Somogyi Néplap, 1974. február (30. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-22 / 44. szám

Egy puszta kilencszá- éve

Hűgyűjtő munkás

Szántódi hagyományok

A SZÁJHAGYOMÁNYOK a i sárnaponként a fiatalság a ház I ban kínálta portékáját. A csepegi időtere emlékeznek. Eszerint valamikor az embereknek vasvillát kellett ragadniuk, és az erdőbe kellett menniük a betyárok keresésére.

öregek elbeszélése szerint Szántódon volt Alsó-rév is. A mai pusztai sorompó környékén két óriás nyárfa között volt a kikötője. Innen indult a kis komp a szántódi tavon keresztül a révbe. A kis kompon rengeteg birkát vittek a felső félre. A juhászok is a birkákkal mentek.

Pálóczirói csak annyit tudnak a szántódiak, hogy valami író volt. Az ökörláncok meséjét azonban mindenki ismeri. A Temető dűlő közepén, szántás közben az ökör lábnyomán beszakadt a föld. Egy lyuk keletkezett. Ledugták az ostornyelet, nem ért le. Négy, majd tíz ökörláncot összekötöttek, az sem ért le. Végre mind a tíz négyes fogatról levették a láncokat. Negyven ökörlánc! Az sem ért le. Az egyik béres azt mondta: — Add ide nekem, az én karom hosszabb. Át is vette, de rosszul fogta, és a lánc kiszaladt a kezéből. Elment a negyven ökörlánc. Mit szól most a gazda!

A hagyomány szerint azon a helyen egy régi pince volt. A kormányzó itt szokott találkozni egy menyecskével, aki a sérseki szőlőhegyről járt ide hozzá. A menyecske férje megtudta a dolgot, megleste őket, és mind a kettőt agyonverte. Ekkor a pincét betemették. Hát ennek a pincének az üregében tűnt el a negyven ökör- lánc.

A hétköznapok világában csak a népszokások tarkasága hozott egy kis változást. Vavégében mulatott. Egy legény harmonikázott, egy másik ci- terázott, a többiek pedig táncoltak.

A lakodalmat tavasszal vagy nyáridőben az udvaron tartották.

A fiatal párt és a násznépet urasági kocsik vitték az esküvőre. Ha a menyasszony is valamelyik majorból való volt, külön négy-öt kocsi hozta a násznépet. Gyönyörű látvány volt, mikor esküvő után megindultak és versenyeztek a befont sörényű színes szalaggal felékesített vágtató lovak, csengős fogatok. Az öröm vágtató mámorában ez egyszer boldognak érezte magát öreg, fiatal. Az eszem-iszom, tánc, nótázás, reggelig tartott.

A LUCA-NAPI babonákat ismerték. A gyerekek kotyolni jártak, húsvétkor a Kápolnadomb oldalában tojást gurítottak.

Nyár közepén volt a híres Jakab-napi búcsú. Az öregek búcsúvásár néven emlegették. Sokan jöttek erre Veszprémből, Zalából, de még az Alföldről is. Nem győzték dicsérni a somogyi lányokat, hogy milyen szépek, milyen formás a lábuk, és arcuk olyan piros, mint a rózsa. Nem Is egy szerelem lobbant föl a vásár forgatagában.

Az állatvásárt az akácfák árnyékában tartották. Volt itt borjú, birka, ló, tehén, malac. A vásárosok az út mellé rakodtak ki, a révcsárda közelében. A bábos árulta színes mé- zesbábjaát, a csizmadia állványra rakta ki csizmáit, aratóbakancsait, a szabó sátráÉvi 60 nap táppénz a gyermek ápolására

A beteg gyermek ápolásával járó gondokat szintén enyhítik az új társadalombiztosítási szabályok.

A korábbi rendelkezéseink legföljebb a gyermek 2 éves koráig tették lehetővé az anyának, illetőleg az egyedülálló dolgozónak a gyermek- ápolási táppénz igénybevételét.

A hatályos rendelkezések lényegesen kedvezőbbek. A gyermek egyéves koráig a dolgozó anya és az egyedülálló apa továbbra is korlátlanul kaphat gyermekápolási táppénzt Az egyévesnél idősebb, de 3 évesnél fiatalabb gyermek után az anya vagy az egyedülálló apa évenként HO napig kaphat táppénzt gyermeke ápolására. Ha a gyermek háromévesnél idő sebb, de 8 évesnél fiatalabb, akkor gyermekenként 30 napig, ha a dolgozó egyedülálló, akkor 60 napig jár táppénz.

Az egyedülálló dolgozó fogalmánál tovább bővült a kör. A rendelet szerint az a dolgozó is egyedülállónak tekinthető, akinek a házastársa kórházi ápolásban részesül, vagy külföldön tartózkodik a gyermek betegsége alatt. Sőt a társadalombiztosítási bizottságok véleménye alapján — egyedülállónak nyilváníthatnak olyan szülőket is, akik ugyan jogszabályilag nem tekinthetők egyedülállónak, de az életben előforduló egyéb helyzetek azt indokolják.

A készpénzjuttatások közül a gyermekgondozási segélyt is fölemelték. Ez év január elsejétől a gyermekek számától függően, progressziven növekvő segély jár a gyermekgondozási szabadság idejére: első gyermek után havi 800, második után havi 900, a harmadik (és minden további) után havi 1000 forint összegben.

(Termelőszövetkezeti tagoknak minden kategóriában 100 forinttal kevesebb jár.)

A gyermekek számának

megállapításánál az anya saját, örökbe fogadott gyermekét, valamint a háztartásban élő' mostoha és nevelt gyermekét is figyelembe kell venni.

1974. június elsejétől emelkedik a kétgyermekesek családi pótléka, gyermekenként 100 forinttal. így a munkaviszonyban álló dolgozók az eddigi havi 400 forint helyett 600 forintot, a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok pedig 300 forint helyett 500 forintot kapnak. A részletes szabályokra még visszatérünk.

S. Gy.

csebecsésete asztala volt a leglátogatottabb. Volt itt tükör, üveggyöngy, nyaklánc, szalag, fésű, szentkép és százféle apróság. A magyarszombatfai, szentgáli és csákvári fazekasok a rét füvére rakták ki edényeiket. Sokféle tejesfazékban, csö- csöskorsókban, kuglófsütőkben, zöld mázas tálakban, virágos tányérokban, virágcserepekben válogathattak a vevők. A kádárok sajtárt, dézsát, hordót, tőtikét, kármentőt árultak.

A vásári zsivajban szóltak a sípok és a ringlispil zenéje, harsogott a játéktrombita hangja. A lacikonyhák felől illat szállt, jóféle bor vagy sör mellett tárgyalt, ismerkedett a vásári nép.

A pusztán a kenyérsütésnek is hagyománya volt. Megbeszélték előre, ma a Mariska süt, holnap meg a Juliska! Korán befűtöttak a kemencébe, ki- hurcolkodtak. Ünnepekre kalácsot is sütöttek.

A cselédemberek étrendje mindig egyszerű volt. A burgonya, bab és káposzta sokat szerepelt asztalukon. Bor csak ritka ünnepen került oda.

ÖLTÖZKÖDÉSÜK egyszerű volt. Nyáron leginkább mezítláb, télen csizmában jártak. A leányok a pártát nem ismerték, nem is hordták. Az eladó lányok ruháit a mestergerendán levő szegekre akasztották, és valami lepedővel letakarták. Az ünneplős csizmák is ott lógtak. A lányok hajukat egy vagy két ágra fonták. Hajukban piros, rózsaszínű, fehér vagy kék selyemszalagot viseltek.

Az elhunytat feketébe öltöztették, cipő és kalap nélkül. Volt, aki vőlegényi kalapját vagy menyasszonyi ruháját kérte a koporsójába. Legegyszerűbb temetés az volt, amikor a szegény cselédembert hajadonfővel, mezítláb, ingben, gatyában helyezték a koporsóba.

Szántódpuszta mai, jobbára kicserélődött lakosságában már csak a hagyományok morzsáit, a népszokások utolsó töredékeit fedezhetjük fel. A pusztai élet felszámolásával ez is eltűnik.

Pillér Dezső

Játék a képekkel

A nagyatádi Danuvia gyáregység szakácsa Bíró Sándor. Negyvenkilenc éves. Nyolc éve költöztek Nagyatádra, Ka- polyt cserélték föl a várossal. A Kiszely-telepet, ahol lakik, öreg házak rejtik el a szemünk elől, csak a helybeliek tudják, melyik kapualj vezet a szép új lakásokhoz.

Csendes, halk szavú ember fogad a lakásban. Nem olyan, aki maga kelti hírét annak, hogy műgyűjtő. Lakását újabb és újabb képekkel és értékes képzőművészeti albumokkal, könyvekkel gazdagítja. A Képcsarnok Vállalat Vaszary- termében mondták el, hogy gyakori vásárlójuk a műgyűjtő munkás.

Az új lakásban a beköltözéssel egy idős bútorok, berendezési tárgyak. ízléssel ösz. szeválogatva. Gyermekkori emlékek, felnőttnosztalgiák szólalnak meg a képek nézegetése közben.

— A színek már kisgyerek koromban is nagy hatással voltak rám — mondja. — De nemhogy festő nem lehettem, szobafestőnek sem tanulhattam. A föld nem engedett. Emlékszem. Budapesten a cirkuszban — abban az időben — láttam Raffaelli gyors- festő mutatványát. Ma is hallom a tömeg moraját, mely a rajz gyors elkészültét kisérte. Szerettem volna a bőrébe bújni...

Bíró Sándor két és fél szobás lakásában a kisebb szó-; bát úgy is hívják: műterem. Apa és fia egymást buzdítva fog ecsetet, és próbálja kiélni az alkotásvágyat. Bíró Sándor tudja — igazában műgyűjtő.

— Mikor vásárolta az első képet?

— 1968-ban. Farkas Lídia Duna-kanyarban című képe ma is a legkedvesebb, talán éppen az első vásárlás feledhetetlen emléke miatt. A víz, a hegyek, a nagy tér fogva tart.

— Beszéljen egy kicsit a

felnőtt évék »-nosztalgiájáról-“

is.

— Korábban, fizetésnapokon kedvemet szegte, amikor láttam, hogy a jobb anyagiakkal rendelkezők ezt, azt vesznek. Volt, aki festményt. Tudtam, tíz-húszezer forintos képeket sohasem fogok vásárolni, de egyszer eljön az ideje, hogy bár kevesebből, de én is költhetek rá.

— Mennyi a keresete?

— Ezernyolcszáz volt. amikor az első festményt r's .leire megvásároltam. Most kétezret hozok haza. A feleségem is a konyhán dolgozik, ő kevesebbet keres. Minden képet részletre vettem.

Hat szép festménye van Bíró Sándor szakácsnak. Ezeknek az összértéke mintegy tizenkét ezer forint.

— Autóra, villára’ nem gyűjtök — teszi hozzá.

— Mit szeret a festményekben?

— Az alkotást — mondja tömören. Elmondja azt is. hogy a képékkel otthon játszani szoktak. Átrendezik őket a falon, olyankor újra elemezik a látványt, amely

örömet nyújt. A könyvespolcon ér', 'kés képzőművészed albumok. Leemel egyet közülük.

— Nagyon szeretjük például Bene Géza alkotásait — mondja, s belelapoz a könyvbe. Jól ismeri annak minden oldalát.

— Ucv hallottam, rendszeresen f-'.'-' V-nuk Budapestre is, a kiáll" ' i:ra.

— Kirándulásainkat > úgy szervez ők. hogy egy-egy múzeumot mindig meglátogathassunk. Voltunk a családdal a Szépművészetiben, a Cs.'-k- galériában. a Derkövits-te- remben, legutóbb az Ernst Múzeumban az amatőrfestők - kiállítását láttuk. Ezeket a látogatásokat sosem felejtük el.

Bíró Sándor egy a képzőművészet szerető somogyiak közül, aki áldoz is arra. hogy otthonában gyönyörködhessen az alkotásokban. A Képcsarnok Vállalat Vaszary-termé- ben áprilisban megrendezik a somogyi műgyüitők első kiállítását. Bíró Sándor gvőjte- mányéből is jut a tárlatra.

Horányi Barna

Karátson Gábor: így élt Leonardo da Vinci

így látta a művészettörténész

(Folytatjuk.)

Manapság, amikor a televízió egyre-másra viszi képernyőre a nagy, sikerű irodalmi műveket, nem számít ritkaságnak, hogy a képernyőn látottak után a könyvesboltban hozzá lehet jutni az eredeti könyvhöz. Mindez dicséri a legnépszerűbb tömegkommunikációs eszköz és a kiadók jó együttműködését. Ez történt most is. amikor a néhány hétig, ötrészes olasz dokumentumsorczet után most könyv alakban is olvashatunk a reneszánsz Kiemelkedő alakjáról, az emberiség nagy polihisztoráról, Leonardo da Vinciről.

Az életrajzi mű a Móri Könyvkiadó Így élt sorozata ban jelent meg, annak hatodiő köteteként. Ez a sorozatba való illeszkedés eleve megszabt.t annak a hatalmas anyagnak a feldolgozását, amely Leonardo életéből reánk maradt. A szer kesztők tisztelétré méltó törekvésére leginkább jellemző a szigorú tárgyszerűségnek. a mondanivaló tömör kifejtésének az igénye. Az előadásból nem hiányozhatnak a dokumentumok sem. A bőséges képillusztráció és a korabéli levelek, naplók és egyéb dokumentumok felhasználása póA szálak Sclröntiausen tábornokhoz

vezetnek

7»

10.

.Keressen kapcsolatot Szergejevvel“

Heckert ma felhívt a Schön- Hausent, es jelentette, hogy sürgős ügyben kell beszélnie vele. Az öreg éppen a nyaralójába készült, s úgy döntött, hogy útközben benéz Heckerfchez. Az ugyanis nem járt be a követségre, hiszen »kereskedőként« tartózkodott Iránban.

A csöndet egy belépő inas zavarta meg, gyümölccsel

gákat. ők a kémelháritás szemei és fülei. Hiszen tudja, mennyien érdeklődnek utánunk ... A helyi szolgálat ugyancsak kiváncsi lenne rá. miről beszélgettünk — mondta.

Heckert legyintett a kezével, és a tárgyra tért:

— Ismertetni kívánom Róka jelentését azzal az orosz- szál kapcsolatban, aki nemrég érkezett a szovjet kereskedelmi képviseletre — és Heckert elmesélte, hogyan kapta rajta Hodzsa Ali Szer- gejevet, amint német újságot olvasott.

— Érdekes történet, nagyon érdekes. Kétségtelen, hogy

lönben is: ha senkiben sem bízunk, nem érhetünk el

eredményt.

— Sajnálom, de a mi munkánknak alapvető szabálya, hogy a legkipróbáltabb emberben se bízz meg! Ez esetben is ellenőriznünk kell a jelentést. Meg kell ismerkednie személyesen ezzel a Szergejevvel, valamiféle semleges talajon.

— Ehhez idő kell.

— Nem számít! A sietség mindig hibára vezet. Elnézem ezt a mai fiatalságot, hogy mennyire türelmetlen! Maga tudja, hogyan dolgoztunk az első világháború után. A hírA szobában Schönhausen sokáig nem szólalt meg. Hec- kerten töprengett, akit fiatalsága és gyors karrierje miatt ugyancsak irigyelt. Azt is tudta, hogy előmenetele érdekében bármilyen aljasságra meSrakott asztalkát képes. Harmincéves korára *5e- elérte az őrnagyi rangot, és előkelő beosztást kapott az Abwehrban. Az öreg teljesen elfelejtette, hogy ő maga is hasonló pályát futott be.

Schönhausen tulajdonképpen tartott segítőtársától.

Mindenki tudta, hogy Heckert feleségének testvére, a népszerű színésznő, Lla Kugel most Himmler szeretője, és megkönnyebbülten Heckert így Himmler támoga- t°tt: tását élvezi.

nyomós oka lehet eltitkolni a szerző szolgálatot eszünk ágánémet nyelvtudást. Nos, ez1 mindenképpen föl kell használnunk. — Schönhausen a medence fölé hajolt, markával vizet merített, majd las- gurított san visszacsurgatta. — Maga teljesen megbízik az ügynö- — Jöjjön, Heckert úr, még- keben? is csak jobb lesz a medence- — Feltétlenül, tábornokom, nél! Ott hűvösebb van. — Hagyjuk a hivatalos han»Bogaras az öreg« — gon- got. Az nem fordult meg a dolta Heckert, de készsége- fejében, hogy ez az öreg róka zánkban is. De óvatosan, lésen sietett ajtót nyitni, és ki- az oroszoknak is fecseg ró- pésr61 lépósre közeledtünk a haziszolganak, hogy lünk, némi haszon reményé- ... „ . . .

\>en-> célhoz. Pontosan tudtuk, hogy

— Kizárt dolog — mondta ilyen ^P00*" nem számít- Heckert indulatosan. — Hód- hatunk gyors eredményre, de zsa Ali túl sokat veszített ha elsietjük a dolgot, mindent Oroszországban, amikor be elveszítünk irodáját.

ban sem volt fölszámolni, hiába írta elő a békeszerződés. Vállaltuk a feladatot, a töménytelen munkát, a felkészülést, hogy ismét talpra álljunk. Pénzünk kevés volt, vacak kis szőrmekereskedök szerepét játszottuk, mert rejtőzködnünk kellett a saját haszólt a

vigyen a medencéhez asztalt és karosszéket. Amikor a szolga eltávolodott, Schönhausen felsóhajkellett zárnia az

— Ki nem álihatom a szol- Gyűlöli a bolsevikokat. Kü(Folytatjuk.)

tolja azt a láttató, megjlenítö erőt, mely a hagyományos ce- gényszerű feldolgozás feladata lett volna.

Karátson Gábor amit lehet, magára Leonardóra, illetve

.vip1 ójára, leveleire bíz. V7 író szinti:.is: illetve az anyag csoportosítása, fejezetekbe rendezése azonban sajátos, Katuson Gábor egyéni felfogása nak, Leonardo-ártel mezese.'eis példája. A látószög, amelyen keresztül nézi ezt a hatalmas anyagot, elsősorban a művészettörté ' ísz i: az író úgy közelít e rév".! ül bonyolult, gazdag egyé ósághoz, mint az olasz reneszánsz fest iszet kimagaslóan nagyszerű alakjához. Kitűnő, szemléletes elemzések — amelyeket átvilágítanak Karátson Gábor élményei és Leonardo műveivel való megismerkedésének története — jellemzik írását.

De amennyire előnye a kép szubjektív, sajátos könyvnek a leonardói hangulatú értelmezésé, úgy érezzük, egy kicsit a hátránya is. Jóllehet teljes képet adni a reneszánsz bor e zsenijéről nem lehet, de tetteiben, életében és alkotásaiban lényegesen több összetevő munkált, élete esemónydús szövetének »mintái« gazdagabbak, mint ahogy Karátson Gábor könyvéből kitűnik. Az anyag feldolgozásának általa választott módját mégis megértjük, részint mert szembe kellett néznie az anyag bőségének zavarával, másrészt pedig amit az o'vasó vesztett a tények bemutatásában és a személyiség gazdagabb árnyalásában, ugyanannyit nyert is a helyenként rendkívül szug- gesztív és mély. esszészínvona- lú elemzésekkel.

A nagyszerű olasz dokumentumfilm után az olvasó is sokkal biztosabban, s főleg kritikusabban tájékozódik Leonardo da Vinci hosszú, sikerekben gazdag, de még több csalódással telt életében. ps T