Somogyi Néplap, 1974. április (30. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-11 / 84. szám

Ki jön helyette? TM" ind gyakoribbak a la- polcban az olyan hír­adások, amelyek különböző ve­zetők nyugdíjba vonulásáról tájékoztatnak. Abból a gene­rációból, mely a felszabadulás idején a munkásosztály harcá­nak élére állt, egyre többen közelednek a munkahelytől való búcsú, a nyugdíjba mene­tel időszakához. Mind több munkahelyen tevődik fel majd emiatt a kérdés: ki lép a szo­cializmus építése során helyt­álló, nagy tap ászt ala tokra szert tett, példamutatóan dolgozó ve­zetők helyébe? Nem kis kérdés ez, hiszen a vezetőknek meghatározó sze­repük van a munka szervezé­sében, a munkahelyi viszonyok es az emberek közötti kapcso­latok alakulásában. Ezért tu­datosan kell előkészíteni azt, aogy a különböző vezető tiszt­ségekben bekövetkező csere a lehető legkisebb zökkenővel járjon. Ahol ugyanis rendelke­zésre áll a megfelelő, felké­szült utánpótlás, ott nem is okoz különösebb gondot, ne­hézséget ez a változás. A Központi Bizottság 1973 november 28-i, a kádermun­káról szóló határozatának egyik alapvető célkitűzése, aogy minden területen szerve- ettebbé, tervszerűbbé kell Lenni a vezetői utánpótlás ne- elásét. E tekintetben az utób- i időben nem volt kielégítő zz előrehaladás, sőt több te- ; életen kifejezetten lemaradás , ivetkezett be. Megítélésünk szerint ennek nem az az oka, na nem az, hogy az illetékesek — tisztelet a kivételnek — nem sok gondot fordítottak az után­pótlás tervszerű nevelésére. De kik ezek az »illetékesek«? Mindenki, aki állami, gazda­sági, kulturális életünk terüle­tén vezető funkcióban dolgo­zik, akár párttag, akár párton kívüli. Hiszen minden vezető­nek jogszabály szerint is köte­lessége az utánpótlásról való gondoskodás, a művezetőtől az igazgatóig. A Központi Bizott­ság említett határozatában erről a következőket olvashat­juk: »A vezetők munkájának elbírálásánál legyen fontos elem: hogyan fejlődnek mel­lettük a káderek, mennyire biztosított az utánpótlás.« Ve­zetőnek ugyanis nem szület­nek az emberek, hanem azzá válnak, ha megvannak bennük a megfelelő adottságok, és megkapják hozzá a szükséges támogatást. A vezetői utánpótlás kialakí­tásához államunk megfelelő feltételeket teremt. Főiskoláin­kat, egyetemeinket évről évre egyre több jól felkészített szakember hagyja el. Állandó és természetes bázist jelente­nek a legtehetségesebb mun­kások és tsz-parasztok. A Köz­ponti Bizottság határozata ez­zel kapcsolatban kimondja' »Az osztálypolitika részét ké­pező politikai, hatalmi kérdés­nek kell tekinteni, hogy tehet­séges munkások, parasztok tervszerű előkészítéssel foko­zatosan és folyamatosan veze­tő beosztásba kerüljenek.« TVyilvánvaló. hogy amikor valaki kikerül az egye­temről diplomával a zsebéoen, azzal még nem vált vezetővé. Jó alapot, sok ismeretet kapott, hogy azzá váljon, de a diplo­ma még nem »jogosítvány« vezető funkció betöltésére. A gyakorlati tevékenység során kell az Illetőnek bizonyítania, hogy rendelkezik olyan képes­ségekkel, amelyek alkalmassá tehetik felelős munkakör be­töltésére. Nagyon fontos, hogy az ille­tékes vezetők — kikérve a pártszervek, alapszervezetek véleményét is — Jól válasszák ki a tartalékként számításba vehető személyeket. Ez azon­ban még csak a munka kezde­te — hiszen a legfontosabb útjuk, fejlődésük egyengetése. •Mindenekelőtt politikai képzé­sükről szükséges gondoskodni. Az egyetemről kikerültek többsége középfokú politikai végzettséget nyert ugyan, de az ismeretek elavulnak, ha nem tartanak lépést e téren is a fejlődéssel. Marxista műveltsé­gük növelhető szervezett okta­tás keretében, s öntevékeny tanulás révén. Erre azonban ösztönözni kell őket, rendsze­res segítséget nyújtva ahhoz, hogy a tanultakat gyakorlati tevékenységük során alkal­mazni tudják. Az utánpótlásnak széles bá­zisát képezik a munkások, tsz- parasztok legjobbjai. Közülük kik jöhetnek számításba? Kü­lönösen hasznos ilyen szem­pontból figyelmet fordítani a párt, a szakszervezet, a KISZ aktivistáira, a szocialista bri­gádok vezetőire, a techniku­mot, illetve marxista—leninis­ta esti egyetemet vagy esti középiskolát végzettekre. S akik valamelyik területen ki­tűntek tevékenységükkel: pél­dául kiváló szakemberek, jó szervezők, képesek az önálló végrehajtásra. Üzemeinkben, termelőszövetkezeteinkben Negyven gyártmánycsaládot fejlesztettek ki Az utóbbi nyolc év alatt 40 gyártmánycsaládot fejlesztett ki — 140 féle méretben — a lajosmizsei központtal műkö­dő Vízgépészeti Vállalat. Ter­mékei — a különböző kapa­citású acélszerkezetű víztor­nyok — a városok, falvak közműves ivóvízellátását szol­gálják. Ugyanakkor megte­remtették a vizek tisztításá­hoz szükséges gépi eszközöket is. Tervszerűen gyártják és szerelik föl a hazai környe­zetvédelmet szolgáló szenny­víztisztító műveket is. Sop­ronban, Nyíregyházán, Nagy- kátán, . Pécsen, Szekszárdon már elkészült, Kaposváron pe­dig most épül ilyen berende­zés. egyre nagyobb számmal talál­hatók ilyen fizikád dolgozók, akiket számításba kell venni, mint a jövő kádertartalékát. A vezetőkkel szemben ma már igen összetettek a köve­telmények. Emiatt nincs lehe­tőség arra, hogy a munkások közvetlenül a munkapad mel­lől kerüljenek magasabb ve­zető funkcióba. Erre ma már szükség sincs, ezt sem politi­kai. sem gazdasági helyzetünk nem indokolja. Arra azonban, igen, hogy az osztály tagjai­nak egészséges kezdeményező szelleme, friss szemlélete, va­lóságérzéke állandóan áramol­jon a vezetés soraiba. A munkásokból kialakított utánpótlási körrel megkülön­böztetetten, árnyaltan kell fog­lalkozni. Képzettségi szintjüií- nek megfelelően fokozottab­ban szükséges bevonni őket politikai iskolára, marxista esti egyetemre. A társadalmi, politikai kérdések iránt aktí­van érdeklődő, legjobban fel­készült személyeket a Politikai Főiskolára is javasolhatják. Gondoskodni kell szakmai to­vábbfejlődésükről is, tapaszta­latcserék útján vagy tanulmá­nyaik megszervezésével szak- tanfolyamokon, szakiskolákon, az egyetemek nappali, esti vagy levelezd tagozatain. Ehhez célszerűbben és tudato­sabban kell felhasználni a munkások tanulására biztosí­tott üzemi ösztöndíjakat. Vé­gül önálló feladatokkal törté­nő megbízatással, a közéleti tevékenységbe való bevonással segíteni kell vezető készségük fejlesztését. A pártszervezeteknek nem szabad sajnálniuk a fá­radságot attól, hogy a vezetők­nek hatékony segítséget nyújt­sanak az utánpótlás kiválasz­tásához és neveléséhez. Külö­nösen fontos, hogy a jövőben minden területen jobban kísér­jék figyelemmel a társadalmi aktivisták tevékenységét. A bennük jelentkező készséget, képességet és hajlamot első­sorban az alapszervezetek tud­ják megállapítani. Ezért sok függ attól, hogy időben fölfi­gyelnek-e a vezetőségek ezekre a munkásokra, megfelelően egyengetik-e fejlődésüket. Ha érzik a kollektíva segítségét, támogatását és számonkérését, hamarabb túljutnak az első nehézségeken. A káderutánpótlás felkészí­tésében és nevelésében is na­gyon fontos a tervszerűség. Ezért tartjuk szükségesnek, hogy az illetékes vezetők a tár­sadalmi szervezetekkel közö­sen, jól átgondolt terveket ké­szítsenek a kádertartalék kép­zésére és felkészítésére. A terv elkészítésekor a Várható igé­nyekből és szükségletekből in­duljanak ki, ehhez mérjék a tennivalókat. Reális, jó tervek alapján munkálkodva, a jövő­ben bizonyosan jóval keve­sebb gondöt okoz majd a meg­üresedett tisztségek betöltése alkalmas személyekkel. Szegedi József, az MSZMP KB alosztályvezetője Csaknem mindenki kérdezett... Tsz-nőbizottsági elnökök tanácskozása Berzencén és a teleplátogatást köve- munkakörüímé- | tőén — mód nyílt arra, hogy a nőbizottsági elnökök kicserél­jék véleményüket, elmondják szak- |saját tapasztalataikat, s kérdez­A termelőszövetkezetekben | dolgozó nők nyeiröl, anyagi és erkölcsi megbecsüléséről, a vezetésben való részvételükről és mai továbbképzésükről ren­deztek tapasztalatcserével és gazdasági bemutatóval egybe- j merhették kötött tanácskozást tegnap a berzencei Jobb Élet Tsz-ben a dél-somogyi szövetség tagszö­vetkezetei nőbizottsági elnö­keinek. Részt vett a megbeszé­lésen Temesi József né, a me­gyei pártbizottság, és Bartus Gyuláné, a Nagyatádi Járási Pártbizottság nőreferense, Orosz Tiborné, a TOT nőpoli­tikái tanácsosa, Siszler István, j a Dél-somogyi Termelőszövet-1 kezetek Területi Szövetségé- > nek titkára es Alsecz Jánosáé, a szövetség nőbizottságának elnöke is. A csaknem harminc tsz-nő­bizottsági vezetőt Kordes Ist­vánná, a berzencei tsz oárt- alapszervezetének titkára kö­szöntötte. majd Varga János tsz-elnök mondott tájékozta­tót a gazdasági termelési te­vékenységről, a szövetkezet liődolgozóinak megbecsülésé­ről. .Elmondta egyebek között, hogy a gazdaságban igyeksze­nek segíteni a nők munkáját többféleképpen is: száz ledol­gozott munkanap után már fizetett szabadságot biztosíta­nak részükre, autóbusszal szál­lítják őket a munkahelyükre. zenek a vendéglátóktól. Kak- rik Jánosné szavaiból megis- a berzenceiek munkamódszerét, az elnöktől a gazdasági vezetőség vélemé­nyét hallhatták. Mi a helyzet más Gazdasá­goknál? Virovecz József né ibai'.s) elmondta, hogy régóta tapasztalható ' szövetkezetük­ben a nőkkel való törődés: gondoskodnak a munkahelyre való szállításukról, üzemi ét­kezdéjük ugyancsak régóta működik, két fürdőt is igény­be vehetnek a tisztálkodáshoz * i Virovecz Józsefné. Horváth Jánosné. Nagyon szeretnék, ha náluk is a berzenceiekhez hasonló aktivitás jellemezné az asszo­nyok klubrendezvényeit. Hor­váth Jánosné (Somogybük- k isü arról szólt, hogy az ő kis területű gazdaságukban nincs mód ilyen, az előbb em­lítettekhez hasonló szociális beruházásokra. Hét éve tagja a tsz vezetőségének, mindig meghallgatják a véleményét. A résztvevők között alig akadt, aki ne kérdezett volna valamit a házigazdáktól. A sok hasznos tanulságot nyújtó tanácskozás Kovács Istvánná zárszavával ért véget. H. F. Sok másodállás sérti a jogszabályt Kakrik Jánosné. 150-170 személy rendszeres ét­keztetésére alkalmas konyhát és ebédlőt hoztak létre az idén. Az utóbbi két évben több mint kétmillió forintot fordítottak szociális és kulturális célokra. Kakrik Jánosné', a berzen­cei tsz nőbizottságának titká­ra a saját munkájukról be­szélt. Az 1971 februárjában megválasztott bizottság éves munkaterv szerint dolgozik, azóta minden évben nyolc­nyolc klubfoglalkozást tartot­tak, általában negyven, de volt eset, hogy nyolcvan hall­gatónak. A szövetkezet párt­ós gazdasági vezetői mindig ott voltak ezeken a rendezvé­nyeken. A tájékoztató után a ven­dégek meglátogatták a szö­vetkezet szarvasmarhatelepét, ahol megtekintették a Dália programban részt vevő gazda­ság jószágállományát. Közben Végéhez közeledik a gabona vegyszerezése Tabon A lassan haladó traktor mögött fehér függöny. Olyan sűrű, hogy ,nem is lehet át­látni rajta, csak akkor, ha a szél egy kicsit megbolygatja. Ezt a függönyt ugyanis na­gyon apró permetlészemcsék alkotják. A búzát permetezi a tabi Egyesült Béke Tsz hat­holdas tábláján a kis Kerti - tox. A már bokáig érő zöld tenger hullámzik, ahogy a gép ráfújja a permetlevet. A szövetkezetben március 1-én kezdték meg a vegysze- , es gyomirtást, és április. el­sejéig már 1400 hektárra szór­ták ki a vegyszert. Még ezer nektár van hátra. • A munka gyorsan halad, hiszen a há­rom Kertitox 130 hektáron végez naponta. Ilyen teljesít­mény mellett a gabona vegy­szerezése ezen a héten befeje­ződik. Permetezik a búzát. a másodállások és mellékfoglalkozások vállalá­sát, illetve az ezeket szabá­lyozó rendeletek végrehajtá­sát ellenőrizte az Építő-, Fa- és Építőanyag-ipari Dolgozók Szakszervezete Somogy me­gyei jogi bizottsága. A vizs­gálat eredményeit tegnap tár­gyalták a megyei bizottság ülésén. Miért volt szükség erre a vizsgálatra? Legfőképp azért, mert megfelelő jogszabályok vannak hatályban, amelyek pontosan meghatározzák és a korábbiakhoz képest megszi­gorítják a mellékfoglalkozá­sok és másodállások vállalá­sát. A SZOT Elnöksége ezen­kívül 1972. január 31-én fel­hívta a szakszervezetek fi­gyelmét arra, hogy fokozot­tabb ellenőrzésekre van szük­ség. A vizsgálatot ösztönözte még a sajátságos somogyi helyzet is, a hatalmasan meg­növekedett építési igények, és az ezek kísérőjelenségeként fellépő szakemberszükséglet. A kérdés napirendre tűzése azért is jó, mert a vállalato­kat arra késztetheti, hogy megfelelően kialakítsák a má­sodállásokkal és' a mellékfog­lalkozásokkal kapcsolatos el­veiket. Megfelelő, és a mindenna­pi munkaügyi kérdésekben szilárdan érvényesülő elvekre ! már csak azért is égetően szükség lenne, mert a vizsgá- | lat tapasztalatai szerint je- ! lenleg az építőiparban (de i feltételezzük, hogy más ága- | zatokban is) igen sok a for- | galmi tisztázatlanság, rende­zetlenség; nem egy sérti a ha­tályos jogszabályokat. Leg­több helyen nincsenek ponto­san nyilvántartva a másodál­lások, a mellékfoglalkozások és az egyéb munkaviszony en­gedélyei. (A szükséges irat­anyagok (szerződések, enge­délyezési okmányok) nem minden esetben találhatók meg, s a munkakönyvi be­jegyzés is sok helyütt hiány­zik vagy pontatlan. Sokkal nagyobb baj azon­ban, hogy a vizsgálat sok olyan másodállást, illetve mellékfoglalkozást talált, amelyik nehezen egyeztethető össze a főállásban előírt nor­mális ütemű munkával. Meg­állapították például az Állami Építőipari Vállalatnál, hogy a »vállalat főtechnológusa, aki jelenleg Siófokon fő-épí- tésvezető, a Kaposvári Építő­ipari Ktsz-nél mint mellék­foglalkozású dolgozó van al­kalmazva. A munkaviszony tárgyát röviden csak úgy je­lölték: műszaki irányítás. Eb­ből is kitűnik — foglalja ösz- sze a jelentés —, hogy tény­leges, érdemi munkát ez a munkaviszony nem tartalmaz­hat, tekintve, hogy azt mel­lékfoglalkozásban, munka­időn kívül végezni nem lehet­séges.« Azért idéztük ilyen részle­tesen ezt a példát, mert a megvizsgált öt Vállalat mind­egyikénél hasonló hibák for­dultak elő. Nagyon tanulsá­gos a SOMBER szerződéskö­tőjének az esete is, aki a nyilvántartások szerint 2000 forintot kap a Somogy megyei Gabonafelvásárló és Feldol­gozó Vállalattól másodállás­ban végzett, heti 16 órás munka után. A SOMBER azonban lebonyolítói szerződé­ses jogviszonyban áll a gabo­nafelvásárlóval. így a szerző­déskötő másodállása és a fő­állásban betöltött pozíciója egymással összeférhetetlen. BÄR ÉVENTE megvizsgál­ják a Tervező Vállalatnál, hogy a másodállások és a mellékfoglalkozások nem be- folyásolják-e hátrányosan a vállalatnál dolgozók tevé­kenységét, általános tapaszta­lat, hogy a meglévő jogszabá­lyok ellenére a vizsgált vál­lalatoknál nagyon felületesen kezelik ezeket a kérdéseket, sőt a rendeleteket több eset­ben megsértve engedélyeznek másodállásokat és mellékfog­lalkozásokat. Az ok —. véle­ményünk szerint — a nem megfelelő színvonalú munka­ügyi, tevékenységben és a vállalati munkaszervezés hiá­nyosságaiban kereshető. Ha ugyanis egy. vállalat csak má­sodállások létesítésével tudja fedezni szakemberszükségle­tét. illetve csak így képes ki­egészíteni elégtelen szellemi kapacitását, akkor alaposan meg kellene vizsgálni, hogy akivel másodállásra vagy mellékfoglalkozásra létesít munkaviszonyt, annak van-e ideje, energiája arra. hogy munkáján kívül megfelelően ellássa a másodállásból ■ rá háruló feladatokat is? A vizs­gálat tapasztalatai ugyan­is arról győznek meg bennün- két, hogy az esetek tó!nyomó többségében times. II" énkor viszont csak fiktív (el nem végzett), vagy csak félgőzzel végzett munkáért veszik fel a pénzt. Cs. T. 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom