Somogyi Néplap, 1974. február (30. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-01 / 26. szám
Hétköznapi kérdések „Talán majd az új helyünkön ff Baumgartner Ferenc az Óbudai Gépipari Szövetkezet marcali telepének csoportvezető lakatosa. Elektromos targoncákat javítanak meg, újat helyeznek üzembe. Felesége meós a kondenzátorüzemben. Egy leányuk van: elsőéves hallgató a budapesti jogi egyetemen. A hideg, kissé huzatos csarnokban micisapkát, kék köpenyt visel — elöl olajtól, vastól fénylik —, alatta vastag pulóvert. Itthon, az olaj kályha melegénél ingujjban ül velem szemben, a konyhaasztal túlsó oldalán. Ketten vagyunk az esti csönd ességben: a háziasszony esti műszakban dolgozik. — Régóta él Marcaliban? Itt született? — Nem, Nagyatádon, gyermekkoromat meg Nagyszakácsiban töltöttem. Oda kötnek az emlékeim. Szakmát Böhö- nyén szereztem, egy kisiparosnál. — Tart-e kapcsolatot szülőhelyével? — Atádon ritkán járok. Szakácsiban van egy félháznyi örökségem. Néha elmegyek, egy évben kétszer-háromszor. Szívesen találkozom a régi ismerősökkel, hajdani iskola társaimmal. De kevesen vannak otthon. Ebből a faluból sokan tanultak tovább, állatorvosnak, tanárnak, mérnöknek. Módosabb gazdák lakták, jobban tudták taníttatni gyermeküket, mint a környék más községedben. — Van-e az üzemben munkahelyi ártalom? — Nálunk nemigen lehet ilyenről szó. Az akkumulátorrészlegből szivárog át savgőz, igaz, de az egész csarnokunk, láthatta, elég huzatos ahhoz, hogy cserélődjön a levegő. Meg ott a ventillátor is, ha szükség van rá, persze inkább nyáron. — Volt-e példaképe? — Mindenkiből igyekeztem magamává tenni, ami tetszett benne. Egy-két vonást. De akit úgy egészében elfogadtam, egy falumbeü szomszéd bácsi. Tetszett, ahogy gazdálkodott. Okosan csinálta. Volt elképzelése. Nem volt sok földje, sőt kevesebb is az átlagnál, mégsem kuporgatott. Bár pazarlónak sem lehetett mondani. Talán úgy mondanám: volt bátorsága élni. Másképp, mint a többiek. Rend volt körü’ötte és jókedv. Megfontolt, okos véleménnyel beszélt az életről. Ma is él még, bár beteg, de ha Szakácsiban járok. mindig "ölkeresem. — Mivel tölti évi szabadságát? — Nagyrészt munkával, a ház körül. Meg van egy kis darab földem a hegyben, az örökségből vettem. Húsz gyümölcsfát gondozok rajta, egy része meg szántó. Néha egész nap ott vagyok, ha tehetem. Meg bővítettük ezt a házat, vaskerítést csináltam. Szóvaj mindig akad tennivaló, elaprózódik az idő. Valahogy nem is hiányzik az, hogy távol tölt- sem a szabadságomat. Talán, ha városban laknék. A kertet meg a baromfiakat különben sem lehet hagyni. Egyszer kaptam egy szakszervezeti üdülőjegyet, de a feleségem nélkül nem akartam elmenni. Meg aztán az üdülés csak pénzbe kerül. Más ruha, apróságok. Most meg vettünk egy kis telket Fenyvesen, azt hiszem, ezután majd a lányunkkal együtt ott töltjük a szabadságunkat. Szép lassan felhúzunk rá egy ids víkendházat. — Van mellékjövedelme?-r- Nincs. Itthon nem dolgozom másnak, akad magúnknak Lengyel gyógyszerek a világ minden táján A LENGYED gyógyszerek évek óta keresettek a világpiacon. A gyógyszeripar gazdag hagyományokkal büszkélkedhet: az első gyár 150 évvel ezelőtt kezdte meg működését. Az igazi fellendülés és fejlődés azonban csak a fel- szabadulás után kezdődött meg, s azóta lankadatlan ütemlben folyók. A második világháború utáni újrakezdés nehéz volt. Elsőrendű feladatként az elpusztított ország lakosságának alapvető gyógyszerigényeit kellett kielégíteni. Azután fokozatosan tértek át az egyre korszerűbb és hatékonyabb gyógyszerek gyártására. Jelenleg pedlig arra összpontosul a figyelem, hogy szakadatlanul újabb és újabb készítmények előállítását kezdjék meg. A lengyel gyógyszeripar fejlesztésén jelenleg mintegy kétezer szakember tevékenykedik. Ezek egynegyede a gyógyszeripari kutatóintézetben dolgozik. Az ország 11 gyógyszergyára mindegyikének van önálló kutatólaboratóriuma. Ezek dolgozzák ki az új készítmények technológiáját. A gyógyszeripari kutató- intézet széles körű kutatásokat folytait, új preparátumokat állít elő. A legutóbbi időben külföldön is fölfigyeltek a vérkenngési zavarokat gyógyító új lengyel készítményekre. A gyógyszeripari kqtatómtézet szorosan együttműködik a Lengyel Tudományos Akadémia, az orvostudományi egyetem és az egészségügyi főiskolák mellett létesített laboratóriumokkal. A gdanski politechnikán pl. az egyes készítmények ipari előállítása bevezetésének konkrét kérdésed émiulTrányomák. Ez a poli- t-chnilka több wógvszerpvár megbízásából végez ilyen jellegű munkát. A lengyel gyógyszerek széles körben ismerték a világpiacé». Erről «yilatkiOaott Hanna Tarchalska vegyész- mérnök, a Polfa gyógyszergyár igazgatója a Sluzba Zdnowia (Egészségügyi Szolgálat) c. folyóirat legutóbbi számában. A többi között elmondta, hogy a lengyel gyógyszerek szinte a világ minden országába eljutnak. A Polfa sok országban, tájékoztató szolgálatot tart fenn, amely tudományos ismertetést ad az egyes lengyel készítményekről. Jelenleg a Szovjetunióban, Bulgáriában, Magyarországon, az Európán kívüli országok közül pedig Irakban, Argentínában, Ceylonon és Ghánáiban működik ilyen iroda. Nigériában Polfa—Nigéria néven gyógyszergyártó vegyes vállalat létesült Különböző külföldi gyógyszergyárak az utóbbi években egyre gyakrabban vásárolnak lengyel licencéket. A Polfa nemrég Japánnak eladta a Binazin licencét. Ezt a gyógyszert ott Apiracohl elnevezéssel hozták forgalomba, és árusítják az ázsiai piacokon. Japán érdeklődik egy másik lengyel gyógyszer, a Ricardim iránt is. Ezeket a gyógyszereket a Varsói Orvostudományi Akadémia gyógy szemészeti és fiziológiai tudományos kutató- intézetének két tudósa, Stanislaw Binieeki és Piotr Ku- bikowski professzor készítette. A lengyel tudósok jelenle™ szorosan együttműködnek smvjtt kutatókkal a rákkutatásban. A GYÓGYSZERIPAR a következő években is gyors ütemben fejlődik. Több új készítmény, vitaminok, antibiotikumok stb. gyártását kezdik meg. Egyre nagyobb mennyiségben készü’nek az öregedés elleni preparátumok, valamint a különböző állatgyágyszere1’ is. A jövőben fokozzák a betegségmegelőző készítmények, a fogyókúrakéksBííí stb. gyártását is tennivaló bőven. Hacsak annak az említett hatszáz négyszögöl földnek a hasznát nem számítjuk... A kukoricát a hízónak termesztjük. A gyümölcsből sem jut eladásra. Igaz, mindezekért pénzt sem kell kiadni. — Minek tud örülni a legjobban? — A családomnak. A kislányomnak, annak, hogy sikerült bekerülnie az egyetemre. Amikor a középiskolából is hazahozott egy-egy jó jegyet, olyan boldogok voltunk. Most meg a vizsgák eredményét várjuk. Nemrég jött a távirat: jól sikerült a vizsgám. Hát ennek tudok örülni legjobban. — El tudja képzelni, hogy más bolygón is élnek emberek? — Nem meglepő a kérdése, magam is sokat töprengtem ezen az utóbbi években. Hiába, az újságok meg a tévé megmozgatja az ember fantáziáját. Szóval, azt tartom, nem lehetetlen. Csak az keserít el, ha találunk is kapcsolatot rádiójelekkel, az ember soha nem juthat el innen sehova. Nincs hozzá ideje. — Ha lehetőséget kapna, mit változtatna meg munkahelyén? — Lenne mit tenni. Nem is mondok mást: a környezetei változtatnám meg. Hogy otthonosabb, barátságosabb legyen. Egyszer jártam egy gyárban, csupa zöld növény volt ott, ahogy beléptem. Azt kérdeztem, hol vannak itt az üzemrészek? Persze nálunk, az ilyen vasasüzemben nem lehet ezt megvalósítani, de azért sokat tudnánk tenni, hogy az emberek jobban érezzék magukat. Jó, most költözködés előtt állunk, de régebben is nagyobb gondot fordíthattak volna az egészségre meg a szépségre. No, talán majd az új helyünkön. Paál László Egyedi bútorok A Bútorértékesbő Vállalat "Mini Domus" néven nyitott?, meg n'in(-v,oltját a -fővárosban. Az Apáczai Csere János utcában, ahol hazai, jugoszláv, NSZK-beli, osztrák. olasz bútorok vásárolhatók. Előadások növényekről, madarakról Megszerettetik a természetjárást Űj klub alakult — Kiállítás a legszebb erdei képekből Egyre nagyobb szerepe van a csendnek, az erdő tiszta levegőjének, a természetjárásnak a mai ember életében. Éppen ezért fordítanak mind nagyobb összegeket a közjóléti erdők kialakítására. Ka- posvár mindenképpen előnyös helyzetben van, mert három parkerdő várja a pihenésre, testmozgásra váró embereket. A Latinca Sándor Művelődési Központban szerdán délután megalakult a természet- barát klub. Az első alkalommal mintegy ötven érdeklődő gyűlt össze, s egyezett meg a programban. Lévai Józseftől, a klub titkárától az iránt érdeklődtünk, milyen céllal alakult meg a művelődési ház természetbarát klubja. — Azokat szeretnénk tömöríteni, akik érdeklődnek a természetjárás iránt, részt vesznek turista sportegyesületekben, vagy egyesületeken kívül akarják megismerni, megszeretni a természetjárást — Ez azt jelenti, hogy bárkit szívesen várnak ? — Igen. minden érdeklődő városi embert. — Van-e kötött programja a klubnak? — Havonta kétszer, minden páratlan héten szerdán öt és nyolc óra között találkozunk. Ügy tervezzük, hogy jó fóruma lesz ez a klub mindazoknak, akik önműveléssel fejlesztik ismereteiket a természetről, s azoknak is, akik szeretnék megosztani másokkal a természetjárás során szerzett tapasztalataikat. Saj1 nos, sok olyan esetről érteRés li bűi niig\ fi történél lel i WÜM Kerkay László összeállítása 12. — Igyekezzenek minél előbb befejezni az ügyet, újévkor otthon szeretnék lenni — mondta az esküdtekhez fordulva. A tárgyaláson részt vevő újságírókkal is szemtelenke- dett, állandóan azt hangoztatta: — Csak az igazat írják, ne hazudozzanak össze-vissza! Ugyanakkor a terhére rótt vádakat konokul tagadta, és vallomását a következő szavakkal fejezte be: — Nem az a fontos, hogy mit követtem el, hanem az, hogy mit tudnak rám bizonyítani. AZ ÍTfcUET: HALÄL A borzalmas bűnténysorozat ügyében lefolytatott tárgyalás nagy figyelmet keltett az egész világon. Különösen Európában váltott ki nagy föl- háborodást a hannoveri tömeggyilkosság. Épp ezért a német hatóságok igyekeztek is mihamarabb lezárni az ügyet. Az esküdtszéket utasították, hogy a legrövidebb időn beiül Vizsgáljon meg mindent és hozzon ítéletet. Arra is fölhívták a figyelmét, hogy a tárgyalás során a nyomozó hatóságok szerepét lehetőleg mellőzzék, hiszen a gyilkosságsorozat mellett éppen t rendőrhatóságok közömbössége váltotta ki a legnagyobb fölháborodást. A tárgyalás a felsőbb utasítások szellemében folyt le. A bíróság elhallgattatta azokat a tanúkat, akik a nyo- nozó hatóságokról beszéltek, s így ők vallomásukban nem térhettek ki a rendőrhatóságok korábbi mulasztásaira. Az esküdtszék a megadott utasítások alapján 14 nap alatt lezárta az ügyet, és ítéletet hirdetett. Az elvetemült gyilkost, Friedrich Haarmannt és társát, Hans, Granst, halálra ítélték. Mi volt a haláluk oka? A bűnüldözés történetében nagy szerepet játszanak a különböző tudományágak. Közöttük kiemelkedő szerep jutott az orvostudománynak, a bűnügyi orvostannak. A bűnügyi orvostudomány rendkívül nagy segítséget nyújtott a bűncselekmények földerítésében, a bűnök felkutatásában. Cáfolhatatlan bizonyítékokat tárt a bűnüldöző és igazság- szolgáltató szervek elé, s így növelte az igazságszolgáltatás erejét, megbízhatóságát. A bűnügyi orvostudomány fejlődésében azonban nemcsak fölfelé ívelő szakaszok voltak, hanem zuhanások, válságok is. Nem egyszer előfordult, hogy a nyomozó szervek által gyakorlatilag bebizonyított, kimutatott bűncselekményeket a bűnügyi orvostudomány presztízs vagy más okok folytán nem minősítette bűncselekménynek. S ezek követként’ben nem leplezték le a bűnözőket kellő időben, s azok így további bűncselekményeket követhettek el. Az egyik ilyen eset az 1900-a* évek elején történt. A KÉTSÉGBEESETT ANYA A párizsi Bretonneau-kór- ház kapuján .1905. április 5-én a kora esti órákban egy kétségbeesett asszony csöngetett. Kezében egy elkékült arcú, hörögve lélegző gyermeket tartott. A portás rögtön odahívta az ügyeletest, dr. Sail- lan-t. Az orvos megállapította, hogy a gyermek akut fulla- dási roham következményében szenved- A fuldaklás ofcáról a következő történetet hallotta az anyától, Ch. Webernétől. Hathónapos fiával, Maurice Weberrel, valamint sógorának, Pierre Webernek a feleségével együtt az asszony látogatóban volt a másik sógornőjénél, Jeanne Weebemél. Ebéd után Jeanne megkérte két vendégét, hogy intézzenek el részére valamilyen bevásárlást, mert rosszul érzi magát. A kérést ők teljesítették is, a kisfiút, Maurice-ot nála hagyták, amíg távol voltak. (Folytatjuk.) sülünk — egy részüket megírta a lap is —, amikor kárt okoznak a szépen kialakított parkerdőben. Nagyon fontos, hogy minél többen vállalkozzanak önként a természet védelmére, szánjanak síkra a környezeti ártalmak megszüntetésiért. — Mivel vonzza a klub azokat, akik még nem érezték szükségét annak, hogy természetbarátok legyenek ? — Ügy állítottuk össze a programunkat, hogy mindenki igényét kielégíthessük. Köztudott, hogy a legelszántabb turisták télen is járják az erdőket, hiszen akkor is nagyon szép. A klub télen alakult meg, s most lehetőséget teremtünk mindenkinek, hogy megismerje az erdőben való viselkedés szabályait, azután megkülönböztesse az ehető és a mérges gombákat. Amikor megjön a tavasz, az új ismeretek birtokában kelhet útra családjával. Ügy érzem, ez nagyon sok ember igénye. — Milyen előadásokat tér veznek még ? — _ Bemutatjuk a somogyi táj jellemző növényvilágát, a ; somogyi erdők állatvilágát, ; méltatjuk a madarak és fák : napjának jelentőségét. E táj ; madárvilágáról, a hasznos és i kártékony madarainkról szintén tartunk előadást. — Ügy hallottuk, hogy : gazdag a kulturális program : is. ! — Igen, ugyanis ez eddig háttérbe szorult, pedig össze- ; függ a természet szeretetével, a természetjárással. így be- ; iktattunk olyan foglalkozást, melyen klasszikus és jelenkori költőink művei révén a tavasz ébredését elevenítjük meg. Azután megismertetjük az érdeklődőket a somogyi várak és műemlékek helyze- ; tével, s azzal, hogy milyen ja kapcsolatuk a természetjárással. Többször vetítünk fil- ; met. így a gyertyános-völgyi ; erdőről, Kaposszentjakabról A természetfotózás alapismereteire is megtanítjuk a tagokat, sót Ember és turizmus ' címmel pályázatot írunk ki a fényképezést kedvelőknek, s az év Végén kiállítást rendezünk a legjobb alkotásokból. A hattagú vezetőség — elnöke Bencze József, művészeti vezetője Bernáth Gyula lett — a tagok javaslata alapján szeretné még gazdagítani a programot. — Most mit tart a legfontosabbnak? — Hogy minél többen megismerjék céljainkat, s jelentkezzenek klubunkba. Lajos Gén Somogyi Néplap
