Somogyi Néplap, 1974. április (30. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-14 / 87. szám

Verseny valamennyiünkért A hét elején kezdődött — Csepelről, a Dunai Vas­műből, a Bólyi Állami Gaz­daságból, a Cement és Mész- művektól jött a hír: munká­sok, az építőipar, a mezőgaz­daság dolgozói a párt XI. kongresszusának üdvözlésére és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére munkaíelajánlásokat tettek; a IV. ötéves terv sikeres befeje­zéséért, az V. ötéves terv jó megalapozásáért munkaver­senyt kezdeményeztek. A hét végére a nagyipari munkások és más népgazdasági ágazatok dolgozóinak tízezrei csatlakoz­tak máris az elsőkhöz: a munkásság régi, tartalmas és szép hagyományának folyta­tóihoz. Hagyomány, mert a munkás­ember régtől fogva munkájá­val is képes üzenni: kormá­nyoknak, pártoknak, a társa­dalmi rendszereknek, hogy egyetért-e vagy elégedetlen a politikával, az élet alakulásá­val, a haladással... Hagyomá­nyos, mert forradalmi és fél­reérthetetlen módja ez a vé­leménynyilvánításnak, hiszen a szónál mindig egyértel­műbb, kifejezőbb a tett. Hagyomány — rövid távon is. Legutóbb a párt X. kong­resszusának tisztelgett így az ország munkásnépe, kifejezve bizalmát, kifejezve értését és egyetértését a párt politikájá­val, a társadalmat és a gaz­daságot építő terveivel, mun­kájával Pontosan ez történik most is: az a belső, lényegi tartalma a munkafelajánlások­nak, versenycélkitűzéseknek. Üzenet a munkásság válasza az MSZMP Központi Bizottsá­gának legutóbbi határozatai­ra: értjük és egyetértünk azokkal, s bizalmunk a párt politikájában töretlen, cselek­vőkészségünk lankadatlan. Ez a - változatlan és szilárd — mert változatlanul helyesnek bizonyult — politikának talán legbiztosabb eredménye: a helyeslés, tettekben is, milliók részéről. A változatlanság és a válto­zás dialektikus egysége ponto­san megmérhető ebben a most kibontakozó munkaverseny­ben is. A lényeg — a munka­verseny, mint az egyetértés kifejezési formája, mint a tu­lajdonosi tudat és mint a ha­talom tudatának, az ezzel já­ró felelősségérzetnek kifejezé­si. megjelenési formája —vál­tozatlan. A verseny módja, eszközei, a helyi konkrét cé­lok, viszont eltérőek, mások, mint 10 vagy 15 évvel ezelőtt. unkaverseny magasabb szinten — mert közben a gazdaság korszerűsége, nagysága, összetettsége, a fej­lődéssel együttjáró munka- megosztás bővülése csak az utóbbi fél évtized alatt is óri­ásit változott. Ez a fejlődés oda vezetett, hogy ma a ver­seny mottója mindenütt csak így szólhat: verseny önma­gunkkal — valamennyiünk­ért. Ezt tükrözik az elsők kö­zött ismertté vált felajánlások: az egyik helyen (Csepelen) 500 millió forinttal többet adnak a tervezettnél, de csak azok­ból a termékekből, amelyek­ből nagyobb a szükséglet, mint amennyit (még így is) adni tud a gyár. A másik helyen (Du­nai Vasmű) hamarabb fejezik be az IV. ötéves tervet, így termékeik hamarabb jutnak el a megrendelőkhöz, s ezzel mó­dot adnak arra, hogy partne­reik is nagyobb eredményt ér­jenek el 1975 végéig. A har­madik helyen fontos — építé­si anyagokról van szó — ter­melő beruházások kivitelezé­sét gyorsítják. És így tovább! Tehát mindenütt önmagukkal kezdeményezték a versenyt: saját, korábbi programjukat tetézik meg, régebben elő­irányzott eredményeiket akar­ják felülmúlni, és abban, ami­re a gazdaság egészének a legnagyobb szüksége van. Itt a több termék, ott ko­rábbi szállítás, amott az anyagfelhasználás csökkentése, egy hibátlanul végzett, határ­időre teljesített beruházás ... Mindenütt más-más módon és eszközökkel lehet megtalálni, elérni a célt. A felajánlások sokrétűsége rendkívül változa­tos volta igazolja: mindenütt tenni akarnak, többet, és ab­ból, amiből el is kel az egész ország számára a nagyobb eredmény. Anyáink szokása visszatér Illatosító és molyűző lev endulavir ágból A Darány-pusztai Állami Gazdaság illóolajlepárló üze­me elsősorban különböző fű­szer- és gyógyszer-alapanyag­ként felhasználható olajokat állít elő. A levendula, a kapor, a paprika, a hagyma és még nagyon sokféle növény válto­gatja egymást a lepárló üstök­ben. Ezek a termékek tették híressé ezt a gazdaságot nem­csak hazánkban, hanem or­szághatárainkon túl is. Az idén azonban egy új — az eddigiek­től lényegesen különböző — termék előállítását kezdte meg az üzem: az illatosító és moly­űző hatású, csomagolt leven­dulavirágét. Az angol levendulát a gaz­daságban termelik; itt is szá­rítják. Ez a szárított levendu­■ urág az illatosító alapanya­ga. Ezenkívül már csak eta- minzacskókra van szükség, amelyet a lepárlóüzemben dol­gozó asszonyok készítenek a KHV által küldött szövetből. Ezekbe a kis zacskókba töltik a kellemes illatú levendula­virágot. Az így elkészített illa­tosító ízléses műanyag dobo­zokban kerül forgalomba. Egy doboz ára 20 forint. A gazdaság ebből az illatosí- tóból eddig több mint 14 ezer tasakkal készített. A közel­múltban kaptak megrendelést egy újabb 10 ezres szállítmány­ra. Ennek a munkának, ame­lyet a KHV-nak bérmunka­ként végeznek, különösen nag'' a jelentősége, mivel télen is munkalehetőséget biztosít a le­párlóüzem dolgozóinak. És lehet többet tenni a ma­gasabb színvonalú, pontosabb tervezés mellett is, a tervsze­rűség magasabb szintjén is. A tervek ugyanis a tudományos­ság és a matematika alapján csak a kézzel fogható, meg­mérhető, objektív tényezőkkel számolhatnak. Ettől reálisak. A szubjektív lendület, a szí­vet, az akaratot, a lelkesedést — még a komputerek sem tud­ják kiszámítani. A kötelesség pontos teljesítésével lehet szá­molni, de ami azon felül van, az o munkaszeretetre, hiva­tástudatra, hazaszeretetre, munkásöntudatra, az erőre és az akaratra tartozik. Hogy ezekből egy politikai esemény mekkora energiatöbbletet sza­badít föl, ezt talán a néppel élő, azt jól ismerő politikusok felbecsülhetik, de ez matema­tikailag és előre ki nem fejez­hető .. Nem a tervek realitására cáfol rá tehát a verseny, ha­nem azt igazolja: az automa­ták, a komputerek, a matema­tika korszakában is nagy sze­repet játszik a munkásszorga­lom és az egyéni elkötelezett­ség lendítőereje, amely képes még a pontosan kimérhető tel­jesítményhez is hozzátenni va­lamennyit. Ehhez a szocialis­ta társadalom kell tehát. Természetes, hogy a mun­* kahelyi szervezés fejlesz­tése, a szüntelenül gyarapodó szakmai ismeret, a tervek ki­vitelezése közben munkába lépő új technika gyorsabb ki­ismerése, egy-egy újítás, egy új módszer vagy munkafogás, megadja az objektív alaoot ahhoz, hogy az akarat, az eltö­kéltség, rálicitálhasson a kü­lönben pontos és reális válla­lati éves tervekre. A döntő azonban a szocialista céljain­kat igenlő akarat és szorgalom. Erről küldtek egymásnak üze­netet a magyar munkások, a héten. Szerte az országban: én is, mi is igyekszünk majd töb­bet tenni a korábban lehetsé­gesnek látszónál, a párt leg­magasabb fóruma: a XI. kong­resszus és az ország felszaba­dulási ünnepe tiszteletére. Gerencsér Ferene , Elegáns them 1erztm 1976-ban: naponta 300 vagon répa A Kaposvári Cukorgyár rekonstrukciója Két kampány között szinte napról napra változik a cukor­gyár képe: erős ütemben dol­goznak a szerelők, lakatosok, hegesztők, építők, hogy a ren­delkezésükre álló hónapok alatt minden eltervezett mun­kát be tudjanak fejezni. A kaposvári gyárban évente egyre több répát dolgoznak föl. Az igényeknek csak korsze­rűbb berendezésekkel tudnak eleget tenni. Pável István mű­szaki osztályvezető nem tit­kolt elégedettséggel kalauzol a november elején munkába állított új szeletszárítóban. — Ez már elegáns kis üzem — jellemzi a fémesen csillogó, hatalmas henger által szinte teljesen betöltött, több emelet magas csarnokot. Az 1974. évi őszi kampány megindulásáig több mint hu szonhárom millió forint értékű lesz a beruházás a 80. éve felé közeledő cukorgyárban. Négy­millió forintot költenek az usz- tatóvíz-ülepítő és visszaforga­tó berendezésre. Munkába állí­tásával csökken az a vízmeny- nyiség, amit a korábbi évek­ben a Kapósból szivattyúztak Az épülő usztatóvíz-visszaforgató. Hegesztik az előderítő acélvázát. GITÁRRAL AZ ÜDÜLŐBE Beutaló a nyolcgyermekes családnak Több mint ötezer somogyi dolgozó kap szakszervezeti beutalót az idén. Többségüket már megkapták az üzemek, állami gazdaságok, áfész-ek, intézmények szakszervezeti bizottságai, hogy a munká­ban kiemelkedő dolgozók kö­zött szétoszthassák, más ré­szüket nemsokára küldik el címükre. Dr. Nagy Gyuláné- val, az SZMT üdülési felelő­sével arról beszélgettem: kik és hova mehetnek pihenni 1974-ben. — A hajóüdülést nagyon megszerették a megyében. Hányán jutnak el így kül­földre? — Bécsbe százharminchár- man, Pozsonyba húszán, az Al-Dunára pedig nyolvan- nyolcan. Ezenkívül harminc- hatan csereüdülésre mennek: az NDK-ba, Csehszlovákiába, Bulgáriába, Romániába. Het­venkilencen turistaként jut­nak el Csehszlovákiába, Len­gyelországba, a Szovjetunió­ba, Jugoszláviába, Ausztriá­ba, Olaszországba. S itt em­líteném meg, hogy a szociál- turisztika keretében ketten Olaszországba, hatan Jugosz­láviába utazhatnak.-- A dolgozók többsége természetesen a hazai SZOT- üdülőkben tölthet gondtalan napokat. Hány beutalót osz­tott szét az SZMT? — Még nem kaptuk meg az összes jegyet, eddig 3855 beutalót küldtünk el a szak- szervezeti bizottságoknak. Százhatvanegyen kereshetik a gyógyulásukat a szanató­riumokban. S hogy itt is szó­ba kerüljön a hajó, úgyneve­zett budapesti szórakozás, művelődés célját szolgálja a Duna partján horgonyzó üdü­lőhajó. Erre általában a fia­talok jelentkeznek. Eddig negyvennégy jegyet osztot­tunk szét, s még kapunk he­lyet a somogyiaknak a hajó­ra. Az idén 3068 kedvezmé­nyes beutaló állt a rendelke­zésünkre. Ezek a magyar tenger partjára és magasla­tokra szóltak. A KPVDSZ nagyon szép új soproni üdü­lőjébe is tudunk küldeni dol­gozókat a megyéből. — A családos üdültetésért nagyon sokat tettek a szak- szervezetek eddig is. Van-e arra lehetőség, hogy az idén az eddiginél sokkal több család üdülhessen együtt? — Külön is foglalkozunk a családok üdültetésével. Eddig százhatvannégy családos be­utalót osztottunk szét, s még százharminc jegyet a gyerme­keknek. A főidényre még ugyan nem kaptuk meg a beutalókat, de körülbelül öt­száz helyre számítunk még, a szülőknek és a gyermekek­nek. A tavalyihoz képest öt­ven százalékkal több család üdülhet. Arra is gondoltunk, hogy a nagycsaládosok, a gyermeküket egyedül nevelő nők és férfiak szintén pihen­hessenek : az SZMT még az ősszel fölmérte, hogy közülük ki szeretne beutalót. Akik kértek, azok mind kaptak is. Megemlíteném, hogy egy ka­posvári család nyolc gyerek­kel nyaral majd a Balaton déli partján. — A gyermeküdültetés pa­radicsoma éppen a déli part, a somogyi gyerekek többsége is ide jut el a szakszervezet segítségével. — Valóban így van. Ide és az ország más részein lévő üdülőkbe mintegy hatszáz is­kolást küldünk el a nyáron. Kétszázötven levegőváltozás­ra szoruló gyermek iskolai gyógyüdültetésben vehet részt. Az iskolák választják ki őket, az iskolaorvosok véleményé­nek meghallgatása alapján. — A szakmunkástanulókat is a szakszervezetek utalják be újabban. Ki tudják-e elé­gíteni az igényeket? — Eddig százharmincán üdültek, most utaztak el két hétre tizenketten. Ök ingyen pihenhettek. A nyáron 276 fiú, 130 lány mehet a szak- szervezeti üdülőkbe hat-tíz- tizenkét napra átlagosan napi tíz forintért. Boglár, Lelle, Szemes, Siófok, Üjhuta várja a fiatalokat. Aztán a buda­pesti, debreceni, fűzfői, veszp­rémi, zirci, tatai, győri, tata­bányai, szombathelyi, pécsi, siófoki, hódmezővásárhelyi, szolnoki és gyulai kollégium. A fiatal munkások szórakozá­sáról, sportolásáról, művelő­déséről külön gondoskodunk, hiszen külön képzőművészeti, rádióadó-vevő, énekkari, sportaktívaképző szaktáborok is lesznek. A szakmunkás- képző intézetek zenekarait pedig együtt várják a siófoki és a bogiári üdülőbe — fejez­te be a tájékoztatást dr. Nagy Gyuláné. Lajos Géza ki, mert az usztatóvizet, amit az ülepítés után visszaenged­tek a folyóba, most ismét föl tudják használni (csak a vesz­teséget kell pótolni). Az idén bekapcsolnak a gyártási folya­matba két — egyenként 300 mázsa pép tárolására alkal­mas — finamkristálykeverőt is. Ezek a berendezések részéi a finomkristály-állomás folya­matos rekonstrukciójánaK. A második lépcsőben, 1975-ben két lengyel gyártmányú auto­mata centrifugát szerelnek föl. Ezekhez olyan berendezés biz­tosítja az egyenáramot, amely­ben nincsen forgó rész, ezért az üzemeltetése sokkal gazda­ságosabb a korábbinál. Közel másfélmillió forintért előderítőt szerelnek föl: ennek kapacitása a következő évek napi 300 vagonos répafeldol­gozását is bírni fogja. A gyár felújításánál lehetett választani: vagy teljes re­konstrukciót hajtanak végre, vagy pedig csak a nyersgyár kapacitás növelését valósítják meg. Ez utóbbi mellett döntöt­tek. Ha ugyanis naponta 300 va­gon répát dolgoznak föl, az ebből nyert lé egy részét tárol­hatják, s a befejező munká­kat a kampány végére hagy­hatják. A létárolási kísérletek — a Cukoripari Kutatóintézet közreműködésével — már há­rom éve folynak a gyárban, s a tapasztalatok alapján döntöt­tek a második megoldás mel­lett a kaposvári szakemberek. Ezzel az eljárással elsőként az országban a kaposvári gyárban találkozhatunk. Munkába állítanak még egy csomagológépet is, amelyik percenként negyvenöt egykilós zacskót tölt meg s forraszt be. Régi gondja a gyárnak a sok apró, szétszórt műhely. De­cember végéig tehát szeretnek átadni az újonnan épülő,'kóny- nyűszerkezetes, korszerű szere­lőcsarnokot, amelyben az ipari tanulók is helyet kapnák. A csarnok alapterülete 720 négy­zetméter, s az előzetes számí­tások szerint mintegy ötmillió forintba kerül a fölépítése. Már az idén elkezdik a gyár teljes elektromos hálózatának a felújítását is. Ez a munka több éven át tart majd: elő­ször a transzformátorházak épülnek föL A gyár szakemberei gondol­nák a következő évekre is: elő­készítés alatt áll egy 2000 va­gonos, korszerű répatároló épí­tése. Az elképzelések szerint 1976-ban kezdik el a munkát, s ez mintegy 40 millió forint­ba kerül majd. M. A. Somogyi Néplap? 3 J V

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom