Somogyi Néplap, 1974. április (30. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-13 / 86. szám

' Gyorsaié” helyett — csigalassúság Mindenki a másikra hárítja a felelősségé» Bölcsődeépités sok akadállyal 1974. IV. 13. MELLÉKLETE Több a kívánt terhesség Tudatosabb a családtervezés Lényegesen több a kívánt terhesség az év eleje óta. Erről tájékoztatott a városi tanács egészségügyi osztályvezető helyettese, dr. Mezei Zsuzsa, akivel az új családvédelmi ren­delkezések hatásairól és a ter­hességmegszakítást elbíráló bizottságok új tapasztalatairól beszélgettünk. — A tavalyihoz képest mint­egy harminc százalékkal emel- j kedett a terhesgondozottak | száma Kaposváron. Míg a ta- I valy-i év első két hónapjában csak 194 várandós kismama volt, az idén már 313. Nyil­vánvaló az összefüggés e szá­mok és a közben történt szo­ciálpolitikai és családvédelmi intézkedések között. — Változott-e a kívánt és a nem kívánt terhességek aránya? — Január elseje óta keve­sebb nő fordul az abortusz bi­zottságokhoz, ugyanakkor több a megalapozott terhességmeg- szakítási kívánság. Elsősorban a harminc—harmincöt éves nők és fiatal lányok jönnek, j Az utóbbiak száma emelkedett j is. — Ennek mi az oka? — A 18 éven aluliaknak nem lehet felírni fogamzásgátló ké­szítményt, ugyanakkor a mai 16—17 éves. lányok testi _fej­lettsége sok esetben megelőzi erkölcsi, tudati fejlettségüket. A terhességmegszakítás fel­emelt díja — leányok esetében — ezer forint. Érdekes, hogy — bár módjukban állna az összeg ellen fellebbezni — a legtöbb esetben szó nélkül ki­fizetik. Az ÁB-bizottsági döntése rendszerint már első fokon megalapozott. Ezt mutatja, hogy az idén jelentkezett 285 terhességmegszakítást kérő közül csak hat fellebbezett. Többen visszavonták kérelmü­ket. — E löfordulnak-e vitás esetek? — Messzemenően figyelem­bevesszük a családi, szociális és lakáskörülményeket, így vi­tás eset csak egészségügyi kér­désekben fordul elő. A nő­gyógyászok ugyanis nem min­dig tudják pontosan, milyen belgyógyászati betegségek esetén nem engedélyezhető az abortusz. Így néha bizottság elé küldenek olyan nőket is, akiknél nem szabad a terhes­séget megszakítani. — A terhesek jelentkezése és a bizottsági döntés között mennyi idő telik el? ­— Két három napnál csak akkor több, ha olyan igazolá­sok beszerzését kérjük, mely esetleg több napba telik. Ilye­nek a szociális és lakáskörül­ményekkel .kapcsolatos igazo­lások. Beszélgetésünk itt megsza­kadt, mert fiatalasszony jött, kisfiút vezetve. Mint elmond­ta,. 12 .Jretes terhes. Eddig várt, de mert »válófél ben-< van, fér­jével úgy döntöttek, elvetetik a gyereket. — Ilyen vitás esetek is van­nak — mondta a főorvosnő, miután az asszony elment. — Ebben az esetben például nem könnyű ellenőrizni, mit is je­lent, hogy »válófélben'-. A »határ-- 12 hét. Itt nehéz lesz a döntés... A jobb közvilágításért Új lámpák és trafóházak — Három és fél hónap után lemérhctö-e a családvé­delmi tanácsadások hatása? — Részben igen. Tudato­sabb lett a családtervezés. Ezt j mutatja a megalapozott abor­tuszkérelmek arányának emel­kedése. Hogy ezeknek a kérel­meknek a száma viszont csök­kent, az viszont azt bizonyít­ja, hogy többen alkalmazzák a korszerű fogamzásgátló sze­reket. Sokkal kevesebb a tá­jékozatlanság, vagy éppen a gyerekes naivitás. Szolgáljon példaként, hogy mikor az ÁB- bizottsági adminisztrátor fel­teszi a kérdést: »védeke­zett-e--, a válasz legtöbbször ez: »Nem szedtem Infekundint, sem Bisecurint.«. — Sokan véH mellékhatá­sokat is tulajdonítanak ezek­nek a szereknek. A nőgyó­I gyászok nagy többsége ta­gadja e szerek károsságát, eltérnek azonban a vélemé­nyek abban a kérdésben, hogy egy, vagy két évi sze­dés után kell-e »szünetet-< beiktatni. — Mint minden hormonális készítménynek, e szereknek is hormonális hatása van. Ezért indokolt két év után pihentet­ni a szervezetet, és más, ha­gyományos védekezési módot alkalmazni. — A népesedéspolitikai határozatok alapján az év eleje óta történt örvendetes változásokból milyen továb­bi fejlődésre következtet? — A legfontosabb, hogy to­vább emelkedik a születések száma, még megalapozottabb lesz a családtervezés. Hogy azonban ez a fejlődés töretlen legyen, továbbra is nagy gon­dot kell fordífani a gyermek- intézmények fejlesztésére. Bíró Ferenc Sok ember örült annak a Kalinyin városrészben, hogy százhúsz személyes böl­csőde épül. s mint a mellék­let tavaly július 9-i számában hírül adtuk, az első negyven helyet 1973 szeptember végén birtokukba vehetik a gyerme­kek. Azok az asszonyok, akik szeretnének újra dolgozni a gyermekgondozási segély után. hosszú hónapok óta aggódva figyelik az építkezést. Nem egy közülük személyesen is érdeklődik a városi tanácson, hogy ugyan már mikor lesz bölcsőde abból a kék fém­vázból. S akiknek válaszol­niuk kell, egyre bizonytala­nabbak. Tavaly még a ja­nuárt emlegették, most- már az augusztust, s az építkezés csak akadozva halad előre. Vajon mi ennek az oka, hi­szen Pécsen hét hónap alatt épült meg a könnyűszerkeze­tes bölcsőde — s ott meg a kazánház késése miatt lassí­tották is az építkezést —, itt pedig a módosított változata talán ha egy év alatt elké­szül? Erre a kérdésre nagyon nehéz választ adni, pedig minden illetékest meghallgat­tam az ügyben. Az újságíró azonban nem vállalhatja — még a szakemberek is nehe­zen szánják rá magukat —, hogy pontosan földerítse a legapróbb részleteket is. Kü­lönben is mindenki körülbás­tyázza magát papírokkal, bi­zonyítja, hogy nem ő a hibás, hanem a másik, újabb kifo­gásokat talál, amelyekkel me­gint más irányba tereli az ér­deklődőt. A városi tanács-vb a ha­gyományos és a könnyűszer­kezetes bölcsőde közül azért választotta az utóbbit a terv-, az építésügyi és az egészség- ügyi osztály egységes ajánlá­sára, mert, drágább ugyan, de sokkal gyorsabb a megépítése. Időközben kiderült, hogy a költséget sikerült nyolcszáz­ezer forinttal lejebb szorítani. Sajnos, éppen a gyorsaságból nem lett semmi Kaposváron. Pedig a pécsi és a kaposvári bölcsőde összeszerelője ugyan­az. az ORSZAK Vállalat, van tehát gyakorlata, elsősorban nem rajta múlik a .késés. A könnyűszerkezeteknek ala­pokra és még sok minden másra is szükségük van, ezt Baranyában az állami építő­ipari vállalat készítette el ge­nerálkivitelezőként. Talán ha nálunk is elvállalja valame­lyik nagyobb vállalat, min­den másképp alakul... A hangsúly ugyanis a generál- kivitelezőn van. s Kaposváron éppen ez hiányzik égy kény­szerhelyzet miatt. Eredetileg a 23. sz. Állami Építőipari Vállalat lett volna az OR­SZAK partnere, ő azonban el­állt ettől. Gyor­san keresni kel­lett valakit, így aztán a te­reprendezést a költségvetési üzem. az alapo­zási es a gépé­szeti munkát a batéi TÖVÁL vállalta. Ez azonban na­gyon sok nem várt zökkenő­vel jár, inkább döcög az épít­kezés mint ha­lad. Ennek a beruházásnak a tpr tériét e jól példázza, mi­lyen fontos a generálkivite- • íező, mert ami­kor a felelősség háromfelé osz­lik, mindenki előráncigálja az összes mond­vacsinált ér­vet, a hibát mindig a másik­ra hárítja, s olyan tengeri­kígyó lesz az ügyből, hogy a végén senki sem igazodik el benne. A SOMBER ilyen helyzetben — noha a nagyobb határozottság elkelt volna — képtelen rendet tartani. A kocsit tehát nem egyfelé húz­ták eddig, s igy tolódott egy­re távolabbi hónapokra az át­adás körülbelülre képzelt ideje. Az igazsághoz tartozijí, hogy a könnyűszerkezetes böl­csőde terve is módosult a Pé­csen állóhoz képest. Az Egész­ségügyi Minisztérium töbo okból kíváncsi volt arra, hogy megfelel-e a szakmai és köz­egészségügyi követelmények­nek. Egyrészt egy kaposvári felügyeleti vizsgálat során tu­domást szerzett az építéséről, másrészt a pécsi ■ tervező sze­rette volna országos típusterv­nek elfogadtatni. A SOMBER a beruházási programot küld­te el véleményezésre, mert a tervek akkor — tavaly jú­lius 6-án — még nem vol­tak nála. A minisztérium au­gusztus végén huszonhét pontban közölte kifogásait. A javaslatok figyelembe vételével a tervező még át­tervezett néhány dolgot, ez azonban az alapozást csöp­pet sem zavarta. Az viszont igen. hogy a szakmai fölül- vizsgálat megzavarta, sőt egy bizonyos időre le is állította az építkezést. Hogyha most valaki azt I gondolja, hogy az akadályok mm már elgördültek az építkezés elől. az téved. A batéi TÖ­VÁL úgy nyilatkozott, hogy nem tudja megcsinálni a böl­csődéhez vezető távfűtő csa­tornát. A SOMBER most a Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalatot vonja be szakem­berekkel, anyagokkal, hogy menjen a munka. Ha van még szabad kapacitása a kaposmé- rői ktsz-nek — ők előbb ugyanis már jelentkeztek — megoldható a szintén bizony­talan fűtőcső-lefektetés is. Sok tehát még mindig a »ha«, s éppen ezektől függ, meg le­het-e gyorsítani az építkezést. Az ORSZAK ugyanis állítja, hogy a köz- és válaszfalakat akár három hét alatt is ösz- szeszereíi. Hátra van még persze a konyha berendezése, .ugyanis nem biztos, hogy az üstök és egyéb eszközök itt lesznek időre. A SOMBER szerint a batéiak későn ren­delték meg. Nem bíztathatjuk egyelőre tehát semmivel a z asszonyokat. Csak a három i'állalat eddiginél összehangol­tabb munkája változtathat a jelenlegi helyzeten. A tavalyi cikkünkben azt írtuk: hama­rosan egy csöpp túlzás sem lesz a gyakran használt »egyik napról a másikra a földből nő ki« kifejezésben. Eddig ezt nem tapasztaltuk, pedig éppen ezt várják azok az édesanyák is. akik ide sze­retnék vinni a gyermeküket az ősztől. Lajos Gcza • • Szíík volt a város... •f Többször írtunk arról, hogy a város egyes pontjainak köz- világítása nem megfelelő. Az idén is sokat tesz a DÉDÁSZ kaposvári üzemigazgatósága ennek az állapotnak a meg­változtatásáért. Tavaly elkészült a Mező Imre utca Hősök téri torko­latának közkivilágítása, csak­nem egy időben a Virág ut­caival. Az idén lefektették a Mező Imre utcai OVIT alközpont és az 503. sz. Szakmunkásképző Intézet közötti kábelt. A 20 kV-os vezeték egyrészt a vá­ros zavartalan ellátását segíti, másrészt tehetővé leszi, hogy a karbantartásokhoz és egyéb előre jelzett időre csak na­gyon kis területen kelljen a villanyt kikapcsolni. Az egy­millió ötszázezer forintos be­ruházás a város jobb ellátá­sát szolgáló fejlesztés része. E héten adták át a képün­kön látható trafóházat, mely a Kalinyin városrészben van. Ez a munka csaknem 400 ezer forint értékű. Ebhez kap­csolódik a Pete Lajos utca közvilágításának korszerűsíté­se. A 0,4 kV-os vezeték lefek­tetése és a lámpasor fölszere­lése negyedmillió forintba ke­rült, és a város egyik sötét ut­cádat tette világossá. A kilométerek gyorsan maradtak el mögötte: ezer, tízezer, százezer, ebben az évben pedig már a iélmil- liomodikat ostromolja. Eddig balesete nem volt; vezetői gyakorlatát, udvariasságát az­zal is elismerték, hogy külföl­di utakhoz őt is kijelölték gépkocsivezetőnek. Pedig pél­dául a kanyargós jugoszláviai tengerparton egyáltalán nem könnyű a közlekedés... »Kedves munkatársunk! A közúti forgalomban tanúsított nagyszerű magatartásával a rohamosan növekvő forgalom biztonságát segítette elő. Kö­szönöm — és ezért megdicsé­rem! Egyben arra kérem, se­gítsen nekünk, hogy minél több, az ön példáját követő gépjárművezető közlekedjék közútainkon!« A dicsérő lapon — nem egy van már Szentgyörgyi László­nak, a Volán- 13. sz. Vállalat gépkocsivezetőjének — a ve­zérigazgató aláírása. — 1961-ben szereztem meg a jogosítványt, húszéves ko­romban. Először az MHSZ-nél tanultam vezetni* s leszerelé­sem után már 70 ezer kilomé­ter volt mögöttem. Amikor el­helyezkedtem a Kaposvári Vá­rosi Tanács költségvetési üze­mében, ugyancsak gépkocsin dolgoztam; »locsoiofiú* voi-i tam. Régi. öreg sofőrökkel dől- | — Mikor gozlam együtt, akik a motor, hoz? minden csínját-bínját megmu­tatták nekem. Ami csak a gépkocsikkal kapcsolatban állhat, mindent igyekezett megismerni. Elvé­gezte a gépkocsielőadói tanfo­lyamot, a középfokú vezetői tanfolyamot, s akár szerelő­ként, akár előadóként' is el­helyezkedhetne. Azonban na­gyon szeret a volán mögött ülni. — A különjáratokkal elju­tottam az ország majdnem minden részébe, s néhány európai országba is. Jó érzés, amikor átvehetem az idegen- vezető szerepét, mert el tudom mondani, hogy mikor foglal­ták el a törökök a szigetvári várat, vagy a mezőben maga­sodó templomrom mikor épült, mikor állították helyre. Érdeklődése történelmünk iránt már régebbi keletű. Még tehergépkocsit vezetett, amikor Veszprémből el kellett mennie Esztergomba jégért. került a Volán — 1967-ben. Akkor már hosszabb ideje dolgoztam a i költségvetési üzemben. Ka­posvár minden utcáját, terét ismertem, s úgy éreztem, hogy mást is látnom kell. Szűk lett a város és amikor lehetőségem nyílt átmenni jelenlegi vállala­tomhoz, nem haboztam. Most már tudom, hogy jó cserét csináltam, mert bár van olyan időszak, amikor sokat kell ve­zetni és nagyon elfáradok, de ha nem így döntöttem volna, akkor például soha nem néz­tek volna olasz rendőrnek! — Ez hol történt? s meg nem látta a bazilikát. Főnöke minden tiltakozása el­lenére fölment a dombra, s a szobrok és képek között feled­kezett. Az összes jég elolvadt, s amikor visszament a kocsi­hoz. csak egy hatalmas tócsát talált a Veszprémben nagyon várt szállítmány helyett. — Milánóban voltam egy csoporttal. Ott éppen tüntetés volt, néztem a hangos felvo­nulást. Az egyenruhám volt rajtam, piros parolival, ezüst csíkokkal. Feltűntem az em­bereknek, még szerencse, hogy megkérdezték: rendőr va­gyok-e? Nemet intettem, de azért a kabátomat, parolinos­Akkor járt először a városban, »tói, csíkokkal együtt betettem a kocsiba: biztos, ami.biztosi Azt mondja, nehéz az uta­sokkal. Nyugodt természetű­nek nézem, semmi után nem kap hirtelen, a cigarettát elő­ször az ujjai között morzsol- gatja, feketéjét hosszú ideig kevergeti. Voltam már olyan járaton, amit ő vezetett, s egy türelmetlen szava sem volt az utasokhoz. Pedig néha nehéz megállni. Volt olyan napja — egy külföldi útról hazafelé — amikor 800 kilóméret hajtott egyhuzamban. Amikor haza­ért megivott két nagyfröccsöt, aztán másfél napig megszakí­tás nékül aludt. A csaknein félmillió kilo- méter után — kerde- semre — nehezen tud össze­szedni olyan esetet, amikor komoly veszélyben volt az or­szágúton. — Egyszer a jugoszláv ten­gerparti úton mentem. Nyál­kás volt a beton és a velem szemben jövő busz vezetője valamitől megijedve, hirtelen rálépett a fékre. Kocsija ol­dalra vágódott, egyenesen fe­lém. Csak arra volt időm, hogy gázt adjak: ne szemből, hanem oldalról kapjon el. Én ugyanis nem tudtam jobbra húzódni: az alacsony padka mellett meredek partfal futott le a tengerpartra ... — Egyre több lesz az uta­kon a jármű, egyre nehezebb és fárasztóbb a közlekedés. Nem gondolt arra, hogy in­kább szerelőként dolgozzon? — Nem-nem, szeretek ve­zetni — tiltakozik élénk kéz­mozdulatokkal, közben meg­csillan ujján a pecsétgyűrű. — Azért is csinálom, mert sze­retem látni a világot. Ez egy­magában is megéri ezt a mun­kát! Mészáros Attila

Next

/
Oldalképek
Tartalom