Somogyi Néplap, 1974. március (30. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-22 / 68. szám
r-\K! VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára; 80 fillér 1 I l Koszorúzás a tanácsköztársaság! emlékműnél SOM O G Y XXX» évfolyam 68, s^ám •LAPJA-' 1974. március 22., péntek ! A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 55. évfordulója alkalmából tegnap délelőtt koszorúzás] ünnepség volt Budapesten a Felvonulási téren a tanácsköztársaság] emlékműnél. A Himnusz hangjai után el- isoként az MSZMP_ Központi Bizottsága nevében Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja és Borbély Sándor, az MSZMP KB tagja, a Csepel Vas- és Fémművek' pártbizottságának első bikára helyezett el koszorút. A kormány képviseletében Ka-r’.' ir László'munkaügyi és dr. S kér Gyula nehézipari miniszter koszorúzott. KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1974. március 19—20-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1974. március 19—20-án kibővített ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a Minisztertanács tagjai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, a fővárosi tanács elnöke, valamint a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta az alábbi előterjesztéseket: Tájékoztató időszerű nemzetközi kérdésekről. Előadó: Pullai Árpád elvtárs. Jelentés a munkásosztály helyzetéről. Előadó: Biszku Béla elvtárs. , > Előterjesztés a közművelődés helyzetéről és fejlesztésének feladatairól. Előadó: Aczél György elvtárs. Javaslat a Magyar Szocialista Munkáspárt kongresszusának összehívására. Előadó: Kádár János elvtárs. A Központi Bizottság áttekintette a nemzetközi helyzetet, a párt és a kormány nemzetközi tevékenységét, jóváhagyta a Központi Bizottság legutóbbi ülése óta tett intézkedéseket. 1. A Központi Bizottság megelégedéssel állapította meg, hogy a szocializmus, a haladás, a béke erői világszerte gyarapodnak és előretörnek. A szocialista országok népei sikeres építőmunkával növelik a szocializmus politikai és gazdasági erejét. A kapitalista országokban a progresszív erők fokozott harcot vívnak a demokratikus jogokért. A harmadik világ népei kitartóan küzdenek teljes nemzeti felszabadulásukért. / A kapitalizmus súlyos belső problémákkal küzd. Általános válságának újabb, sokoldalú mélyülését olyan akut megnyilvánulások jelzik, mint a tőkés világot sújtó kormányzati krízisek, az infláció, az energia- és az olajválság. A nagytőke a válság összes anyagi terhét a dolgozókra és a volt gyarmati országok népeire igyekszik áthárítani. Számos tőkés országban a jobboldali erők fokozzák aktivitásukat. Ma a nemzetközi helyzet alapvető jellemzője az, hogy széleskörűen kibontakozóban van a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élése. Ä szocializmus, a haladás és a bélre erői harcának eredményeképpen a nemzetközi helyzetben általános fordulat megy végbe a feszültség csökkenésének irányában. Ebben a helyzetben a szélsőséges imperialista reakciós körök mind a nemzetközi enyhüléssel szemben, mind saját országuk demokratikus mozgalmainak letörésére ellentámadást indítottak. Pucs- csokat szervernek, a terror eszközeihez nyúlnak, széles körű felfokozott kommunista- es szovjetellenes propaganda- kampányt folytatják. Mozgósítják a legsötétebb erőket, a társadalmi haladás minden rendű és rangú ellenségét. Ismét elővették az antikommu- rűzmus ósdi, kopott lemezeit; eszközként felhasználják Szol- zsenyicin szovjetellenes írásait csakúgy, mint Mindszen- tyt, a régi világ képviselőit csakúgy, mint az antikommu- nizmus újsütetű lovagjait, A nemzetközi enyhülés ellenfeleinek sajnálatos módon kezére játszik a maoista vezetés, sanely szántén keresztezni próbálja az enyhülés híveinek lépéseit. A reakció erőivel és szándékaival szemben növekszik a munkásosztály, a néptömegék es a gyarmati iga alól. felsza badukt országok népeinek el lenállasa, harca, amellyel népiünk teljes mértékben közösséget érez és szolidáris, A szocializmus, a haladás, a béke pozícióit erősíti az a világméretű , harc, amely azért folyik, hogy az enyhülés tendenciáját ne lehessen visszafordítani. A hidegháborús reakció minden erőfeszítése végső soron bukásra van ítélve, mert a történelem alapvető mozgató erőit semmi és senki sem tartóztathatja fel. 2. A központi Bizottság állást foglalt a nemzetközi élet néhány konkrét kérdésében. Megállapította: — Jelenleg az enyhülésért vívott harc iő színtere Európa; tovább bővültek a szocialista és a tőkés államok kapcsolatai. Folytatódik az európai biztonsági és .■ együttműködési értekezlet második szakasza és a közép-európai haderő- és fegyverzetcsökkentésre irányuló tárgyalás. Az enyhülési, folyamat lassítását célzó törekvések, azonban fékezőleg hatnak ezekre, a valamennyi állam érdekében álló tanácskozásokra is. A két értekezlet eredményes munkájának biztosításához a tőkés országok konstruktívabb magatartására van szükség. — Népünk ismételten kifejezésre juttatja szolidaritását Vietnam, Indokína hős népeivel, elítéli az Amerikai Egyesült Államok agresszív köreinek támogatását élvező dél- vietnami Títieu-rezsimnek a i tűzszünetet sértő, kalandor : cselekedeteit, állast foglal a párizsi megállapodások maradéktalan érvényesítése mellett; támogatásáról biztosítja a különböző földrészeken szabadságukért, függetlenségükért küzdő népeket. — A közel-keleti válság rendezését célzó eddigi lépések, a tűzszünet megszilárdítása, a csapatszétválasztások, üdvözlendők abban az esetben, ha ezek félreérthetetlenül az általános rendezés első lépéseinek tekinthetők. A végleges rendezés nem lehet más, mint az izraeli agresszo- rok által megszállt arab területek teljes kiürítése, s a Palesztinái arab nép jogainak csorbítatlan visszaállítása. Részünkről igyekszünk mindent meglenni, hogy a Közel- Keleten javuljanak a tartós rendezés feltételei. — Támogatjuk az el nem kötelezett országok Algéria által benyújtott kezdeményezését, hogy az energiahordozók, a nyersanyagok és a gazdasági fejlődés általános, minden országot érintő problémáinak tanulmányozása céljából hívják össze az ENSZ soron kívüli közgyűlését. Részvételünkkel arra törekszünk, hogy hozzájáruljunk a fejlődő országok függetlenségének erősítéséhez és a kölcsönös előnyökön nyugvó, egyenjogú, nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlődéséhez. — L a tin - A m e ri kában a • meakció az amerikai imperla- | lizmus támogatásával össze- ! hangolt támadást indított, a Uialadó vívmányok, a forradalmi mozgalmak ellen. A chilei fasiszta junta folytatja véres terrorhadjáratát. A haladó nemzetközi közvélemény — közötte a magyar nép — fokozza szolidaritását a chilei néppel, és széles körű akciókat folytat Corvalán elvtárs és más hazafiak életének megmentéséért. A latin-amerikai forradalmi erők összefogásuk j erősítésével, a néptömegek j széles rétegeinek aktivizálásá- I val válaszolnak á növekvő ; imperialista nyomásra. | 3. Pártunk és kormányunk ; nemzetközi tevékenységét az aktivitás jellemezte, szorosan együttműködtünk a Szovjet- I unióval, a többi szövetséges j szocialista országgal, eredmé- j nyes, magas szintű tárgyalá- I sokkal és újabb megállapodá- I sokkal szilárdítottuk egységünket. A Központi Bizottság megállapította, hogy kapcsolataink szélesedtek a kommunista es munkáspártokkal, fejlődtek. a nemzetközi demokratikus mozgalmakkal és pártokkal is. Az adott nemzetközi helyzetben megkülönböztetett jelentősége van a szocialista erők egységének, a kommunista és iÁunkáspártok közötti sokoldalú együttműködésnek és tapasztalatcserének. Ennek sorában nagy jelentőséget tulajdonítunk a szocialista országok kommunista pártjai 1973. decemberében megtartott moszkvai ideológiai értekezletének. Pártunk fontos feladatának tekinti az ideológiai munka erősítését, cselek- | vő részvételét a testvérpártok j sokoldalú ideológiai együtt- | működésében. Fokozni kell a i szocializmus propagandáját, í az imperialisták eszmei diver- | ziójának visszaverését, ha'^- dás- és békeellenes tevékenységének leleplezését. Pártunk és kormányunk továbbra is aktívan közreműködik minden olyan nemzetközi akcióban, amely a szocializmus. a haladás, a béke ügyét mozdítja elő, erősíti a szocialista országok összefogását, segíti a kommunista mozgalom egységének erősödését 11. A Központi Bizottság irányelveket fogadott el a munkás- osztály vezető szerepének erősítéséről. helyzetének , további javításáról. 1. A munkásosztály helyzetét alapvetően az határozza meg, hogy hazánkban eredményesen épül a szocializmus, megvalósulnak a munkásosztály céljai. Társadalmunkban erősödik a párt, a munkásosztály vezető szerepe, szoros a párt és a munkásosztály kapcsolata. A munkásosztály céljainak .megvalósulása egyidejűleg az összes dolgozó érdekeit szolgálja. A part kötelességének tekinti. hogy a munkásosztály helyzetét, életkörülményeit folyamatosan figyelemmel kísérje, rendszeresen számba vegye a változásokat, s levonja belőlük a szükséges elvi, politikai következtetéseket Legutóbb a párt X. kongresz- szusa, valamint a Központi Bizottság 1972. november 14— 15-1 ülése tekintette át a helyzetet és jelölte ki a tennivalókat. Az intézkedések eredményesek, hatásuk kedvező volt. 2. A Központi Bizottság hangsúlyozta, hogy a munkásosztály vezető szerepének alapvető feltétele: forradalmi élcsapatának marxista—leninista ideológiája, a párt és az osztály szoros kapcsolata, s ezen bélül a munkások kéllő részaránya a pártban. A Központi Bizottság szükségesnek .tartja a munkások arányának' javítását a párt tagságában, s a pártszervek újjaválasztasa során növelni kell a fizikai munkások arányát a párt különböző szintű vezető testületéiben. A Központi Bizottság szükségesnek tartja erősíteni azt a folyamatot, amelynek során a közéleti tapasztalatokkal rendelkező munkások társadalmunkban tervszerűen vezető funkcióba kerülnek. 3. A Központi Bizottság rámutatott, hogy az üzemi demokrácia a szocialista demokrácia része. Az üzemi demokrácia fejlesztésének letéteményesei a párt-, a szakszervezeti és az ifjúsági szervezetek. Abból kiindulva, hogy a munkásosztály vezető szerepét politikailag a párt érvényesíti, az üzemi demokrácia fejlesztésében is alapvetőnek kell tekinteni a párt szerepét. A pártszervezeteknek kell kialakítaniuk az érintett szervezetek tevékenységének egységét. 4. A Központi Bizottság szükségesnek tartja olyan átgondolt intézkedési rendszer kidolgozását, melynek eredményeképpen fokozatosan növekszik a munkások súlya társadalom mindennapi életében. Tudatosan arra kell tö rekedni, hogy a munkában kiemelkedő munkások egyszersmind közéleti emberekké | is váljanak, szavuknak súlya legyen, s közéleti fórumokon is mind gyakrabban nyilvánítsanak véleményt üzemük, az ország és a világ kérdéseiről. Növelni kell a munkáspálya erkölcsi megbecsülését, javítani kell a munkásokkal foglalkozó személyzeti munkát és könnyíteni kell helyzetüket mindennapos ügyeik intézésében. El kell érni. hogy a munkáspálya egész életre szóló érdekeltséget, vonzóerőt, megbecsülést és előrejutási lehetőségeit biztosítson. 5. A Központi Bizottság rámutatott: a munkásosztály naponta bizonyságot szolgáltat arra, hogy osztályöntudatával, helytállásával, áldozatos munkájával, fegyelmezettssé; gév.el. szervezettségével a tár- I sadalxni haladás irányát meghatározó erő. Társadalmunk j számbelileg is legnagyobb I osztályának, a munkásosztály- j nak a felelőssége, helytállása, a nemzeti jövedelemhez való j döntő hozzájárulása jelentős I szerepet játszott abban, hogy I az utóbbi másfél évtizedben rendszeresen emelkedett minden dolgozó osztály és réteg életszínvonala; az egész társadalom érdeke, előrehaladásunk fontos záloga, hogy a munkásosztály életkörülményei is rendszeresen javuljanak. A Központi Bizottság leszögezte: biztosítani kell, hogy a munkásosztály életszínvonalának javítására a negyedik ötéves tervben előírt célokat elérjük. A Központi Bizottság aláhúzta, hogy a munkásosztály legszilárdabb magja a nagyüzemi munkásság, Á párt úgy véli, hogy a nagyüzemi munkásság helyzetének fokozatos j es tendszeres javítása a köz- ; ponti szervektől összehangolt. í átfogó intézkedéseket és megkülönböztetett ■ figyelmet igényel. A munkásosztályon belül sajátos helyzetük, s jelentőségük miatt külön is foglalkozni kell a munkásnők és a munkásfiatalok problémáival. 6. A Központi Bizottság ismételten kifejezte, hogy társadalmunk szocialista fejlődésének fontos feltétele a dolgozók, mindenekelőtt a munkások általános műveltségének emelése, szakmai képzésének és továbbképzésének javítása. Fokozottabb támogatást kell nyújtani a szakmunkásképzés tökéletesítéséhez. Fontos feladat a felnőtt korú munkások felsőfokú képzésének és továbbképzésének kiterjesztése és ösztönzése. A párt elvi, politikai' kérdésnek tekinti, hogy a munkások, a fizikai dolgozók gyermekei is megkülönböztetett módon támogatást kapjanak a tanulásban és továbbtanulásban. 7. A Központi Bizottság elvárja, hogy a munkásosztály társadalmi szerepének fejlesztéséről, helyzetének további javításáról elfogadott irányelveket az illetékes párt-, állami és társadalmi szervek a munkájukban következetesen érvényesítsék. A Központi Bizottság megbízta a Politikai Bizottságot az irányelvekkel kapcsolatos konkrét tennivalók kidolgozásával, A jelentést, a határozatot az illetékes párt-, állami és társadalmi szervek rendelkezésére bocsátja tanulmányozásra és a szükséges intézkedések megtételére. III. A Központi Bizottság áttekintette a közművelődés helyzetét és határozatot hozott továbbfejlesztéséről. 1. A felszabadulás a magyar nép művelődéstörténetében is új korszakot nyitott azzal, hogy megszüntette az egykori uralkodó osztályok kulturális monopóliumát. Népünk művelődési helyzete az ország társadalmi, politikai, gazdasági átalakulásával összhangban gyökeresen megváltozott, műveltsége jelentősen gyarapodott, gazdagodott. A társadalmat mindinkább áthatja a marxista világnézet, a ■szoriabste közgondolkodás., .■Társadalmunkban olyan szó-’ cialista kultúra van kibontakozóban, mely magában foglalja a hazai és az általános emberi kultúra minden haladó hagyományát. A dolgozó osztályok, rétegek között legnagyobb mértékben a munkásság műveltsége emelkedett. A szocialista brigádokban miná teljesebben érvényesül a -szocialista módon dolgozni, élni, művelődni-* követelménye. A mezőgazdaság szocialista fejlődése megváltoztatta a parasztság gondolkodásmódját. erősödött a közösségi szellem. Tovább emelkedett az értelmiség általános és szakmai műveltsége, s növekszik a szerepe és felelőssége a kultúra, a műveltség terjesztésében. Az iskolai és közművelődési tevékenység kapcsolata erősödött és tudatosabbá vált a Központi Bizottság 1972. évi oktatáspolitikai határozata óta. A műveltségi színvonal emelésében az iskolai oktatás mellett alapvető szerepet játszott a közművelődés területén dolgozók munkája. Jelenleg mintegy 40 ezer dolgozó tevékenykedik ezen a területen. A továbbtanulás, az önművelés széles körben az éléi- forma részévé vált. Könyvtaraink 2,3 millió- olvasót tartanak nyilván. A múzeumokat évente több mint 8 millióan látogatják. Az öntevékeny művészeti, ismeretszerző, tu- dománvos-búvárkodó mozgalmakban. a különféle szakkörök, klubok tevékenységében több százezren vesznek részt. Az országban ma 2825 mű» velődési otthon működik, és mintegy 8700 közművelődési könyvtár, összesen 27 millió kötettel szolgálja a folyamatos művelődés lehetőségeinek biztosítását. A műveltség terjesztésében. közvetítésében és a művelődés szervezésében kiemelkedő szerepet tölt. be a televízió és fontos feladatokat lát el a rádió és a sajtó. 2. A közművelődés azonban a jelentős eredmények ellenére elmarad a szocialista építőmunka mai követelményeitől, a lehetőségektől. Ezért a Központi Bizottság szükségesnek tartja a közművelődési tevékenység továbbfejlesztését. A közművelődésnek a kultúra. az ismeretek terjesztésén túl fontos feladata: a szocialista életszemlélet és magatartás kialakításának segítése; a szakmailag jól képzett, a munkáját magas fokú öntudattal végző, a közéletben szerepet vállaló szocialista ember formálása; az önművelés fontosságának felismertetése, lehetőségeinek bővítése; a növekvő szabad idő hasznos, tartalmas eltöltésének előmozdítása. A művelődés központi kérdése: a munkásság műveltségének színvonala. Társadalmunknak érdeke és sürgető feladata a munkásművelődés következetes fejlesztése, ezért alapvető fontosságúnak kell tekinteni. Elsősorban a nagyüzemekben, a szocialista brigádokban már kialakult, aktív művelődési igényekkel rendelkező közösségekre kell támaszkodni. A munkáslakta városi peremkerületekben, az új lakótelepeken mielőbb létre kell hozni a még hiányzó közművelődési intézményeket. (Folytatás a J. oldalon.)
