Somogyi Néplap, 1974. február (30. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-03 / 28. szám
A központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1973. évi terv teljesítéséről, a népgazdaság fejlődéséről (Folytatás az 1. oldalról.) Beruházás—építőipar 1973-ban a népgazdaság szocialista szektorában 106,4 milliárd forintot fordítottak beruházásra, kevesebbet az éves tervben előirányzottnál. A beruházások összege foljtó árakon 3 százalékkal, ezen belül a központi döntési körbe tartozóké 1 százalékkal, a vál- lalati-szöveftkezeti döntésüeké 5 százalékkal volt több az előző évinél, összehasonlítható árakon a beruházások volumene megegyezett az 1972. évivel. Az ipar fejlesztésére több mint 40 milliárd forintot fordítottak, mintegy 700—800 millió forinttal töboet az egy évvel korábbinál. A kommunális beruházások majdnem 2 milliárd forinttal kb. 26 milliárd forintra emelkedtek. Nőtt a szállítás—hírközlés, valamint a kereskedelem beruházásainak összege is. A mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és a vízgazdálkodás beruházásai együttvéve megközelítették a 20 milliárd forintot, az 1972. évi szintet azonban nem érték el. Az üzembe helyezett beruházások értéke 98 milliárd forint volt, folyó árakon 4 százalékkal több az előző évinél. Az egyedi nagyberuházások közül nem fejeződött be a mohácsi farostlemezgyár fejlesztése, és csak részlegesen kezdett termelni néhány más ipari létesítmény is. Elmaradt a tervezettől a telefonhálózat bővítése, a kórházi ágyak számának növekedése. A befejezetlen beruházások állománya 8 milliárd forinttal nőtt, és az év végén elérte a 100 milliard forintot. Az országos építési-szerelési tevékenység a tervezett 3,5—4 százaléknál valamivel kisebb mértékben, kb. 3 százalékkal emelkedett. Ezen belül az állami építőipari vállalatok és a szövetkezetek 5%-fcal több, az építőipari közös vállalkozások és a házilagos építőipari szervezetek kevesebb munkát végeztek, mint az előző évben. A visszautasított építési igények tovább csökkentek. A kivitelező építőiparban foglalkoztatottak évi átlagos száma 360 000 volt, 2 százalékkal több az 1972. évinél. Az építőipari munkások száma (199 000 fő) lényegében nem változott, az egy építőipari munkásra jutó építőipari termelés 5 százalékkal meghaladta az előző évit. 1973-ban 85 000 lakás épült, a tervezettnél 4006-rel több. Az állami erőből épített lakások száma majdnem 3000-rel elmaradt az előirányzattól, a magánlakásépítés jelentősen (7700-zal) meghaladta azt. A lakosság építkezéseit az állam újabb jelentős kedvezményekkel segítette elő. Mezőgazdaság— vízgazdálkodás A mezőgazdasági termékek termelése — az előirányzott 1— 2 százalékkal szemben — kb. 5 százalékkal nőtt; a növénytermelésben 6—7 százalékkal, az állattenyésztésben 2— 3 százalékkal. A termelés növekedése a nagyüzemekben —. az állami gazdaságokban és a tsz-ek közös gazdaságaiban — 7—8 százalék, a háztáji és kisegítő gazdaságokban 1—2 százalék voit. Kiemelkedő volt a búza, 3 kukorica és a szőlőtermelés. Búzából 10 százalékkal, kukoricából 7 százalékkal termeti több, mint az előző évben. A bor termelése 21 százalékkal Volt nagyobb az 1972. évinél. A burgonya termésmennyisége — főleg a kisebb vetésterület folytán — 11—12 százalékkal csökkent, a hiányt importból pótoljuk. Gyümölcsből több, zöldségből ugyanannyi, cukorrépából kevesebb termett, mint egy évvel ezelőtt» NÉHÁNY FŐBB MEZŐ GAZDASÁGI TERMEK TEKMESMENNYISÉGE ÉS TERMÉSÁTLAGA Termésmenyiség, millió tonna 1972 1973 Búza 4,1 4,5 Kukorica 5,5 5,9 Cukorrépa 2,9 2,8 Burgonya M / 1,2 Bor, millió hl 5,0 «,1 Termésátlag, q/hektár Búza 31,0 34,8 Kukorica 39,8 40,5 Cukorrépa 370,1 297,9 Burgonya 110,9 109,3 A szarvasmarha-állomány a néhány éve tartó csökkenés után 1973-ban kb. 2 százalékkal emelkedett, és az év végén 1 930 000 volt. A tenyésztés szempontjából kedvező, hogy a tehénállomány ennél valamivel nagyobb mértékben, 2,6 százalékkal nőtt A vágómarha és a tej felvásárlás 14—14 százalékkal haladta meg az 1972. évit. A sertésállomány az év végén 8 millió darab volt, 17 százalékkal több az előző év véginél. A kocák száma 22 százalékkal emelkedett. A vágósertés felvásárlás 14 százalékkal elmaradt az 1972. évitől. A mezőgazdasági aktív keresők — elsősorban a tsz- tagok — száma 1973-ban tovább csökkent. Az aktív tsz- tagok száma az év végén kb. 550 000 volt, mintegy 28 000 fővel, 5 százalékkal kevesebb az egy évvel azelőttinél. A mezőgazdasági üzemek az év folyamán 6500 traktort, 1400 kultivátort, több, mint 1600 gabonakombájnt stb. szereztek be. A műtrágya-felhasználás 17 százalékkal nőtt és egy hektár szántó-, kert-, szőlő-, gyümölcsös területre — hatóanyagban — 215 kg jutott. A2 öntözött terület 310 000 hektái volt, 16 százalékkal nagyobb az 1972. évinél. A korszerű termelési rendszerek a termelés mindkét fő ágában tovább terjedtek. A nagyüzenü gazdaságokban a kukorica vetésterület 30 százalékán, a cukorrépa terület 20 százalékán a termelés termelési rendszerben valósult meg. Folytatódott a szakosított állattenyésztő telepek létesítése. A kiskörei vízlépcső üzembehelyezése a Tiszántúl öntözésének további fejlesztését teszi lehetővé. Szállítás — hírköz'és A közlekedés az év folyamán ■Ünd a személy-, mind az áru- fcállítási igényeket kielégítette Jut utasok száma 2 százalékkal, az elszállított áruk mennyisége 4 százalékkal nőt! az előző évhez képest. A szállítások lebonyolításában — a tervnek megfelelően — nőtt a közúti közlekedés aránya. A vasúti szállításban, új villamos- és dieselmozdonyob üzembeállításával, a korszerű vontatás aránya az előző évi 80 százalékról 83 százalékra emelkedett. A közúti távolsági személy- szállítás fejlesztésére 605 új autóbuszt állítottak forgalomba és 14 újabb helységet kapcsoltak be az autóbusz hálózatba. Az év végén a települések 93 százaléka volt az autóbusz közlekedésbe bekapcsolva. A személygépkocsi-állomány 70 000 darabbal nőtt és az év végén elérte a 410 000 darabot. A közúti hálózat fejlesztése során elkészült többek között az M 7-es autópálya Székesfehérvárig. A hírközlési hálózat fejlesztését szolgálta a mikrohullámú összeköttetés kiépítése Győr— Pozsony, Budapest—Pécs, Budapest—Miskloc—Tokaj között. Pécsen elkészült és március óta működik egy 20 Kw-os, a II. program vételét biztosító tv-adó. A telefonhálózat a budapesti, újdiósgyőri és ceglédi központokkal, 12 000 állomással bővült. Az év végén 90 helység — 19 város és 71 község — volt bekapcsolva a távhívá- sos rendszerbe, 8 helységgel több, mint egy évvel ezelőtt. Külkereskedelem 1973-ban a külkereskedelmi forgalom 66 százalékát a szocialista országokkal, azon belül 63 százalékát a KGST országokkal, 34 százalékát s Szovjetunióval bonyolítottuk le. A terv az 1973. évre a szocialista országok viszonylatában — az államközi szerződésekben vállalt kötelezettségeket figyelembe véve — a kivitel és a behuaaíal.JM százalékos növekedésével számolt. Ténylegesen az export 15 százalékkal, az import 5 százalékkal nőtt. Az exportterv túlteljesítése és az importtervtől való elmaradás főleg gépipari term éli ékből származott. A nem szocialista országok viszonylatában — folyó devizaárakon — a kivitel 24 százalékkal, a behozatal 18 százalékkal nőtt. Az exporton belül mind az ipari, mind a mezőgazdasági -termékek kivitele számottevően emelkedett. Az importon belül a gépbehozatal csökkent, a többi árucsoporté meghaladta az egy évvel ezelőttit. Az év folyamán rubelelszámolásokban a tervezettet és az előző évit meghaladó kiviteli többlet keletkezett. Az egyenleg dollárelszámolásokban is aktív volt. Foglalkoztatottság, jövedelmek, fogyasztás 1974. január elsején az aktív keresők száma a népgazdaságban 5 080 000 volt, kereken 20 000 fővel, 0,4 százalékkal több, mint a’z előző év azonos időpontjában. A keresők száma kisebb mértékben emelkedett, mint a korábbi években. Június 1-től az államigazgatásban, a kutatóintézeteknél és más munkakörökben mintegy 155 000 dolgozó munkaidejét csökkentették. Ezzel az 1968 óta munkaidő-csökkentésben részesülők száma meghaladta a 2,3 milliót, az összes munkások és alkalmazottak 60 százalékát. A brigádmozgalom fejlődésének eredményeként az állami szektorban mintegy 1,5 millió dolgozó vett részt munkabrigádokban, túlnyomó részük, kb. 1,3 millió fő a szocialista brigádmozgalomban. 1973-ban a lakosság egy főre jutó összes reáljövedelme 4,5—5 százalékkal volt magasabb az előző évinél. Az állami iparban és építőiparban dolgozó munkások reálbére és reáljövedelme a márciusi béremelések következtében az átlagot meghaladóan nőtt. A fogyasztói árak emelkedését is íigyelembevéve a munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére átlagosan 2,5—3 százalékkal, ezen belül az állami iparban és építőiparban dolgozó munkásoké 6,5—7 százalékkal volt magasabb az 1972. évinél. Jelentősen növelte a lakosság reáljövedelmét a természetbeni és pénzbeni társadalmi juttatások emelkedése. A pénzbeli társadalmi juttatások összege a béreknél jóval gyorsabban, 19 százalékkal nőtt. A családi pótlék összege kb. 30 százalékkal emelkedett, ami nagyrészt a tejár emelés kompenzálására gyermekenként folyósított összeg havi 50 forintos emeléséből adódott. A kifizetett nyugdijak összege 20 százalékkal volt nagyobb az 1972. éviinél. Az év végén a nyugdíjasok száma 1 683 000 volt, 75 000-rel több, mint egy évvel korábban. Emelkedett a nyugdíjak havi átlagos összege is. A fogyasztás jelentős részét képviselő kiskereskedelmi forgalom értéke folyó árakon 177 milliárd forint volt, 15,1 milliárd forinttal, 9,4 százalékkal több, mint 1972-ben. összehasonlítható árakon számolva az összes forgalom. 5,7 százalékkal emelkedett. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek eladása — ugyancsak összehasonlítható árakon — 3,6 százalékkal, a ruházati cikkeké 5 százalékkal, a vegyes iparcikkeké 8,9 százalékkal nőtt. A takarékbetétállomány az előző évinél nagyobb mértékben, 7,4 milliárd forinttal, 1-) százalékkal nőtt és az év végén 62 milliárd forint volt. Áralakulás Az ipar termelői árszínvonala 2,5 százalékkal volt magasabb az előző évinél. Az élelmiszeriparban 7 százalékkal, a többi ágazatban együttvéve átlagosan 1,4 százalékkal emelkedtek az árak. Elsősorban az exprotált termékek ára emelkedett. Az építőipari árak 3 százalékkal emelkedtek, valamivel mérsékeltebb«*, m-ml u előző »1i'» . A mezőgazdasági termékek felvásárlási árszínvonala 8 százalékkal volt magasabb a2 1972. évinél. Legnagyobb mértékben a tej és a vágómarha felvásárlási ára emelkedett. A szocialista országokkal lebonyolított külkereskedelemben az áremelkedés nem volt számottevő. A nem szocialista viszonylatú forgalom árszínvonala — a tőkés világpiacon végbemenő áremelkedések következtében — 12—15 százalékkal magasabb volt az előző évinél. A kiskereskedelmi árak átlagosan 3,5 százalékkal magasabbak voltak, mint egy évvel azelőtt. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek közül a tej és tejtermékek, az égetett szeszesitalok és a v dohányáruk árát a év elején hatósági intézkedéssel felemelték. A zöldségek bolti ára 9 százalékkal, a burgonyáé 6 százalékkal, a gyümölcsé 2 százalékkal volt magasabb, mint az előző évben. A többi élelmiszer ára lényegében nem változott. Évközben több iparcikk árát hatóságilag csökkentették: alacsonyabb lett többek között bizonyos textil- és kötöttáruk kozmetikai cikkek, műanyagok, az órák, hűtőszekrények, lemezjátszók, magnetofonok stb. ára. összességében a ruházati cikkek ára 2,1 százalékkal, a vegyes iparcikkeké 1,8 százalékkal emelkedett. Mindkét áruföcsoportté kisebb mértékben mint az előző évben. A kiskereskedelmi árak, a piaci árak és a szolgáltatások árának változását figyelembevéve a fogyasztói árak — a tervezett kereteken belül — 3,5 százalékkal emelkedtek. Népmozgalom, egészségügyi, és kulturális ellátás Az ország népessége 1974. január 1-éin 10 499 000 fő volt, 33 000-rel több, mint egy élvvel ezelőtt. Az ezer lakosra jutó élveszülések száma az előző évi 14,7-ről 15,0-ra, a halálozásoké 11,4-ről 11,8-ra emelkedett. A természetes szaporodás 3,2 százalékos volt. 1000 élveszülöttre 33 egy éven aluli halálozás jutott, ugyanannyi, mint 1972-ben. Az orvosok száma az év végén 25 600 Volt, 650 fővel több az egy évvel korábbinál. A kórházi ágyak száma 540 ágy- gyal nőtt. A bölcsödéi férőhelyek száma az év végén 45 000 volt, 2200-zal több, mint egy évvel korábban. A gyermekgondozási segélyt az év végén 191 ezren vették igénybe, 6000-rel többen, mint az előző éviben. Főként társadalmi összefogás eredményeként, a tervezettnél nagyobb mértékben, tovább bővült az óvodai hálózat. 100 óvodáskorú gyermek közül 1972-ben 62 gyermek járt óvodába, 1973-ban pedig 66. Az általános és a középfokú oktatási intézmények nappali tagozatain tanulók száma s folyó tanérvben alacsonyabb, minit az előző tanévben vol t A 6—13 éves tankötelesek lényegében valamennyien tanulnak. A 14—17 évesek 29 százaléka szakmunkásképzésben, 33 százaléka középiskolai oktatásban vesz részt. A felsőfokú oktatási intézmények nappali tagozatain - 61 500 diák tanul, 3100 fővel több, mint egy évvel korábban. Tudományos kutatásra több mint 10 milliárd forintot fordítottak, a nemzeti jövedelem közel 3 százalékát. 1973. év végén ezer lakosra 210 televízió-előfizető jutott, kilenccel több, mint egy évvel korábban. A kiadott könyvek száma 6800, példányszáma 63 millió volt, valamivel több, mint 1972-ben. Idegenforgalom 1973-ban külföldiek 7,2 millió esetben utaztak hazánkba, ami 13 százalékkal több volt az 1972. évinél. A külföldiek 85 százaléka a szocialista országokból érkezett. Az év folyamán magyar állampolgárok 2,1 millió külföldi utazást bonyolítottak le, 54 százalékkal többet, mint az előző évben. A magyar állampolgárok 89 százaléka szocialista országokba utazott. Műszer a növényvédelem szolgálatában Pontosabban: a növényvédelmi szolgálat használja ugyan, azonban az ember egészségének védelmét szolgálja a képen látható berendezés, melynek segítségével Király Jenő vegyészmérnök az importból származó tört paprikán a növényvédőszer- maradványokat vizsgálja. A Somogy megyei Növényszer a legkorszerűbb ilyen rendeltetésű berendezés; e típusból mindössze három ta- lainató az országban, közülük az egyik a Somogy megyei Növényvédő Állomáson. Fontos feladatot oldanak meg vele, ugyanis ennek segítségével kimutathatók a növény- védőszer-maradványok a növényi termékekben, illetőleg védő Állomáson a múlt év la vizsgálatra összegyűjtött ta szeptembere óta használják ezt az amerikai Packard típusú, hohand gyártmányú gáz- kroanatográfot. A csaknem egymillió forint értékű műlajmintákban. A vizsgálati eredmény birtokában döntenek a termés, illetőleg termék további felhasználásáról. Gyémántkemények Az unalmat sohasem ismerte Nincs olyan röge, olyan négyzet oentfimetcTe Kőröshegynek, ammit az ő talpa ne ismernie. Egy volt postás ne lenne tudója mindennek, ami ott történt? Hisz’ ki túrija hány pár cipőt koptatott el! Nézte nemrégiben azt a tévéadást, amelyben egy kilenc- gyermekies szép családot mutattak be. Olyan jó volt látni őket! Olyan sajátjának érezte őket! S akkor papírt, tollat fogott: »-Az jutott eszembe, tisztelt szerkesztőség, hogy milyen igen jó lett volna nekünk is, ha neim azokban a nehéz élvekben kell felnevelnünk a gyerekeinket Hogyha akkor is így törődtek vollma velünk! Mi, a feleségemmel, tizenegy gyermeket ruháztunk, gondoztunk, tanítottunk becsületes életre. Hét fiú, négy lány...« Németh Ferenc, aiki jelenleg Kőröshegyen, a Kossuth Lajos utca 1. számú házban, a volt kastély melletti lakik, nyugdíjas már. Két apró dédunoka gondoskodik arról, hogy a vidámság sose hiányozzon. S vele lakó unokája, annak férje sem idősek Nagy családja van Németh Feri bácsinak, és ez akkor is igaz, ha a fiai, lányai “■szárnyra kaptak-« már. Máért van az, hogy a nagy családok tagjai sohasem veszítik el egymást? Hogy mindig tudnak a másikról. Kijárta az élet iskoláját — ezt nyugodtan, elmondhatja magáról az 1902-ben született Németh Ferenc. Felsőnyéken, Tolna megyében hallották először — kisgyerekként — a sírását. Élete olyan, volt, mbit a többi cselódemberé. Így aztán sok pusztáin megfordult, s közülük is leginkább Fürg’ed irta be magát az emlékezetébe. Feleséget hasonló sorsú lányok közül választott Szabó Erzsiké éppen megfelelt neki. ö meg Mezőszilasan született Gyugyon éldegélték. A háború után kerültek Kőröshegyre. Tizenhárom gyerekük közül Központi Statisztikai Hivatal i tizenegy maradt életben. Unokája, Virányi Lászióné — szőke, törékeny asszony — sorolja a neveket, nagyapja gyerekeinek nevét: Mária, Jani, Imire, Uus, Bözsi, Feri, Jóska, Katica, Pityu, Sanyi, Karcsi. S mindegyik után ezt mondja: »báttya«, vagy «nény- nye«. Nehéz életet éltek. Művelték a földet s esténként a falat kenyér, tej mellé mese járt a gyerekeknek. Édesebb volt az a cukornál. A Németh gyerekek szeretjeiben sohasem láttak szükséget Aztán egyszercsak a fekete madár fészkelte be magát hozzájuk: a gyász. Feri bácsi hűséges társát, a hajdani Szabó Erzsikét utolsó útjára kísérték. Ezt, a legnagyobb csapást alig lehetett elviselni. De néki föl kellett még nevelni a legkisebbet! Ez adott erőt. S a többiek sem hagyták magára. Máskor — ha mást kellett talpra állítani — ő volt az első, aki segített ebben. A felesége halála után neki kellett a segítség. És ezt meg is kapta. Az a kis piros könyv meg az egyforma gondolkodás nagy erő. Talán a holdig is el lehetne jutni az energiájától... Huszonliáram unokája van és három dédunokája. Pihenhetne. Hol az egyik, hol a másik gyerekének segít. Ott-jár- tunkkor éppen fát vágtak és szállítottak az egyiknek. Máskor meg a kőművesek mellett talál munkát. Szívesen látják mindenütt. Aki egész életéiben egyformán porciózta a szerété tel, azt szeretettel fogadják. S aki nyomtatott írást szállított hosszú esztendőkön át másnak, hogyne szeretné az a betűt! Sokat olvas Feri bácsi. Ügy még sohasem volt, hogy unatkozott volna. Mert az unalmat csak a lusta emberek ismerik. Leskő László Somogyi Nép/oJ 3
