Somogyi Néplap, 1974. március (30. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-05 / 53. szám
A Belkereskedelmi Minisztérium és az Országos Anyag- és Árhivatal TÁJÉKOZTATÓJA •gyes élvezeti cikkek, a festékáruk áremelkedéséről, valamint egyes ruházati cikkek árának csökkentéséről Az 1974. évi népgazdasági terv a fagyasztói árszínvonal éves növekedésének felső határát 2 százalékban szabta meg. Ez az előirányzat az importárak igen jelentős mértékű emelkedése mellett csak úgy tartható, hogy az állami költségvetés a világpiaci áremelkedésből adódó terhek nagy részét ez évben is átvállalja. Az importárak tartós emelkedésének egy csekély hányadát azonban indokolt a fogyasztókra is áthárítani a nem alapvető fogyasztási cikkeknél, illetőleg az élvezeti cikkeknél. Ugyanakkor a terv számol központi árleszállítással a ruházati cikkek körében. Ezek az ármozgások a 2 százalékos tervezett árnövekedésen belül vannak. Így 1974-ben csak viszonylag szűk körben és nem alapvető fogyasztási cikkek körében válik szükségessé a bekövetkea pörkölt kávé I. o. 10 dkg-os az Omnia 10 dkg-os az Arany mokka 10 dkg-os a Karaván 20 dkg-os a Konzum mokka 20 dkg-os az Africana 10 dkg-os A dupla presszókávé maximált fogyasztói ára a II., III. és IV. osztályba sorolt vendéglátóipari üzemegységekben 20 fillérrel emelkedik. Ennek megfelelően a IV. osztályú üzletekben az eddigi 3 Ft-os ár 3,20 Ft-ra emelkedhet. Ugyancsak emelkedhet a kávé ára az I. osztályba sorolt és az osztályon felüli egységekben. A hazai előállítású 5 dkg-os Eó kávékivonat fogyasztói ára 20 százalékkal, az importból a 2 dkg-os babérlevél ária a 2 dkg-os fahéj ára a 2 dkg-os köménymag ára az 1 dkg-os vanília ára zett importár-emelkedések egy részének az érvényesítése a fogyasztói árakban a kávénál és egyes trópusi cikkeknél, valamint a festékeknél. Ebből következően a pörkölt és nyerskávé, a presszókávé, a fűszerek, egyes magbelek, a mazsola és a füge, valamint — a porfestékek kivételével — a festékek ára 1974. március 4-től megváltozik. A kávéimport beszerzési ára a legutóbbi 1—2 évben mintegy 70 százalékkal emelkedett, ezért szükségessé vált a pörkölt kávék fogyasztói árának átlagosan 20 százalékkal történő felemelése, amelyen belül az egyes kávékeverékek ára 3—35 százalék között eltérő mértékben emelkedik, a nyers- kávé-importárak figyelembevételével. A jellemző kávéfajták ára a következők szerint változik: régi új ára 17,50 18,— 16,— 18,— 16,20 18,— 21,— 27,— 20,— 27,— 12,— 12,90 származó nescafé fog; ára 11—22 százalékkal, a nyerskávé fogyasztói ára pedig átlagosan mintegy 12 százalékkal emelkedik. A fűszerek közül a legnagyobb jelentőségű bors fogyasztói ára nem változik; az egyéb fűszeráruk ára eltérően, de jóval kisebb mértékben emelkedik, mint amilyen mértékben azok importára emelkedett. Ennek megfelelően pl.: 1,50 Ft-ról 6,20 Ft-ról 1,10 Ft-ról 11,20 Ft-ról emelkedik. 2,— Ft-ra 8,60 Ft-ra 2,30 Ft-ra 12,50 Ft-ra A kimért héjas földimogyoró ára (10 dkg) 3,80 Ft-ról 4,80-ra változik, a kókuszreszeléknél pedig az áremelkedés kb. 25 százalékos. A déligyümölcsök közül a 10 dkg-os csomag mazsola fogyasztói ára 4 Ft-tál szemben 5,70 Ft-ra, a füge ára pedig kg-ként 30 Ft-ról 40 Ft-ra nő. A festékeknél is a tartós és rendkívül erőteljes tőkés világpiaci áremelkedések indokolják a termelői árak, illetve ennek következményeként a fogyasztói árak emelését. Ezek érintik a fontos festékipari alapanyagokat, mint az olajok, gyanták, szintetikus anyagok stb. A lakossági kihatás mérséklése érdekében az állami költségvetés forgalmiadócsökkentéssel és egyéb eszközök alkalmazásával itt is tompítja az alapanyag-áremelkedések fogyasztói árakba történő továbbgyűrűződését. Ezt is figyelembe véve a festékek fojoyce nyomott ruhaszövet, 90 cm széles serge bélésszövet, 140 cm széles nylprint nyomott kelme, 90 cm széles tarka poliészter jersey, 162 cm széles teritex függöny m’ teritex függöny, 220x300 cm bobin pamutfüggöny nyakkendő-garnitúra, poliészter fűző mohair sál szintetikus sál női műselyem ernyő férfi nylon ernyő optilon húzózár, 14 cm A kereskedelmi válladatok, szövetkezetek megfelelő áru- választékkal készültek fel a vágyasztói ára átlagosan mintegy 18 százalékkal emelkedik. A világpiac kényszerítő áremelő hatásai mellett azonban ebben az évben is folytatjuk annak a korábbi célkitűzéseknek a végrehajtását, amely szerint az életszínvonal emelését szolgáló tervekkel összhangban fokozatosan és folyamatosan csökkentjük egyes ruházati cikkek árát. Ez jutott kifejezésre többek között 1971 —72-ben a szintetikus harisnya, zokni, harisnyanadrág, a múlt évben megvalósult pa- mutméter-áru, függöny, felnőtt és gyermek szintetikus kötött fehérneműk, egyes kötött felsőruházati cikkek, valamint a pelenka árának csökkentésében. Ezúttal március 4-től a selyem és selyemtípusú szöveteknél, kötött-hurkolt kelméknél mintegy 18 százalékkal, a függönyöknél kb. 15 százalékkal, a különféle férfi és női öltözékkiegészítő divatcikkeknél kb. 19 százalékkal, sálaknál, kendőknél mintegy 28 százalékkal, az ernyőknél 7 százalékkal, a húzózáraknál és más rövidáruknál 30—46 százalékkal csökkennek a fogyasztói árak. A bőséges választékból kiemelve, az árleszállítást a következők is példázzák: régi új á r ak 68,50 Ft-ról 56,50 Ft-ra 68,— Ft-ról 56,— Ft-ra 75,50 Ft-ról 62,— Ft-ra 398,— Ft-ról 327,— Ft-ra 47,80 Ft-ról 40,— Ft-ra 340,— Ft-ról 288,— Ft-ra 40,40 Ft-ról 34,30 Ft-ra 159,— Ft-ról 129,— Ft-ra 205,— Ft-ról 166,— Ft-ra 180,— Ft-ról 130,— Ft-ra 82,— Ft-ról 59,— Ft-ra 285,— Ft-ról 265,— Ft-ra 310,— Ft-ról 288,— Ft-ra 9,80 Ft-ról 6,80 Ft-ra sárlók igényeinek minél jobb kielégítésére. (MTI) Másfél hét múlva: retek Taranykól Itt még a melegágyak kereteit javítják a taranyi Május 1. Termelőszövetkezet kertészetében. Ez a munka még a telet idézi, de már... a retket is ritkítják a meleg vízzel fűtött fóliaházban. Másfél hét múlva árusítják is. Dicső Béla kertészetvezető elmondta, hogy a paprikapalánták már »pályáznak« a retek helyére. Hatvanezer darabot adnak majd el, paradicsomból hatvan, uborkából ötven mázsára számítanak. A bevételi terv az idén 200 000 i'ori nt. Mérnökök a A z ember lapozgatja a statisztikát, számol, és nem hisz a szemének. 1972. december 31-én a magyar mezőgazdasági termelő- szövetkezetekben 5619 agrármérnök, 1401 más képzettségű diplomás. 4924 felsőfokú mezőgazdasági technikus, 449 más képzettségű felsőfokú technikus, 10 285 mezőgazdasági technikus, 6408 nem mezőgazdasági képzettségű technikus és 6670 gimnáziumban érettségizett szakember dolgozott Ez összesen 36 756 fő, vagyis átlagosan minden magyar termelőszövetkezetben tizenöt »iskolázott embert« találhatunk! Maradjunk azonban most csak a mérnököknél. Hajdanában a falu értelmiségét tömegében a tanító és a pap képviselte, esetleg még az orvos es a patikus. Felsőfokú képzettségű mezőgazdászok csak az uradalmak intézői voltak, de igen kevesen és a falutól társadalmilag elszigetelt helyzetben. Ma viszont a pedagógus mögött már az agrármérnök áll az értelmiségi listán. Akad ugyan még olyan szövetkezet, ahol nincs, de ma már ez kivételnek számít. Az agrármérnök megszokott, természetes jelenség, helye a gazdaságban kialakult. Általában önálló munkaköre van, intézkedéseit a vezetőség állásfoglalásának megfelelően, de saját belátása szerint és saját felelősségére adja ki. A termelő gépezetben rangja általában közvetlenül az elnök után következik. A többi diplomások helye, rangja még nem ennyire kialakult. A gépészmérnök, az építészmérnök, az állatorvos, a jogász, a közgazdász a nagyobb szövetkezetekben már nélkülözhetetlen, de munkaköre sokfelé vitatott, helye pedig a hierarchiában tisztázatlan. Reméljük azonban az élet megoldja ezt a problémát is. Más téma, hogy milyen a mérnök szerepe a falu társadalmában. Ezt még nem mér- • te föl senki, nem is lenne egyszerű. A problémát ugyanis az bonyolítja, hogy az agrármérnök általában nem választott, hanem kinevezett vezető, tehát csak közvetve tartozik a közgyűlés hatáskörébe. Mostanában sokat beszélünk a falusi mérnökökről, diplomásokról, és nem ok nélkül. Amit ma mezőgazdaságnak nevezünk, az a diplomásak nélkül nem születhetett volna meg, és nélkülük az előrelépés sem képzelhető el. Nagyon gyakori, hogy olyan módszerek kerülnek a gazdálkodásba, melyeket a gyakorlatban még a környéken senki nem csinált. Alapos — mérnöki — elméleti képzettség szükséges ahhoz, hogy a vezető a termelési eljárás leírásán eligazodjon, és azt a gyakorlatba át tudja ültetni. Munkájának biztonságához pedig gyakran elengedhetetlen a gépész, a közgazdász, sőt a jogász jelenléte is. Diplomásaink minden elismerést megérdemlő módon oldották és oldják meg ezeket a feladatokat. D e veszélyei is vannak ennek a folyamatnak. Mivel a mérnök megy el a termelési rendszert szervező gesztorhoz tapasztalat- cserére, a mérnök vesz részt a gyártó mű által rendezett tanfolyamon, a mérnök mondja meg, hogy mikor mit kell csinálni, olyan látszat keletkezhet, mintha az elért hozam, illetve hozamtöbblet kizárólag a mérnöki munka eredménye lenne. A másik veszély, hogy a mérnök a vezetőséggel megtárgyalja ugyan a teendőket, a közgyűlés elfogadja ugyan a létesítendő beruházás tervét vagy az új módszer bevezetését, de a mérnöknek már az a dolga, sőt az a kötelessége, hogy az embereknek utasításokat adjon. Utasításokat, amelyeken a brigádban már nincs mit tárgyalni, amelyeket pontosan' végre kell hajtani. És ha valahol lazaságot tapasztal, a mérnöknek az is kötelessége, hogy esetleg magasabbra emelje a hangját. Ebből viszont az a látszat keletkezhet, mintha a mérnök afféle, demokratikus szabályokon kívül álló vezénylő tiszt lenne. Távolról sem állítjuk, hogy egyik vagy másik veszély már tömegével bekövetkezett volna. Az agrármérnökök túlnyomó része a népből jött és a néphez tartozónak vallja önmagát, munkatársának tekinti a tagot, és készséggel részt vesz a falu közéletében is. A tagok nagyobbik része meg tudja különböztetni az utasításokat osztogató szakembert attól a diplomás szövetkezeti tagtól, akinek a közgyűlésen ugyanannyi joga van, ugyanúgy egy szavazata, mint neki. Mégis, talán nem árt, ha miközben ismételten örvendezünk a diplomások létszámának gyarapodásán és ismételten aláhúzzuk a magas fokú szakértelem szerepét az elért eredményekben, ejtünk néhány szót a dolog másik oldaláról is. Igaz, egy szakosított telepen kevesen dolgoznak. De az emberi munka, a fizikai munka s a nagy fokú felelősségérzet a munkát végzők részére is nélkülözhetetlen. Lehet, hogy egy termelési rendszerben néhány ember »gyártja« száz holdakon a kukoricát. D e az a néhány ember nem végezhetné hallatlanul nagy figyelmet és fegyelmet kívánó, nagyon termelékeny munkáját, ha nem állna mögötte, nem venné őt körül egy egész szövetkezet, amelyben néhányan csak zsákokat emelgetnek, magtárt tisztítanak, majort őriznek, vagy valami hagyományos kultúrában kapálgat- nák, de a szövetkezet velük együtt egész és velük együtt működőképes.' F. B. I Új gépek — új fogalmak a mezőgazdaságban MAHOLNAP egy hónapja lesz, hogy Kaposváron összeültek a növényvédő szakemberek, és arról tanácskoztak, miképpen állíthatók a repülőgépek és helikopterek a mezőgazdaság szolgálatába Somogybán. Maga a téma nem új keletű, hiszen megyénk több mezőgazdasági nagyüzemében szórtak műtrágyát az elmúlt évben az RNÁ gépeivel, s a Balatonboglári Állami Gazdaságban 1970-ben megkezdődött a helikopteres növényvédelem. Most viszont már NEGE-k alakultak a megyében azzal a céllal, hogy társulásos alapon vásárolnak gépeket, s ezekkel végzik a műtrágyázást és a vegyszeres növényvédelmet. Üj fogalmak... Az RNÄ — a Repülőgépes Növényvédő Állomás — ugyan már nem tartozik az »újszülöttek« közé, tevékenysége korábbról ismert. Most még inkább előtérbe került országszerte, s megyénkben is a szerepe. A NEGE — növényvédelmi egyszerű gazdasági együttműködés — viszont új keletű, három működik a megyében, mindhárom tsz-szövelség területén egy-egy. Azért hozták létre őket a gazdaságok, hogy anyagi erejük összefogásával repülőgépet, illetve helikoptert vásároljanak, s azokkal — az együttműködések közötti kölcsönös támogatással — a lehető legkorszerűbb technikával elvégezzék ezeket a munkákat. Légióra, leszállópálya — új dolog ez is a mezőgazdaságban, s emlékeztet arra az időszakra, amikor elkezdtünk üzemóráról, normálholdról, kombájn- teljesítményről beszélni. Ahogy az az időszak mérföldkő volt a gazdálkodásban, úgy a mostani is az. Ám a termelőszövetkezet vagy állami gazdaság csak akkor használhatja kifizetődőén ezeket a korszerű termelőeszközöket, ha minden föltételt idejekorán megteremt. Óránként tízezer forintot »eszik« a gép: ennyibe kerül egy légióra. Látszatra hatalmas összeg ez, s kezdetben sokan jutottak arra a következtetésre, hogy a helikopteres növényvédelem rendkívül költséges a hagyományos, földi gépekkel végzett vegyszerezéssel szemben, s a gép beszerzése olyan nagy anyagi bázist tételez fel, amilyennel csak kevés gazdaság rendelkezik. Nos, a bogláriaknál tavaly már bebizonyosodott, hogy a helikopter üzemeltetése se drágább más növényvédő gépeknél — ha minden föltételt biztosítanak a teljesítőképesség maximális kihasználásához. . Milyenek ezek a föltételek? Érdemes róluk szólni, mert megkezdődött, illetve megkezdődik a munka ezekben az együttműködésekben. Az előny nyilvánvaló: taposási kár nélkül, rövid idő alatt, a talaj állapotától függetlenül elvégezhető légi úton a műtrágya kiszórása, a permetezés és a porozás. Kell viszont megfelelő fel- és leszállópálya, alkalmas töltőhely, a pilóta részletes tájékoztatása, a táblák kijelölése, a földi kiszolgáló személyzet pontossága és gyorsasága, a meteoro- lógiailag kedvező időjárás lehető legteljesebb kihasználása. Miután most már engedélyezték a helikopternél a helyben fordulást, ez számottevően lerövidíti az időkiesést. Ha ehhez hozzávesz- szük, hogy a gép a kalászosok fejtrágyázásától a gyomirtáson keresztül sok egyéb munkát is végezhet, s ezt ki is használják — eredményes lehet a légi növényvédelem. Mérföldkőről szóltunk az imént. Tény, hogy ezek a gazdasági együttműködések olyan utat nyitottak a mező- gazdaság fejlődésében, melyen az eddiginél nagyobb termelési eredmények felé tarthatnak. Sok függ azonban attól, hogyan teremtik meg ehhez már most a feltételeket, miképpen jutnak túl az indulás zökkenőin. Az ez idő tájt rendezett tanácskozások, tapasztalatcserék — érdemes ilyeneket szervezni — ehhez adnak segítséget. H. F. NDK műszerkiállítás Győrben Érdekes kiállítás nyílt hétfőn Győrben a közegészség- ügyi- és járványügyi állomás udvarán. A Német Demokratikus Köztársaság magyarországi kereskedelmi képviselete vidéken először a Rába-partján rendezte meg azt a guruló kiállítást, amelyen laboratóriumi elektronikai felszereléseket, műszereket mutat be. A mozgó kiállítást speciálisan kialakított gépkocsiban rendezték meg. A kétnapos bemutató után a mozgó kiállítás folytatja vidéki körútját. Somogyi Néplapf 3
