Somogyi Néplap, 1974. március (30. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-22 / 68. szám

Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1074. március 19—20-i üléséről (Folytatás az 1. oldalról.) A falusi lakosság körében a közművelődési munkával elő kell segíteni, hogy a mű­veltségi színvonalban és a mű­velődési lehetőségekben meg­levő történelmi hátrányt fa­lun is leküzdjük. A közművelődés akkor fe­lelhet meg növekvő társadalmi feladatának, ha a párt-, az állami, a társadalmi szervek és szervezetek együttesen ké­szítik elő a gyorsabb fejlődést, ha határozott marxista esz­meiség és távlati koncepció alapján emelik magasabb szintre a művelődésügyi mun­kát. E célok érdekében a köz- művelődés egész intézmény- rendszerét, valamennyi eszkö­zét összehangoltan, nagyobb következetességgel és haté­konysággal kell felhasználni. A településfejlesztési ter­vekkel összhangban — az 1990-ig terjedő hosszú távú népgazdasági terv részeként — ki kell dolgozni a közműve­lődés távlati fejlesztési tervét. A művelődéspolitikai célok megvalósítását fokozottabban kell segíteni gazdasági, anya­gi eszközökkel, s biztosítani kell, hogy az előirányzott pénzeszközöket rendeltetésük­nek megfelelően használják fel. A folyamatos és állandó művelődés szükségességének felismertetésében kulcsszere­pe van a munkahelyi vezetés­nek. Kötelezettségei terjedje­nek ki a dolgozók művelődé­sének segítésére. Nagy figyel­met kell fordítani a nők mű­velődési lehetőségeinek növe­lésére. Döntő kérdésnek kell tekinteni az ifjúság művelő­dési lehetőségeinek növelését, különös tekintettel azokra, amelyek a szocialista közössé­gi életre nevelik. A Központi Bizottság szük­ségesnek tartja, hogy a köz- művelődési tevékenységben minden szinten következete­sebben jusson érvényre a párt elvi, eszmei, politikai irányí­tása. A pártszervezetek a kul­turális nevelést tekintsék a pártmunka szerves részének, teremtsenek szorosabb kapcso­latot a közművelődés és a tö­megpolitikai munka között. A Központi Bizottság kife­jezve elismerését a fáradha­tatlan és eredményes munkás­ságért, további céltudatos erő­feszítésre hívja fel a művelő­désügy, a közművelődés min­den dolgozóját a szocialista tudatformálás szolgálatában. A Központi Bizottság fel­hívja a kormányt a határo­zatból adódó állami feladatok kimunkálására, a közművelő­dés egységes felügyeleti rend­szerének kialakítására. Kéri a társadalmi és tömegszerveze­teket, szövetségeket, hogy dol­gozzák ki sgját távlati közmű­velődési terveiket. A Központi Bizottság indo­koltnak tartja közművelődési törvény megalkotását. A Központi Bizottság a közművelődés helyzetéről szóló jelentést, valamint a Központi Bizottság határoza­tát nyilvánosságra hozza. IV. 1. A Központi Bizottság megvitatta a párt soron levő kongresszusának összehívásá­ra vonatkozó javaslatot, és a szervezeti szabályzatból faka­dó kötelezettségének megfele­lően elhatározta: A Magyar Szocialista. Mun­káspárt XI. kongresszusát 1975 márciusra összehívja. A Központi Bizottság úgy határozott, hogy ki kell dol­gozni a párt új programnyi­latkozatát. A Központi Bizott­ság a párt új programnyilat­kozatának előkészítésére Ká­dár János elvtárs vezetésével bizottságot küldött ki. A Központi Bizottság úgy döntött, hogy a kongresszus elé terjesztendő határozati ja­vaslatát megfelelő időben a párttagság rendelkezésére bo­csátja és nyilvánosságra hoz­za. A Központi Bizottság kije­lölte a kongresszus előkészí­tésével kapcsolatos politikai munka fő irányát és a párt­szervezetek konkrét tenniva­lóit. 2. A Központi Bizottság el­határozta, hogy a gyakorlati munka követelményeinek megfelelően, egyes vezető tisztségekben káderátcsopor­tosítást hajt végre: Párt- és társadalmi szervek­nél a) Aczél György elvtársat, a Politikai Bizottság tagját — más fonfos megbízatás miatt — felmenti a Központi Bi­zottság titkári tisztsége alól. — Győri Imre elvtársat, a Központi Bizottság tagját, megválasztja a KB titkárának. b) Komócsin Zoltán elvtár­sat, a Politikai Bizottság tag­ját, a KB titkárát, megbízza a Népszabadság szerkesztő bizottságának vezetésével. — Sarlós István elvtársat, a Központi Bizottság tagját, felmentve a Népszabadság fő- szerkesztői tisztsége alól, ja­vasolja a Hazafias Népfront főtitkárának. — Tudomásul veszi, hogy Bencsik István elvtársat nyug­állományba vonulása miatt felmentik a Hazafias Népfront főtitkári tisztsége alól. c) Nyers Rezső elvtársat, a Politikai Bizottság tagját, fel­menti a Központi Bizottság titkári tisztségéből és javasol­ja a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudo­mányi Intézete igazgatójának. d) Németh Károly elvtársat, a Politikai Bizottság tagját megválasztja a Központi Bi­zottság titkárának. — Javasolja, hogy Katona Imre elvtársat, a Központi Bizottság tagját válasszák meg a Budapesti Pártbizottság el­ső titkárának. A Minisztertanácsnál a) Ajtai Miklós elvtársat, a Központi Bizottság tagját ja­vasolja felmenteni a Minisz­tertanács elnökhelyettesi tiszt­sége alól és tudomásul veszi nyugállományba helyezését. b) Fehér Lajos elvtársat, a Politikai Bizottság tagját, ja­vasolja felmenteni a Minisz­tertanács elnökhelyettesi tiszt­sége alól és tudomásul yeszi nyugállományba helyezését. c) Aczél György elvtársat, a Politikai Bizottság tagját, javasolja megválasztani a Mi­nisztertanács elnökhelyettesé­nek. d) Borbándi János elvtár­sat, a Központi Bizottság tag­ját, felmentve a Központi Bi-. zottság osztályvezetői tisztsége alól, javasolja megválasztani a Minisztertanács elnökhelyet­tesének. A Központi Bizottság a munkaköri változásoknak megfelelően módosította a Központi Bizottság mellett működő bizottságok és mun­kaközösségek összetételét. Ezeket a Változásokat a Párt­élet című folyóirat közli. 3. A Központi Bizottság a XI. kongresszus előkészítése­kor abból indul ki, hogy a X. kongresszus határozatainak végrehajtása jelentős eredmé­nyeket hozott, a párt politi­kai vonala népünk túlnyomó többségének támogatását élve­zi, s a kongresszusi felkészü­lés során is e vonalat kell követni. — A belpolitikában a párt alapvető törekvése továbbra is a munkásosztály vezető sze­repének erősítése, a munkás— paraszt szövetségnek, társa­dalmi rendünk szilárd alapjá­nak fejlesztése, a szövetségi politika folytatása, a szocia­lista demokrácia további sok­oldalú, erőteljes kibontakozá­sának elősegítése. — A gazdaságpolitikában a párt folytatja a népgazdaság tervszerű, arányos fejlesztését, a nép életszínvonalának a ter­melőmunka eredményeivel összhangban történő rendsze­res emelését. A párt továbbra is fontos feladatának tekinti a szocialista mezőgazdaság vív­mányainak megszilárdítását és továbbfejlesztését. Megerő­síti és tovább tökéletesíti a gazdasági élet irányításának bevált rendszerét. — A kulturális politikában az Összes alkotóerőt tömörít­ve a párt folytatja a gyakor­lat által igazo't tevékenységét. Az ideológiai munkában a szocializmus öntudatos hívei­nek széles körére támaszkod­va, az antimarxista nézeteket elutasítva a párt folytatja a tudományos szocializmus esz­méinek terjesztését, a gyakor­latban felvetődő új kérdések megválaszolását. — A külpolitikában a párt nemzeti érdekeink szolgálatá­ban, az internacionalizmus talaján állva, továbbra is a hazai szocialista építőmunka nemzetközi föltételeinek meg­teremtésére, a szocializmus, a haladás, a béke ügyének elő­segítésére törekszik. * * * A Központi Bizottság meg­győződése, hogy a párt XI. kongresszusa tovább fogja erősíteni a párt, a munkás- osztály vezető szerepét, a dol­gozó osztályok szövetségét, a szocialista nemzeti egységet, újabb lendületet ad majd a szocializmus építésének. A Központi Bizottság fel­szólítja a pártszervezeteket és a párt tagjait, hogy a X. kongresszus határozatainak jó végrehajtásával, példamutató munkával, kommunista helyt­állással készüljenek a párt XI. kongresszusára. 1975 tavaszán, a kongresszus évében lesz ha­zánk felszabadulásának 30. évfordulója is. A Központi Bi­zottság felhívja a munkásosz­tályt, a szövetkezeti paraszt­ságot, az értelmiséget, egész dolgozó népünket, hogy az évfordulóhoz közeledve az or­szágépítő munka lendületes folytatásával, szocialista cél­jaink támogatásával segítse további előrehaladásunkat a szocializmus teljes felépítésé­nek útján. (MTI) Pártbizottsági ülések A Magyar Szocialista Mun­káspárt Budapesti Bizottsága március 21-én ülést tartott, amelyen meghallgatta Biszku Béla tájékoztatását az MSZMP Központi Bizottságának 1974. március 19—20-i üléséről. A pártbizottság Németh Károlyt, a Politikai Bizottság tagját — más fontos megbízatása miatt — felmentette első titkári tisztségéből és megválasztotta első titkárnak Katona Imrét, a Központi Bizottság tagját. Ülést tartott az MSZMP Csongrád megyei Bizottsága, amelyen Pullai Árpád tájé­koztatót tartott az MSZMP Központi Bizottságának 1974. március 19—20-i üléséről. A megyei pártbizottság Győri Imrét, a Központi Bizottság tagját — más fontos megbí­zatása miatt — felmentette első titkári tisztségéből. (MTI) A Hazafias népfront Országos Tanácsa elnökségének ülése A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának elnöksége Kállai Gyula elnökletével, március 21-én ülést tartott, amelyen meghallgatta Kádár János tájékoztatóját az MSZMP Központi Bizottságá­nak 1974. március 19—20-i üléséről. Az elnökség elfogad­ta a nyugállományba vonuló Bencsik István felmentését a főtitkári tisztségből, s megvá­lasztotta az elnökség tagjává. Egyidejűleg Sarlós Istvánt megválasztotta a Hazafias Népfront főtitkárává. Az el­nökség támogatta az MSZMP Központi Bizottságának javas­latát a Minisztertanácsban ja­vasolt személyi változásokról. Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa március 21-én ülést tartott. Az Elnöki Tanács a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának és a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa elnökségének javaslatára nyugdíjazásuk miatt felmentette a Miniszter­tanács elnökhelyettesi tisztsé­géből Fehér Lajost és Ajtai Miklóst, s egyben megválasz­totta a Minisztertanács elnök- helyettesévé Aczél Györgyöt és Borbándi Jánost. Losonczí Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke előtt Aczél György és Borbándi János le­tette a hivatali esküt. Az es­kütételen jelen volt Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Fock Jenő, a Minisz­tertanács elnöke és Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, valamint Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára. (MTI) Aczél György életrajza Aczél György 1917-ben született Budapesten, mun­káscsaládból származik. 1935 óta vesz részt a munkásmoz­galomban, azóta párttag. A felszabadulás után évekig Borsodban és Baranyában a megyei pártbizottság titkári funkcióját töltötte be. 1956- tól az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja. 1957-ben művelődésügyi miniszterhe­lyettessé nevezték ki, 1958­tól 1967-ig mint a művelő­désügyi miniszter első he­lyettese dolgozott. 1967. áp­rilis 12-e óta az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára volt. 1970 óta a párt Politi­kai Bizottságának tagja. 1958 és 1963 között Baranya me­gyét képviselte az ország- gyűlésben, 1971-ben Pécs 1. számú választókerületében ismét országgyűlési képvise­lővé választották. borbándi János életrajza Borbándi János 1923-ban született, munkáscsaládból származik, 1945 óta párttag. 1949-ig géplakatosként Cse­pelen dolgozott. 1949-től a Fémáru- és Szerszámgép- gyárban üzemi párttitkár­ként, majd a pártközpont­ban politikai munkatársként tevékenykedett. 1953-tól 1955- ig a diósgyőri Lenin Kohá­szati Művek pártbizottságá­nak titkára, 1955 és 1958 kö­zött elvégezi az SZKP főis­koláját. 1958-tól 1961-ig a budapesti II. kerületi párt- bizottság első titkára. 1961- től 1966-ig honvédelmi mi­niszterhelyettes. 1966-tól az MSZMP Központi Bizottsága közigazgatási és adminisz­tratív osztályának vezetője. 1962-től 1966-ig országgyű­lési képviselő, az MSZMP VIII. kongresszusán — 1962- ben — a Központi Ellenőrző Bizottság tagjává választot­ták, s 1970 óta tagja a párt Központi Bizottságának. Köz­gazdaságtudományi egyete­met végzett. Támogatás a több gyermekes anyáknak Tovább bővítik az idén a nagycsaládok részére nyújtott kedvezményeket a vállalatok­nál — állapította meg a Szak- szervezetek Országos Nőbi­zottsága széles körben vég­zett felmérése alapján. Á köz­ponti népesedéspolitikai in­tézkedések nyomán ország­szerte általános törekvéssé vált, hogy anyagi juttatások­kal, munkaidő-kedvezmé­nyekkel és egyebek között a lakásvásárlások elősegítésé­vel enyhítsenek a gyárak, üzemek a többgyermekesek gondjain. A vállalatok nagy részénél a több gyermekes anyák mentesülnek a fokozott megterhelést jelentő éjszakai műszak alól. A lehetőségek szerint a nagycsaládos nőket sok helyen könnyebb beosz­tásba helyezték. Gyakori, hogy a vállalat évente pénzjuttatásokkal gon­doskodik a sokgyermekes vagy gyermeküket egyedül ne­velő anyákról. Rendszerint karácsony előtt osztják ki az e célra szánt összegeket, de többfelé a szeptemberi beis­kolázáskor is kifizetnek segé­lyeket. A bányászatban több vállalat havi 2—300 forintos, úgynevezett ■ segélyösztöndíjat ad a nagycsaládosok középis­kolás gyermekeinek. A ruha­iparban pedig minden tanév­ben 200—700 forint közötti hozzájárulást kapnak a tanul­mányi költségek fedezésére. | A szegedi és a zalaegerszegi ruhagyárban a tanulmányi szabadságon felül a vizsgana­pokon fizetett szabadságot kapnak a továbbtanulók. A nagycsaládosok lakásvá­sárlását is mind több helyen segítik. A fővárosi tanács kez­deményezését több megyei ta­nács is követi, soron kívül juttatja lakáshoz a sokgyer­mekeseket, Zalaegerszegen például az idén 42, Kecske­méten pedig 23 nagycsalád jut ily módon lakáshoz, a vál­lalatok itt pénzzel járulnak hozzá az új otthonok megvá­sárlásához. A Videoton gyár ennél is többet tett, egy négy­gyermekes dolgozójának kifi­zette a lakásvásárláshoz szük­séges egész összeget. Az anyagi segítség mellett mindinkább terjed a termé­szetbeni juttatás is, legtöbb helyen a vállalat saját termé­keiből járul hozzá családos dolgozóinak ellátásához. Az építőiparban kamatmentes hi­telekkel, díjtalan bontási anyagokkal segítik a nagycsa­ládosok vagy gyermeküket egyedül nevelő nődolgozók házépítését, több' állami gaz­daság pedig ingyen tejjel eny­hít a többgyermekesek anya­gi gondjain. A ruhaiparban az öltözködés, a bányász vál­lalatoknál pedig a tüzelőgond egy részét veszik le a sok- gyermekes családfenntartók válláról. 26 milliós árbevétel Terviéfipt izgyiér ilőtt Balatonszentgyörgyi») Betelepítés előtt az új sertéstelep. Megyénk valamennyi tér-, melőszövetkezetében hama­rosan véget ér a tervkészítési időszak. Egyre-másra zajla­nak le a tervtárgyaló közgyű­lések, ahol a kész terveket a vezetőség a tagság elé terjesz­ti elfogadásra. Azután meg­kezdődhet a valóra váltás. A balatonszentgyörgyi Dél-Ba- laton Termelőszövetkezet e hónap 27-én tartja tervtár­gyaló közgyűlését. A növénytermesztésben már kialakult rend szerint dol­goznak majd. A három fő nö­vény Balatonszentgyörgyön a A KISZ-építőtáborok eredményes munkája A Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium vezetői­nek kibővített értekezlete csü­törtökön megtárgyalta az álla­mi gazdaságokban működő KISZ-építőtáborok munkájá­nak tapasztalatait és a további feladatokat. Megállapították, hogy az immár 16 éves KISZ- építőtáborozási mozgalom a szocialista mezőgazdasági nagyüzemek fejlődésének je­lentős tényezője. Az értekezleten széles kö­rűen megvitattak a további fel­adatokat. Hangsúlyozták: szük­ségessé vált a táborok műkö­dési feltételeinek, programjá­nak hatékony fejlesztése. Ezért részletes munkaterv alapján gondoskodnak az építőtáboro­zási mozgalom szélesítéséről. , búza, a kukorica és a repce. Ez utóbbit kizárólag ipari növényként termesztik 241 hektáron. Az étkezési búza vetésterülete 598, a takar­mánykalászosoké összesen 356 hektár. Kukorica 511 hektá­ron terem az idén. A szója termesztésével is megpróbál­kozik a gazdaság. Egyelőre csak kísérleti jelleggel, mind­egy 11 hektárnyi területen vetik el a szóját. A termést teljes egészében üzemen be­lül használják fel. A szövetkezet kertészete sem jelentéktelen. A Balaton zöldségellátásához nagymér­tékben hozzájárulnak, hiszen 11 hektáron termesztenek zöldségféléket. Ezenfelül még dinnyével is foglalkoznak 37 hektáron. A szarvasmarha-tenyésztés­ben tartják a tavalyi színvo­nalat, mintegy 1000 állat áll a szövetkezet istállóiban. A sertéstelep azonban még üres. Tavaly készültek el az épüle­tek, a 250 kocaférőhelyes te­lep összesen 17,2 millió forint­ba került. A betelepítést rö­videsen megkezdik. Az idén 2500 hízott sertés hagyja majd el a telepet. Jövőre az éves hízókibocsátás 4400 lesz. A telepen egyébként KA- HYB állományt tartanak majd. A növénytermesztési és az állattenyésztési ágazatból ösz- szesen 26 millió forint árbe­vételre számítanak. Somogyi Néplap! 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom