Somogyi Néplap, 1974. április (30. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-28 / 98. szám

Z&epátesünk lakossága nagy reményekkel nette a - 69-as főközlekedési út megépítésének hírét, melyben is­mertté vált az Ötvöskónyi és Segesd közötti útszakasz megépítése. Ettől reméltük, hogy Segesd Mária-telepi ré­szének útgondja is enyhülni fog azzal, hogy a Szabadság utca csatlakozást kap a megépítendő 68-as útra. Ez az igény a lakosság részéről már a tervezés időszakában fel­vetődött, s ezt a tanácsnak is a tudomására hoztuk. Kér­tük, hogy támogassa kérésünket, és tolmácsolják a terve­zők felé. A községi tanács ezt meg is tette, ennek ellené­re most, hogy az útépítés elkezdődött, arról értesültünk: hogy a bekötést nem kapjuk meg. Az utbekötésre azért van szükségünk, mert ebben az utcában van a vegyesbolt, ami sáros időben csak gyalog vagy lovaskocsival közelíthető meg. Ezért nagy gondot je­lent az áru odaszállítása is. Egy részét lovaskocsival viszik a boltba, míg a kisebb tételeket a Kossuth utcában levő ■üzletekből, több mint egy km távolságból, a boltvezető kerékpárral tolja fel. Az útcsatlakozás kiépítése segítené az orvosi ellátást, ezenkívül a mentők munkáját is, akik sokszor 500 méteren viszik hordágyon a beteget, mert a földútra nem tudnak bemenni. Nem értjük, miért nem lehet úgy megépíteni az utat, hogy az mindenkinek a hasznára váljék, tehát hogy■ a Sza­badság utca is kapjon csatlakozást. Ennek elmarasztalása azzal is jár, hogy a jelenlegi csatlakozás megszűnik, s ez további fél kilométeres távolságot jelent az út eléréséig. Kérem a szerkesztőséget, szíveskedjenek tájékoztatni: kihez fordulhatok közérdekű kérésünk teljesítéséért. Tisztelettel: <J)énttk (Vuuíní körzeti tanácstag, Segesd, Damjanich, u. fi, 9 Tisztelt Szerkesztőség! A napokban olvastam egy cikket lapjukban az üdül­tetésiről. Ez indított arra, hogy megírjam önöknek, meny­nyire igazságtalan az üdülőjegyek elosztása a Volán 13. sz Vállalatánál. Evek óta nem tudok szerezni egy SZOT- beutalót, sem külföldre, sem az itthoni üdülőkbe. Kérdé­semre azt válaszolják: nagyon keveset kapnak. Ugyanak­kor tudok arról, hogy az irodai dolgozók egymás között osztják szét a beutalókat. Így történhetett meg az is, hogy ugyanaz a dolgozó 1973 nyarán az üzemi üdülőben nya­ralt, és még abban az évben külföldön volt szakszerveze­ti beutalóval feleségével együtt, 1974 tavaszán pedig Béesbe utazik ugyancsak a szakszervezet révén. Hát így történik a Volán-nál az üdültetés. Tisztelettel: ;• AI M SZ H P srbMÖÍG VA eC.V»= I •« j i’rirlrViíit'ií u.-ri'J XXX. évfolyam, 98. szám. Vasárnap, 1974. április 28. Tisztelt Szerkesztőségt Szabd Sándor gépkocsivezető, Kaposvár Köszönöm segítségüket, hogy a Marcali, Berzsenyi u. 69. sz. alatti KISZ-lakás tulajdonosainak panaszát 1973. október 5-én közölték. Sajnos, azóta is minden változat­lan. Mindössze annyi történt, hogy jogos kifogásainkat ok­tóber 30-án egy bizottság felülvizsgálta. A megállapításo­kat ekkor is feljegyezték, de erről mi, építtetők jegyző­könyvet nem kaptunk. így nincs róla tudomásunk, hogy panaszunkkal a bizottság érdemben foglalkozott-e, vagy a kivitelezőnek vem igaza, annak ellenére, hogy a garan­ciális munkákat sem végezte el. Reméltük, ha már tekin­télyes állami és társadalmi szervek képviselőiből alakult bizottság vette kézbe a vizsgálat lefolytatását, értesítenek az eredményről. Vagy ilyen esetekben nem kell érvénye­sülnie az eljárási törvényben előirt 30 napon belüli ügy­intézésnek? Tisztelettel: <J)amuki (f-erene Marcali, Berzsenyi u. SS., ' van. KISZ-iakás megbízottja Művészeti szemle Bemutató Siófokon (Tudósítónktól.) Pénteken a Siófoki Városi Tanács művelődésügyi osztá­lya szervezésében és rendezé­sében megtartották a városi művészeti szemlét. Az elődön­tőik s az előző szereplések al­kalmával legjobbnak bizonyult szereplők mérhették össze tu­dásukat egy színvonalas bemu­tatón. A zenekarok, énekkarok, szó­listák elvezettek bennünket a zene csaknem minden terüle­tére. Chopin és Brahms zon- gonaművei mellett még a me­gye egyetlen ifjúsági clixiland- zénekórának előadását is hal­lottuk. A nézők érdeklődéssel figyelték a háziipari szövetke-, zet Kodályról elnevezett női karának és az év elején újjá­alakult Bányász női karának a műsorát. Szereplésüket a zsűri arany oklevéllel jutalmazta. Ugyanezt az eredményt érte el a Spirituálé együttes is. A zenei műsorok mellett az előadás irodalmi műsorszá- mokban ás bővelkedett. Oláh Attila előadása Karinthy Fri­gyes : Szeretem az állatokat című írása — a zsűritől arany oklevelet kapott. A gimnázium Krúdy Színpada Csokonai Vi­téz Mihály: özvegy Karnyóné című darabját mutatta be. A pénteki előadásért arany ok­levelet érdemelt ki a zsűritől Az értékelés szerint a leg­jobb eredményt elérő Szerep­lők meghívást kapnak majd a májusban megtartandó somo­gyi művészeti szemle gálaest­jére, amelyet Kaposváron ren­deznek. FESTIK A MEDENCÉT Nemsokára újra működik Kaposváron a Latinra téri kis szö­kőkút. A kaposvári költségvetési üzem dolgozói nemrég fel­újították a szökőkút csőhálózatát; most már csak a festés van hátra. A jövő héten halljuk megyénkről — megyénkből Országjárás szabad időben A hét elején befejeződik a Szóljatok, játszók, regölök or- j szagos versenysorozata, a dön- ! tőt a debrecerli Csokonai Szín­házból közvetíti a Kossuth rá­dió, hétfőn este fél nyolctól, Megyénket a Fonómunkás Kis- színpad képviseli Vértes Ele­mér: Vasra vert fohász cimű műsorával. A hét végén Somogy kórus­mozgalmáról ad — ugyancsak a Kossuth rádió — gazdag ké­pet. Pénteken háromnegyed négykor kezdődik a Kóruspó­dium Kaposvárott című műsor első része, amelyben a török­koppá,igi menyecskekórus, a j göllei pávakör, a balatonboglá- ri ktsz vegyeskara én a kapos­vári tanítóképző női kara sze­repel. Szombaton két óra előtt négy perccel a Kossuth hul­lámhosszán folytatódik a ka­posvári Kóruspódium — a sió­foki dalkör, a Kaposvári Mun­káskórus és a veszprémi SZAíT énekkarának műsorával. Mai tv-afánlatunk „Visszatérő májusok” Évről évre valamivel több a I dolgunk es mégis — bármily icülönös ez a íkettősseg — va­lamivel több a szabad időnk is. A szó szoros értelmében sű­rűbb és tartalmasabb lesz te- aát a munkanapunk, hiszgaz- lálkodnd tanulunk véle, nö­vekszik tapasztalatunk, és kor­szerűbb módszerek, gépek se- ' gítik emberi igyekezetünket. Je vajon legalább ennyire -termelékeny-e« szabadidő- gazdálkodósunk. Tudjuk-e pél­dául, hogy mennyit nyerhet­nénk azzal, ha íróink szellemi vállalkozásához csatlakozva, egyszer csak valóban megkez- j Jenék »Magyarország fleüede- zeséfc*? Gépkocsival, vonattal, gyalogsaerrel, ki-ki lehetősége, ízlése szerint útra kelhetne, hogy megnézze, amit még nem látott, hogy lássa, amiről ed­dig csak ennyit vett észre: vá­ros, ház, kő. Lesz elég szemlélni való. Hisz még a tudós is találhat Anjou-kori szoborpantheont, Dunából kihalászott aranytá­nyért, keszthelyi freskófalat. Hogyne lenne akkor a mi »ci­vil« szemünk számára új, ér­dekes, fölfedezésre érdemes? Látta-e például mindenki a Mátrában található siroki kő­bálványokat, a pilisi Óra-szik­lát, a gyulai Brkel-fát, a bátor­ligeti őslápot, a vácrátóti bo­tanikus kertet, a szarvasi ar­borétumot, az ipolytarnócai 30 millió éves ősállat-lábnyomot, az alföldi Fehér-tó különös madárvilágát, a Kis-Balaton hófehér tollú nemeskócsagait? ismeri-e a monoki Kossuth- múzeum 650 kötetes könyvta­rát, a széphalmi Kazdnczy-ki- állítást, a dömsödi Petőfi-szo- bát, a niklai Berzsenyi-emlék­múzeumot, a tapolcai Batsá­nyi-múzeumot., a balassagyar­mati Palóc Múzeum több ezres i néprajzi gyűjteményét vagy a többi hazai skanzent? Fölke­reste már valahány gyógyvi­zünket? Látta-e az Őrség kü­lönös tájait? Végighaj ózta-e (vagy inkább csónakázna) a Dunát, a Tiszát, elcsorogva az itt-ott derékig vízben álló fák mellett? S látta-e például a majki kamalduli szerzetesek kőemdékeit vagy akár a nap­ról napra arcát változtató bu­dai Várat? Száz és száz oldalon sorol­hatnánk tovább. És csakhamar kiderülne: legtöbbünk számá­ra nincs eléggé fölfedezve Ma­gyarország. Mert az igazán megismert haza nem nagyolva szemlélte­tő terepasztal, hanem minden árkával, dombjával; pórusá­val mozgékony, eleven éle­tünk. Tenyér, amelynek arca van, amely beszélni, válaszolni képes. Történelmet és minden­napokat tálaló tenyér. A munkásosztály seregszem­léje az egész világon évtize­deik óta nemzetközi rangú ese­mény, korunk egész haladó emberisége megünnepli. A mai tv-müsor a május elsejék történetét idézi föd: például az 1889-es párizsi nemzetközi kongresszust, amely a munkás­jóléti .kérdésekről hozott fontos Olvasóink április 10-i szá­munkból értesülhettek Bara­nyai Vince Gamás, vitya-pusz- tai lakos házépítési kálváriá­járól. Süllyed a ház címmel megírtuk, hogy a panaszos Kaposváron a Munkácsy Mi­hály utca 12. szám aiatt telket vett Mráv Mihálytól, s arra földszintes családi házat épí­tett. A ház elkészült, tulajdo­nosa azonban nem kaphatta meg a lakhatási engedélyt, mert a korábban vízmosta é- gödrös, feltöltött talajon süly- lyedt a ház, falai megrepedez­tek. A mintegy 300 000 forint értékű családi házat le kellett bontani. Megírtuk azt is, hogy a felelötlenségsorozat miatt a kártérítés megítéléséért Bara­nyai Vince a Kaposvári Járás­bírósághoz fordult. A Kaposvári Járásbíróság április 25-én meghozta ítéle­tét. Eszerint a bíróság kötelez­te az alpereseket arra, hogy a lebontott ház újrafelépítésé­határozatakat. A műsor termé­szetesen elsősorban a magyar munkásmozgalom történeté­nek dokumentumaival példáz­za a munkásság, illetve az osz­tályharc korszakos tetteit: a Népszava cikkeivel, korabeli fotókkal, a művészek hitvallá­sával. (A műsort 17 óra 15 perces kezdettel sugározza a tv.) vei kapcsolatos költségeket — nyomban e költségek felmerü­lésekor — viseljék. Mráv Mi­hely, a telek eladója és Kovács József építési vállalkozó a költségek 35—35 százalékát; Háncs Béla és Bertalan Béla tervezők pedig 25—25 százalé­kát kötelesek viselni. Kötelez­te a bíróság őket arra is, hogy 15 nap alatt a fenti arányban — utólagos elszámolási kötele­zettséggel — 100 000 forintot bocsássanak Baranyai Vince rendelkezésére. Mráv Mihály ezenkívül 15 napon belül kö­teles az új alapozáshoz szük- ges talajmechanikai szakvéle­mény költségeit és az eredeti­től eltérő, drágább alapozás többletköltségét is kiegyenlí­teni. A bíróság végül kötelezte a2 alpereseket 13 600 forint ille­ték, valamint a felperes szá­mára 10 500 forint perköltség megfizetésére. Az ítélet nem jogerős, az al­peresek fellebbeznek. N. T. Ismét itt a borítékos sorsjegy Nagy tömeg vette körül Kaposváron tegnap délelőtt azt a négy sorsjegyárust, aki a főutcán »árulta a szerencsét« — potom négy forintért. Igaz, nagy nyereményről egyelőre csak a siófokiak mesélhetnek: a Sió áruház elölt levő árusnál a napokban tízezer forintot nyert valaki. ítélet a süllyedő ház ügyében TfíRM SOROK Változás A farsangi történetet egy üzemi bálról hozták, igen jó volt a hangulat, és az egyik asztalnál az igazgató titkárnője csodálkozott: — Drága főnök kartárs, nem gondoltam, hogy öt féldeci konyak ilyen válto­zást tud előidézni! Most már egészen más a véle­ményem a főnök kartárs- róL — De hiszen én még nem ittam öt féldecK! — Én ittam. Atyai intelem Az apa így szól a fiához; — Édes fiam, én a te korodban még nem udva­roltam nőnek. Nem hin­ném, hogy te ugyanezt el­mondhatod majd a fiad­nak, ha annyi idős leszel, mint én most. — Miért? Gondolod, hogy én kevésbé füllentés leszek? — kérdezte a bá­jos csemete. / Pingpong a tengeren utazóknak Szárazföldön minimális felkészültséggel mindenki tud asztaliteniszezni. Ha­jón azonban, viharos idő­ben, már legföljebb csak a mesterjátékosoik tudnak pingpongozni. Eredeti megoldásra lett a hajón utázó asztaliteniszezők számára két dán egyetemi hallgató. Olyan asztalt ta­láltak fel, mely a hullám­zó tengerre emlékeztet. Ennek az asztalnak a leg­főbb előnye az — állítják a feltalálók —, hogy szá­razföldön igazi viharos tengert imitál, és aki ele­get gyakorol rajta, még a legerősebben himbálódző hajón is tud pingpongozni. Meglepően gondolkodó iparművész »A hasznossági szempont — a művészet ellensége« — állítja Jacques Caret- man francia iparművész. És nemcsak hangoztatja, hanem a gyakorlatban is alkalmazza elméletiét. Töb­bek között például olyan kávéskannát tervezett, amelynek a fogója a kiön­tőcső alatt van. Amikor a kritikusok szemére vetették a mester­nek, hogy »alkotásai telje­sem hasznavehetetlenek«, Carelman azonnal »átnyer­gelt«, és egy rendkívül hasznos tárgyat tervezett: macskák szállítására alkal­mas aktatáskát... Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő: * JÁVORI B£LA Szerkesztőség: Kaposvár, t.atmea Sándor u. 2. Postacím: 7á«L. Kaposvár, postafiók 31. Telefon; 11-510, 11-511, 11-512. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinca Sándor utca 2. Postacím: 7401 Kaposvár postafiók 31. Telefon; 11-516. Felelős kiadó: Dómján Sándor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem küldünk vissza* Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahiva­taloknál és posta s kézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 20 Ft* Index: 25 007. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Válallat kaposvári üzeméiben Kaposvár, Latinca Sándor «. 0. Felelős vezető-: Barkas Béla igazgató

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom