Somogyi Néplap, 1974. március (30. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-21 / 67. szám

Milliós építkezések a tsz-eknek

és a lakosságnak

A marcali TÖVÁL munkájáról

...Marcaliban korszerű lakásokat épít a TÖVÄL.

szabású telepi beruházások

OySrfy Gyula, a marcali járás termelőszövetkezetei közös, önálló építőipari vállalkozásának építésvezetője mondja:

— A múlt évben a tervezett 30,1 millió forint értékű termelés helyett 37,3 milliót értünk el, s másfél milliós nyereségtervünket ugyancsak iel- jesítettük. Egy-egy építőipari munkásunkra 184 ezer forint termelési értéket terveztünk, de 243 ezer forintot termeltek; egy teljes ' munkaidőben foglalkoztatott munkásra a tervezett 142 ezer forintnyi termelés helyett átlagosan 177 ezer forint jutott.

Számok, önmagunkban is kifejező adatok. De még többet mondanak, ha megnézzük azt, ami mögöttük van. Átadtak például hatvan lakást 1973- ban, ebből ötvennégyet Marcaliban. Az építésvezetőtől tudjuk azt is, hogy a vállalkozás körülbelül két évvel ezelőtt tért át a lakásépítésre, mert a mezőgazdasági építkezésekre vonatkozó igény nem kötötte le a kapacitásukat. Mihelyt jelentkeztek a megrendelések, vállalták azok kivitelezését is. Így Somogysámson- ban és Pusztakovácsiban tehenészeti telep, Nemesviden szakosított állattenyésztő telep fölépítéséhez kezdtek tavaly, ugyanakkor nekiláttak a bala- tonszárszói úgynevezett tej depó építésének is, ahonnan majd a Balaton-partot látják el hűtött tejjel és tejtermékekkel. A sámsoni beruházás 32 millió forint értékű lesz (a vállalkozás történetében először végeznek ilyen munkát: előre

kötnek le jelentékeny erőt.

Nagyok a feladatok, és az imént arról szóltunk, hogy az igény meghaladja a kapacitást. Ezért igyekeznek, fejleszteni teljesítőképességüket — 300

ezer forintot fordítanak« építőipari gépek beszerzésér«, több mint negyedmillió forintért tehergépkocsikat vesznek, és más saját célú beruházásra is költenek —. azonban a lehetőségeknek határt szab néhány körülmény. Ilyen például a munkáslétszám korlátozottsága. Ez idő szerint 184 munkással, 12 műszakival. és 8 adminisztrátorral dolgoznak, az előirányzatukban 211 munkással számolnak. Azonban eleve tudják, hogy ezt a számot nem érik el — ennek okaként a Balaton közelségét, »húzó« hatását említik —, tehát lényegében marad a múlt évi létszám, mellyel az idei jeladatokat is meg kell oldaniuk.

A fő cél: úgy dolgozni, hogy a megbízók — legyenek azok mezőgazdasági nagyüzemek vagy lakásápíttetők — elégedetten vegyék át az épületet; hogy több legyen az elismerés és kevesebb a bírálat, s végső soron közmegelégedésre fejtse ki tevékenységét a marcali járás termelőszövetkezeteinek építőipari vállalkozása.

II. F.

Lesz-e gyógyfürdő Somogybán?

A hévízkutak gazdaságos kihasználása

Csak az utóbbi évtizedekben figyeltek föl a szakemberek egy olyan energiabázisra, amelyet Magyarország különleges fekvésének, geológiai viszonyainak köszönhetünk.

A hazánk területe alatt húzódó kőzetrétegekben mintegy 4 ezer köbkilométer jorró víz van — egyelőre kihasználatlanul, pedig nem kell kétezer méter mélyre hatolnia ahhoz a fúrófejnek, hogy 80—100 fokos meleg vizet nyerjünk. (Hogy ez gyakorlatilag mekkora érték, arra egy példa: ha a becslés szerinti készletnek csők 10 százalékát termelnék ki, akkor annyi kilokalória hőt nyerhetnénk, amely egyenlő 2,3 milliárd tonna kőolaj vagy 6,9 milliárd tonna átlagos minőségű hazai szén fűtőértékével.)

Somogy gazdag hőforrásokban. Néhány kút már működik, ezeket gyógy- és tisztasági fürdők vízellátására használják. Ám a készletek még szinte teljes egészükben a föld alatt vannak, a hévizek komplex felhasználása a jelek szerint még sokáig várat magára.

Tegnap a közgazdasági társaság a feltárás és a hasznosítás kérdéseiről tárgyalt. Lengyel László, a megyei tanács egészségügyi osztályának helyettes vezetője elmondta, bogy jelenleg harminc olyan hévízkút van a megyében, amelynek hőmérséklete meghaladja a 35 fokot. A tapasztalatok és az elméleti számítások szerint Somogybán további 40—50 hévízkút telepíthető anélkül, hogy 50 éven belül a |

i vízkészlet kimerülésétől keile- < ne tartani.

A természet által felkínáll geotermikus energia csak akkor jelent hasznot, ha kiaknázásával tervszerűen foglalkozunk. Az eddig feltárt kutakból — becslések szerint — az évente hasznosítható vízmeny- nyiség mintegy 6,5 millió köbméter, s ez a fűtési szezonban 58—00 milliárd kilokalória hőmennyiség felhasználását biztosítaná. A jelenleg feltárt kutak készlete ezt a mennyiséget, illetve energiaigényt 277 éven keresztül biztosítaná.

Mindeddig azonban eredményekről nem beszélhetünk. Ennek oka egyrészt a hévízkutak fúrásával, illetve kiaknázásával és hasznosításával járó, viszonylag magas beruházási

költségekkel, mezőgazdasági üzemeink tőkeszegénységével magyarázható, másrészt abban a szemléletben keresendő,

mely a hévizek felhasználását fürdöcentrikusan kívánja megoldani. (Pedig országos szinten már vannak biztató tapasztalatok: évi 33 millió köbmétert és ezen keresztül 354 milliárd kilokalória hőt nyerünk a hévizekből.)

A komplex hasznosítás szinte kínálja magát. Gazdaságossá teszi a feltárást, mert a költségek megoszlanak és gyorsan megtérülnek. Az országban már vannak olyan termelőszövetkezetek, amelyek hőforrások vízével fűtik a melegházakat. A teljes kihasználtság pedig azt jelenti, hogy a melegházakból, keltetőhá- I zakból a felh isznált melegvii zet (mely ekkor még mindig 40—60 fokos) a gyógyászatban tudják használni, ezt követően pedig az ipari üzemek energiaszükséglete egy részének kielégítésére, illetve — lakótömbszerű építkezés esetén — a lakások fűtésére.

Jó példa Somogy megyében a hévizek komplex hasznosítására a táskái kezdeményezés, ahol az első ütemben — 23

millió forintos beruházással — növényházat és fóliás hajtatót építenek, és ezekhez 200 hektár szántóföldi zöldségtermelő területet is kapcsolnak.

Az a tapasztalat a megyében, hogy a helyi tanácsok elhanyagolják a források törzskönyvezését, dokumentálását. Ennek pedig az a következménye, hogy ma' még; hivatalosan nincs egyetlen gyógyfürdőnk sem, s az »ásványvíz« minősítéssel is csak a íonyód-táskai hévízforrás rendelkezik. Az ennél magasabb minősítést jelentő »-gyógyvíz« elnevezést egyedül a Csokonyavisontad kút érdemelte ki. Pedig Somogy megye hévízkútjainaik többsége — összetételénél és hőfokánál fogva — alkalmas lenne a termál- és gyógyfürdők kiépítésére. Ám itt is több szempontot kell figyelembe venni: csak olyan kutakra lehet alapozni, amelyek vízhozama percenként legalább 300—400 liter, s hőfoka 35 Celsiusnál magasabb. Ugyanakkor figyelembe kell venni azt is, hogy hévíz- forrásaink nagy többsége távol esik a kiépített településektől, az út- és vasúthálózattól.

M. A.

Pusztakovácsiban tehenészeti telepet...

Hatékonyabb ellenőrzést a tsz-ekben

gyártott szerkezetekkel dol-f goznak), egyelőre egy istálló-# val, a kerítéssel meg a karám-# mai készültek el. A pusztako-# vácsiak tehenészeti telepe 13 millió forintos beruházás. Itt# is javában folynak a munkák:# tető alatt van egy 228 férőhe-# lyes istálló, és készül a mér-^ legház. A szárszói hűtőkamra 8,2 milliós munka, s úgy szá-> mólnak, hogy az idén májusra^ befejezik.

A vállalkozás idei termelési terve nem kevesebb a múlt évben elért teljesítésnél, vagyis 37,3 millió forint. Az igény azonban ennél jóval nagyobb, csak az erőből nem futja többre. A termelőszövetkezetek részére a tavalyinál 11,4 százalékkal több építőipari beruházást irányoztak elő. A lakosság szamára végzendő beruházás a tervek szerint 20 százalékkal lesz kevesebb, mint amennyi a múlt évben volt, de a lakásépítésből így is alaposan kiveszik részüket, és sokat tesznek a járásszékhely arculatának szebbé tételéért. Bizonyság# erre, hogy az idén is harmincé lakást terveznek áUtdni, s hozzáfognak további negyvennyolc építéséhez: az emeleteken lakások, a földszintem irodák és közlétesítmények kapnak majd helyet. A mezőgazdasági jelle-, gü új munkák közül a CPS# kukoricatermeszétsi rendszer keretében megvalósítandó ter-i ményszárítók — például Sávolyon, Mesztegnyőn — érdemelnek említést, ezenkívül a múlt évben megkezdett nagySomogyi Néplap

s

o

u

o

txo

A szálak j

Ílí! f

1 Ilii

V

Scliöi

Ihausen tábori

ÜQkflOZ

sínek

buh vez

33.

— Köszönöm, agai Szerge- jev. Hégi barátaim kisegítettek.

— Talán valami másban segíthetek?

— Nem, Szergejev úr. Hec- kert őrnagy megkért, hogy adjak át önnek egy megbízatást: el kell küldenie Godzsa- jevet Moszkvába, hogy »vonjon ki a forgalomból« egy iráni diplomatát, egy bizonyos Mirza Asrafit.

Hodzsa Ali egy fényképet húzott elő a zsebéből és átadta Szergejevnek. Jakov figyelmesen megnézte Asrafi portréját. Idősebb ■'embernek látszott.

Belsőzsebébe rejtette a fényképet.

— Heckert szerint Asrafi

esténként szívesen sétál a követség környékén — mondta Hodzsa Ali. — Az utcák akkor már néptelenek. s ezt kell kihasználnunk. Godzsajev akciójának nem szabad a rablógyilkosság látszatát keltenie, ellenkezőleg: jeleznie kell,

hogy» kimondottan politikai ügyről van szó. Allah akaratából így feszültté válik majd a viszony Irán és az oroszok között. Megérti, hogy ez most fontos német barátainknak. Azt hiszem, ön tudja, hogyan kell végezni Asrafival, hogy az meghozza a várt eredményt.

— Természetesen, Hodzsa Ali. Jól fölkészítem Godzsa- jevet. Meg fogja érteni a megbízatás komolyságát.

— Hogy áll az. egészsége?

— Kissé gyöngének érzem magam, Hodzsa Ali. Éppen az orvost várom.

— Gyakorta megfordultam a kereskedelmi képviseleten, láttam Ligyija kisasszonyt. Nincs semmi baja, készül az elutazásra — hízelgőn, mosolyogva mondta ezt Hodzsa Ali és jelentőségteljesen rápillantott Jakovra.

Egy pillanatra csönd következett, majd az öreg fölállt.

— Mennem kell, agai Szergejev. Sok a dolgom. Még,azt sem tudom, hogyan térek vissza. »Terhes az éjjel,, valamit szül a hajnal« — mondják mifelénk.

(Tudósítónktól.)

A Dél-somogyi Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének revizori irodája megbeszélésre hívta össze Nagyatádon a szövetséghez tartozó termelőszövetkezetek ellenőrző bizottsági elnökeit. A tanácskozást Gergő Sándor, a szövetség titkárhelyettese vezette. Megnyitójában az ellenőrző bizottságok szerepéről, a gazdasági ellenőrzés megnövekedett feladatairól, a szövetségek mellett működő revizori irodák tevékenységéről szólt.

Ezután Hlavnya András, a revizori iroda vezetője tartott előadást. Megemlítette, bogy

— Régen találkoztunk —

próbálta még marasztalni Szergejev. — Beszélgethetnénk még egy kicsit. #

— Nem, nincs kedvem a i

doktorral találkozni. Majd . benézek önhöz valahogy. '

Hodzsa Ali akkurátusán (* meghajolt, kinyitotta az ajtót, # s a keletkezett résen kitekin- J tett. Csak ezután hagyta el a t lakást.

Az utcán azonban Hodzsa Ali fölfigyelt egy sovány, magas, teljesen ősz hajú s legalább hatvan esztendős férfira. Megfordult utána, és látta, hogy a férfi

be, amelyben Szergejev lakik.

Semmi kétség — villant agyába a felismerés —, ez az öreg ugyanaz a doktor, aki 1925-ben, a CSEKA őrizeteshelyiségében leleplezte őt, amikor betegnek tetette magát, hogy kiszabaduljon ... Nem tévedhet: ugyanaz a jellegzetes, jobbra hajló orr, amely olyan, mintha valaki erőszakkal elferdítette volna... igen, ő az!

1968 óta országosan nőtt a termelőszövetkezetekben a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűncselekmények száma. Ezért a külső, állami vagy népi ellenőrzés mellett nagy jelentősége van a belső, .megelőző ellenőrzésnek, melyet hatékonyan csak az arra kikép'- zett szakemberek végezhetnek Ismertette az ellenőrzéssel kapcsolatos kormányrendeleteket és a TOT irányelveit. Megállapította, hogy a kiadott rendeletek után eltelt idő az ellenőrző bizottságok létjogosultságát, szükségességét igazolta. Olyan eseteket is említett, amikor az ellenőrző bizottság elnöke vagy tagjai nem merték személyre szólóan a vezetőségi ülés vagy a közgyűlés elé vinni a tapasztalt visszásságokat, mert megtorlástól tartottak. A rendelet szelleme a gyakorlatban még nem érvényesül teljes mértékben.

Az ellenőrző bizottságok akkor felelnek meg feladatuknak, ha állandóan tájékozódnak a tsz-ek gazdasági és egyéb tevékenységéről, egész évben gondos, vigyázó figyelemmel kísérik a munkákat, s megál- ’apításaikat nem rejtik véka alá.

Az előadás után Csecsei János revizor konkrét eseteket ismertetett. A hozzászólásokból kitűnt az a vélemény, hogy kevés az olyan ellenőrző bizottsági elnök, aki munkakörénél fogva. ne lenne a vezetőséggel vagy egyes tagjaival függőségi viszonyban. Igény, hogy mind több függetlenített ellenőrző bizottsági elnök és főfoglalkozású belső ellenőr legyen a tsz-ekben, aki képes a rábízott feladatokat szakmai szempontból is eredményesen elvégezni. Kapcsolatukat a revizori irodával tovább kívánják erősíteni.

Növényvédelmi tájékoztató

Terjed a mezei pocok fertőzése

A múlt év őszén mezei po- üzemben használható a

dán 50 WP 2,5—3,5

^cokkal fertőzött gócok száma mem változott a tél folyamán. A kártevők már február vé- én intenzív élettevékenységet mutattak. A gyors fölmelegedés hatására várható,- ------> 7-------.hogy egyedszámuk tovább nő,

a

bba a házba lép r és a pillangósokban súlyos kaprokat okozhatnak. A kora ta- I vaszi vizsgálat szerint változatlanul erős a fertőzés a kaposvári járás északi részén, p Kapós-völgyében, a Zselic- iségben és a siófoki járás középső részén. Ezeken a területeken átlagosan 3—6 lakott (lyuk található 100 négyzetméteren, de a különösen erősen [fertőzött pillangós táblákon 112—14 lakott lyuk is van.

Felhívjuk a figyelmet a fertőzött területeken a védekezésre, mert a kártevő gyors ,elszaporodását csak így lehet

Míg lépkedett az utcán,

Hodzsa Ali emlékezetében kavarogtak a múlt képei. Akkor _ ,

még megvolt a bakui irodája, Ezze megeloz,! hetJuk» hogy az erősen károsí- ‘ *tott pillangós táblákat később

ezzel a szerény címtáblával: »Ali Rahim-zagye szárított gyümölcsnagykereskedés Reshtből«.

Akkor még nem használta a Hodzsa nevet.

(Folytatjuk.)

Hol kelljen szántani. A védekezésre felhasználható növényvédő szerek: Arvalin

|(2—3 szem lakott járatonként), (Polytanol tabletta, melyet a (behelyezés után be kell taposni. Védekezésre csak nagyThio- kg/ha

adagolásban, valamint a Thio- nex 50 WP 2,5—3,5 kg/ha adagolásban. E szereket 250— 350 liter 1 százalékos káliszappanos vízben juttassuk ki.

Az egyes nedvesítő szerek használatakor gondosan ügyeljünk arra, hogy a készítményből mindig az előírt meny- nyiséget adagoljuk a permet- léhez. Ismeretes, hogy a felületi feszültség csökkenésével a kezelt növényzet tökéletes nedvesítését, illetve permetlé- vel való befedését segítik elő ezek az anyagok. De azt a célt is szolgálják, hogy a kijuttatott növényvédő szerek ki- sebb-nagyobb mértékben a növényi szövetekbe is behatoljanak még akkor is, ha ez nem jellemző tulajdonságuk. A fokozott nedvesítőszer-adagok használata ezért azzal a veszéllyel jár, hogy nemcsak a növényvédőszer-maradvány lehet elfogadhatatlanul magas, hanem az ízre-zamatra hátrányos mellékiz keletkezhet a terményben, 100 liter permet- léhez szükséges nedvesítőszeradag: Citovett 2,5 cml, Noxlt, NetzmUtoi Ciha 5 cmi, Sanda* Nri - 1,6 cml.