt a tagság létszámán belül a fiatalok részaránya, s ez idő alatt egy sor korszerűsítés történt a gazdaságban. Nem véletlen az összefüggés. Kiss László, a MÉM főosztályvezetője el­mondta: hazánk élelmiszergaz­daságában mintegy 350 ezer fiatal dolgozik. Számottevő erőt képviselnek a termelés­ben, s olyan feladatokat is vál­lalnak, amilyenekkel az idő­sebbek nehezen vagy egyálta­lán nem boldogulnának. Sző­röz László (Balatonboglári Ál­lami Gazdaság), Németh Jó­zsef (Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola tangazdasága) és Hor­váth Ferenc (Nagyatádi Kon­zervgyár) az intézkedési ter­vek jelentőségéről, a szociális és kulturális igények kielégí­téséről, illetve a gyár és a fia­talok kapcsolatáról beszélt. Délután szekcióüléseken folytatták tanácskozásukat a fiatalok. Ezeken, vitavezető­ként részt vett Tóth Károly, Tóth József, valamint Szend- -ei András osztályvezető-he­lyettes, Szabados Dezső, az ÁGOK megyei főosztályának vezetője és Tóth Zoltán, az ÉDOSZ megyebizottságának titkára is. Az öt szekció ülésén csaknem százan szólaltak fel. Ezt követően Gelencsér Má­riát (Somogy megyei Sütőipa­ri Vállalat) Jónás Istvánt (csurgói tsz). Fülöp Lászlót (balatonszentgyörgyi tsz), Hor­váth Istvánt (balatonszabad: tsz) és Szűcs Ferencet (Tab es vidéke egyesült tsz) küldötté választották az országos ta­nácskozásra. A parlament ta­pasztalatainak összegezésében részt vett Csáky Csaba, a KISZ kb Mezőgazdasági és Fa­lusi Ifjúsági Tanácsának £ő- tiktára is. A rendezvény Tóth József zárszavával ért véget. H. F. MAI KOMMENTÁRUNK Ahogy tetszik — Budapesten ■Ma este Budapesten a Ma­dách Színházban két előadást tart a kaposvári Csiky Ger­gely Színház, művészeink Shakespeare Ahogy tetszik című színművét mutatják be a fővárosi közönség előtt: Zsámbéki Gábor Jászai-díjas rendezése, a szereplők nagy­szerű teljesítményének, a kaposvári bemutatónak a híre elterjedt az egész or­szágban. A színház a meg­mondhatója. hogy hány fő­városi színházi szakember és színész jött el az előadásban gyönyörködni. Budapesten a Madách Színházban ezekben a na­pokban nehány vidéki tár­sul at idei alkotása legjavát mutatja be. A vidéki szini- kultura színvonala emelkedé­sének csupán egyik mérföld­köve a nagyszerű Shakes­peare -be mutató. És jó, hogy művészeink megbecsülése helyi elismerés mellett -zöld utat- kaphat a fővárosban is. Kommentálni tulajdon­képpen azt lehet az Ahogy tetszik budapesti előadásá­nak ürügyén, hogy talár nem varat soká magára aj az idő, amikor természetes lesz, hogy a jó — mondjuk Kaposváron látott jó színi- előadás — általános elisme­rést nyer, s nem lesz ritka­ság az, hogy egy vidéki színház Budapesten játszik. Optimizmusunkat nemcsak a Madách szinházbeli bemutat­kozás táplálja. hanem a többszöri alkalom is. mely — maradva csak a színház portáján — jelzi, hogy ten­denciáról van szó, s mely­nek eredményeképpen egyrt több vidéki — köztük kapós vári színművész is — alkotó kap megbízatást a főváros­ban a rádiónál, a televízió ban, a film- és színházi mii helyekben. Ennek záloga nem lehet más, csak a tehetség. És nemcsak a vidéki szin játszás kap szerepet Buda­pesten. Egyre több a jele annak is, hogy kulturális életünket át- és átszövik • hasonló események. A fővá­ros centenáriumának évé­ben, tavaly, nagyszabású népművészeti kiállításon mutatkoztak be a megyék a Nemzeti Galériában. Joggal lehetünk büszkék eredményeinkre, mert nem­csak a mienk, hanem az egész országé. S mi is oszto­zunk mások sikerében. Fővá­ros? Vidék? Fő az, hogy szo­cialista kultúránk mind szebb eredményekkel gazdagodjon Budapesten és az országban mindenütt. H. K. Elbúcsúztak a mongol szakemberek Viszontlátásra, Darhanban! Fogadást adott a mongol nagykövet Ez a • hét a mongol és a magyar barátság jegyében kezdődött meg, s éppen ezért kiválóan kapcsolódott a béke és barátság hónapjának prog­ramjába. Kedden este a Ka­posvári Húskombinát KI7Z- bizottsága bűcsúestet rende­zett azoknak a mongol fia­taloknak, akik három és fél hónapig tanultak náluk, s mongóliai testvérvárosunk, Darhan új húskombinátjának középvezetői lesznek. Minden Felkészült a Pannónia Nem változnak az árak Juhos Istvánnal, a Pannónia Szálloda és Vendéglátó Válla­lat kaposvári üzletigazgatósá­gának vezetőjével szinte az utolsó pillanatban tudtam ta­lálkozni. Délután már indult: Balatonfenyvesre tette át nyá­ri tartózkodási helyét, innen irányítja a megindult idény- forgalmat. Május 11-től ugyanis már megtelt a bala- tanmáriai Touring Hotel, s egész szeptemberig folyamato­san érkeznek a vendégek. A kaposvári üzletigazgató­sághoz tartozik a Pannóniá­nak Balatonboglártól Bala- tonedericsig húzódó üzletháló­zata. A Kinizsi-udvar, a fo- nyódi és a máriai Delta, mind nagy alapterületű, sok vendég befogadására képes üzletek. Ami nyáron előny, az télen va­lószínűleg hátránynak számít, a nagy üzleteknek ugyanis jó­val nagyobbak a közterheik is. Ez az év azonban jól kezdő­dött — állapítjuk meg az 1974-es adatok között tallózva. Áprilisban a fonyódi Delta 5,7 százalékkal, a máriai- 16,4 és a Kinizsi 32,7 százalékkal for­galmazott többet, mint tavaly. Ugyanakkor a különböző költ­ségeket sikerült lényegesen csökkenteni, tehát üzemelé­sük gazdaságosabbá vált. Ezek az előjelek kedvezőek a sze­zon kezdetén. — Milyen intézkedésekkel sikerült ezeket az eredménye­ket elérni? — kérdeztük az igazgatót. — Mindenekelőtt sokkal több rendezvényt — családi ünnepeket, zárszámadó köz­gyűléseket — vállaltunk, sői kívánságra még a családban rendezett ünnepi lakoma szervezésébe, ellátásába és a szervírozásba is bekapcsolód­tunk. Sikerült a meglévő mun­kaerőt ésszerűen átcsoportosí­tanunk. Fokozottabb takaré­kossági intézkedéseket vezet­tünk be, s így lényegesen tud­tuk csökkenteni a közterheket (közművek díjai stb.). Az egyes éttermi, vendéglátóhelyi kö­zösségek »-összerázódtak«, s ma már csak a fonyódi Del­tában 12 kiváló dolgozónk van. Az idén — először a magyar vendéglátóipar történetében — július 1-től bevezetik a szabad szombatot. A kaposvári üzletigazgatóságon elmondták, hogy ez az intézkedés, bár te­temes munkaidő-kiesést okoz, semmiképpen sem jelenti az üzletek nyitva tartást idejének csökkenését. A pincérek, sza­kácsok, presszóslányok a sza­bad szombatot vagy hét közben kapják meg a szabad nátp mel­lé, vagy idény végén egyszer­re. Az igazgatóságon gondol­kodnak a fokozottabb gépesí­tésen is. Ettől függetlenül a fő szezonban — bár Pécsről, Bu­dapestről érkezik még szak­képzett személyzet — mint ed­dig minden évben, újra csak nem lesz elég pincér és sza­kács. Végleges változás a ka­posvári Béke elkészülésével várható, mert a szálló és étte­rem állandó munkát ad ősszel és télen a nyaranta a Balaton­nál szorgoskodóknák. — Változnak-e az idén az árak? — kérdeztük az igazga­tótól. — Nem. A Pannónia igyek­szik áraival a kispénzű embe­rek zsebéhez igazodni. Ennek értelmében az éttermekben 1973-hoz képest sehol sem emelkednek az árak, sőt a pör­költ kávé drágulását sem há­rítjuk a fogyasztókra. Az igazgatóság a következő, években intenzív hálózatfej­lesztést akar végrehajtani. A meglevő nagy egységek mellé kisebb, ma még hiányzó, prak­tikus önkiszolgáló éttermek, ételbárok építését tervezik. Mindenekelőtt Balatonfenyve­sen kezdik meg hamarosan egy önkiszolgáló étterem építését, mert ez a község viszonylag ellátatlan terület. Kaposváron, a Május 1. utcai hírlapbolt he­lyén szeretnének létesíteni egy frissen sülteket, gyorsan ké­szült ételeket árusító ételbárt, svéd gépsorokkal. Még csak a rajzasztalon vannak a Kali- nyin városrészben felépítendő cukrászati termelőüzem rajzai, amelyben egyúttal árusítaná­nak is. Az igazgatóság szeret­ne hozzájárulni ahhoz, hogy a fokozatosan kiépülő Deseda- völgy kellemes kirándulópára- dicsommá váljék: a csónakázó­tó mellé egy kisvendéglő épí­tését tervezik, hangulatos lo­vas- és vadászteremmel. Juhos Istvánt végül az épülő Béke szállóiról kérdeztem. Az épület két ép földszinti szobá­jában van az irodája, így szin­te mindennap szemmel tart­hatja, hogyan haladnak a munkával. Kételkedő megjegy­zéseimre határozottan vála­szolt: a szerződés szerint az év végére elkészül ez a régi, pati­nás vendéglátóhely, újjávará­zsolva, jobban és szebben, mint amilyen korábban volt. Igazá­nak bizonyítására végigveze­tett a törmelékkel, malterpor­ral vastagon borított folyosó­kon. A második emeleten már csaknem minden szoba kész: tapétázásra és a meleg padló behelyezésére várnak. Az első emeleten és a földszinten azon­ban még javában folyik a munka. A szálló és étterem új­jáalakított képéről beszélgetve a legérdekesebb megoldásnak a Május 1. utcái frontján ké­szülő panorámaablakos terasz ígérkezik, amelyet télen infra- lámpákkal íűtenek majd. Az igazgató sietve búcsú­zott: indult a Balatonra. Hi­szen már az előszezon derek vagyunk. Cs. T. Több nyelven folyt a beszélgetés a fogadáson. fiú és lány megkapta a törzs- gárdajelvényt, s talán ez is igazolja, milyen elégedettek voltak az igyekezetükkel a kaposvári szakoktatóik. Szer­dán másfél órás színes fil­met mutattak be a gyáriak­nak Mongóliáról az ÉDOSZ művelődési házban. Ennek a barátsági rendez­vénysorozatnak méltó befe­jezése volt tegnap délután az a fogadás, amelyet P. Sagdar- szuren, a Mongol Népköztár­saság rendkívüli és megha­talmazott nagykövete adott a kaposvári ÉDOSZ művelődési házban a tanulmányaikat befejező fiatal mongol szak­emberek, valamint az őket oktató üzem és város veze­tőinek tiszteletére. Eljött a bensőséges ünnepségre Deák Ferenc, a városi pártbizott­ság első titkára, Rostás Ká­roly, a városi tanács elnöke, Galamb László, a városi KISZ-bizottság titkára, ott voltak a húskombinát veze­tői, a mongol fiatalokat taní­tó szakemberek, a tolmácsok, az üzembeli kedves barátaik. A mongol nagykövet nyi­totta meg az ünnepséget, meg­köszönte a Magyar Népköz- társaságnak, hogy segíti ha­záját ipari üzemek építésé­ben. Ennek egyik szép példá­jaként említette a Kaposvári Húskombinát és a hamarosan átadandó darhani húskombi­nát kapcsolatát. A kaposvári szakemberek nagyon nagy se­gítséget adt i'c i mongol fia­taloknak azzal, hogy átadták elméleti és gyakorlati. tudá­sukat. Pohárköszöntője végén magyarul mondta, hogy éljen a mongol—magyar barátság. Igazi búcsú zajlott a terem­ben: mindenki címeket cse­rélt és fölelevenítette az em­lékeket. Mongol, orosz, ma­gyar szavak keveredtek. Ki­derült, hogy ideérkezésük óta a fiúk és a lányok nagyon sokat megtanultak magyarul. Davaszuren Csaindan, a mon­gol csoport vezetőnője megkö­szönte az őket oktató vezetők­nek, hogy mindenre megtaní­tották őket, és Ostoros István igazgatónak átadott egy piros kötésű emlékkönyvet. A hús­kombinát igazgatója elmondta a harmincöt mongol fiatalról, hogy mindazt elsajátították, ami szükséges a darhani üzem beindításához. A kaposváriak nagyon a szívükbe zárták a mongol fiatalokat, s fájó szív­vel búcsúznak el tőlük. Arra kérte őket, hogy legyenek él­harcosai e szakmának, állan­dóan képezzék magukat to­vább odahaza is. Apró csoportokban beszél­gettek a magyarok és a mon­golok. Aztán a darhani fia­talok rázendítettek — magya­rul — egy nótára. Szinte zen­gett a terem attól, hogy Az a szép, az a szép, akinek a szeme kék. S utána mindjárt mongolul daloltak, hogy tá­voli hazájuk énekét mindenki megismerje ezen a fogadáson. L. G. \

Next

/
Oldalképek
Tartalom