Somogyi Néplap, 1974. február (30. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-28 / 49. szám

Általános választások Angliában Negyvenmillió ember az urnák előtt A labounstak szerint „már csak egy lökés kell..." Patak Károly, az MTI tudósítója jelenti: Nagy-Britannia választópolgárai ma járulnak az urnák elé. Az angol politikai pártok vezetői az általános válasz­tások előestéjén még egy utolsó kísérletet tettek arra, hogy növeljék esélyeiket a 635 tagú alsóházi mandátumai több­ségének megszerzésére. A választások előtti utolsó sajtóértekezletén — tegnap — Edward Heath miniszterelnök így foglalta össze kampányá­nak három héten át követett taktikáját: »csak a konzerva­tív pártnak van meg a lehe­tősége a veszélyeket rejtegető világban az előre nem látha­tó nehézségek leküzdésére«. Harold Wilson, a munkás­párt vezére viszont úgy ösz- szegezte a választási hadjára­tot, hogy »annak minden sza­kaszában lelepleződött a kon­zervatívok teljes alkalmatlan­sága« az ügyek ellenőrzésére, Wilson hangsúlyozta, hogy a három és fél éves konzer­vatív kormányzás a rekord méretű áremelkedésekért, a most is tartó bányászsztráj­gyobb külkereskedelmi mér­leghiányáért. Jeremy Thorpe, — liberá­lis párt vezére — a pártjával kacérkodó választóknak »szo­ciális harmónia« ködös prog­ramját kínálja. A szavazófülkéket Angliá­ban ma reggel hét (magyar idő szerint nyolc) órakor nyit­ják ki, és 22 órakor zárják le. A századforduló óta huszadik angol törvényhozás helyeiért 2127 jelölt indul. (A konzer­vatívok mind a 635 választó- kerületben indítottak jelöltet.) A munkáspártnak 623 képvi­selőjelöltje varr, a liberálisok 516 mandátumért versenge­nek. Nagy-Britannia Kommu­nista Pártja 44 jelöltet ír! a listákra. Angliában 40 millió ember­kért, és minden idők legna- nek van választójoga. Cardiffban több ezer angol bányász tüntetést (ártott bér­követelésének alátámasztására. A tüntetésben részt vett a bányászok szakszervezetének főtitkára, Lawrence Daly is (az első sor közepén lathato). (Telefotó: AP—MTI—KS) A választások előestéjén három fölmérés eredménye vált ismeretessé. Mindhárom azt jelezte, hogy Edward Heath vezet a Downing Street 10-ért vívott küzdelemben, de az adatok abba az ingadozási sávba tartoztak már, ame­lyekben a közvélemény-ku­tató intézetek fenntartják maguknak a tévedés jogát. • Tegnap Harold Wilson saj­tóértekezletén Ron Haward főtitkár közölte, hogy körle­vélben szólította föl a vá­lasztókerületek munkáspárt) szervezőit: minden erejükkel próbálják kieszközölni szava­zóik választási részvételét. Azt mondotta, hogy a közhangu­lat a labouristák felé fordul s ehhez már csak egy lökés kell. .. Honecker hazaérkezett Kubából Az NDK párt- és kormány- küldöttsége, amely Erich Ho- neckernek, az NSZEP Köz­ponti Bizottsága első titkárá­nak vezetésével egyhetes hi­vatalos baráti látogatást tett Kubában, kedden este eluta­zott Havannából. A látogatás során több fontos dokumen­tumot írtak alá, az NDK és Kuba közötti barátság és együttműködés megszilárdítá­sáról és elmélyítéséről. A látogatás során megálla­podásokat írtak alá a kultu­rális és tudományos együtt­működésről, a tudományos és műszaki együttműködés elmé­lyítéséről és kiszélesítéséről, közös tudományos munka folytatásáról, a tropikus ku­tatásokat végző és az Alexán der Humbold nevét viselő ku­dományok do­bai munkában, és megegye­cense lett. ■;* zés született az építkezés te­1924-től jogi 9 rületén való együttműködés­gyakorlatot 4 ről is. . folytatott; volt ír. Erich Honeckert és Horst Sindermann tegnap hazaérke- i zett Berlinbe. Bumedien Pekingben — Algéria örömmel üdvözli a Kelet és a Nyugat közötti enyhülési folyamatot — han­goztatta egyebek között Bu­medien —, de »veszélyes, sőt megengedhetetlen« lenne, ha a békés erőfeszítéseket csak az iparilag fejlett országokra korlátoznák. Csou En-laj kínai minisz­terelnök vacsorát adott a kí­nai kormány meghívására hétfő óta Pekingben tartóz­kodó Huari Bumedien algé­riai elnök tiszteletére. A va­csorán az algériai államfő és a kínai kormányfő pohárkö­szöntőt mondott. Dél-Vietnam Megkezdődött a fogolycsere harmadik szakasza Dél-Vietnamban szerdán reggel megkezdődött a feb­ruár 8-án felújított fogolycse­re harmadik szakasza. A sai- goni rezsim által fogva tar­tott hazafiakat a NEFB jel­zésével ellátott helikopterek szállítják a Bien Hoa-i légi- támaszpontról a DIFK ellen­őrizte Loc Ninh-be. Ott a nemzetközi testület képvise­lőinek jelenlétében adják át a foglyokat a forradalmi kor­mány megbízottainak. A DIFK és a saigoni kor­mányzat — a kétoldalú kato­nai vegyes bizottság keddi ülésén létrejött megállapodás értelmében — február 27-től március 4-ig kölcsönösen 1338 polgári és katonai foglyot bo­csát szabadon. A Vietnamról szóló párizsi békemegállapodás értelmében Dél-Vietnamban legkésőbb 1973. április 28-ig az összes foglyoknak vissza kellett volna nye'rnie szabadságát. A fo­golycserére vonatkozó rendel­kezések végrehajtását a Thieu-kormányzat kezdettől fogva szabotálja. Ion Gheorghe Maurer életrajza Ion Ghe­orghe Maurer, a Román Kom­munista Párt Központi Bi­zottsága ál­landó elnök­ségének és vég­rehajtó bizott­ságának tagja, a Román Szo­cialista Köz­társaság Mi­nisztertanácsá­nak elnöke 1902. szeptem­ber 23-án szü­letett Buka­restben. Jogi egyetemet vég­zett, a jogtu­bíró, ügyész, és ügyvédként is tevékenyke­dett. A munkásmozgalommal 1927-ben került kapcsolatba, 1936-ban lett tagja az akkor illegalitásban működő kom­munista pártnak. 1941-ben letartóztatták és internálták. Ion Gheorghe Maurer részt vett az 1944. augusztus 23-i antifasiszta fegyveres felke­lés előkészítésében és szerve­zésében. 1945-ben választották meg a Román Kommunista Párt — akkori nevén: Rorn&n Munkáspárt — Központi Bi­zottságának tagjává, és ál­lamtitkárként részt vett az első demokratikus kormány­ban is. 1957-ben a nagy nem­zetgyűlés alelnöke, 1958-ban elnöke lett. Ezzel egyidéj fl­ieg ő volt a Román Népköz­társaság külügyminisztere. 1960-ban beválasztották a párt politikai bizottságába is. Ion Gheorghe Maurer 1961 óta a minisztertanács elnöke. 1965-ben — a párt IX. kong­resszusán — választották meg az RKP Központi Bi­zottsága állandó elnökségé­nek és végrehajtó bizottságá­nak tagjává. Munkásságának elismeré­seként számos magas kitün­tetést adományoztak Ion Gheorghe Maurernek. Leg­utóbb 70. születésnapja al­kalmából a »Román Szocia­lista Köztársaság Hőse« ki­tüntetést kapta meg. AZ ERITREAI KATONAI ZENDÜLÉS Háromtagú küldöttség viszi a császár válaszát 1 Mailé Szclasszié etióp csá­szár szerdán reggel háromta­gú küldöttséget irányított Aszmárá városába, hogy kö­zölje válaszát a föllázadt má­sodik hadosztály katonáival. Időközben ismeretessé vált, hogy a zsoldemelést és egyéb A Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsa az idén ünnepli > fennállásának 25. évfordulóját. A KGST lét­rehozását a szocialista orszá­gok külső és belső gazdasági és politikai körülményei tet­ték szükségessé. A második világháború befejezése után szoros gazdasági együttműkö­dés alakult ki a Szovjetunió es az európai népi demokratikus országok között. Ez azonban tőként kétoldalú alapon fejlő­dött. Nyilvánvalóvá vált, hogy a nemzetközi szocialista mun­kamegosztás előnyeinek telje­sebb kihasználása végett át kell térni a szocialista orszá­gok gazdasági fejlődésének sokoldalú összehangolására. Ez azt jelenti, hogy a közös problémákat közös erőfeszítés­sel oldják meg, hatékonyabb gazdasági és műszaki segítsé­get nyújtanak egymásnak. A Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsának fő célja, mint alapszabályából követke­zik — elősegíteni a tagorszá­gok népgazdaságának tervsze­rű fejlesztését, meggyorsítani gazdasági és műszaki haladá­sukat. Ez a cél teljes összhang­ján van a KGST-tagállamok gazdasági és politikai fejlődé­sének szükségleteivel. A KGST tevékenysége a szocialista internacionalizmus, a teljes egyenjogúság, a köl­csönös előnyök és az elvtársi segítség elvein alapul. Ezek az elvek alkotják a szocialista ál­lamok közötti kapcsolatok lé­nyegét. Tökéletesedő módszerek A KGST fennállása óta a szocialista testvérországok együttműködésének formái és módszerei állandóan tökélete­sedtek és fejlődtek. Az első Eredmények és távlatok a KGST-ben években a fő feladat a kölcsö­nös kereskedelem kialakítása volt. A KGST-országok rövid időn belül megoldottak egy rendkívül fontos feladatot — megvalósították külgazdasági kapcsolataik olyan átszervezé­sét, amely összhangban állt nemzeti gazdaságunk és az egész közösség szükségletűivel. A meggyorsított iparosítás fel­adata szükségessé tette a mű­szaki dokumentáció és a ta­pasztalatok cseréjét, úgyszin­tén egymás kölcsönös segítését szakképzett káderekkel. E feladatok mellett a KGST már tevékenységének kezdeti időszakában a termelési együttműködés kérdéseinek megoldásához is hozzáfogott, hogy elősegítse a népgazdasági tervek kölcsönös összehango­lására, a termelés szakosításá­ra és kooperációjára irányuló intézkedések megvalósítását. A 60-as éveket a KGST szempontjából az országok kö­zötti együttműködés, a nép- gazdasági tervek koordinálá­sának elmélyítése jellemezte. Megvalósították az 1966— 1970-es és 1971—1975-ös évek­re szóló népgazdaságfejlesztési terveik összehangolását. Ez előmozdította a gazdaság to­vábbi gyors növekedését, a népgazdaság struktúrájának tökéletesedését, különösen a gépgyártás, a vegyipar és az elektronika fejlődését. A KGST tevékenységének ezt az időszakát nagy jelentő­ségűnek kell tekinteni a tagor­szágok közötti együttműködés tökéletesítésének útjáji. Éppen ebben az időben fektették le a termelés nemzetközi szakosí­tásának es kooperációjának alapjait, különösen a gépgyár­tásban és a vegyiparban. A tervek koordinálása során megoldották azokat a felada­tokat, amelyek azzal függtek össze, hogy kielégítsék a kö­zösséghez tartozó tagországok gyorsan fejlődő népgazdaságá­nak szükségleteit tüzelőanyag­ból, villamosenergiából, a leg­fontosabb nyersanyagfajták­ból, anyagokból és berendezé­sekből. A tudományos-technikai forradalom igénye A szocialista közösség orszá­gaiban a termelőerők fejlődé­se a 70-es évek elejére olyan magas színvonalat ért el, hogy az együttműködésnek abban az időben kialakult. formái és módszerei már elégtelenek let­tek a KGST-tagországok előtt álló új feladatok megoldására. A szocialista gazdasági rend­szer előnyei teljesedő kihasz­nálásának szükségessége és a világban végbemenő tudomá­ny»:# technikai forradalom pa- rancsolóan megkövetelte a szocialista országok erőfeszíté­seinek még szorosabb egyesí­tését a legfontosabb népgazda­sági problémák közös megol­dása, a szocialista nemzetközi munkamegosztás és annak leg­magasabb formája — a terme­lés szakosításának és kooperá­ciójának további elmélyítésére. 1971 júliusában a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsá­nak XXV. ülése elfogadta a szocialista gazdasági integrá­ció komplex programját. A szocialista gazdasági integráció, mint erre a komplex program rámutat, a nemzetközi szocia­lista munkamegosztásnak, egymáshoz- közelebb hozásá­nak, a tudomány és a technika terén mélyreható és tartós kap­csolatok kialakításának. az áru—pénzviszonyok tökélete­sítésének, a KGST-tagországok kommunista és munkáspártjai és kormányai által tudatosan és tervszerűen szabályozott fo­lyamata. A szocialista gazdasági in­tegráció komplex programja megfelel minden egyes KGST- tagország érdekeinek és az egész szocialista közösség ér­dekeinek. Ennek megvalósitá- sa elősegíti a nemzeti gazda­ságok gyorsabb fejlődését, a KGST-tagországok népei anyagi és kulturális életszín­vonalának emelkedését, gazda­sági és tudományos-technikai potenciáljuk megszilárdulását. A szocialista gazdasági in­tegráció komplex programja által felvetett problémák meg­oldásában legfontosabb lánc­szem a tudományos-technikai forradalom vívmányainak le­hető leggyorsabb felhasználá­sa országaink gazdaságában. Lenin már a szovjethatalom első éveiben rendkívüli éles­látással rámutatott arra, hogy a tudomány és a technika te­rülete az új korszakban a szo­cializmus és a kapitalizmus kö­zötti harc és verseny legfonto­sabb szintere lesz. Lenin meg­állapította, hogy az győz, aki­nek nagyobb a technikai fel­szereltsége, szervezettsége, fe­gyelmezettsége és jobbak a gépei. A szocialista gazdasági integráció a szocializmus győ­zelmét a kapitalizmussal való békés gazdasági versenyben mindenekelőtt e verseny dön­tő szakaszában — a tudomá­nyos-technikai haladás terüle­tén segíti elő. Dinamikus fejlődés A KGST-tagországok együtt­működése lehetővé tette, hogy ezek az országok a világ leg­dinamikusabban fejlődő ipari körzetévé váljanak. A KGST- tagországok nemzeti jövedelme 1950-hez képest 1973-ban egé­szében 5,7-szeresére nőtt, az ipari termelés volumene pe­dig 8,4-szeresére. 1973-ban a KGST-tagországok 1225 mil­liárd kilowattóra villamos­energiát állítottak elő, az 1950-es 135,3 milliárd kilo­wattórához képest. Kőolajból 437 millió tonnát bányásztak az 1950-es 43,7 millió tonnával szemben. Ugyanezen idő alatt a fejlett, tőkésországokban az ipari termelés mindössze há­romszorosára emelkedett. A KGST-tagországok — a Föld területének 18 százaléka és la­kosságának 10 százaléka, jelen­leg a világ ipari termelésének 33 százalékát állítják elő, az 1950-es 18 százalékhoz képest. A KGST-tagországok mező- gazdaságának össztermelése ugyanabban az időszakban 2,2- szeresére nőtt. A legutóbbi éve­ket egyúttal a tudományban és a technikában elért nagy ered­mények is jellemezték. Növekszik a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsának, a tagországok közötti, a lenini elveken alapuló együttműkö­désnek nemzetközi tekintélye. Ez számos kívülálló országot arra ösztönöz, hogy közelebb­ről megismerkedjék a KGST tevékenységével és együttmű­ködjön vele. A népek látják, hogy a KGST tevékenysége megfelel az Egyesült Nemzetek Szervezete magas céljainak és jelentős hozzájárulás a világ­szerte a bekéért és a társadal­mi haladásért vívott harchoz. A KGST 25 év alatt felbe­csülhetetlen ' tapasztalatokat gyűjtött és nagyszerű sikere­ket ért el. A jelenlegi körül­mények között mindazonáltal változatlanul időszerű felada­tunk, hogy tovább tökéletesít­sük a KGST-tagországok együttműködését és a Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Taná­csának tevékenységét. Éppen ez áll a szocialista országok kommunista és munkáspártjai figyelmének homlokterében. Nikoláj Nikolájevics Jugov szociális körülményeik javí­tását követelő katonák zen­düléséhez csatlakozott az, af­rikai ország kis haditengeré­szete is, amely az Aszmárá- tól 100 kilométerre levő Masszava kikötőjében össz­pontosul. 1 Egyes értesülések szerint Aszmarában továbbra is rend és nyugalom van. de a kato­nák lezárva tartják a repü­lőteret és nem engednek gép­kocsikat kihajtani a városból. Eritrea tartomány főkormány­zója — állítólag — palotájá­ban tartózkodik, a második hadosztály parancsnokát vi­szont házi őrizetbe helyezték a föllázadt katonák. Általános sztrájk Olaszországban Olaszországban szerdán több millió olasz dolgozó tett eléget a szakszervezetek fel­hívásának, hogy tartsanak négyórás általános sztrájkot, követelve a kormány gazda­sági politikájának rhegváltoz- tatását, a drágaság elleni rendszabályok meghozatalát, és szociális reformok beveze­tését. Rómában a követelések teljesítéséért szerdán 24 órás általános sztrájkot tartottak. Sztrájkba léptek az egyik legnagyobb Kellogg város (Idaho állam) közelében levő amerikai ezüstbánya dolgozói. A bányászok követelik a tu­lajdonosoktól, hogy tegyenek eleget az elemi biztonsági elő­írásoknak. Londonban kedden 24 órás sztrájkba léptek a Daily Te­legraph című napilap újság­írói, miután a kiadók szövet­sége megtagadta, hogy tár­gyalásokat folytasson a fize­tések emeléséről. Az árak növekedésének következtében az újságírók reálbérszintje ebben az évben 7 százalékkal csökkent. Ezen a héten immár má­sodik alkalommal sztrájkol­nak a belga rádió és televí­zió dolgozói, akik béremelést követelnek, továbbá azt, hogy kössenek állandó munkaszer­ződéseket az újságírókkal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom