Somogyi Néplap, 1974. április (30. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-30 / 99. szám

' Kapcsolataink a KGST.orszáóokkol • >

Húsz százalékkal növekszik a belkereskedelmi választékcsere

Mint lapunkban hírül adtuk: pénteken és szombatot? Kaposváron tanácskoztak Baranya, Somogy, Tolna, Zala megye mezőgazdasági éá ipari szövetkezeteinek jogászai, illetve a meghívott döntőbizottsági elnökök. A Magyar Jogász Szövetség Somogy megyei Szervezetének szövetkezeti jogász szakosztálya által rendezett kétnapos tájértekez- teten mintegy másfél százan vettek részt; köztük ott volt dr. Prandler Árpád, a Magyar Jogász Szövetség főtitkára, dr. Ignácz Pál, a Megyei Bíróság elnöke és több más országos, illetve megyei jogügyi és a témában érintett szervezet, testület képviselője. A tanácskozás részvevőit dr. Halász János, az MJSZ Somogy megyei Szervezetének elnöke köszöntötte, vitaindító előadását dr. Orbán Sándor egyetemi docens, területi szövetségi jogtanácsos tartotta a döntőbizottságok elvi és gyakorlati tevékenységéről.

A kaposvári tanácskozás tapasztalatairól beszélgettünk dr. Dárdai Árpáddal, az MJSZ Somogy megyei Szervezete szövetkezeti jogász szakosztályának elnökével.

— Az előadások és a vita alapján milyen kép bontakozott ki a szövetkezeti döntőbizottságok eddigi munkájáról?

— Beváltak a szövetkezeti döntőbizottságok. Egyre inkább önállóan és függetlenül, csak a jogszabályoknak, a szövetkezet belső szabályzatai- , nak és a közösségi érdeknek megfelelően döntenek azokban az ügyekben, amelyek eléjük kerülnek. Tevékenységükkel hatékonyan elősegítik azt, hogy a szövetkezeti tagok. alkalmazottak és családtagok vitás ügyei a szövetkezeti önkormányzat elvének megfelelően, a szövetkezeti demokrácia keretei között, elsősorban a szövetkezeten belül oldódjanak meg. A döntőbizottságok lehetővé teszik, hogy kevesebb ügy kerüljön a bíróságok elé; Döntéseikkel az egész közösséget ösztönzik a belső szabályzatok jobb megismerésére, a szövetkezeti önkormányzatban való aktívabb részvételre és a közügyek hatékonyabb intézésére.

— Megfelelő-e a döntőbizottságok szakmai felkészültsége? Milyen a szövetkezetek egyéb testületéivel, szerveivel való együttműködésük?

— A szövetkezeti döntőbizottságok — akár mezőgazdaságiak, akár ipariak — magasabb szinten állnak most, mint amikor a vezetőségek bizottságának intézményeként működtek. Most a vezetőségektől függetlenül, a közgyűlés szerveként végzik munkájukat. A tájértekezleten elhangzottakból kitűnt, hogy ennek az új intézménynek a kifejlesztésében számottevő segítséget nyújtottak a jogtanácsosok. Amilyen egyértelmű volt ez a megállapítás, éppen olyan egyöntetű volt a vélemény arról is, hogy csak a szakmai feltételek biztosításával. pontosabban a szakmai felkészítéssel és ilyen jellegű segítségnyújtással biztosítható a döntőbizottságok szakszerű, eredményes tevékenysége.

A KISOSZ küldöttközgyűlése

All 500 magánkereskedő tavalyi tevékenységét, szervezetük működését értékelte, s az idei tennivalókat vitatta meg tegnap a KISOSZ küldöttközgyűlése.

A KISOSZ v véleménye szerint gondot okoz, hogy taglétszáma nem fejlődik megfelelően. Tavaly Í385 új működési engedélyt adtak ki, viszont — főleg öregség, betegség stb. miatt — 1282-t adtak vissza. A beszámoló bírálta azt az érvényes rendelkezésekkel ellentétes helyzetet, hogy az engedélyes kereskedők egy része nem elsősorban az ellátatlan területeken, hanem sűrű üzlet- hálóZatú városközpontokban kezdte működését. Ezért a KISOSZ a helyi tanácsi szak- igazgatási szervek bevonásával — a kereskedelempolitikai irányelveknek megfelelően — felméri az egyes területeken az ellátási igényeket, s a 'jövőben ehhez igazodva adnak ki engedélyt újabb magánüzletek létesítésére.

— Milyen módjai lehetnek a segítésnek?

— A termelőszövetkezeti döntőbizottságok elnökei részére a területi tsz-szövetsé- gek általában tanfolyamokat rendeznek. Ügyrend- és iratmintákat bocsátottak a rendelkezésükre. A jövőben az kell, hogy a szövetség''’- a Lovábbképzést folyamat feladatuknak tekintsék. mert így nyílik mód a szak: . fel- kés Hí Uség növelésére, a jog- alkalmazás és a jogcr'. elmezés problémáinak megoldására. A továbbképzést jó volna kiterjeszteni a dontc’cizottsá gi elnökökön túl a bizottsági tagokra is. Ami a bizottságok munkáját ez idő szerint nehezíti; még most. áprilisban sem áll rendelkezésükre az 1972-ben megjelent, egys'ges szerkezetbe foglalt tsz-tör- vény, illetve jogszabály. Véleményem szerint ezt már központilag kellene számukra biztosítani.

,— Hallhatnánk-e valamit a bizottságok eddigi munkájának hatékonyságáról és arról: milyen szerepük van ebben a szövetkezeti jogtanácsosoknak?

— A döntőbizottságok állal eddig hozott határozatok után nem sokan fordultak keresettel a bíróságokhoz. A bizottságok a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknél az ügyek 44, az ipari szövetkezeteknél pedig 66 százalékban helyt adtak a tag, illetve az alkalmazott föllebbezésének. Ez is mutatja, hogy alaposan felülvizsgálják a vezetőség vagy az üzemi vezetők döntéseit, s tudnak és mernek is azokon változtatni. A jogtanácsos köteles a szövetkezet minden testületi szervének, így a döntőbizottságnak is segítséget nyújtani, jóllehet az utóbbinak nem lehet a tagja. így helyes, ha jogi tanácsadóként vesz részt az ülésen, és egyik felet sem képviseli. Kilátás van rá, hogy ez év őszétől kezdve a szövetkezeti jogászokat olyan szakmai továbbképzésben részesítik, hogy az — egységes keretei és rendszere révén — segít majd a rájuk váró feladatok megoldásában.

— Köszönjük a tájékoztatást.

H. F.

A KGST-országok választékosabb áruellátásának változatlan fontos eszköze a szocialista országok belkereskedelmi minisztériumai közötti j közvetlen árucsere. Belkereskedelmünk — amely a szocialista országokkal való fogyasztási cMck-forgalomnak

mintegy 16 százalékát bonyolítja le — a választékcsere útján a tavaly 35 millió rubel értékű árut vásárolt a KGST- országok kereskedelmétől,

ugyanilyen értékű fogyasztási cikkekért cserébe. Az idén átlagosan mintegy 20 százalékkal tovább növekszik a vá- lasztékcsere-forgalom.

A magyar belkereskedelem legnagyobb partnere a Szovjetunió, amely tavaly tízmillió rubel értékű áruval járult hozzá lakosságunk ellátásához. Az idei közvetlen forgalomban a legnagyobb volument 8 ezer tonna sertéshús behozatala teszi ki, ellentételként ugyanennyi vágott baromfit ad a magyar kereskedelem. Sok egyéb között, külön említésre méltó a viszonylag olcsó szovjet kerékpárok importja.

A magyar és az NDK belkereskedelem tavaly mintegy

7—7 millió rubeles forgalmat bonyolított le, az 1S74. évi terv kölcsönösen 8 millió rubel. Az NDK-val különösen gazdag a cserélhető áruk választéka, onnan érkezik a legtöbb új cikk is. Az idén először — csak választékcserében — hozunk be kísérletképpen konyhakész élelmiszereket, ételeket, diabetikus készítményeket.

Miután nem kapunk elég háztartási gépet, ezért ezeket a nálunk eléggé gyakori hiánycikkeket közvetlen árucserével pótolják. Az NDK-ban mindennapos ügyes kerti kisgépek, szerszámok, nálunk ugyancsak hiányoznak, nagyon kelendők, ezért szövetkezeti választékcserében piackutatás céljából hozunk be ilyen eszközöket is. Változatlanul nagy mennyiségben kapunk az ■ NDK-ból függönyt és fűzőt.

amelyeknek az ára itthon je- i lentősen csökkent, s meanö- | vekedett irántuk a kereslet.

örvendetesen fejlődik a magyar és a csehszlovák belke- j reskedelem kapcsolata. Az I 1974-re tervezett forgalom 11 I millió rubel, szemben a tava1973-ban a vállalat termelési terve 193 millió forint volt, s ebben az évben már el kell érni a 266 milliót. A rendkívül gyors fejlődés biztosítása a Dél-Dunántúli Vízügyi és Közműépítő Vállalat dolgozóitól egyenletes, jó munkát kíván. Támaszkodnak a szocialista munkaverseny-mozgalomban rejlő lehetőségekre is. A mintegy 1600 dolgozó közül legtöbben szétszórtan, utak mellett, mezők közepén, a folyóvölgyekben található munkahelyeken dolgoznak. Ilyen körülmények között a verseny megszervezése nehéz. Ennek eile- | nére a múlt évben 49 brigád J 415 tagja dolgozott a szociális- j ta címért, s közülük 26 brigád el is nyerte. (A teljesítés aránya azt is jelzi, milyen szigorú feltételeket állítanak a kubikosokból, ácsokból és más szakmunkásokból álló közösségek elé.)

Huszonnégyen vannak az első turnusban, akik a Kutasi Állami Gazdaság kis épületeiben összejöttek a vállalat szocialista brigádjainak vezetői közül. Ugyanennyire számítanak a második turnusban is. A szép környezetben öt napon j keresztül ismerkednek a rész- ; vevők a bólogató füzekkel öve- : zett ló partján a vezetési isme- [ retek elméletével. A tovább- j képzésen bővebb tájékoztatói kapnak a vállalat munkájáról. | feladatairól is. Az előadások { között van olyan, amelyik a j tervezéssel foglalkozik. és olyan is, amelyik a szocialista brigádmozgalomról vagy a munkahelyi gazdálkodásról

d. A brigád vezetők az utolRészben oktatás, részben táiékoztatás \

Hegytetőről, tó partjáról

só napon fórumon kérdezhetik a vállalat vezetőit.

Kétszáz kilométer átmérőjű körzetből érkeztek a tanfolyam részvevői — mondta a vállalat munkaverseny-előadója. lliásics Márk például Baranyából jött. Már a két óra közötti szünetben is gyakran hallottam ezt a furcsa szót: Tortyo- gó. Erről kérdeztem.

— Pécs vízellátásának központja van itt — mondta az ősz hajú. még most is hatalmas erejű lliásics Márk egy nyolctagú ácsbrigád vezetője. — Jelenleg ott dolgozunk, de már nagyon sok helyen megfordultunk. Építettük a 2500 köbméteres postavölgyi víztározót, csapadékcsatornát az 58-as úf mellett, két nagy átereszt a 6- os főközlekedési úton.

Aztán még sorolja, számba véve vaskos ujjain, merre járt a brigádjával. Tizennégy éve vannak együtt.

— Miben látja ennek a tanfolyamnak a hasznát?

— Mi is vezetők vagyunk. Ismernünk kell a munkánkat, a feladatainkat, de azt is, hogyan kell az emberekkel bánni. Sok éves tapasztalatom van, és ha megkérdeznek, hogy egy-egy jelentkezőt felvegyünk-e. tudok segíteni. Sok- szór szólnak: Marci bácsi, mi legyen? Ha nem ismertetnének meg bennünket a vezetés mód szereivel, gyakrabban tévea

hetnénk, szakmailag és emberileg is.

Fagyott hótól csúszós meredeken kapaszkodtunk föl január elején a Balatonbogláron magasodó hegy tetejére, ahol akkor egy 2000 köbméteres víztározó építésén dolgozott Gállovics János és tizenhat tagú szocialista brigádja. Korszerűbb eljárást dolgoztak ki a munka meggyorsítására és hogy éppen ezt a brigádot szemelték ki a végrehajtásra, azt jelentette: a vállalat vezetői bíznak bennük, szorgalmukban, pontosságukban. É6 ez nem véletlen: a brigád — szó szénát, mert kubikosok — nyolcadik éve tapossa együtt a sarat. Már többször kitüntették okét.

— Eddig még nem vettünk részt ilyen tanfolyamon. Tájékozottabbak leszünk, s az is előny, hogy a különböző területeken dolgozók — négy megyét fog át a vállalat munkája — jobban megismerik egy- ,1 ez alatt az öt nap alatt. A legfontosabb tapasztalatom i hogy ha részletesebben ismerjük a feladatokat — és ez az itt elhangzott előadások alapján könnyebb —, akkor javul a munka minősége is. mert szívesebben dolgozunk.

Fiatalembernek néz ki Kuz- ' i József is, a kubikosbrigád-zetóje. Sokfelé dolgozott

már, s évekkel ezelőtt, amikor az aszfaltútépítő vállalat volt a munkahelye, nem gondolta volna, hogy a kiskorpádi út, amelyiken ő is dolgozott, a jelenlegi tanfolyam kis házai felé vezet. Nagykanizsáról utazott ide. Amikor tapasztalatai, benyomásai felől meklődöm. a Kutgsi Állami Gazdaság konyháját, a kiszolgálást és & figyelmességet említi először. Aztán komolyra fordítja a szót:

— Eddig is ismertem a vállalat vezetői közül sokat, de itt közvetle íebb lett velük a kapcsolat. A DÉLVIÉP fiatal cég. alig három év van mögötte. És e rövid idő alatt i? sokat javnUak az eredmények. Jobbak ’ ttek a szociális körűimén; a munka szerve- zéseeaz anyagellátás. Mostanában például már nem fordul elő az, hogy áll a nyolctagú brigád, mert akadozik az anyagellátás.

— Mi ragadta meg a legjobban figyelmét az előadásokban?

— Sok érdekes, minket közvetlenül érintő téma volt. Mégis inkább az. hogy ezeket úgy mondták el: mindenki megértett olyan dolgokat is. amelyekről ezelőtt fogalma sem volt.

A tanfolyam végén a

szocialista brigádok vezetői munkavédelemből v < fáznak.

Mészáros Attila

lyi 9,1 millióval. A legnagyobb volument az úgynevezett homogéncsere teszi ki, az idén is mintegy 4 millió rubel értékű cipőt vesz a magyar kereskedelem. A kölcsönös áruházi hetek alkalmával 600 ezer rubel értékű árut hoznak forgalomba.

A. magyar—lengyel belkereskedelem kapcsolatára is jellemző az azonos áruk cseréje, összességében — a tavalyi 5.2 millióval szemben — az idén több mint 7 millió rubelre emelekdik a kölcsönös forgalom. Ebből kétmillió rubel értéket képvisel a széles választékú 'homogéncsere; textiláru textiláruért, cipő cipőért, fehérnemű fehérneműért stb.

A magyar—román belkereskedelmi forgalom — a korábbi évekkel ellentétben — már számottevően fejlődik. A tervezett 6,7 millió rubeles export—importon belül a szomszédos országgal is jelentős az azonos áruk cseréje. Eienkí- I vül a román kereskedelem magyar partnere részére fontos egyéb cikkek — 300 ezer rubel értékű növényi, hús- és

halkonzerv, tapéta, Parketta, egészségügyi fajanszáru, gyermekkocsi stb. — szállítására is vállalkozott. Az idei magyar— román szövetkezeti hetekre kölcsönösen 400 ezer rubeles árualapot irányoztak elő.

A KGST-országok közül évekig a bolgár kereskedelemmel volt legkisebb a forgalom. Az idén aláírt jegyzőkönyv szerint azonban megduplázódik a két ország belkereskedelme közötti forgalom. 1,8 millió rubel értékű áru cscró- ;ét határozták el. A magyar kereskedelem elsőként Bulgáriából rendelt gyei—1-A-tápszert, s kísérletképpen diabetikus élelmiszereket, konzer- veket is.

A magyar—mongol belkereskedelmi válasrték"sere gyakori"ti'ag egy esztendős, a múlt évben kezdődött 530 ezex rubel értékű áru kölcsönös szállításával. Az idén már 000 ezer rubel értékű olcsó bőrárut, kabátot, zak't. szók-1 nvát s-.álfít a baráti ország, különböző iparcikkek ellenében. (MTI)

A fo!;^biro(?a!orohaii

A Siófoki Állami Gazdaság kertészeti ágazata kettős cél megvalósításán fáradozik. Egyrészt mint országos gesztorgazdaság. az egyes zöldségkultúrák iparszerű, nagyüzemi termelési rendszerét dolgozza ki, másrészt feladatának tekinti a Balaton-part zöldségellátásának javítását. Ez utóbbi célt szolgálja a gazdaság hatezer négyzetméteres fóliabirodalma.

A csupa fiatal szakmunkásból álló, kilenctagú Kállai Éva brigád gondja, hogy a sátrak alatt rend legyen, egészségesen fejlődjön, s minél előbb termést hozzon — háromezer négyzetméteren — a paradicsom (1. képünk), ezerötszáz négyzetméteren a paprika és ezerötszáz négyzetméteren az ubor- | ka. A virág mellett már az első kis termések is mutatkoznak a paprikássátorban, és az első paradicsom szedésére előreláthatóan május végén kerülhet sor.

Folyamatos, állandó munkát jelent emellett a brigádnak a laskagomba tenyésztése, szedése, szállítása. (2. kép.) Tavaly novembertől februárig : . mázsát értékesítettek. A nagy tételű szállítás mellett egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik I a 20—40 dekás, előrecsomagolt gomba iránt. A gazdaság fontos törekvése a csomagolási rendszer továbbfejlesztése. Öt | gépegység csomagolja már az idén zsugorfóliába a különböző zöldségféléket, a gyümölcsöt és a gombát.