Somogyi Néplap, 1974. január (30. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-13 / 10. szám

''OuyJcIt Szr t'kjp yz±E$iq,! 1973. május 25-én elvittem Skoda S—100-as személy- gépkocsimat a csokonyavisontai autó—motor szervizbe, hogy készítsék fel a műszaki vizsgára. Vállalták a javítást ét a hibás alkatrészek kicserélését. Az alkatrészek beszer­zése azonban nehézségeket okozott, ezért az autót csak július 16-án tudtam hazahozni. Sokalltam a 14 030 forintos kiadást, de bíztam a szerviz jóindulatában és kifogástalan munkájában. Megemlítem még, hogy néhány alkatrészt az anyagbeszerző magánúton szerzett be, amiért a fenti ösz- xegen kívül még 1757 forintot kellett fizetnem nyugta el­lenében. Augusztus 10-én elvittem a kocsit műszaki vizsgára, de nem felelt meg. Az újabb hibákat alkatrészhiányra hi­vatkozva nem tudták kijavítani. A kocsival körülbelül há­romezer kilométert mentem, de napról napra gyengült a motor ereje. Ekkor a háromfai tsz egyik autószerelőjének szóltam: legalább annyira javítsa meg a kocsit, hogy el tudjak menni újra a szervizbe. Ez a szerelő megállapította, hogy kopott a hüvely, a hengerfej gátrepedéses, és más hi­ba kát is fölfedezett. Visszatértem a szervizbe, ahol kide­rült, hogy az 1757 forintért vett alkatrészek nem voltak újak, hanem felújítottak, de továbbra sem tudtak új alkat­részeket beszerezni. A tsz autószerelője végül is szerzett alkatrészeket, ez újabb négyezer forintomba került. De­cember 5-e lett, mire a kocsit műszaki vizsgára elő tudtam állítani és sikeresen vizsgázott. Nem tudom, mi az illetékesek véleménye erről, én min­denesetre megkérdezem: mi került hát tizenhatezer forint­ba? S bár nálam vannak az új alkatrészekről szóló számlák, vajon került-e ezekből valami a kocsiba? Kérem, szíveskedjenek segíteni, hogy kérelmemet or­vosolják. Tisztelettel: (herixéij. <0iktat tsz-tag. Haramia, Kossuth i. ti, 135. Tiszteit Szerkesztőség, 1973. december 31-én közölték Lelkes István, Gamás, vitya-pusztai lakos panaszát az illetményföld megvonása miatt. Válaszként közlöm, hogy az illetményföld használa­táról a 12/68. (III. 16.) MÉM sz. rendelet intézkedik. Esze­rint az állami gazdaságok állandó dolgozói részére egy eltartott családtag esetén 600 négyszögöl szántóföldet kell adni megművelésre. Lelkes István ennek szellemében meg is kapta a gazdaságtól a 600 négyszögöl illetményföldet, amíg feleségének eltartásáról is gondoskodott. Ez a terü­let azonban feleségének halála után — a jogszabály értel­mében — nem illeti meg a panaszost, bár 1973. október 22-ig vele egy háztaftásban élt 73 éves apósa is. Az após azonban nem minősült eltartott családtagnak, mert havi 700 forinton felüli nyugdijat kapott. Mindebből kiderül, hogy a kerület vezetője a rendelkezéseknek megfelelően, törvényesen járt eL Tisztelettel: 'éfointaLa.n &df , az öreglaki Állami Gazdaság igazgatója TV-JEGYZET Szent-Győrgyi Albert Ritka élményt adó műsor­nál ajándékozta meg nézőit a televízió: két napon át — csütörtökön és pénteken este — bemutatta a világhírű tu­dósról, a Nobel-dijas Szent- Györgyi Albertról készített filmjét. Műfaját tekintve egy­szerű interjú volt e műsor, minden segédeszköz mellőzé­sével. Két ember ült egymás­sal szemben: az egyik — Kar­dos János szerkesztő-rendező — kérdezett, a másik, a nyolc­vanéves tudós válaszolt Fris­sen. szabatosan, pontosan. Próbálom kerülni a nagy szavakat, a túlzás veszélyeit. Inkább azt írom le: hiszem, hogy életem végéig elkísér a két est élménye. Mi adja e felrázó, magá­val ragadó, gondolatok sorát elindító interjú maradandó hatását? Hiszen híres embe­reket máskor is láthatunk ; képernyőn. Talán egyénisé­gének varázsa fogtott meg? Az a természetes egyszerűség, amellyel magáról, életéről, munkájáról vallott? Vagy ta­lán az a ritka alkalom, hogy vele együtt szinte átélhet­tük a nagy felfedezéseiket. Mégpedig úgy, hogy — bármennyire elvon Inak lát­szó tudományos folyamatok­ról, kísérletekről beszélt is — szinte kényszerített bennün­ket az égyütt gondolkodásra. De hogyan tudta ezt elérni? Nyilván úgy, hogy a legpará­nyibb, elemi részecskék ter­mészetének vizsgálata közben sem szakad el az egyszerű, hétköznapi életjelenségektől, sőt újra és újra visszatér, öt­leteket. kiindulási pontokat ke­res abban a világban, ame­lyikben a legegyszerűbb em­ber is otthonosan mozog. Azt vallja: a természet pon­tosan válaszol az emberi ér­deklődésre, csak jól kell tud­ni kérdezni. És ő magas ko­rában sem fogy kii a »jó« kér­désekből. De ezek körét nem szűkíti le az általa művelt tudományágra, hanem újabb és újabb oldalról és formában közelíti meg kutatási témáját. Eközben teljes életet él. Min­denre odafigyel, mindenről van véleménye. Jól ismertük pedagógiai elveit, most ismét meggyőzően hatottak szavai az ismereteaerzésrőit: lexijsái'ka tudás, az adathal­maz vezet eredményre — ezzel el is lehet riasztom az embe­reket a tudományoktól és a művészetektől —, hanem az, hogy éljünk, átéljük a való­ságot a maga sokszínűségében, és így jutunk egyre közelebb a világ megismeréséhez. -Mind­ebben maga is példát mutatott egész életével és e beszélgetés során is, amikor tekintélyé­hez és tudásához méltó fele­lősséggel szólt a békés építő­munkáról, éles logikával és szenvedéllyel ítélte el a hábo­rús készülődést. Életében mindig a haladás oldalán állt — professzorként és tudós­ként egyai'ánt —, vállalva ma­gatartásáért az üldöztetést, az életveszélyt is. A beszélgetés befejezéseként pedig — mintegy búcsúzóul — hazánkról — hazájáról val­lott. Megható percek voltak. I*. É. XXX. évfolyam, 18. szám. Vasárnap, W74. január J3. Partvédelmi munkák a Balatonnál A Balatonon az utóbbi tíz j öböl évben beható tudományos ku- 1 tatásokat folytattak a víz mozgása, az áramlás és a hullámzás okozta változások megállapítására, s általában a part védelmére. A tó hullámainak megféke­zésére, a partromboiás meg­szüntetésére kőgátakát épí­tettek. A partvédelemre ki­dolgozták a húszéves távlati tervet, mely szerint a déli part nagy részén kiépítik a partfalat. A jelenlegi építke­zések már a távlati terv fi­gyelembe vételével történnek. A Balaton 196 kilométeres partszegélyéből több mint 60 kilométert védenek kpgátak- kal. A terveknél, a további gátépítéseknél nagy gondot fordítanak a tó biológiai egyensúlyára, így a többi kö­zött a halak legfontosabb ívó­helyeinek érintetlenül hagyá­sára. A partszabályozó munkák során a déli parton, a Siófok­tól Balatonszéplak felé húzó­dó részen, régi parti területet változtattak ismét »száraz­földdé". A Siófok-Ezüstpart nevet viselő új területen már megkezdték az építkezéseket is. A következő években nagy üdülőházak sora áll majd azon a helyen, ahol néhány éve még a Balaton vize hul­lámzott. Nemrég a siófoki strand teljes kiterjedésében 50 méter széles sávot »vágtak« le a Balatonból, hogy újabb szárazföldet nyerjenek. Bala- tonszabadi és Balatonvilágos között 8 kilométernyi partfal épül és a sekély vizű partsze­gélyt feltöltik. »Levágnak« egy sávot a balatonarácsi egyik kanyarulatában is., nek ki Révfülöpön is. Bala- Partfal épül Keszthely és Vb- J tonfüreden a móló és a Mari- nyarcvashegy között is. ahol j na szálló között partfallal és új üdülőterületet készítenek j feltöltéssel hosszabbítják meg elő. Üj építési területet képez- | a víz melletti sétányt. Gazdagodott a nagyatádi könyvtár Tájszótár és „Históriai Lexicon“ A városiasodás tette lehe­tővé, hogy a területen lévő könyvtárak között szorosabb együttműködés alakulhatott ki Nagyatádon. A városi—já­rási könyvtár szakmai taná­csainak alapján végzik az ál­lománygyarapító, szerzemé- nyező munkát. Az iskolai könyvtárak ezentúl csak if­júsági irodalommal és a ta­nári segédkönyvekkel gyara­pítják állományukat. A közelmúltban szakembe­rek ellenőrizték az állományt, az általános iskola könyvtárá­ban, amelynek során megálla­pították, hogy ott jelentős mennyiségű és igen értékes archív anyag sorakozik a polcokon. Ezeket — összesen 626 kötetet — átadták a vá­rosi könyvtárnak. Az archív anyagok között található a latin nyelvű, 1740-es kiadású Werbőczi-fé- le törvénykönyv, valamint Broughton: Históriai Lexi- conja 1792-böl. A ritkaságok közé tartozik Szinnyei József kétkötetes, 1897-es és 1901-es kiadású Magyar tájszótára. Szerepelnek a gyűjteményben a fiú- és a leányiskola, vala­mint a polgári iskola könyv­tárának 1904—1945 közötti pél­dányai. Nagy értéket képvi­sel Atád első sajtóterméke is 1904-böl, amely Günsberger Antal nyomdájában nyoma tott. A pontos címe: » A Nagy-Atádi nyilvánossági joggal felruházott polgári fiúiskola első értesítője az 1903 1904. tanévről. Közzéte szí: Szmodics Szilárd igazga tó«. Megtalálhatók megyénk népművelési vonatkozású ki­adványai is, többek között a Somogyi Népművelés. Min den bizonnyal nagy érdek­lődésre tart számot a Somogy vármegye helységnévtára 1909-es kiadása is, amelyet Földes Lajos állított össze. D. S. Olt ital as Halálos szerencsétlenség tör­tént tegnap hajnalban a Báaxl- udvtarnokhoz tartozó Szendí- pusata közeiéiben. A huszonhat éves kaposvári Bodor Tibor Sándor ittasan vezette a Szö­vetkezeti Szállítási Vállalat tehergépkocsiját, s az út jobb­oldalán levő vízlevezető árokba hajtott, majd egy nyár­fának ütközött. A gépkocsi pótutasa, az alsótapazdi Szi­lágyi József harminc éves se­gédmunkás a helyszínen meg­hall. Az anyagi kár mintegy 100 ezer forint. Kedden sorsolják az első békekölcsönt Államunk 1950—1955 között összesen hat alkalommal bo­csátott ki tíz-, tizenöt és húsz­éves lejáratú békekölcsonköt- vényeket. A Minisztertanács 1956-ban hozott határozata a kötvények lejáratának határ-, idejét egységesen 1974. de-. camber 31-ben állapította meg. így az idén minden békeköl­csönt visszafizetnek. A visz- szafizetés határidő előtt meg­kezdődik. Az Országos Takarékpénz­tár az első békekölcsön sor­solását január 15-én, a máso­dik békekölcsönét március 5-én, a harmadik békekölcsö­nét április 10-én, a negyedik békekölcsönét június 25-én, az ötödik békekölcsönét au­gusztus 17-én, a hatodik bé­kekölcsön sorsolását pedig szeptember 17-én rendezi. Az első békekölcsön utolsó sorsolását tehát január 15-én, kedden tartják az Országos Takarékpénztár Münnich Fe­renc utca 15. szám alatti kul­túrtermében. A húzáson 17,1 millió forint értékű kötvényt sorsolnak ki nyereménnyel, míg névértékben 34,2 millió forintot fizetnek vissza. Noteszlap A felfedezés oromé Játékos testnevelés Hetenként egy alkalommal a Jókai ligetben töltik a testnevelés! órát a kaposvári, tok Béla utcai általános iskola első osztályos tanulói. Bar­— Nézd, ez a kép itt készült Somogybán, amikor itt volt Kádár elvtárs! A felfedezés öröme mon­datta ezt a mondatot A falu a szocializmus útján kiállítás megyei megnyitóján, és pilla­natok alatt tömeg gyűlt össze a kép előtt. Mert mindig öröm, ha az egészben felfe­dezzük magunkat, szűkebb környezetünket. Ez a jelenet jutott eszembe, mikor ennek a kiállításnak szerény, de beszédes »kiegészí­tője«, a somogyi falu fejlődé­sét bemutató prospektus ke­rült a kezembe. Nem tudom, mi érdemel nagyobb elisme­rést: az, hogy a megyét be­járó országos kiállítást végig­kíséri a szükebb hazát bemu­tató prospektus, hogy az ér­deklődő az országos átlagokat tekintve, nyomban összevetést tehet saját megyéjének hely- i zetével, vagy pedig maga a j kiadvány. amely tömören, nagyszerűen összegez minden lényeges tényt. Azokat a té­nyeket. amelyek hatottak hatnak mezőgazdaságunk lődésére. parasztságunk tének alakulására. Ahogy a kiállitás,/ez a advány is történelmi utat ölel föl. Grafikonokkal. képekkel, diaarammákkal láttatja meg, hogy nem egészen három év­tized alatt ezeréves álmok vál­tak valóra Somogybán is. A kiállítás kísérője ez a kiad­vány — a felfedezés örömével vehetjük kezünkbe! TL-WK. i TARKA Í0B0IC Skót rkx Két skót besaéiaat — Hajlottad, hogy Mc­Allister összevesaett a 4e- leségjésvei? — Nem födte*: meg­egyezni vtalianwber*? — Kéz atesbt nett egy sírkövet, és azt akarja, hogy a felesége váStoatas- sa meg a raewét Félreértés — Aanösor Tnoscéyog, arra gondotok, hogy. megy keltene hívnom önt ma­gunkhoz. — ön igazam kedvest — Nőm kedves vagyok, hanem fogorvos. Hamis A határőr az áttevőibe pillant, azután ránéz tu­lajdonosára. A fényképen ön. kopasz, most meg haja van. Csáki nem hamis az útlevél? — Nem. A hajam ha­rms'. Hol tu+kötrvek a legtöbbet? A bostoni egyetem egyik kutatócsoportja eddig fel nem derített okokból az­zal töltötte idejét, hogy megvizsgálja: melyik or­szágban dudálnak legtöb­bet az autóvezetők. Az utóbbi esztendőben költ­séget és fáradságot nem kímélve az egyetem el­küldte embereit a világ­városok legforgalmasabb útkereszteződéseihez. Legfegyelmezettebbek a szovjet autóvezetők, akik óránként csak 17-szer du­dálnak. Az angolok állnak a második helyen, 21 du­daszóval. Az arab orszá­gok az abszolút győztesek: óránként 115(1 kürtszóval. A második helyet New York-i autóvezetők fog­lalják el, egy óra alatt 326-szor tülkölnek. Újítás Eredeti ötlete támadt egy párizsi nyakkendő- gyárosnak. Mivel a sta­tisztikai adatok szerint a férfiaknak 60 százaléka szemüveget visel, szem­üvegtörlővel ellátott nyak­kendőt hozott forgalomba. A műanyag nyakkendők­ben tevebőrbetétet rejte­nek el, s szükség esetén meg lehet vele törölni a szemüveget. Nevek Ebert Williams ameri­kai tudósnak az a hobby­ja, hogy különös kereszt-, neveket gyűjt. Nemrég megjelentette a gyűjtemé­nyét. Az első helyen két ikertestvér áll, akiket Fneunomiának (tüdőgyul­ladás) és Asztmának hívnak. Utánuk két férfi következik: Makaróni és Jóéjszakát, majd egy nő: Cigaretta. és fej­éle­ki­Somogyi Néplap \z MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő: JÁVORI B&LA. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinén Sándor u. 2. Postacím: 740L. Kaposvár, postafiók 31. Telefon: 11-510, 11-511, 11-512. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinra sándot utca 2. Postacím :7401 Kaposvár postafiók 31. Telefon: 11-516. Felelős kiadó: Dómján Sándor. Beküldött kéziratot nem őrzűnk meg és nem küldünk vissza! Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahiva­taloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 20 Ft. Index: 25 967. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár, Latinca vándor u. ft. Felelős vezető : farkas Béia igazgató;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom