Somogyi Néplap, 1974. március (30. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-31 / 76. szám

A tsz-elnökök kérdeztek Sportlótenyésztő—lovasedző-képzés a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskolán FÓRUM-RÉSZLETEK Kaposvár csaknem egyik év­ről a másikra a lovassport fel­legvára lett. A mezőgazdasági főiskolával szemközt nem is oly régen még kukoricatáblá­ban dolgoztak a gépek. Azóta már jól fölszerelt sportpálya, lóistállók és fedett lovarda áll­nak ezen a helyen. Több or­szágos versenynek is színhelye volt ez a pálya. De nemcsak a lovassportot, hanem a lóte­nyésztés ügyét is fölkarolta s főiskola. A gyors sikereknek, eredményeknek köszönhető, hogy amikor felvetődött ha­zánkban a sportlótenyésztő— lovasedző-képzés gondolata, a MÉM úgy döntött: ez legered­ményesebben itt valósítható meg. Március 2-án tizenketten érkeztek a főiskolára, hogy megkezdjék a két — tizenöt hetes félévből álló — tanévet. Az ország minden részéből érkeztek ide hallgatók. A fel­vételi követelmény — termé­szetesen a sikeres felvételi vizs­ga mellett — az, hogy a jelent­kező legalább középfokú tech­nikusi végzettséggel rendelkez­zen, és nagyon fontos, hogy a sportlovaglásban már valami­lyen eredményt tudjon fölmu­tatni. Itt tehát nem lovagolni tanulnak, hanem oktatni. A lovassporthoz szorosan kapcsolódik a lótenyésztés. Fiz a fogalom ma már elsősorban sportlótenyésztést jelent. (A sportot és a tenyésztést ugyan­is nem lehet külön, álasztani.) A tananyagot is ennek alapján állították össze. A hallgatók az anatómia, gyógyászat, örök­léstan mellett lovagláselméle­tet, állatpszichológiát, vala­mint ifjúságlélektant is tanul­nak. Mert ha a képzésnek vé­ge, kint, a lovaspályákon mind­egyikre szükségük lesz. Hazánkban eddig ilyen jel­legű képzés nem volt. tehát hagyományai sincsenek. A mezőgazdasági főiskolán — külföldi példák alapján — kezdték el a munkát. És nem túlzás, ha azt mondjuk: az utolsó pillanatban. Mert a lo­vasedzők között kevés hatvan éven alulit találunk ma már. Szükség van tehát az utánpót­lásra. Ez a 12 lovas novemberben fejezi be a tanulást. Azután újabb csoportok következnek. Ha az utánpótlást egy időre így sikerült biztosítani, a kép­zésnek ez a formája megszű­nik. Tervezik, hogy a főiskola nappali tagozatán ágazati kép­zés formájában oktatják majd a jövő sportlótenyésztőit és lo­vasedzőit. ü. T. — Mi a MÉM véleménye a szarvasmarha-ágazaton belül a szakosodásról? — A vegyes hasznosítású sza rvas marha-tenyésztésről a húsirányra való áttérés tejár- bevétel-kiesést okoz. Várha- tó-e ez ügyben valamilyen tá­, mogatás? — Hogyan ítéli meg a me­gyei vezetés a szövetkezetek jövedelem} elhasználását? — Hogyan változik és egy­általán vátozik-e. a szövetke­zetek adózási rendszere a kö­vetkező tervidőszakban? — Tartós forma-e a kedve­zőtlen adottságú szövetkezetek melléküzemági tevékenységét fejlesztő jelenlegi támogatási rendszer? Kérdések. Termelőszövet­kezeti vezetőink gondjaival, problémáival összefüggő kér­dések. Több mint harminc hangzót el. A Fórum órákon át tartott. A kérdezők somo­gyi szövetkezti elnökök, akik­nek a Balatonföldváron meg­rendezett továbbképző tanfo­lyamon egy teljes délután módjuk nyílt arra, hogy dr. Soós Gábor államtitkárral, dr. Villányi Miklós pénzügymi­niszter-helyettessel, Bogó Lász­lóval, a megyei pártbizottság titkárával, Tóth Lajossal, a megyei tanács vb-elnökhelyet- tesével, valamint a gazdasá­gokkal kapcsolatban álló me­gyei vállalatok vezetőivel ta­lálkozzanak. A jövő lehetőségeinek, a to­vábbi célok ismeretének, a jobb tájékozottságnak a szán­déka hatotta át valamennyi kérdést. Mindegyik témáról lehetetlen szólnunk, ezért in- , kább csak azokat a részlete­ket idézzük, amelyek ennek a Fórumnak fő gondolatai vol­tak. Ahogy Tóth Károly, a me- megyei tanács mezőgazdasági j és élelmezésügyi osztályveze- j tője mondta: a mostani terv- ' időszaknak a vége felé járunk, az ötödik ötéves tervre készü­lünk. Érthető, hogy szövetke­zeti vezetőinket leginkább az érdekli: milyen koncepciók, milyen elképzelések bontakoz­nak ki országosan a következő tervidőszkra vonatkozóan. A közös problémákat meg­beszélni, a mezőgazdasági ter­melés fejlesztéséről szót válta­ni, a jövő lehetőségeit mérle­gelni — ez volt az alapvető célja az országos vezetőkkel folytatott eszmecserének. — A kérdések jelentős része a jövőre vonatkozik — mond­ta dr. Soós Gábor. — Még osak elvekről, elképzelésekről, koncepciókról beszélhetünk —, de véleményem szerint be­szélni kell róluk, hogy Önök, a szövetkezetek vezetői is en­nek szellemében készülődhes­senek. Mit tartalmaz az ötödik ötéves tervi koncepció a me­zőgazdaság fejlesztésére vo­natkozóan? Előzetesen azt, hogy ebben a tervidőszakban is évente 3—3,5 százalékos termelésfejlesztést kell elérni. A fő dolog továbbra is haté­konyság növelése, a termelé­kenység emelése. Mivet a me­zőgazdaságban foglalkoztatot­tak aránya várhatóan tovább csökken, fontos feltétele a cé­lok elérésének az anyagi, mű­szaki adottság fejlesztése. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy mezőgazdaságunkban to­vább kell folytatni a termelés koncentrálódását, tovább kell bővülni a korszerű termelési rendszereknek. Külön is rész­letesen foglalkozott a növény- termesztési rendszerekkel. — Az a határozott állásfog­lalásunk — mondta —, hogy csak olyan mértékben szabad előrehaladni a zárt rendszerek terjesztésével, amilyen mér­tékben biztosítani tudjuk a rendszerhez szükséges vala­mennyi anyagi, műszaki bio­lógiai és üzemi feltételt. Sze­retném nyomatékosan felhív­ni a figyelmet, hogy a terme­lési rendszer nem a gyenge gazdálkodás megszüntetésének az eszköze. Dr. Soós Gábor szólt a kö­vetkező tervidőszak várható — és növekvő — műtrágyael­látásáról, valamint arról, hogy az elképzelések szerint fokozódni fog az összes beru­házás aránya. A mezőgazda­ság továbbfejlődése megkí­Sokba kerül a lakás újra­festése vagy parkettázása, nemkülönben egy kopott autó külsejének újjávarázsolása is. A legtöbb családnak gondot okoz, ha az ilyen munkák dí­ját egy összegben kell kifi­zetnie. Ezért nagy segítség az OTP nemrég bevezetett szol­gáltatása, amely szerint a 2000 forintot meghaladó szol­gáltatási munkák elvégzésé­hez hitelt ad. A hitelnek nem szabtak felső határt, 5000 fo­1 vánja a magasabb teljesítmé­nyű, úgynevezett traktorlép­csőre való áttérést, a nagy át­eresztő képességű kombájnok alkalmazását, az önjáró t^á- lasbetakarító és rakodó gépek számának ugrásszerű emelé­sét. — Tervkoncepciók ezek — hangsúlyozta —, de az előre­látó gazdálkodáshoz szüksége­sek. Dr. Villányi Miklós a neki föltett kérdések alapján első­sorban a támogatási formák­ról, az ösztönzőrendszer vár­ható alakulásáról, a személyes jövedelmekkel összefüggő nö­vekményadóról szólt. Bogó László a neki föltett kérdésekre adott válaszában elmondta: a megyei vezetés helyesnek, jónak ítéli a me­gyében végbement koncent­rálódást. és utalt arra, hogy ez a folyamat még nem befe­jezett. Felhívta a figyelmet a lövőben is célravezető koope­rációk, együttműködések ki­alakításának lehetőségére. Szóba került a Fórumon So­mogy iparfejlesztésének és mezőgazdaság fejlesztésének összefüggése, a szövetkezetpo­litikai elvek továbbfejlesztése, az oktatás, a továbbképzés, a racionális földhasználat — és lehetne sorolni tovább. Csak töredék, csak részlet, amit. fölidézhettünk. De annyi bi­zonyos, hogy ezen a délutá­non megyénk szövetkezeti ve­zetői hosszú időre szóló, mun­kájukhoz nélkülözhetetlenül fontos információkhoz jutot­tak. Olyan eszmecsere, volt ez, amelyet igen sokáig újra és újra föl fognak idézni a hétköznapi feladatok végzése közben. 1 rintig az összeg húsz, afölött 30 százalékát kell előre kifi- I zetni. A hitelfeltételekről az OTP-fiókok részletesen tájé­koztatnak mindenkit. Az OTP Somogy megyei Igazgatósága az akcióba be­vont 15 szolgáltató szövetke­zet közül eddig héttel kötött szerződést. E ktsz-eknél már a helyszínen intézik a hitelt. S mint megtudtuk: máris be­futottak az első szolgáltatási hiteligények. Hatszázezer nő a fodrásznál A szolgáltatóipari szövetkezet munkájáról V. M. Íj OTP-szolgáHafás Somogybán A Kaposvári Szolgáltató­ipari Szövetkezet neve a vá­rosban és a megyében ponto­san 75 üzlet tábláján látható. Fodrászok, kozmetikusok, fényképészek dolgoznak itt, de a szövetkezetnél foglalkoznak alkalmi szolgáltató tevékeny­séggel is. 1968 óta például egy­re jobb eredményekkel dolgo­zik a könyvkötészet és nyom­dai-sokszorosító. Az elmúlt években ez fejlődött a legdi­namikusabban. Mint Sándor József, a szövetkezet főköny­velője elmondta: az indulást követő években 1969-ben e részleg bevétele 423 ezer fo­rint volt, tavaly pedig száz­ezer híján elérte a kétmillió forintot. Ez a szövetkezet nyújtja a megyében a legtöbb szolgálta­tást. — Milyen eredményekkel zárták a múlt évet? — Szövetkezetünk szolgál­tató tevékenységéből eredően egy-egy évben kimagasló ered­ményeket nem tud elérni. De olyan eset sem fordult elő az alakulást követő 23 év alatt, hogy a feladatainkat csak részben teljesítettük. Fő tevé­kenységünk a személyi szol­gáltatás; teljesítményünk év­ről évre növekszik, és a fejlő­dés üteme majdnem minden évben meghaladta az országos átlagot. A szövetkezet 75 termelő egy­ségéből 62 a női-, illetve férfi- fodrászat Az utóbbi években azonban a fiatalok érdeklődése megcsappant e szakma iránt. — Mi ennek az oka? — kér­deztük. — Ez a gond elsősorban a férfifodrászatban jelentkezik. Csökkent a létszám, s vélemé­nyünk szerint ennek oka a kedvezőtlen kereseti lehetőség — mondta Pásztori Sándor, a szövetkezet elnöke. Az igali férfifodrászat gondját például hosszabb ideje nem tudjuk megoldani: nem akadt olyan fiatal, aki a szakma tanulását vállalná. A Kaposvári Szolgáltatóipari Szövetkezet tavaly 15 millió 320 ezer forintos termelési ér­téket ért el. Ebből a személyi szolgáltatások (mint például a fodrászat, fényképészet, koz­metika) értéke közel 12 és fél milliót tesz ki. Ez az 1972. évi eredményhez képest mintegy három százalékos emelkedést jelent. A férfifodrászat bevé­tele csökkent (e részlegek vesz­tesége tavaly 108 ezer forint volt), a legtöbb bevételt vi­szont a női fodrászok érték el. Somogybán a nők tavaly majd­nem hat és fél millió forintot költöttek a hajukra. A szövet­kezet fodrászüzleteiben meg­forduló vendégek száma meg­haladta a 600 ezret. S még egy sokat mondó adat: a fodrászok egy év alatt 2689 liter olaj­sampont használtak föl. A fényképészrészlegek bevé­tele 1973-ban 2 millió 430 ezer forint volt. Ez azt jelenti, hogy a szövetkezet laboratóriumai­ban 338 ezer — levelezőlap nagyságú — fényképet készí­tettek. Munkájuk 13 százalék­kal meghaladta az előző évit. Ezzel a fényképészek megelőz­ték az összes többi részleget, bár a szolgáltatás értékének zöme nem a lakosság, hanem a közületek részére végzett munkából származott. A szövetkezet vagyona — 152 ezer forint beruházási hi-* tellel együtt — meghaladja a 7* millió 310 ezer forintot. Az idén adnak át egy-egy fodrász­üzletet Marcaliban, illetve Ka­posváron, a Vörös Hadsereg útján. E két jelentősebb beru-j) húzáson kívül 368 ezer forint# értékben vásárolt a szövetke-# zet a különböző egységekbe be- ( rendezéseket, fölszerelési tár-, gyakat. f — Milyen tervei vannak a szövetkezetnek 1974-ben? ^ — A termelési tervünk elő-# irányzata majdnem 16 millió# forint, s ez 4,7 százalékkal több f az előző évinél. A lakossági szolgáltatás részaránya 13 mil­lió forint fölött van. Beruhá­zási feladataink végrehajtásá­ra 600 ezer forintot terveztünk, de ez magába foglalja a fel­újításokhoz szükséges összeget' is. Az Irányi Dániel utcában1 épülő szolgáltatóházat — a ter­vek szerint — az év harmadik1 negyedében átadják. Ott lesz' szövetkezetünk legnagyobb1 egysége. Gondot okoz még a mosodánk — a személyi szol-1 ^áltató tevékenység egyik szer-1 vés része ez — állapota. A jelenlegi körülmények között sokáig ugyanis nem tartható fenn. Régi gondunk a telephely: ennek megvalósítá­sa érdekében nemcsak mi, ha­nem érdekképviseleti szer­vünk, a KISZÖV is nagy erő­feszítéseket tesz. A legjobb# megoldásnak egy, több szövet-' kezet által létrehozott telep-? hely építése látszik. Ez azon-# ban olyan távoli cél, hogy# egyelőre még határidő sincs rá.J M. Aj Felicie Chilanti Három zászlót | | Sa! vatore móriak 5. Pássá tempo meg a többiek az utakat járták. Szakítottak a törvénnyel, és rablók lettek De ha valami ünnepen talál­koztak, mind Turiddo Giulia- nómak öntötték ki a szívüket, tőle kértek tanácsot. Egy nagy fogásról álmodoztak, hogy az­tán itthagyják Szicíliát, s gaz­dagon kimenjenek Amerikába, Turiddónak más volt a véle­ménye: »A mi Amerikánk itt van« — hajtogatta. Giulianónak tetszett a sze- paratisták jelszava: Szicíliát el kell szakítani Olaszország­tól, független állammá kell alakítani, a csendőröket bör­tönbe kell csukni, a foglyo­kat viszont ki kell szabadíta­ni. Az ő nagybátyját is letar­tóztatták, és más montelep- reiekkel együtt a monrealei börtönbe zárták. A fekete piaci hálózat fő­nöke a dagadt, öreg partini- cóJ Santo bátya* volt, egyéb­ként a kormány jeles híve Egy nap örömmel üdvözölték az amerikaiak Santo bátyánál •Casca — az egy »üzleti« tevé­kenység vagy egy tájegység sze­rint tömörült maffiások csoport­ja. Giulianót is; ott volt Vito, Nich, John meg az emberek, szövetkezetei építettek ki ci­garetta, ital és egyebek csem­pészésére. Santo bátya azt javasolta Giulianónak, hogy társuljon Nickkel vagy Vitóval. legyen az emberük. A válasz azon­ban határozott elutasítás volt. Giuliano erősnek érezte ma­gát, Csak füttyentenie kell. és a montelerprei fiúk nyomban mellette teremnek; meglenne neki is a maga megbízható bandája a saját fegyveresei­vel, Most — igaz — a ma­guk számlájára dolgoznak a fiúk, a maguk eszkozeivel.de mind rá gondolnak, benne bíznak, tőle kérnek tanácsot. Még Terranova isi aki pe­dig minden szót alaposan megrág, mielőtt kimondaná. Nagybátyja letartóztatása után Giuliano most egyedül szállította a búzát meg a lisz­tet. Santo bátya megígérte neki, hogy pártfogásba veszi Kanális Ferkót, és védelmé­* Bátyám — a maffia szervezetei piramisszerűen épülnek föl; al­ján a legénység (a fiuk), a kö­zepe táján a kisebb vezetők, (a bátyámok). a csúcsán pedig a maffiavezér. re föl is kért egy ismert ügy­védet. — Nézd mondta Santo bá­tya, amikor bemutatott neki egy embert, aki éppen akkor szabadult a börtönből —.-azért mentették föl, mert jól visel­kedett, tisztességesen, és ezért mi is megbecsüljük. Giuliano aznap tudta meg, hogy akkor viselkedik becsü­letesen az ember, ha a bí­róság előtt tagadja az igazat, és akkor tartják becsben, ha mellette tanúskodnak, hírne­ves ügyvédet fogadnak a vé­delmére, és mindenáron ali­bit szereznek számára. Santo bátya ravasz ember volt, dörzsölt és tapasztalt, Giuliano azonban — mond­tuk — erősebbnek érezte ma­gát. — A nagybátyám hibát kö­vetett el, le is bukott — han­goztatta. — Az embernek nem szabad elfogatnia ma­gát, akkor nem követ el hi­bát. Az öregnek tetszett, amit a fiú mondott. Ám abban is .biztos volt, hogy etöbb-utóbb ő is össze akaszkodik a rend­őrséggel, s' akkor tárgyalnia kell velük, egyezséget kell kötniük. Egy idő múlva Giulianón is rajtaütötött egy csendőr ‘járőr, amint éppen két zsák gabonát vitt öszvéren. Mö­götte egy másik szállító jött az öszvérével. A csendőrök már csak a naponta rájuk leselkedő veszély miatt is kénytelenek voltak keményen bánni a törvénysértőkkel. (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom