Somogyi Néplap, 1974. március (30. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-10 / 58. szám
] Üres termekkel , . . .. . . . Hifiház forradalmi hagyományaink Kískinádon Márciusi H aladó nemzeti hagyományaink fontos szerepet töltenek be társadalmunk szellemi életében, tudatformáló, nevelő munkánkban. A forradalmi tradíciók nem csupán nemzeti múltunk ereklyéi, hanem mai életünknek is állandóan ható tényezői. Ismeretük nélkül nehéz lenne megérteni jelenünket, a mai valóságot, hiszen szocialista rendszerünk a történelmi fejlődés maradandó értékeire épüL A hősi harcok, a forradalmi tradíció növeli népünk önbecsülését és erőt, bizalmat, lelkesedést ad a ma küzdelmeihez. Történelmi hagyományaink, a forradalmi küzdelmek eszmei-politikai tanulságai megerősítik azt a felismerést, hogy a kor égető kérdéseire csak a szocializmustól várhatjuk a választ, a megoldást. A hagyományok természetesen csak akkor tölthetik be ezt a pozitív tudatformáló szerepüket, ha teljességükkel, a maguk sokoldalúságával foglalják el helyüket társadalmunk ideológiai értékrendszerében. Ezért nem érthetünk egyet azzal az egyoldalú és torzító nézettel, mely a márciusi forradalmi hagyományok egyikéből csak a nemzeti jelleget ragadja meg, míg a másikban csupán a nemzetközi elemet hajlandó méltányolni. A hosszú időn át uralkodó szélsőséges értelmezések eltorzították a március 15-höz és március 21-hez kapcsolódó események eszmei jellegét, hamis képet alakítottak ki e korszakváltást jelentő évfordulókról. A magyar uralkodó osztályok korán elkezdték a hamisítást. A századfordulón a társadalmi ellentétek és az önálló nemzeti törekvések elfojtását célzó, nacionalista, soviniszta politikájuk igazolására igyekeztek felhasználni a 48-as forradalom emlékét. Mind a hatalmon levő, mind a hatalomra törő úri csoportok számára 1848 szinte kiapadhatatlan forrása volt a nemzeti érzelmek csalárd kihasználásának. A 48-at idéző nemzeti sérelmek örökös hangoztatásával, a millenáris, bandériu- mos díszmagyarkodással, a századvégi úri politika demagógiájával sikerült kábulatban tartaniuk a kispolgári és paraszti tömegek többségét Az ellenforradalmi rendszer újaibb generációkat fertőzött meg: a következő nemzedékekben is elültette 1848 hamis képét, mikor az agresszív területi revíziós politikát ösz- szekapcsollák 48 nemzeti ügyével. De a ikSzelműTt példája is mutatja, miként igyekezett a reakció a nemzeti érzések eltorzításával 1848—49 tradícióit a maga szolgálatába állítani. 1956-ban tudatosan visszaéltek Kossuth, Petőfi nevével, a nemzetiszínű zászlóval, így próbálva az ellenforradalmat »nemzeti szabadságharccá« nyilvánítani. S hogy ezzel sikerült is az emberek egy részét átmenetileg megtévesztem, ez egymagában is hűen tükrözi, hogy egykor milyen mélyen ültették el a köztudatban 1848 nacionalista értelmezését Mii tagadás, e torzítás ilyen hosszú idejű továbbélésébe belejátszottak az 50-es években bekövetkezett hibák is. Többek között az a szemlélet, amely 48 gazdag tapasztalataiból egyoldalúan csak a függetlenségi hagyományokat emelte ki, s engedményeket téve a romantikus kuruickodásnak, elhanyagolta e küzdelem társadalmi, osztályharcos oldalát. M árcius 21-e emlékét bemocskolta az ellenforradalmi rendszer. Ezt legfőképpen úgy igyekezett elérni, hogy a proletariátus küzdelmének nemzetközi jellegét élesen szembeállította a nemzeti érdekekkel. A Tanácsköztársaság rágalmazása, a kommunizmus eszméinek kiirtására irányuló törekvések, a vad szovjetellenes uszítás és az ezzel párosuló nacionalista, irredenta, soviniszta hullám a dolgozó tömegek nagy többségénél nem talált visszhangra. Az ötvenes évek politikája paradox helyzetet teremtett: nem tette lehetővé, hogy 1918 —19 forradalmi emléke a maga teljességében váljon alkotórészévé a tömegek történelmi tudatának. Történelmünk, munkás- mozgalmunk azonban olyan példákkal is szolgált, amelyek egyértelműen bizonyítják; hogy a márciusi forradalmi évfordulók éppen azért maradhattak népünk életének ma is dicső hagyományai, mert egyesítik magukban a nemzeti és nemzetközi vonásokat. Azért lehetnek ma is emlékezetes hagyományaink, mert a nemzeti keretek között megvalósuló progresszió a nemzetközi haladástól elválaszthatatlan, annak szerves eleme. Ezt az összefüggést ismerték föl a magyar kommunisták a II. világháború időszakában, mikor az 1848— 49-es szabadságharc emlékének fölidézésével is a hűmet fasizmus elleni küzdelemre mozgósították a nemzet széles rétegeit. Az ország függetlenségét, önállóságát veszélyeztető német térhódítás elleni küzdelem — szimbolikusan 48 zászlaja alatt — a magyar nemzet érdekeit szolgálta. De nemcsak népünk alapvető érdekeit fejezte ki — mivel ez a harc jellegében antifasiszta volt és a demokratikus jogok kivívására irányult, így részét képezte a haladó emberiség gigászi küzdelmének, mely a fasizmus megsemmisítésére irányult. S ne feledjük ma sem az antifasiszta harc szervezőinek történelmi fölismerését: az 1848—49-es polgári forradalom és szabadságharc nemzeti és nemzetközi jellegének mély összefüggéseit A magyar polgári társadalmi átalakulásért és nemzeti függetlenségért folytatott küzdelem nemzeti keretek kötött zajlott le, de annak az európai, tehát nemzetközi progresszív változásnak részeként, azzal kölcsönhatásban, amelynek során a feudalizmust felváltotta a polgári társadalmak korszaka. 1848 tehát számunkra ma is a társadalmi előrehaladást, a progressziót jelenti, s így szorosan kapcsolódik 1919-hez. 1919-ben a történelmileg túlhaladott burzsoá rendet váltja fel az új társadalmi erő, a munkásosztály hatalma, amely megszabadítja a népet a kizsákmányolástól, az elnyomástól. A proletárdiktatúra kivívása, a szocialista forradalom útjára való térés nemzeti, hazafias ügy volt, a dolgozó nép társadalmi felszabadulását, a népek testvériségét, a nemzeti függetlenségünket jelentette. Történelmileg tehát mindkét forradalom közös alkotóeleme — nemzeti és nemzetközi méretekben egyaránt — a társadalmi haladás szolgálata. Ezért állíthatjuk: a munkásosztály forradalmi harca, a Tanácsköztársaság dicső múltja egyenes folytatása a megelőző korok tradícióinak, az 1848—49-es forradalom és szabadságharc hagyományainak. Nemzeti hagyományainkat történelmi szemlélettel szükséges vizsgálnunk. A történelem szereplőinek minden cselekedetét az adott kor lehetőségeihez, követelményeihez és feladataihoz kell mérnünk, ezért 1848 szereplői közül is tisztelettel emlékezünk meg mindazokról, akik előbbre vitték a nemzeti szabadság és a társadalmi haladás ügyét. De nem értékelhejtük vala- menmyiük szerepét egyazon módon. így az 1848—49-es forradalomban és szabadság- harcban megkülönböztetett szerepet tulajdonítunk a Petőfi—Táncsics nevével fémjelzett népi-plebejus irányzatnak. Forradalmi hagyományaink közül mindenekelőtt a szegény néprétegek érdekeinek szószólóit állítjuk példaképül korunk embere elé, azokat, akik .a legkövetkezetesebben képviselték a kor két nagy törekvését: a társadalmi haladás és a nemzeti függetlenség eszméjét. K övetkezetes forradalmi demokrata volta miatt a legértékesebb történelmi tradíció számunkra ma is ez az álláspont és magatartás. S mint a kor legha- * ladóbb politikai törekvése, ez a kor legteljesebb patriotizmusa is. Ez az a hazafiság, melynek közvetlen folytatója 1919-ben a hazájáért, a szocialista Magyarországért harcoló vöröskatona. És ez az a hazafiság napjainkban, amely eszmeileg, tartalmilag túllépi a társadalmi vonatkozásokat nélkülöző nemzeti érzületet és eljut a szocialista hazafiság tudatos vállalásáig. Azon meggyőződés hirdetéséig, hogy a nemztet fölemelkedése a szocializmus megvalósításától függ. Ez a szemlélet képes szorosan összekapcsolni március tizenötödikét, március huszonegyedikét és április negyedikét, fölismerve, hogy ma az előző kettő, méltó követése csak az utóbbi vállalásával, az 1945-ben elkezdődött és a nemzetet felemelő szocialista forradalmi folyamat cselekvő igenlésével együtt lehetséges. Ez az a hazafiság, mely a ma emberét odáig emeli, hogy fölismerje: a szocialista országok nemzeti érdekeiket csak közösen, együttműködve, egységüket erősítve, világrendszert alkotva valósíthatják meg, s hogy a világ minden népének jövője nem lehet más, csak a szocializmus. Ez a népi patriotizmus az, mely a ma emberét elvezeti a kor alapvető igazságához: a szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmus egymástól elválaszthatatlan. Bírta István Somogy legnagyobb kapacitású hűtőlárolója működik Kiskorpádon. A hét teremben — ahol mínusz egy Celsius fok a legalacsonyabb hőmérséklet — egyszerre 500 vagon áru fér el. A kutasi és a lábodi állami gazdaság gyümölcsöseinek termését tárolja majd itt, s szállítja innen a megrendelőkhöz. A két gazdaságnak azonban csak szeptembertől február végéig van szüksége a hűtőkamrákra, a tavasz közeledtével ugyanis elfogy az áru. Az ember azt gondolná, hogy a meglehetősen nagy hűtőkapacitás kihasználásáért sorbaállnak a vállalatok. A tapasztalat azonban egészen mást mutat. Czibulya Pál, a hűtőház fiatal kertészmérnökvezetője azt mondja: legföljebb a 35—40 százalékot éri el a kihasználtság. Néhány tétel az itt tárolt áruból: az egyik kamrában 30 vagon hagyma, a másikban 25 vagon sajt, a harmadikban 10 vagon fejes káposzta. A termek valósággal konganak az ürességtől. — A hűtőház azért épült, hogy gyümölcsöt tároljunk benne — mondta Czibulya Pál. — Ezenkívül alkalmas élelmiszerek tárolására, de más cikkeket is tudunk fogadni, ha a partnerek kívánják. A partnerekből azonban egyelőre kevés van még: megyén kívüli vállalatok előbb felismerték a lehetőséget, mint a somogyiak. A Kaposvári Tejipari Vállalat, a Somogy—Zala megyei Élelmiszer-, Háztartási és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat, Marcaliban megnyitották a forradalmi ifjúsági napokat (Folytatás az 1. oldalról.) — folytatta Németh János. — A hazafias nevelés kulcskérdése, hogy a forradalmi eszmények romantikája miként hat a mai és itteni cselekvésben, hogyan segíti a fiatalokat a mindennapi kötelességek teljesítésében. Sajnos, akadnak olyanok is a fiatalok kötött, akik attól hiszik forradalmárnak magukat, hogy egyszerűen tagadják azt, ami van, és valami mást, megfogha tat lant akarnak. A haladó ifjúság feladata az is, hogy ezek ellen az »ál forradalmárok« ellen bátrain, határozottan fellépjen. fataljaink többsége ott van mindenütt, ahol építeni, alkotni kell. Egy-egy olyan vállalkozás mellett, melyről ország-világ tud, ezrek és ezreit végzik nap mint nap az »aprómunka« milliárdjait. Németh János ünnepi beszéde után a járási művelődési ház nagytermét zsúfolásig megtöltő közönség színes kultúrműsort látott. A marcali gimnázium énekkarát az intézet irodalmi színpadának műsora követte. A 18 tagú együttes bemutatója után a BM Somogy megyei néptáncegyüttese lépett színpadra. A tegnap esti marcali ifjúsági nagygyűléssel csaknem egyhónapos rendezvénysorozat kezdődött Somogybán. 29 millió forint a program megvalósítására A zselici erdők, dombok kedvelt kirándulóhelyek. A zselici termelőszövetkezeteknek azonban nem könnyű gazdálkodniuk ezeken a dombokon. Szennában a Zselici Táj Termelőszövetkezet főag- ronómusa például azt mondta: »Ha egy alföldi traktorost idehoznánk, nem valószínű, hogy a mi földjeinkre ki merne menni a gépével.« Ezeknek a szövetkezeteknek elsősorban az állattenyésztés a fő profiljuk. Árunövény kevés terem, de a rétek, legelők hozamán a szarvasmarha jól eltartható. — 1087 hektár rétünk és legelőnk van — mondja Bognár Kálmán, a Zselici Táj Tsz elnöke. — Szántóterületünknek a 72,8 százalékán termesztünk takarmánynövényeket. Az egész vetésszerkezetet úgy alakítottuk ki, hogy az állattenyésztést szolgálja. A gazdaság nem tartozik a gazdag tsz-ek közé. Eddig a szarvasmarhatartásban nem volt jelentős előrelépés. Az épületek sem megfelelőek, mivel 1964 óta ilyen beruházás Modern gépek segítik a nehéz munkát. Tiszta gépteremben »készül« a hideg. nem volt. Az adottságod és a legelőterületek nagysága azonban indokolja, hogy ezzel az állatfajjal az eddiginél nagyobb gonddal foglalkozzanak. De erre ösztönzi a szövetkezetei az a körülmény is, hogy a 756 tsz-tagnak több mint 61 százaléka nyugdíjas vagy járadékos. A gazdaság úgy határozott, hogy a hústermelés irányában szakosodik. Az állatokat kötetlen tartásban tartják majd, a minél nagyobb borjúszaporulat elérése a cél. Jelenleg hatvan tehenet már ilyen technológia szerint tartanak. A szövetkezet 1976. december 31-ig megkétszerezi, 400- ra emeli tehénállományát. A fejlesztéssel párhuzamosan negativizálnak is. E cél megvalósítása végett 300 üszőt vásárolnak. A jelenlegi férőhelyek korszerűsítése és bővítése mellett két új istállót építenek. A program megvalósítása 29 millió forintba kerül. A pénz egy részét saját erőből, a többit pedig hitelből, hozzájárulásból és állami dotációból teremti elő a gazdaság. valamint a MÉK kötött eddig szerződést. És szinte az elsők között, jelentkezett a Budapesten székelő DÉLKER Vállalat. — Nem mondhatnám, hogy túl nagy lendülettel indult meg a bértárolási szerződések kötése — mondta a hűtőház vezetője. — A környező megyékből előbb jelentkeztek az igénnyel, mint a somogyiak. A hűtőház 65 millió forintba került. Ezen a télen még az egyik kamráhsn ^jjplgpztak a gyümölcsöt: válogató asszonyok. A két gazdaság azonban -már most-, gondol a továbbfejlesztésre: másfél millió forintos költséggel gyümölcsfeldolgozót és mérlegházat épít. Ha elkészül, gépek segítik majd a könnyűnek éppen nem mondható munkát. ENYHE VOLT A 1ÉL •• Üresek a jégvermek a Balatonon Gyártani kell — Több hűtőszekrényt vásárolnak Az enyhe tél okozta gond a jéghiány. A Pannónia Szálloda és Vendéglátó Vállalat Balatoni Igazgatósága a siófoki halgazdaság és a fogyasztási szövetkezet vezetőitől kérdeztük, hogyan oldják meg nyáron a hűtést? Nádas György, a Pannónia igazgatóhelyettese mondta el, hogy aggodalommal várják a nyári hónapokat. A jégvágást ugyan megrendelték, de a felkért termelőszövetkezetek csak nehezen vállalták a munkát: mire létrejött volna a szerződés, elolvadt a Balatonon a jég. 1973-ban 30 ezer mázsát tároltak, nyárra. Az idén viszont csali 2700 mázsa gyűlt össze. A gondon új hűtőszekrények vásárlásával kívánnak segíteni. Felállítani azonban csak ott tudják, ahol megfelelő hely van. A megoldás költséges, s ráadásul az elektromos hűtés nem pótolja a jeget. Abban reménykednek még, hogy időben átadják Siófokon a Somogy megyei Mezőgazdasági Termékértékesítő Közös Vállalkozás jéggyárát, itt tudnak majd vásárolni. A MÉK kirendeltségén Csathó Sándor mondta el, hogy a hűtőházat 'és a jéggyárat legkésőbb május 1-én átadja az építőipari vállalat. A beruházás 46 millió forintba kerül. A 200 vagon kapacitású hűtőház mélyhűtő részében mínusz 15 fokos hideget tudnak biztosítani: a jéggyár naponta 100 mázsa jeget termel majd, ezt a 30 vagon kapacitású tárolóban tárolják majd. A Pannóniának a szezonban mintegy 10 vagonnal tudnak átadni, s tárgyalnak erről a halgazdasággal is. Reichert Tibor, a halgazdaság főkönyvelője mondta el, hogy már tárgyalnak egy dán gyártmányú jéggyártó gép megvételéről. Ezek naponta 3 tonnával tudnak fagyasztani. A másik megoldásnak azt tartják, hogy a MÉK jéggyárától vásárolják meg a szükséges menyiséget. Korábban a halgazdaság 300 vagon jeget vágott a Balatonból. Ebből más vállalatok is kaptak. A siófoki általános fogyasztási és értékesítő szövetkezet amint kellő vastagságúra hízott a tó jégé, azonnal megkezdte a vágást. Rövid idő alatt 7300 mázsát termeltek; ezt a siófoki nagy veremben tárolják. (A korábbi években itt 10—11 ezer mázsa várta a nyarat.) Sebestyén László főkönyvelő nem tekint különösebb szorongással a nyár elé. Az elmúlt két évben közel kétmillió forintért bővítették és, korszerűsítették az elektromos hűtőkapacitásukat és ebben az évben is 500 ezer forintot fordítanák erre a célra. így ők könnyebben tudják nélkülözni a vágott jeget, bár a nagy forgalmú italmérő egységekben ők sem tudják ezt teljesen pótolSomogyi Néplap] 3
