Somogyi Néplap, 1974. március (30. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-08 / 56. szám
Nőtt a konzervfogyasztás Kereskedelmi szakemberrel I beszélgettünk. A hatalmas raktárban, ahonnan szinte megszakítás nélküli folyamban áramlik ki az élelmiszer a megyeszékhelyre és Nagyatádra, illetve a két járás területére, szinte elvesztünk a doboz- és ládapiramisok között. A legnagyobb helyet a raktárban konzervek foglalták el. Mint megtudtuk, 900 négyzetméteres területen tárolják'az egyre nagyobb mértékben keresett termékeket. Az elmúlt években I erőteljesen nőtt a konzervfogyasztás; 19 százalékkal többet szállítottak a kiskereskedelemnek, mint az előző évben. Az élelmiszerraktárak árukészletében napjainkban már fő termék lett a konzerv. Ebben az évben a két város és a két járás területén mintegy 47 millió forint értékben hoznak forgalomba, és a kereslet alapján ez el is fogy. A sokat tudó és gyors PLOE- GER zöldbabszedő gép segítette ennek a nehezen szüretel- héktárról szedte le a termést, tását a berzcjncei termelőszövetkezetben. Naponta egy-egy hektárról szedte le a termést. A berzenceieknek jó üzletet jelent a zöldbab termelése. A gyár összesen 290 holdról várja a termést, s ebből 60 hold a berzenceieké. Fix árat kap a termelő A Nagyatádi Konzervgyár harmincöt holdon termeltet zöldbabot a kisgyalání termelőszövetkezetek. Tavaly 847 ezer forintot kaptak az átlagosan 40,5 q-s termésért. A konzervgyár előre lekötötte, fix árat fizet a termelőnek. Ezt a szerződés megkötésekor álcsökölyiek szállították Nagyatádra. Nyolcvan holdon termelték, és 173, 5 mázsás átlagtermés alapján 139 vagonnal küldtek a konzvergyárnak. Bevételük 2 millió 400 ezer forint volt. (S hogy miként sikerült ezt a nagy mennyiséget gyorsan és még saláta-paradicsom minőségben leszüretelniük, erre a későbbiekben visz- szatérünk. A gyár részére szerződés alapján termelt paradicsom holdankénti átlagtermése tavaly 168 mázsa volt. A háztáji termelés bekapcsolásával egyre jobb az ellátás uborkából is. Ezt a nyersanyagot korábban a jelenleginél nehezebben tudta biztosítani a gyár, az elmúlt években azonban már nemcsak a termelőszövetkezetek szerződtek termelésére, hanem az általános fogyasztása és értékesítő szövetkezeteken keresztül a A PLOEGER segített A Nagyatádi Konzervgyár nyersanyagosztályának vezetőjével, Vojkovics Gyulával a múlt évi beszerzési forrásokról beszélgettünk. Arról, hogy mennyi zöldség- és gyümölcsléiét dolgoztak fel a gyárban, ezt hol termelték meg, hogyan érintették a szerződések a termelőszövetkezeteket? A számok érdekes képet adnak, s hogy érdemes a konzervgyárral szerződést kötni, azt néhány adat jól szemlélteti. A konzervgyár a gyümölcsöt felvásárolja, a zöldségféléket termelteti. Az utóbbiakból a hat legfontosabb alapanyag a zöldborsó, a zöldbab, a paprika, a paradicsom, az uborka és a sárgarépa. Ezekből dolgozzák fel a legnagyobb mennyiséget a termékeiről itthon és a világ számos országának piacán egyaránt ismert Nagyatádi Konzervgyárban. A múlt évben a zöldségfélékből általában rekordterméseket takarítottak be (paradicsomból például kimagasló holdankénti átlagtermést szüretelhettek le a termelőszövetkezetek). Zöldborsót a bolhói termelőlapítják meg, s ezt minden körülmények között megkapja a termelő. Előnyét szolgálja — és egyúttal biztosítékot is nyújt neki —, hogy például kedvező időjárási viszonyok mellett, amikor a terméseredmények a várt felett vannak, akkor is megkapják a szerződésben kikötött vételárat. Az 1973-as év nem a legszerencsésebb volt a paprikatermelés szempontjából. Még az öntözéses gazdálkodást folytató termelőszövetkezetben is csak közepes eredmény volt. Ennek ellenére a taranyi Május 1. Termelőszövetkezet — ugyancsak szerződést kötött a konzervgyárral paprika termelésére — a holdankénti 87,5 mázsás átlag alapján több mint egymillió forintos bevételhez jutott. Ugyancsak sok paprikát szállított a Nagyatádi Konzervgyárnak a kutasi termelő- szövetkezet: hetven mázsa érkezett tőlük holdanként, ösz- szesen csaknem 300 ezer forintot könyvelhettek el. A többi — ugyancsak szerződés alapján szállító — termelőszövetkezet is jól járt. háztáji gazdaságokban ker- tészkedők is. A szabási Béke Termelőszövetkezet holdanként 212,5 mázsát termelt, ebből 60 ezer forint volt a bevétele. Az iha- rosberényiek 5 hold uborka leszedése után 50 ezer forinttal lettek gazdagabbak. Gigében 183 mázsás átlagtermést értek el, s holdanként 29 ezer forintot kaptak az uborkáért. A gyárban feldolgozott uborkamennyiségnek mintegy 35— 40 százalékát termelik meg a háztáji gazdaságokban. Az áfész-eken keresztül a múlt évben Kutasról 46 vagon érkezett a konzervgyárba, Nagyatádról 27,8, Somogyszobról 15,3, Csurgóról 13, Bonnyáról 4,4, Bafoócsáról 7 és fél. Mező- csokonyáról pedig 2,2 vagon. A gyárban összesen 117 vagon uborkát dolgoztak fel, de az idén már úgy számítanak, hogy mintegy másfél száz vagonnal érkezik az egyéni tér-1 melóktól. Messzebbről kell szállítani a [ sárgarépát. Ez a fontos zöldségféle ugyanis nem kedveli a környezet talaját. A Nagyatádi Konzervgyárba a legnagyobb mennyiségben Győr—Sopron megyéből érkezik, 1974-ben 140 vagonnal, Veszprém megyéből nedig 80 vagonnal. Sok pénz vándorolt el átvételük után Somogyból, pedig talán akad valahol nálunk is olyan terület, ahol érdemes volna a sárgarépát nagyobb mennyiségben termelni... 50 ládát helyettesít A gyár nemcsak a szerződések megkötéséig működik együtt partnereivel, hanem az ipari nagyüzemben kialakult, a mezőgazdaságban eredménynyel alkalmazható üzemszervezési tapasztalatait is igyekszik átadni. Erre az egyre inkább gépesített, nagyüzemi- lég gazdálkodó szövetkezeteknek — termelési eredményeik, s ezen keresztül anyagi erejük növelése érdekében — szükségük is van. Éppen a csökölyi kitűnő paradicsomtermés igazolta, hogy a nagyüzemi módszerekkel dolgozó konzervipar és a nyersanyagot szállító mezőgazdaság betakarítási módszerei között meg lehet szüntetni az ellentmondást. Tavaly ugyanis Csökölyből 139 vagon paradicsomot már korszerű konténerekkel szállítottak a konzervgyárba. Mi ennek az előnye? A konténeres szállítás a nehéz fizikai munkát szinte teljesen kiküszöböli. A paradicsommal megrakott, 450 kilogramm súlyú konténereket géppel kell mozgatni, így azonos idő alatt, a korábbi módszerrel szemben csaknem háromszor annyi termést tudnak leszüretelni, s ez a termelékenységet növeli. Csökkenek a költségek a konténerek alkalmazása esetén: a termelőszövetkezeteknél a korábbinak 40, a konzervgyárnál pedig 60 százalékára. A konténeres szállítás nemcsak gazdaságosabb, hanem a nagy egységekben történő, korszerű anyagmozgatással szemben támasztott összes követelményt kielégíti, megszünteti a nehéz fizikai munkával járó kézi betakarítást, biztosítja, hogy — akár kézi, akár gépiszedés esetén — a földeken közvetlen konténerbe kerülő nyersanyaghoz a továbbiakban emberi kéz nem ér. Egy konténer ötven fórumládát helyettesít. A ládák száma ennek arányában csökkenthető, s a kis ládáknak konténerekkel való helyettesítése esetén 100 millió forint forgóeszközkészlet szabadul fel. Ez egymagában meghaladja a konténeres szállítás bevezetéséhez kapcsolódó gépesítés költségeit. 100 millió forintos megtakarítás Mindezek mellett a konténeres szállításnak számos közvetett előnye is van. Ezek nemcsak a konzerviparban, hanem a termelőszövetkezetekben is jelentkeznek. Jámbor László, a konzervgyár üzemszervezési csoportvezetője elmondta, hogy páldául a csökölyiek 1973-ban jóval kevesebb bevételhez jutottak volna a paradicsomszüret után, ha nem konténerekben szállítják a nyersanyagot. Így ugyanis sokkal gyorsabban végeztek, és a szedést olyan ritmusban tudták csinálni, hogy a teljes termést saláta-paradicsom minőségben adhatták át a konzervgyárnak. Márpedig ez anyagilag sem közömbös: a saláta-paradicsom kilónkénti ára 1 forint 80 fillér, szemben a léparadicsom 1 forint 30 filléres árával. A különbség vagonnyi tételeknél tetemes ... A konténerék élettartama az igen mágas igénybevétel (szezononként legkevesebb harminc forduló, 2500 kilométeres szállítás, több mint kétszáz- szoros mozgatás) mellett is reálisan mintegy tfz évre becsülhető. Több évi kísérletezés (a Konzerv- és Paprikaipari Kutató Intézetben dolgozták ki a konténeres szállításnak ezt a formáját) és gyakorlat, sok tízezer tonna nyersanyag mozgatásának tapasztalatai, szerint ma már elismert, hogy a konzerviparban feldolgozott összes nyersanyag konténeres mozgatása — a szervezettség színvonalától függően — évi 60—100 millió forintos közvetlen költségmegtakarítást eredményezne. Elő- és utóbörze A múlt évben a Nagyatádi Konzervgyár március végére már biztosította a szükséges nyersanyagokat. A tervezett zöldségmennyiség 2640 vagon volt, ezzel szemben 2732 vagonnal szerződtek. Gyümölcsből és zöldségből összesen 3962.5 vagon volt a terv. s begyűjtötték csaknem 4200 vagonnal. Tizenhét úgynevezett bázisgazdaság szállította a gyárban feldolgozott zöldborsónak 80, zöldbabnak 50, paradicsomnak 50, uborkának 50 és paprikának 80 százalékát. A hatalmas mennyiségű nyersanyagból készült termékek jelentős része — a központi irányelveknek megfelelően — a belkereskedelmi piacokon talált vevőre. A gyár arra törekszik, hogy a hazai fogyasztók igényeit teljes mértékben kielégítse. Úgy irányították a nyersanyagbeszerzést és a gyártást, hogy ennek a követelménynek eleget tudjanak tenni. Javították kereskedelmi kapcsolataikat, bevezették a havi cikklistát, árubemutatókat és kiállításokat szerveztek. Mindezek eredményeképpen az 1972. évihez viszonyítva 1011 tonnával, a múlt évi tervhez viszonyítva pedig 68 tonnával több árut szállítottak a kereskedelemnek. Ismét bevezették az elő- és utóbörzét. Ezek segítségével időben tájékozódnak a belkereskedelem igényeiről, s az előbörze a szerződött árualap megtermelését is biztosítja. Az utóbörzén a tröszt gyárainak képviselői tájékozódnak egymás készletéről, az áruk átszövetkezet szállított. Mintegy 140 holdon termeli ezt a nyersanyagot a konzervgyárnak, s erről a területről általában húsz vagonnal szállít. Tavaly ez a mennyiség csaknem huszonöt vagonra emelkedett. Negyven vagon zöldborsót szállított a komiósdi termelő- szövetkezet. Az összes partnertől 1973-ban 419 vagon érkezett be, és a termelők minden kilóért átlag 5 forint 17 fillért kaptak. Ebben az évben már megközelítőleg négyezer holdon termelnek zöldborsót a konzervgyárral kötött szerződés alapján, s erről a területről mintegy 460 170 vagon tér mést várnait. 1320 vagon paradicsom A Nagyatádi Konzervgyárban zöldségfélékből tizenhárom, gyümölcsből tízféle nyersanyagot dolgoznak fel: a múlt évben legkevesebbet málnából (1,2 vagonnal), a legtöbbet paradicsomból. Az utóbbiból 1320 vagonnal érkezett a gyárba. A somogyudvar- helyi tsz 45 holdon 225,7 mázsás átlagtermést ért el, és a gyárba szállított 102 vagon paradicsomért 1 millió 457 ezer forintot kapott. A kutasi termelőszövetkezet 50 holdról j 105,5 vagonnal szüretelt le, a j orvgyár ezért 1 millió 690 : forintot fizetett ki. A leg- | több paradicsomot 1973-ban a adásának lehetőségeiről. Tavaly tovább bővítette választékát a gyár. Üj árucikk volt a belföldi piacon a műanyag csomagolású narancszselé és az 5'1-es -Orange" narancsszörp. Az előbbiből 94, az utóbbiból 741 tonnával hoztak forgalomba. Kereskedelmi tevékenységüket jellemzi, hogy — többek között — növelni szeretnék továbbra is a nők háztartási munkáját megköny- nyítő, korszerű termékek arányát, s azokat olcsó áron hozzák forgalomba. (X) Somogyi Néplap
