Somogyi Néplap, 1974. február (30. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-16 / 39. szám
‘TjiiztelJ: S-zjppktsjdő-iÁg:! Február 6-i számukban jelent meg Horváth Sándor csurgói lakos panasza. Ezzel kapcsolatban az alábbiakat közlöm: A levélben említett csurgói családiház-építési telket 1970. április 10-én értékesítettük egy csurgói lakos számára. A telek 176 négyszögöl nagyságú, és a csurgói 1323. telekkönyvi betétben 782/23. helyrajzi szám alatt található. A négyszögölenkénti eladási ár 80 forint volt, tehát a teljes összeg 14 080 forint. Az értékesítésnél a községi tanács áltál előirt kikötéseket alkalmaztuk, s ez azt jelenti, hogy a i’á- sárlástól számított két éven belül építeni kellett volna rá. Ennek a kötelezettségnek az ellenőrzése nem tartozik pénzintézetünk hatáskörébe. A helyi építési hatóságnak kell ellátnia az ellenőrzést, és érvényt szerezni a megállapodásnak. Tisztelettel: (BeneJU. Qázief. az OTP megyei Igazgatója Tisztelt Szerkesztőség! A fent említett házhelyet Novak Erzsébet csurgói lakos vette meg 1970-ben a Noszlopy Gáspár utcában. Az volt a szándéka, hogy a kétéves beépítési kötelezettség időtartama alatt lakóházat épít. Anyagi körülményei azonban úgy alakultak, hogy e kötelezettségének nem tudott eleget tenni, ezért a végrehajtó bizottság a 42—2/73. (IV. 3.) számú határozatával a beépítési határidejét 1973. december 31-ig meghosszabbította. A tulajdonos anyagi helyzete azonban ez idő alatt sem rendeződött, ezért 1974 elején a házhelyet eladta. A volt tulajdonost egyébként az elmúlt három év alatt senki sem kereste föl olyan szándékkal, hogy megvenné tőle a telket. Horváth Sándor Csurgó alsoki lakos személyét azonosítani nem tudtam, ilyen nevű ember sem a lakónyilvántartó könyvben, sem a valóságban nem létezik. Tisztelettel: dt. Qsldna: (V 'dmsi, s Csurgói Nagyközség Közös Tanács vb-titkara ‘ Tisztelt Szerkesztőség! 1963-ban cukorbetegségben és érszűkületem miatt 75 százalékos rokkanttá nyilvánítottak. Kértem a községi tanács adóügyi csoportját, hogy szíveskedjenek mérsékelni az adómat. Azt a választ kaptam, hogy 2300 forintot kapok havonta, és ebből kikerül az adó is. Szíveskedjenek válaszolni: mivel a feleségem is 61 éves, munkaképtelen, kaphatok-e adókedvezményt? Tisztelettel: ‘XÁműoti Jhuztényugdíjas, 8717 Szenyér, iSimon u. S. Különprogramok nyugdíjasoknak Űj IBUSZ programtájékoztató Megjelent az IBUSZ kaposvári irodájának ez évi programajánlata. A harmincolda- las füzet harminchat, már eddig is népszerű bel- és külföldi utat tai'almaz. Az országos IBUSZ kiadvánnyal ellentétben a helyi programfüzet nem luxi «utakat, hanem kevésbé »zsebbe nyúlós«, ezért több embert vonzó utazási lehetőségeket tartalmaz. A külföldi társasutazások közül érdekes programot ígér a Gyilkos-tó környékére kalauzoló egyhetes út. Nyugdíjasok számára ajánlja a füzet a hatnapos rabaci üdülést. Már a múlt évben is kedvéit volt a lengyel Mazuri- tavakat; bemutató utazás, melynek részvevői egy napot testvérvárosunkban, Olsztyin- ban töltenek. Hozzászólás cikkünkhöz Csendrendelet és az esőcsatorna Egyik olvasónk tegnap telefonon hívta Siófokról szerkesztőségünk ügyeletes riporterét, s kiegészítést fűzött a lapunkban megjelent Mit csináljanak a lakók a megfé- kezhetetlen gitárossal? című írásunkhoz. Eszerint a 17/68. számú kormányrendelet 23. paragrafusa értelmében nem csupán az éjszakai órákra vonatkozik, hanem egyes esetekben nappalra is kiterjed a csendrendelet, így például nyilvános helyen vagy magánlakásban nyitott ajtó vagy ablak mellett a másokat zavaró hangos zene (a cikkben szereplő gitárral erősítő nélkül is lehet gyakorolni, s máris kisebb a zaja). Olvasónk érdekes példát említett a csendrendelet megszegésére és annak következményére: ha például egy ma- gániház falához rosszul van hozzáerősítve az esőcsatorna, azt a szél csapdossa, és ez a zaj a környezetben lakókat zavarja, szabálysértés címén följelenthetik az illetőt, és 3000 forintig terjedő bírság szabható ki. A cikkben említett esetben a lakóknak — tanúk megjelölésével — ugyancsak jogukban áll följelenteniük a csendrendelet megszegőjét. A belföldi programok közül külöp rovatokban találjuk az egy-, két-, három- és négynapos kirándulásokat. Az egyes programok alatt két ár látható, a leendő utasokra bízva a választást, hogy Ikarus 55-ös vagy panoráma- busszal kívánnak-e utazni. Itt is külön ajánlatok vannak nyugdíjasok számára. Az ajánlatok többsége Ismert, van azonban egy, amelyikről nem tudtuk eldönteni, hogy a hagyományos, vagy az új programok közé tartozik-e »■Töltsön egy hetet a virágok és gyógyvizek városában.« Ez az egyhetes üdülés »fantázianeve«. Megtudjuk ezután a szállodák nevét és az árát, csupán azt nem, hogy melyik városról van szó. Eláruljuk, téved, aki Hévízre, Harkány- fürdőre vagy Hajdúszoboszlóra tippel. A helyes megfejtés: Gyula. B. F. AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA TARKA SOROK. XXX. évfolyam, 39. szám. Szombat, 1974. február 16. Fiatalok, felnőttek kezdeményezése Évi húsz órát Fonyód szépítéséért A fonyódi elhatározták: gondozásukba veszik Fonyód elhanyagolt közterületeit, hogy az üdülőhely külső képe, a tiszta, virágos utcák, terek és parkok is elnyerjék a vendégek tetszését. Szombat, vasárnap szorgalmas fiatalok dolgoznak Fonyód utcáin. Legutóbb a volt váreród környékét tették rendbe. Munkájukat nemrég megtekintették az Országos Műemlék Felügyelőség képviselői is, akik elismeréssel nyilatkoztak a KISZ-istók munkájáról, kezdeményezéséről. E szép vállalásban követőkre is találtak. Csatlakoztak hozzájuk a tanácsi kertészet dolgozói, akik fák, virágok ültetésével járulnak hozzá Fonyód szépítéséhez. KISZ-fiatalok i A kertészet dolgozói szocialista brigádot alakítottak, vezetője Vörös István lett. A brigád egyik legfontosabb vállalása Fonyód külső képének megszépítése. E célnak akarják megnyerni a tanácstagságot, a Hazafias Népfront aktíváit, és a község minden lakóját. —- Évi* húsz órát a közterületekért &- ez a brigád jelszava. Szeretnék, ha a fo- nyódiak magukévá tennék ezt, s társadalmi munkában vállalnák. virágok és iák ültetését otthonaik előtt. A brigád célja ezenkívül a kertészet bővítése, park kialakítása, gondozása, kertbarátok körének létrehozása és egy ker- tészkedök boltjának létesítése i az üdülőhelyen. Vízminőség-védelmi bizottság alakult a cukorgyárban Vizeink tisztaságának védelme napjainkban égetően fontossá vált. A legnagyobb vízfelhasználók és -szennyezők az ipari üzemek. Noha a vízminőség-védelem közügy, mégis a vállalatok tehetnek a vizek tisztaságának megőrzéséért a legtöbbet. A somogyi üzemek közül élen jár a cukorgyár, amelyben tegnap vízminőség-védelmi bizottság alakult A bizottságnak az a célja — tájékoztatott bennünket dr. Tiszavári Ottó főmérnök —, hogy a gyár vízgazdálkodását tervszerűbbé tegye, s hogy minél rövidebb időn belül meg tudják szüntetni az élővíz szennyezését. A bizottság munkájában a gyár dolgozóin kívül részt vesznek a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság osztályvezetői is. A bizottság titkára, Geges József ismertette az idei programot, amelynek igen fontos része az úsztatóvizet tisztító és ülepítő berendezés beruházási munkálatainak a befejezése. Ügy tervezik, hogy a kész berendezést az ez évi somogyi műszaki hetek rendezvényeinek sorában bemutatják majd a szakembereknek. A bizottság munkájában részt vett Brachna Lajos, a vízügyi igazgatóság igazgató- helyettes főmérnöke is, aki igen nagy jelentőséget tulajdonított a cukorgyár kezdeményezésének mind vízgazdálkodási, mind pedig környezetvédelmi szempontból. Jó lenne, ha a többi, vizet felhasználó és szennyező somogyi üzem is követné a cukorgyár példáját, hogy számottevő javulás következzen be Somogy megye vízgazdálkodásában. | Vietnami vendégek látogatása a csecsemőotthonban Meglepetésben volt részük á hét közepén a kaposvári csecsemőotthon szakszervezeti politikai oktatásán részt vevőknek — erről tájékoztatta szerkesztőségünket Szabó Ibolya KISZ-titkárhelyettes. A szakszervezeti politikai oktatás keretében éppen a Viet nam népe a függetlenségért című témát tárgyalták, amikor — az oktatás irányítójának, Péter György gazdasági vezetőnek a meghívására — meg jelent két, a Kaposvári Me zőgazdasági Főiskolán tanuló vietnami diák: Le Van Ziem és Le Tu Mich. A politikai oktatás anyaga így élővé vált, a vietnami vendégek ugyanis elmondták, hogy több mint fél évtizedet töltöttek el katonai szolgálatban, majd megsebesültek és átkerültek VDK-beli testvéreikhez. Az 1972 óta hazánkban tartózkodó két fiatal izgalmas élményekkel, saját tapasztalataikon alapuló beszámolóval egészítette lei az előadást, élőszóiban tájékoztatta a hallgatóságot arról, amit edejig a televízió képernyőjéről ismerhettek a vietnami nép harcából. Az oktatás részvevői megköszönték a látogatást, a baráti beszélgetést, és bizonyára sokáig emlékezetes marad mindannyiuk számára a politikai oktatásnak ez a foglalkozása. Börtönbe juttatta a hitelezés Boldog-boldogtalannak adott, de a saját zsebére is sikkasztott Nyikifor Gyejkun záporozsjel budapesti kiállítás anyagából, művész alkotása.) kozák. A Szovjetunió ma c. (N. Kozlovszkij kijevi fotóAz elképesztő visszaélés-sorozat láttán az után kutatunk, miként gondolhatta Koleszár Lászlóné, hogy börtön nélkül megússza a hiteleket, a kölcsönöket, az örökösen hiányt mutató leltárokat? Egyáltalán: miként engedhették, hogy két éven keresztül birkózzon a számára teljesen ismeretlen kereskedelemmel? Koleszár Lászlónénak semmiféle kereskedelmi gyakorlata nem volt, mikor a Nagyatád és Vidéke Áfész megtette a Mikéhez tartozó Nagyszállás-puszta egyszemélyes vegyesboltjának a vezetőjévé. Hacsak azt nem könyvelték el szakértelemnek az áfész-nél, hogy az asszony valamikor egy marcali büfében pár hónapig kisegítő volt. Koleszámé tapasztalatlanságának, felelőtlenségének hamar megmutatkoztak a következményei. Ahány leltárt tartottak a nagyállósi boltban, mindegyik hiányt jelzett. Az asszony eleinte azzal simította el a botrányt, hogy kölcsönkért pénzből visszafizette a hiányt, a még nagyobb bajnak azonban nem tudta elejét venni. Nem volt akadály, ha üres zsebbel tért be a vásárló, akár nagyáilási, mikei, kiskorpádi, nagyatádi, csoko- nyavisontai is volt, árut hitelbe akárki kaphatott. Kole- szárné várhatta az adósokat, többségük rá se nyitotta később az ajtót. Az asszony egy füzetbe irta — ha beírta — az adósok nevét. Töh’i mint negyvenen a mai napig is tartoznak neki. Az sem csalódott, aki kölcsönért kopogtatott, mert az asszony készséggel belenyúlt a bolt kasz- szájába. A bajt az is tetézte, hogy Koleszárné a háztartásához szükséges holmit is a boltból vitte el, »természetesen« ezekért nem fizetett. Vészesen fogyott a pénz — helyesebben: fogyott volna, ha lett volna a kasszában —, s az asszony is tudta, ez nem mehet sokáig. Az áfész azonban soha nem ment tovább egy figyelmeztetésnél, ezért Koleszárné ahelyett, hogy az elkeserítő képet mutató leltárok után végre kifelé igyekezett volna a bajból, megnyugodott, és a visszaéléseket ott folytatta, ahol abbahagyta. A lebukást jelentő elszámoltatásnál kiderült: nyolcvanöt ezer forint értékű árut hitelezett, harmincöt ezer forint pedig a zsebében maradt. A kár túlnyomó többsége a mai napig sem térült meg, A harminchét éves Koleszár Lászlónét a Nagyatádi Járás- bíróság Kállai Istvánná dr. tanácsa jelentő^ érték tekintetében, folytatólagosan elkövetett sikkasztás és hűtlen kezelés miatt halmazati büntetésül egyévi börtönre ítélte, és két évre eltiltotta a közügyektől. A vádlott és védője enyhítésért fellebbezett, a Kaposvári Megyei Bíróság azonban jogerőre emelte a járásbíróság ítéletét. I*. D. Egyhangú hangverseny A norvég főváros zenekedvelő lakossága alighanem sokáig emlegetni fogja Terry Riley amerikai zongoraművész hangversenyét. Saját szerzeményét adta elő. Zongoraszölója huszonhat percig tartott. De a drága belépőjegyet fizető hallgatóknak bizony nem volt könnyű kibírniuk ennyi időt. Terry Riley ugyanis huszonhat percen át nem tett semmi egyebet, minthogy rendületlenül ütögette a do hangjegyet Máshol is előfordul... A Domenica dél Corriera című olasz képes hetilap nemrég közölte, hogy Olaszországban egy év alatt a dohányosok 13 000 milliárd cigarettát szívnak el. Az adat valóban megdöbbentő, de nem pontos. A lap következő száma megjelentette a helyreigazítást, Nem 13 000 milliár- dot, hanem »csak 3000 milliárdot«. Csak! Türelem nyugdíjat terem Íme egy példa, hogy az ember kiharcolhatja igazságát, csak kitartónak keli lennie. Sabatino Ali men ti oíasz polgár ötven évvel ezelőtt beadta rokkantsági hyug- díjkövetelését. Azt állította ugyanis, hogy gyomorfekélyét, amellyel 1920- ban megoperálták, az első világháborúban való katonáskodása idején szerezte. Elutasították azzal az indoklással, hogy kérvénye nem teljes, s különben is más hivatal illetékes ügyében. Ezután kezdődött csak Alimenti kálváriája- Hivatalról hivatalra járt, de egyetlen visszautasítás sem szegte kedvét Kitartása végűi meghozta a jutalmat: megkapta a nyugdíjat. Most, 88 éves korában. Melyik Caruso? Hajnali tettóikor megszólal a telefon Pino Caruso lakásán. — Ki beszél? — kérdezi a színész. — Elnézést kérek, iBrrat- hogy a telefonkönyvben számtalan Caruso szerepel, szeretném megkérdezni, ön-e az a Caruso, akinek vám egy bátyja. — Nem — válaszol nyájasan Caruso -—, én az a Caruso vagyok, aki mind ez ideig az igazak álmát aludta. Somogyi Néplap áz MSZMP Somogy .negyei Bizottságának lapja* Főszerkesztő: JAVOBI BÉLA* Szerkesztőség: Kaposvár, LaflfM* Sándor u. 2. Postacím: M01* Kaposvár, postafiók 31. Telefon: 11-510, 11-511, 11-512. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinca Sándo* utca 2. Postacím :740l Kaposvár, postafiók 31. Telefon: 11-518. Felelős kiadó: Dómján Sándor. Beküldött kéziratot nem őrzőnk meg és nem küldünk vissza 1 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknéf. Előfizetési díj egy hónapra 2o Ft. Index: SS 991. Készült a Somogy megyei Nyomd»« ipari Vállalat kaposvári üzemébe». Kaposvár. Latinca ándor u. i Felelő? vezető: Farkas Béla igazgató.
