Somogyi Néplap, 1974. április (30. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-21 / 92. szám

Elhelyezkedés és beilleszkedés J? • m ű v^rs Keszthelyi beszélgetések A somogyi közös gazdasá- vezető beosztásban, legtöbbjük gok szakember-ellátottsága nem kielégítő. Még ma sem az, jóllehet egyes termelőszö­vetkezetek nagyon céltudato­san kialakították szakgárdáju­kat a termelési feladatoknak megfelelően. 1973 végére 1054 felsőfokú képzettségű szakem­ber munkába állítását tervez­ték a megye szövetkezetei, ez­zel szemben mindössze 679-et alkalmaztak. Évente 60—70 fiatal szakember próbál gyö­keret verni a tsz-ekben. Volt olyan esztendő Somogybán, hogy 123 szakember jött, ugyanakkor 120 elment. Ta­valy 57 szolgálati lakás épült a megye közös gazdaságaiban. A gond mégis gond maradt. Vajon miért és meddig? A keszthelyi tanácskozáson ezekre a kérdésekre is próbál­tak választ keresni. A részve­vők tapasztalatokat mondtak el — és érdeklődtek. Kíván­csiak voltak például arra, ! tes, _ pedig hány somogyi található a ne- I nem csupán első számú szakmai vezető­ként dolgozik. Könnyű elhe­lyezni az egyetemről kikerült fiatalokat, ez idő szerint húsz­nál is többet fogadnának a tsz-ek, különösen az egyesült gazdaságok. Főképp növény- védelmi szakemberekre nagy az igény, mind több lakást építenek számukra. Legtöbb­jük már az első évben meg­kaphatja a havi háromezer forintot, mely a tanács által adott állami pénzből és a szövetkezettől kapott kiegészí­tésből áll. A tapasztalat az, hogy ahol a tsz nem vona­kodott az érdem szerinti ki­egészítéstől, megmaradtak a kezdő szakemberek. A marcali járás tíz termelő- szövetkezetében együttvéve mintegy 60 mérnök dolgozik. Beilleszkedésük az új környe­zetbe nem mindig és nem mindenütt volt zökkenőmen- tevékenységükre szakmai téren, gyedévesek között az agroké- j hanem a társadalmi életben is miás évfolyamon. Elmondták azt is, hogy jóllehet az egye­tem a gyakorlat számára ne­vel szakembereket, a nagy többség mellett mégis akad­nak fiatalok, akik nem állják ki ezt a próbát a termelőszö­vetkezetekben és az állami gazdaságokban. A sikertelen­ség oka nem mindig a kezdő szakemberben van, előfordul ugyanis, hogy a gazdaságban levő, régebb óta ott dolgozó szakember alacsonyabb kép­zettségű, mint az újonnan ér­kezett, következésképp nem adhatja meg a kívánt támo­gatást. Ilyenkor gyakran vált­ják egymást a kezdők egy-egy üzemben, s ebben a helyi ve­zetőség nagyban hibáztatható. A kaposvári járásban és ál­talában a megyében — erről beszéltek a tanácskozás so­mogyi részvevői — elégedet­tek a Keszthelyi Agrártudo­mányi Egyetemen végzett fia­tal szakemberek munkájával, ügyszeretetével. Ebben a já­rásban például 90 százalékuk számítanak. Évente összehív­ják őket, s ki-ki elmondhatja tapasztalatait, jó benyomásait, kifogásait egyaránt. Olykor például az összkomfortos la­kás se minden az ottmaradás- hoz, van ugyanis olyan »el- dugottabb« szövetkezete a já­rásnak, ahova még ilyen fölté­telekkel se megy szakember. A fonyódi járásban a szö­vetkezeti elnökök 60 százalé­ka. a főagronómusoknak pe­dig mindegyike felsőfokú vég­zettségű, s nem szűnik az igény az egyetemről kikerült fiatalok iránt. A kettő között nyilván összefüggés van. Ké­résük: az egyetem igyekezzen bizonyos szakterületek felé ösztönözni a hallgatókat, így a diploma megszerzése után I sikeresebb lehet a »talajfo­gás«. Az egyetemen működő so- I mogyi diákklubban Kocsis Tamás ötödéves hallgató kö­szöntötte csütörtökön a me­gyei és járási szakembereket, és tájékoztatást adott a klub életéről. Az egyetemistáknak egytizede somogyi, többségük tagja a klubnak. Rendezvé­nyeiken húszan-harmincan mindig részt vesznek. Szak­mai előadásokat tartanak meghívott előadókkal, üzem- látogatásokat szerveznek. Most többek között azt terve­zik, hogy a Sopronban mű­ködő somogyi diákklubnál le­vő vándorkiállítási anyagot Keszthelyre is elhozzák. Érdeklődéssel hallgatták a fiatalok a szülömegye életéről szóló beszámolót. Hamarosan megkapják megyei tanácsunk­tól a diplomadolgozatok té­máit, s ezekkel a munkákkal csakúgy, mint a diákköri dol­gozatokkal, jelentős hasznára lehetnek a somogyi gazdasá­goknak. Kérdéseik főként arra irá­nyultak, milyen lehetőség kí­nálkozik elhelyezkedésükre, s milyen fejlődési szakaszba érkeznek az üzemek arra az időre, mire befejezik egyete­mi tanulmányaikat. Hogyan áll a megye agrokémiai léte­sítményekkel; mit várnak a végzett szakembertől a gya­korlatban ; milyen lehetőség van házaspár elhelyezkedésé­re egyazon gazdaságnál; mennyi ösztöndíjat kaphatnak — megannyi kérdés, s ezekre a válaszok is elhangzottak. A járási és- városi szakvezetők mindjárt ajánlásokat is tet­tek: elmondták, melyik járás­ban hol vesznek föl fiatal szakembert, és a jelentkezés módját is ismertették. Egész napos beszélgetés, hasznos véleménycsere — er­re adott alkalmat a csütörtö­ki keszthelyi látogatás. Az eddigi találkozásokhoz ha­sonlóan ez a legutóbbi is hozzájárult a Keszthelyi Ag­rártudományi Egyetem és me­gyénk hatékonyabb együttmű­ködéséhez — a somogyi me­zőgazdaság fejlődése érdeké­ben. Hcrnesz Ferenc agaseágot legyűrő tiszta vágyak!« Az H111 idézet Soós Zoltán Szuperszonikus vadászok cí­mű verséből ötlött fel ben­nem, amikor megismertem Balogh Margitot. Huszonhét éves, foglalkozá­sa: ruházati szaktanácsadó, munkahelye a MÉSZÖV. Na­gyon szereti a munkáját. Azon fáradozik, hogy Somogy asz- szonyai, lányai szépen, ízléssel öltözködjenek. A megyei ifjúsági divatbi­zottság elnökeként egy divat- bemutatót vezetett az egyik gyárban, amikor találkoztam vele. Pár nap múlva a repülőgé­pes növényvédőknél álmél- kodva, sőt bevallom, irigyked­ve lehettem szemtanúja egy felszólalásának. Mert vitorlázó repülőgépet vezet. Ilyen előz­mények után ültünk le beszél­getni. Hosszú ujjával beletúr dús, fekete hajába. — Nagyon korán, kicsi gye­rekként vesztettem el szüléi­mét. öten maradtunk. Nem tudom eléggé áldani a szeren­csémet, amiért olyan jó neve­lőszülőkhöz kerültem, mint az enyéim. Hogy ma boldog embernek vallom magam, ne­kik köszönhetem. Bár így sem volt egyszerű, sőt ma sem könnyű. Az általános iskola elvégzé­se után négyórásként dolgoz­tam egy boltban. Azután ke­reskedelmi tanulónak mehet­tem. 1965 után segédként dol­gozhattam. Ugyanebben az év­ben megkezdtem levelező ta­gozaton a közgazdasági tech- "”t’irni tanulmányaimat. 3 tön 'zony a napi tíz órás munka után épp elég volt jó eredménnyel zni. Az érettségi után rög- fölvételiztem a Kereske­MEGÉRTE deimi és Vendéglátó Főiskolá­ra. Nehezen jutottam be. Meg- éreztem a középiskola levele­ző tagozatának hiányosságait. Természetszerűen nem jut ele­gendő idő ezen a tagozaton például a matematikai tudás alapos elmélyítésére. Külön­órákra jártam, és harmadszo­ri nekifutásra sikerült. Jaj, akkor nagyon örültem. Azóta is nagyon igyekszem, mert ha már bekerültem, jól aka­rom végigcsinálni. Jövőre végzek. Ezt a félévet 4,6 át­laggal zártam. Rengeteg áldo­zattal jár az ilyen munka mel­letti tanulás. Az utazásról nem beszélek, és arról, hogy teljesen önköltséges, eddig ti­zenhatezer forintomban van. De ami miatt munkahelyet kellett változtatnom, az a szakirodalom hozzáférhetet­lensége volt. Amíg üzletben dolgoztam, képtelen voltam hozzájutni. Itt az új munka­helyemen az összes elképzel­hető anyag ren ele1 kezesemre áll. csak győzzem átnézni. — Ügy hallottam, hogy a kereskedelmi szakközépisko­lában tanított is. — Két évig. Érdekes az itt szerzett tapasztalatom. A fel­nőttek a fárasztó, kimerítő munka mellett is sokkal aktí­vabbak a tanulásban, mint a gyerekek. Sokat törtem a fe­jem. vajon miért? — Rengeteg fáradsággal, küszködéssel jár a tanulás, kü­lönösen a munka utáni. Ma­gának például megérte? — Hogy kérdezhet ilyet? — csattan föl. — El tudja kép­zelni, mennyire másképp né­zem, látom a világot. És ezen a főiskolán, Budapesten, nagy­szerű dolgokat tanítanak. — Elégedett ember? — Egyáltalán nem. Ami a munkámat, a munkánkat ille­ti, nagyon sok változásra von szükség. Elsősorban szemlélet­beli változásra. Mert nagyon jó rendeletek, központi uta í- tások látnak napvilágot, de ezek végrehajtásával, mindé í- riapi megvalósításukkal sok még a baj. Az elgondolás tisz­teletreméltó, de mire alsó szintre jut. addigra valahogy minden más . . . L ehetőségeket kapunk, amelyeket nem hasz­nálunk ki kellőképpen. A megyében nálam illetéke­sebbek is megállapították, hogy a kereskedelmi üzlethá­lózat fejlesztése szükséges, és az ellátás sem a legrózsásabb. A technikai feltételek is hiá­nyosak. Persze tudom, van mód a hibák feltárására, a jobb út keresésére. És ez az értelme az én tanulásomnak, is. Mert a magam kis terüle- tén talán tisztábban látom a do'gokat. mint ezelőtt pár év­vel, vagy látják azok, akik megelégszenek azzal az isme­retanyaggal, amelyet kényel­mesebb úton megszerezhetnek. — Igaz, hogy kilenc éve re­pül? — Igen. És az valami nagy­szerű dolog. Ott fenn szállni a magasban, a tiszta kék ég alatt. Ott minden gond felol­dódik. Balogh. Margit talán ott fenn gyűjt magának érőt, energiát ahhoz, hogy a hajda­ni kis »négyórás« lánykából jövőre diplomás ember legyen. Gombos Jolán A Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének jubileuma 'i Felicie Chilanti Három zászlót | | Salvatore Siulianénal 21. Mannimo, Terranova, Motisi, Palma Abbate hazatért. Giu- liano is közelebb költözött szülővároskájához, egyik ro­konához telepedett be Cip- pibe. Részben azért, mert Cippi egy magaslaton feküdt, ahonnan a Bellolampóból Monteleprébe vezető ország­utat látni lehetett. Giuliano helyettese, Pis- ciotta — aztán Ferreri, Pas- satempo és Candela — mind május elsején, Santo Croci- fisso ünnepén tértek haza családjukhoz. Alkonyaikor azonban Gas­pare Pisciottát, aki éppen egy szomszéd lánnyal beszélgetett, pisztolyos csendőrök fogták körül. Mannino és Motisi egy mellékutcából látták a dolgot és kiabálni kezdtek: — Fiúk, meneküljünk! Megtámadták Gasparinót! És visszamentek mind a hegyekbe. Ami Pisciottát illeti, nem kellett félteni: úgy tett, mintha hagyná magát letar­tóztatni. Engedelmesen meg­indult a csendőrök között a laktanya felé, ám amikor egy kanyarhoz értek, az alacsony városfalhoz, akkor gyors, vá­ratlan mozdulattal, leütötte az altisztet, egy csendőrnek pedig az arcába vágott, és átugrott a falon. Elfutott, és nem tudták utolérni. Ezek a fiatal banditák minden létező és nem létező ösvényt ismer­tek, fürge lábuk jól ismert minden titkos átjárót, amely a hegyekbe vezetett. Ezekben a napokban egész Szicíliában megkezdődött a rég beharangozott megtorló akció az alvilági bandák el­len. A maffia együttműködött a rendőrséggel. Ez különben hagyomány volt a szicíliai rendőrségnél, amely már a Bourbon-ikirály és később az Olasz Királyság idején is föl­használta a »tiszteletre méltó társaság« vezéreit, hogy ne­héz körülmények között se­alvilágiakkal eltétették láb alól bűnrészességük tanúit. 1946 márciusában és áprili­sában sok banditát találtak holtan a dűlőutakon, az erdők­ben, a falvak határában. A maffia itélöszéke rendelte el a kivégzésüket. A maffiások föl­ajánlották az államnak, hogy közreműködnek a banditizmus fölszámolásában, de az volt a feltételük: saját maguk végzik el a feladatot a társaság ha-(, gyományos módszereivel. Sen-* ki se maradhatott életben, akit a-maffia bírósága elítélt. A gyilkosságokat vad kegyetlen­séggel vitték véghez, a maffia szokása szerint: eltorzított hullák, kunyhójukban élve el­égett emberek, levágott fejek. A titokban visszatért bandi­ták május elsejére virradó éj­□ Somogyi Néplap viselőik együttműködésének legföltűnőbb és legelvetemül­tebb formája a parasztszö­vetségek vezetőinek, a hűbé­ri viszonyok és a nagybirto­kok ellen lázadó társadalmi harcok lelkesítőinek megfé lendítésé, üldözése gyilkolása volt. A megtorlás pillanatában így lépett szövetségre az ál­lam meg a gazdasági és tár­sadalmi élet elavult formái mellé álló maffia. Századunk első felében nem kevesebb mint száz parasztot és szakszervezeti embert ölték meg a maffia bérgyilkosai. És a rendőrség, az igazságszolgál­tatás nem sújtott le sem a fel­bujtókra, sem a végrehajtók­ra. A maffiavezérek számára egy szakszervezetis vagy egy bandita megölése — amit azért követtek el, hogy bizto­sítsák maguknak a rendőrség védelmét, türelmét — ugyan­azt jelentette: egy akciót a család vagy a társaság vagy a cosca érdekében. Igen, ezekben a háború utá­ni időkben Nyugat-Sziciliában a gyilkosságok egész sorozatát követték el. És minden nyom a maffiához vezetett. A coscák vezetői bérgyilkosokkal tétet­ték el láb alól a bandaveaére- ket. Aztán más banditákkal és Hazánk együttesei sóként közül el­szakán így szóltak Giuliano- isőként negyedszázada, 1948. hoz: Jvégén alakult meg a Magyar — A hegyekbe akarnak (| Néphadsereg Művészegyütte- kényszeríteni bennünket, azt \se. Első nyilvános ’ szereplé- akarják, hogy a maffia bér- |SÜk 1949. április 29-én volt az Erkel Szín­gítsenek »rendet teremteni«. A maffia és a kormánytiszt- gyilkosainak kezébe kerüljünk, i Budapesten H' .................... Giuliano azonban Cippiben (házban. m ár találkozott Pisciottával, (| A jubileumi évforduló al* és beszámolt neki a mafliave- (lkaiméból sajtótájékoztatót zer ajánlatáról, melyet »a ki-5 tartott dr. Bán Károly ezre- embereinek neveben« politikai főcsoportfőnök­ét; És most megnyugtatta ibeiyettes Budapesten, a Ma- - okét nehanyukat pedig felszo-J Néphadsereg Központi megr litotta: tudassak mindenkivel, hogy Giuliano nem halt meg. | “ És csakugyan, egyik estei Tudatos, kulturális ne­géppisztolyból rálőttek a mon- Jvelés folyik hadseregünkben, telepre—palermói távolságig hogy megvalósíthassuk pár­buszra, amelyen számos \ tnnk művelődéspolitikáját, csendőr utazott f Művészegyüttesünk és a had­Egyikük meghalt. J sereg helyőrségi klubjai — Egy parasztasszony megse-# rna a fegyveres erők klubjai besült # —> az ifjúsági klubok is e »Giuliano nem halt meg« —^1* céllal jöttek létre. Ápolják, ezt akarta jelezni az újabbt1 terjesztik a bevonuló fiatalok terrorcselekmény. között a szocialista kultúrát. Giuliano valójában már ott# formálják tudatukat, a szoci- hordta szívében a halált. Pis-# alista hazafiság szellemében ciottának és Sciortinónak ke-# nevelik őket. A művészegyüt- sergett is, hogy olyan zászló-!* tes fenállása óta ezért fordí- ért — a szeparatizmus lobogón1 tott igen nagy figyelmet azok- jáért — gyilkolt, amely nem isi ra a művekre, amelyek haladó volt igazi zászló. Tevékenysé-# történelmi hagyományainkat ge már megint nem háború,# elevenítik föl, hazaszeretetre | »politikai« gerillaharc, hanem6 nevelik a közönséget, s egy- a büntető törvénykönyvben# ... , , szereplő közönséges bűntény. #uttal szolgálják a honvedelem Utolsó orvtámadása a távol-#erősítésének gondolatát, el- sági busz ellen rémületet és# mélyítik a közösségi szellemet í.ele^v,kflte^ HoíLya? ^11-mondotta dr. Bán Károly kenykedhet ilyen biztonság-!* ban Giuliano, mikor egész Szi-f ezredes. cíliában beböttönzik és fel-i1 a Magyar Néphadsereg Mű­* lépett csak­koncolják a banditákat? (Folytatjuk.) nem nyolcmillió néző, köztük négymillió katonafiatal tekin­tette meg. Laktanyákban, tá­borokban, néha nehéz körül­mények között töltötték be az együttes tagjai hivatásukat. Több alkalommal jártak a szocialista országokban, az­után Algírban, Franciaország" ban, Kubában, Egyiptomban. Magas színvonalú műsoruk­nak Kaposvár lakossága is tapsolhatott, hiszen évekkel A NAGYKANIZSAI ÉPÍTŐIPARI SZÖVETKEZET (Nagykanizsa, Kinizsi út 17.) azonnali belépéssel — állandó nagykanizsai munkahelyre ­FÖLVESZ ’•ömüves -lakmunkósokat, ideghurkolókai és segédmunkásokét. jelentkezni lehet a szövetkezet központi irodájában. (128000) ezelőtt ezrek tekintették meg bemutatójukat a Dózsa-pályán. Felléptek a szegedi szabadtéri játékokon is. Jó néhány műsoruk világ­szerte sikert aratott. Az együt­test 20 évvel ezelőtt a Vörös Csillag Érdemrenddel tüntet­ték ki. Érdemes és Liszt-díjas művészek vannak az együt­tes vezetőinek sorában. Itt kezdte pályafutását llosfalvy Róbert, Palcsó Sándor, Réti József, Seregi László, Létai Dezső, Lukács Ervin is. A negyedszázad, az itthon ts külföldön elért nagyszerű si­kerek a Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének vezetőit és tagjait arra kötelezik, hogy továbbra is magas művészi színvonalon neveljék, szóra­koztassák katonáikat, ápolják a felnőtt lakosság soraiban ’s a hazaszeretetei, a honvédelem gondolatát. Ezt a célt szolgálja az áp­rilis 21—29-e közötti jubileu­mi hét. Ennek keretében a leg­sikerültebb, ma is élő, eleve­nen ható műsorokat mutatják be. Föllépnek a Zeneakadémi­án, a Fővárosi Operettszín­házban, a szekszárdi művelő­dési házban, Budapesten a Fáklya Klubban és a Láng Művelődési Otthonban. Sz. L. Éjjeliőrt AZONNALI BELÉPÉSSEL fölveszünk FÜSZÉRT-fiók. Kaposvár, Zalka M. u. 12. (105983) vészegyüttese 7500-szor föl 1949 óta, műsorát A KAPOSVÁRI CUKORGYÁR azonnali belépésre keres nehéz fizikai munkát végző férfi segédmunkásokat Jelentkezés a gyár munkaügyi osztályán. (14255)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom