Somogyi Néplap, 1974. április (30. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-17 / 88. szám
NAGYOBB FEJLŐDÉSRE VAN SZÜKSÉG As általános iskolai könyvtárakról Tűzijáték a Fekete csukából A Somogyi Néplap Berzen- ce általános iskolájának könyvtáráról írt cikke fölkeltette a pedagógusok érdeklődését Sokan — nem kis nosztalgiával — saját iskolájuk helyzetével szembesítették az olvasottakat. Az általános vélemény azonban a berzen- cei kezdeményezés elismerése volt Talán nem lesz hiábavaló számba venni, hol tartunk ezen a téren, milyen gondok sürgetnek gyors és egészséges megoldást Somogybán. A Művelődésügyi Minisztérium több mint két éve adta ki irányelveit a 18 éven aluli ifjúság köhyvtári ellátásáról. Ez máig a legfontosabb dokumentum az iskolai könyvtárakról Félreérthetetlenül tisztázta az iskolai könyvtár pedagógiai funkcióját, fejlesztésének elveit és a közművelődési könyvtárakkal való együttműködés módját Az elmúlt két évben több megyei rendezvény is foglalkozott a Somogy megyei ifjú sági könyvtárak ellátásának gondjaival, a könyvnek és a könyvtáraknak az iskolai oktató-nevelő munkában betöltött szerepével. Elég utalnunk a megyei könyvtárban rendezett tanácskozásra 1972 májusában, melyen a könyvtárak és az iskoláik munkásain kívül részt vettek az ifjúsági és társadalmi szervezetek képviselőd is; az 1972 nyarán rendezett balatoni beszélgetések nemzetközi visszhangé programjára, amelynek előadásai, beszámolód azóta nyomtatásban is megjelentek, vagy éppen a Somogyi Néplapnak a nemzetközi könyvévet záró, értékelő ankétjára. Az iskolai könyvtárak felesztése helye* kapott a megyei tanácsülés 1973 júniusi határozatában is. Ott tartunk tehát, hogy a tennivalókat már nemcsak országos érvényig alapdokumentumok szabják meg, hanem Jpe$yzételetnzésen alapuló megy« tervek és határozatok is. De vajon mi történt megvalósításuk érdekében? Sajnos, érdemleges változás nem történt. Az 1972-ben biztatónak tűnő fejlődést nem követte a kérdés egységes rendezése. Tegyük hozzá: elsősorban nem anyagi okok miatt, hanem azért, mert sok helyütt még ma sem alakult ki az a meg- ■ gyöződés, amely kimozdíthatná a holtpontról az iskolai könyvtárak ügyét. Melyek a legjellegzetesebb gondok, tévedések, mulasztások? Első helyen az alapfeltétel hiányát, az elhelyezés nehézségeit szokás emlegetni. Az iskolák egy részének zsúfoltsága valóban súlyos gond. De ott is erre hivatkoznak, ahol ötlettel, találékonysággal, belső átszervezéssel megoldható a könyvtár elhelyezése, az olvasóterem kialakítása. Módot adhat erre a szaktanterem-rendszerű oktatásra való áttérés: sok iskolában az alig kihasznált úttörőszobák kettős rendeltetésű használata. Nem hiszem, hogy a szabadpolcos olvasóterem zavarná az örsi vagy rajíoglalkozásokat. Sokszor egy-egy folyosórész vagy más »-holt tér« kínál megoldást. Arra is vannak jó példák, hogy az osztályteremben elhelyezett zárt szekrényekből az olvasótermi vagy könyvtári órákra szabadpolcos állványok, folyóirattartók alakíthatók ki. A szabad polc, sajnos, a nevelői szobákban is ritka. Pedig a nevelői kézikönyvállomány, a folyóiratok elhelyezése is célszerű: tájékozódásra, olvasásra, rendszeres használatra serkenthet. Az iskolai könyvgyűjtemények könyvtárrá fejlesztésének legnagyobb akadálya a könyvtár fejlesztésének ötletszerűsége. Ha van pénz, mindenki vásárol — amit epper venni lehet, néha pedig az igazgató saját előjogának vagy a könyvtáros feladatának tekinti ezt — a testület meghallgatása nélkül. Többéves propaganda ellenére iskoláink nem ismerik az Állami Könyv- terjesztő Vállalat könyvtárellátó osztályával köthető szerződéses lehetőséget, az Űj Könyvek c. tájékoztató kiadvány nagy szerepét a könyvállomány tervszerű, rendszeres fejlesztésében. Az egyéni vásárlási akciók másik nagy hátránya az összehordott könyvanyag szakszerűtlen feldolgozása. (Az ÁKV katalóguscédulákkal, kölcsönzőkártyákkal fölszerelten szállítja a könyveiket.) A könyv- állomány szakszerű feldolgozásához, katalogizálásához szabályozott könyvtári tevékenységre és legalább alapfokú ismeretekkel rendelkező iskolai könyvtáros rendszeres, céltudatos í munkájára van szükség. Időszerű kérdés a könyvtári állomány felülvizsgálata, az elavult vagy fölösleges könyvek kivonása, a tönkrement könyvek selejtezése is. A felülvizsgálat és az állományrendezés az eddig külön kezelt ifjúsági és nevelői könyvállomány összevonásának, az egységes iskolai könyvtár és az előírt nyilvántartás kialakításának alapja lehet. N em megnyugtató az iskolák - folyóiratbeszerzése sem. A szak nai és módszertani folyóiratok a pedagógusok munkaeszközei, megfelelő példányszámukról | a munkaadónak kötelessége I gondoskodni. A gyermeklapok, az ismeretterjesztő folyóiratok pedig nemeseik a pedagógus segítőtársai, hanem elengedhetetlen tartozékai az iskolai könyvtárnak. Munkaadói kote- | lezettség az alapvető ideológiai, pedagógiai, pszichológiai. ! szakmódszertani és szaktudományi könyvek beszerzése is A megújított továbbképzés I egyre nagyobb szerepet szán i az önképzésnek. Az önképzés I hagyományos eszköze, a könyv tehát méltó helyet követel magának az iskolában. Erre szorít bennünket az oktatás továbbié jlesztése, korszerűsítésének igénye is. Szakfelügyelői jelentések oől különböző tanfolyamok zóró- dolgozataiból egyre gyakrabban értesülhetünk jó próbálkozásokról az alsó tagozaton es a különböző szaktárgyi órákon. Ennek ellenére — iskoláink nagyobb részében — makacsul tartja magát az a szemlélet, hogy az iskolai könyvtár kizárólag a magyartanár ügye. hiszen neki kell olvastatni, ő ad kötelező olvasmányosat stb. Szerencsére egyre több tankönyv sugallja a segédkönyvek, a kézikönyvek és a kiegészítő olvasmányok rendszeres forgatását, feldolgozását. Az iskolai könyvtárak helyzetének rendezetlensége tükröződik az iskolai könyvtárosok gyakori váltakozásában ;s. De az intézményes rendezésig is van helyi megoldás: órakedvezmény, tiszteletdíj é - erkölcsi megbecsülés. Megyénkben évek óta folyik az iskolai könyvtárosok alapfokú képzése. Akik közülük megmaradtak könyvtárosoknak, nagyobb szakértelemmel, eredményesebben látják el munkájukat, gyarapítják, fejlesztik könyvtárukat. Kár, hogy a nagy iskolák egy része sem élt ezzel a lehetőséggel. A Berzence mellé felsorakoztatható jó példák — Zákány teleptől Balatonszárszóig — arról győzhetnek meg bennünket, hogy a jelenleginél gyorsabb fejlődésre van lehetőség. Sokat tehet ezért a minisztérium az iskolai könyvtári működési szabályzat kiadásával, a megyei művelődésügyi osztály a szemléltető és az oktatástechnikai eszközök tömeges beszerzése után egy céltudatos könyvtár- fejlesztési program kidolgozásával, anyagi támogatásával és az iskolai könyvtári szak- felügyelet rendezésével. A példák azonban azt bizonyítják, hogy ebben a kérdésben szubjektív tényezők játszanak főszerepet. Ezek közül a legfontosabb: az iskolavezetés tájékozottsága, pedagógiai szemlélete, a fejlődés iránti fogékonysága. Dr. Kelemen Elemér Bemutató előtt a színházban A harmincas évek elején Svájcból indult el világ körüli útjára az a darab, melyet születése pillanatában Fekete csuka címen prózaként játszottak el, majd Burkhard vette kezébe, hogy egy igazi zenés darabbal gazdagítsa a színházat. Az »Ö, az én apukám,« cimű dalt azóta sokan megismerték, de talán kevesen tudják, hogy a Tűzijátékból váló. A Tűzijáték egyik nagy sikerű bemutatóját a berlini Metropol Theaterben tartották, Magyar- országon több mint tíz éve az azóta megszűnt Petőfi Színház tűzte műsorára, Feleki Kamii és Sennyei Vera alakította a. főszerepeket. Van egy trapéz a színpadon, mindenki szívesen kipróbálja, a darab előkészítésének technikai munkatársai is. A színpadon levők közül egyedül Ascher Tamás, a darab rendezője nem húzózkodik föl, de lehet, hogy máskor ő is megtette ... Színház a színházban. Tulajdonképpen a Tűzijáték témájánál vagyunk. A Circus Obolski porondján a művészetről, a játékról, a művészekről és a nézőkről esik szó. — A nyárspolgárok és a művészek összeütközéséről szól a darab. Arról, hogy mennyi tisztelet van a nyárspolgárban a művészetek iránt — mondja a rendező. A cirkuszi bohócjelenet kidolgozásában — ezt próbálták látogatásunkkor — különösen Dánffy Sándor, a bohóc alakítója veszi ki a részét, újabb ötletekkel fűszerezi az álomként lejátszódó történetet. Koltai Róbert eközben figyelmét valami olyasfélére összpontosítja, amit majd csak az előadásban láthatunk... A gyümölcsfák rügyfakadá- sához tudom hasonlítani a próbát, mely érett, zamatos gyümölcsöt ígér. Burkhard kis zenekarra írta az »egész estet betöltő slágerét« — idézzük a szerzőt —, két zongora szól mindvégig. A kaposvári előadáson a két zongorán kívül egy dobot és egy trombitát is hallunk. A cirkusz világába vágyódó kislányt Pogány Judit játsz- sza, a cirkuszigazgató nagybácsi szerepében Reviczky Gábort látjuk, felesége — Ol- savszky Éva. A cirkuszi jelenet egyik dalát ő énekli, mely a művészi hivatásról szól ... H. B.’ Új cím szavuk 'élreéri dm zó' szótárban A Sárközy család sírjánál Magasztos érzés az ősök nyomában járná. Különösen, ha közelebbi ismeretségben állunk. Nem éppen vérségi rokonságra gondolok, hanem i szellemi kapcsolatra. Ezekben a napokban különösen sokat gondolok rájuk, hiszen munkám, hogy elvégezzem én is a »leltárt«, kik jártak itt, e tájon előttünk? Micsoda gazdagság ragyog föl, mikor a somogyi irodalmi emlékhelyek készülő térképét nézem asztalomon! De elfog a bánat is, mert ezek nagy része gondozatlan, szinte már elfeledett. Megdöbbenéssel hallottam a Nem, munkába, moziba vagy kedvesen csevegni, hanem csak úgy, szó nélkül — végleg. — Itt hagyott — tolja a tömény keserűség a szakadt szavakat az édesanyja szájára —, elment az apjához. Kati nagy lány már, jó szakmát választott, egy év múlva szabadul. Eddig nem ismerte apját, akinek nem is volt rá sose gondja. Néhány testvérével együtt kemény, áldozatos, odaadó munkával nevelte föl az édesanyja. Egyedül dolgozott, segítséget nem kapott. A tél, a nyár, a reggel, az este mindig munkában találta. — Nézzen körül — mutatja házát és líörnyékét, mert hazat is vett — ha nem is palotát —, arra is jutott még erejeből. A régi vályogfal kidöntve, vakolatlan téglafal virít, a kártyalap nagyságú ablak helyén hatalmas hármas ablakon tör át a fény. Megvan az anyadisznó, tele malaccal, de a hízónak való is ott röfög. A virágos- és konyhákért szépen megmunkálva, a tulipánok bontják szirmukat. — Órát meg szoknyát vettem neki — mondja, s fojtja vissza könnyeit. — És egy- szercsak... — és sírásba fulladnak, széttörnek a szavak. Bent harsány bögésbe kezd az egyetlen unoka, észre se veszi. Az ott van! A távollevőért eszi, rágja, öli magát. — Idegösszeroppanástól voltam tébolyult hosszú hetekig — száraz a sirás, elfolyt az összes könnye már. — Csak a legnagyobb fiam, Józsi levele felejtet velem, aki minden sorában arra kér, hogy vigyázzak nagyon magamra, amíg leszerel, mert ha én nem leszek, nem lesz senkije... A fekete karikával keretezett szemek keresnek, kutatnak úntalan. Más a szóbeszéd tárgya, mint a szem iránya, villanása. Mindig a túlra, messze néz. Katiját keresi. Katit, aki sose volt kevesebb a többinél, egyazon részt kapott mindig mindenből. Kati, aki hálátlan, hűtlen lett, szó nélkül otthagyta flancért. Aki elfelejtette az édesanyjánál eltöltött 15—16 évet, a frissen szegett kenyerének ízét, a simogató, gyógyító kezet. — Elment... visszajön... — K hit élteti és éllesse is Bözsi nénit. Gócián Gyula minap a hírt, hogy Kiskorpa- | dón ismeretlen személyek meggyalázták a régi temetőben nyugvó Sárközy család sírját. Az egyik kriptát feltörték, a csontokat kiszórták. A temető sírjai fölött az őrző emlékműveket ledöntögették, törés, zúzás, fájdalmas sebek. A felelőtlen rombolók talán nem is sejtik, hogy kiket gya- láznak szörnyű tetteikkel. Sárközy István, a nagybajomi Helikon megteremtője nyugszik itt a sírok egyikében, közeli rokonait érte a kíméletlen sors a kiskorpád! temetőben. S vajon nem lesz rajta is a sor, ha nem védjük meg őt a tudatlan gyalázóktól? Elsősorban helyben, Kiskorpádon kell tenni ellene. A kapóstól közös tanácsnak kell biztosítania, hogy a Sárközy családnak nyugalma legyen, s kellő tiszteletünket leróhassak a jövőben poraiknál. Mert megérdemli Sárközy István. A kései utód, Sárközy Imre írja a családról sz ilo könyvében Sárközy Istvánról: — Nagy bajomi háza a vármegyénk egyik állandó középpontja volt, és a művelt házi úr korának úgy szólván minden nevesebb férfiéval összeköttetésben állott. Barátságban é,t rokonával, Pálóczi Horváth- Adómmal, a költővel, ki 1797 —1812. szintén Nagy-Bajomban lakott és 1820. jan. 20. ott is halt meg. A Nikién lakó Berzsenyi Dániellel szintén jc viszonyban volt és összeköttetésüket a költő igen nagyra becsülte. Magához vette Csokonai Vitéz Mihályt és ...« — De hiszen ismertek ezek a dokumentumok. A feladat mindenképpen világos: tisztelettel adózunk emlékének, s ezt a gyakorlatban is bizonyítani kell. Horánvi Barna Működésének negyedik esz- ~ tendejébe lépett a TIT talán legszőrakoztaíóbb - »részlégé«, a Nyelvi 'Játékok Klubja. G.jlsy László és Vargha Balázs kiCogyh: tc.llan az űj és új játékos, feladatokban, s ami a szellemes megoldásokat illeti, a tagság ötletessége sem csappant. A klub egyik legutóbbi foglalkozásán például annak földerítésén fáradoztak, hogy mit is jelentenek valójában az egyes intézmények jelöl f- sere használt mbzaikszavefc Napirendre tűzték azonban a Karlnthy-féle félreértelmező szótár bővítését is. Ízelítőül bemutatunk néhányat a játékos kedvű klubtagok nyelvi leleményeiből. Jámbor J. Géza nyugdíjas nyomdász szerint a BKV nem más, mint Bosszantó Kocogás Városszerte. A BÁV: Borsos Áron Vacakok; a VIRÁGÉRT: Ványadt, Uattalan Rózsákat Asatag Gazokkal Ékesítve Reád Tukmál. Az idős nyomdász zenei kisszótárt is összeállított. -Egy-két cimszp erejéig ezt is érnemes felütni. Ilyeneket olvashatunk: Gitár = ablaktapasz ellenértéké. Oboa = öreg szőrmésál. Gordonka = becézett íiúnév ... Jani János klubtag úgy vélekedik, hogy az SZTK tulajdonképpen Szervezett Táppénzek Kitalálására, a TIT Tudatlanságot Irtó Tömörülés, a MÁV jelentése pedig: Mozdonyok, Állomások, Vagonok. Győri István azt tartja, hogy a KRESZ = Közlekedésünk Rettentően Erélyes Szabály- könyve, továbbá, hogy az MLSZ = Mindennap Leköszönő Szövetség. F. Szabó Saroltának, a klub Kalocsáról bejáró tagjának szótárából: amatőt = bemutatás a fegyvermúzeumban: au- togramm = kocsisúly: fiié = férfiak itala; komplikáció = megrongálódott tutaj;, reflektor = református kiadóvállalat irodalmi szerkesztője; teinperatúra = festékbeszerző út... Sárközy Istvánnak cs kőzvetl»n hozzátartozóinak a sírcm- í lékei a kiskorpád! temetőben. Somogyi Néplap
