Somogyi Néplap, 1974. január (30. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-12 / 9. szám

Eltemették Illés Bélát Mély részvéttel kísérték utolsó útjára tegnap a Mező Imre úti temetőben — sok száz főnyi gyászoló jelenlété­ben — Illés Béla kétszeres Kossuth-díjas írót. A munkás- mozgalom régi harcosának, a szocialista világirodalom jeles képviselőjének ravatalánál díszőrséget álltak az elhunyt elvtársai, régi harcostársai, a munkásmozgalom veteránjai, az MSZMP politikai és Köz­ponti Bizottságának tagjai, a Honvédelmi Minisztérium, a partizánszövetség képviselői, a politikai, a társadalmi, a kulturális élet vezető szemé­lyiségei, munkatársak, tanít­ványok, barátok és .tisztelők. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, Budapesti Bizottsága, a Ma­gyar Partizán Szövetség és a gyászoló család nevében Kato­na Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a buda­pesti pártbizottság titkára bú­csúzott Illés Bélától. — Ügy őrizzük igazán em­lékét, ha saját szavait idézve bátran, hittel és fáradhatatla­nul harcolunk pártunk és né­pünk szocialista programjának megvalósításáért — mondotta többek közt. A Magyar Írók Szövetségé­nek vezetősége, a szövetség kommunistái és egész tagsága nevében Garai Gábor Kossuth- díjas költő, az MSZMP KB tagja, az írószövetség főtitkár- helyettese vett végső búcsút az elhunyttól. A kortársak, a ba­rátok utolsó üzenetét Tolnai Gábor egyetemi tanár tolmá­csolta. Illés Béla sírját — az Inter- nacionálé hangjai közepette — koszorúk sokaságával borítot­ták el a gyászolók. Bomba robbant a zürichi spanyol főkonzuiátuson Az egyezmények provokatív megsértése Nyugal-Berlinben letartóztattak egy lengyel diplomatát A lengyel külügyminisztéri­um közlése szerint január 8-án Nyugat-Berlinben, a nyílt i cán egy nyugat-berlini rendőr és néhány polgári ruhába öl­tözött személy letartóztatta az NDK-beli lengyel hajózási at­tasé helyettesét Megbilincsel­ték. majd pedig a nyugat-ber­lini rendőrparancsnokságra vitték. A nyugat-berlini lengyel ka­tonai misszió vezetőjének ér­deklődésére a rendőrség azzal próbálta magyarázni tettét, hogy a lengyel diplomata le- tartóztatási parancsát a brit különleges szolgálat adta ki. A lengyel katonai misszió képviselője találkozhatott az őrizetbe vett diplomatával, aki közölte, hogy letartóztatói a brit titkosszolgálatra hivatkoz­va igyekeztek őt Lengyelország elleni kémtevékenységre kény­szeríteni. A varsói külügyminisztérium közleménye aláhúzza, hogy a lengyel diplomata letartózta­tása hallatlan és hosszabb ide­je példátlan, jogtalan és provo­katív cselekmény. A lengyel hatóságok élesen tiltakoztak a brit hatóságoknál és a nyugat­berlini szenátusnál, követelve a diplomata azonnali szaba- donbocsátását. Az aktus Nyu- gat-Berlin státusának nyílt megsértése. A négyhatalmi szerződés ugyanis biztosítja, hogy az NDK fővárosába ak- reditáilt diplomaták átlépjenek Nyugat-Berlinbe — mutat rá a közlemény. — Kétségtelen, hogy ezért a provokációért és a Nyugat-Berlinre vonatkozó nemzetközi szerződés megsér­téséért elkövetőit terheli min­den felelősség. A lengyel ha­tóságok mindebből levonják a megfelelő következtetéseket. A japán kormányfő délkelet-ázsiai körútja Alaposan próbára tette Tanaka idegeit Tanaka japán miniszterel­nök folytatja délkelet-ázsiai körútját. Tokiói megfigyelők j szágok között, rámutatnak: Tanaka thaiföldi »egyenjogú együttműködést«. Tokió és a délkelet-ázsiai or­A válság rendezésének kilátásai Közel—Kelet háború és béke közt Spanyolország zürichi főkonzu láíusán bomba robbant, anyagi kár nagy, de senki sem sebesült meg. (Telefotó: AP—MTI—KS) látogatása alaposan próbára tette a Japán kormányfő ide­geit. Mint várható volt, a diá­kok élénk tüntetésekkel fejez­ték ki tiltakozásukat a japán gazdasági behatolás ellen, s negatív álláspontjukon a Ta- nakáv'al folytatott beszélgetés sem változtatott. Ami a bang­koki tárgyalásokról kiadott kö­zös közleményt illeti: a ja­pán kormánykörökben hang­súlyozzák, hogy mindinkább kibontakozik Japán újabb délkelet-ázsiai diplomáciája, amely előtérbe helyezi az * * a* •Ji £|«li ^^■>orin! az dóit epszsépiyi kiadásokra (Folytatás az 1. oldalról.) 300 millió forinttal lesz ma­gasabb, mint tavaly. Az idei táppénz valószínűleg túlha­ladja majd a 4,7 milliárd fo­rintot. Gyógyszerekre és gyógyá­szati szolgáltatásokra is egy­re nagyobb összegeket fizet ki az állam, az idei kiadások várhatóan túlhaladják a 3,7 milliárd forintot, vagyis jó 8 százalékkal növekednek. En­nek egyik oka, hogy egyre több új, a korábbinál kor­szerűbb és drágább gyógyszer kerül forgalomba. Egy-egy vény átlagára az 1970. évi 18,30 forinttal szemben immár eléri a 22,30 forintot. A lakos­ság gyógyszerellátásával kap­csolatos költségvetési kiadáso­kat az az intézkedés is növeli, amely lehetővé tette, hogy a fogamzásgátló gyógyszereket is • társadalombiztosítási hozzá­járulással vásárolhassák. Jgyanakkor a gyógyszerkölt­ségek növekedésében váiiitxjzait- anul közrejátszik a helyen­ként indokolatlan, egészség- ügyi szempontból is káros túlzott gyógyszerfogyasztás is. Ami az egészségügyi ellátás fejlesztésének egyéb kérdéseit illeti, az egészségügyi törvény alapelveivel összhangban az idén is központi feladat a fekvőbeteg gyógyintézeti há­lózat bővítése, és az ellátás színvonalának emelése. An­nak ellenére, hogy az idén 00 kórházi ágyat szanálnak, ' ágyak száma 1600-zal nö­vekszik, s eléri a 88 000-et. Ez egyben azt is jelenti, hogy a fekvőbetegellátást idén na­gyobb mértékben fejlesztik, mint az előző esztendőben. A 13 Somogyi Néplap kiemelt feladatok közé tar­tozik a kórházakban, klini­kákon a fejlett gyógyászati eljárások fokpzott alkalma­zása, a szívsebésztet, a mű- vese-ellátás és az intenzív osztályok fejlesztése. Bővítik, korszerűsítik a vérellátást. A klinikák 10 százalékkal na­gyobb értékű gyógyszert kap­nak, mint tavaly, s tovább javul a kórházak gyógyszer- ellátása is. Az egészségügyi intézmények a gyógyászat anyagi eszközeire 103 millió forintot költhetnek, három százalékkal többet, mint 1973- ban. A mentőszolgálatot 40 új gépkocsival és két mentőállo­mással bővítik. A járóbetegek ellátására több mint 2,1 milliárd forin­tot költenek, 130 millió forint­tal többet, mint tavaly. Az év végéig újabb 49 általános és 31 gyermek körzetet léte­sítenek, így az orvosi körze­tek száma túlhaladja majd a 4800-at. A napi szakorvosi órák száma 650-nel emelke­dik, s így megközelíti a 45 ezret. Az állam 52 millió fo­rinttal járul hozzá ahhoz, hogy tovább csökkenjen az egyes megyék egészségügyi ellátásában még tapasztalha­tó különbség. Ez az összeg tízmillió forinttal nagyobb, mint tavaly. A népesedési helyzet javí­tása is egész sor újszerű fel­adat ellátását követeli meg az egészségügyi apparátustól. A költségvetésből 43 millió forintot biztosít az állam a család- és nővédelmi tanács­adás és gondozás szélesebb körű megszervezésére, az ok- tató-felvilágosító munka ha­tékonyságának növelésére, a művi terhességmegszakítást elbíráló bizottságok működé­sére. Ugyancsak a népesedés- politikai célok megvalósítását segíti a gyermekintézmények hálózatának az eddigieknél gyorsabb ütemű fejlesztése. Az idén újabíb 2400 hellyel gyarapszik a bölcsődék befo­gadóképessége, s így a negye­dik ötéves tervidőszakra elő­irányzott 8—9 ezer többlet- férőhelyből 7400 már 1974 végére megvalósul. Figyelembe véve, hogy a gyermekgondozási segély le­hetőségeivel az idén már 200 ezren élnek, a csecsemőottho­nokban 5000 gyermeket he­lyezhetnek el, a bölcsődés ko­rdáknak mintegy 55 száza­léka intézeti elhelyezéssel, vagy külön pénzbeli támoga­tással most már ellátottnak tekinthető. Egyébként a böl­csődék és csecsemőotthonok fenntartására és működésére a tanácsi és a központi költ­ségvetés az előző évinél 72 millió forinttal többet, 850 millió forintot biztosít, ebben azonban nincsenek benne a vállalati bölcsődék fenntartási költségei. Az állam jelentős össze­gekkel segíti az idős emberek helyzetének javítását is. A szociális otthonok befogadó- képessége is nő. A tervek szerint több mint ezerrel több hely lesz a szo­ciális otthonokban. Az öregek napközi otthonainak fenntar­tására majdnem 16 százalék­kal többet fordítanak, mint tavaly. Az ötéves tervidő­szakban egyébként 72 öregek napközi otthona nyílik, s szá­muk ezzel 633-ra emelkedik. Az arra rászoruló idős em­berek segélyezésére a tavalyi­nál 25 millió forinttal többet költenek a tanácsok. Az ala­csony nyugdíjakhoz hason­lóan a rendszeres szociális segélyek évi automatikus emelése sem lehet kevesebb havi 36 forintnál. (MTI) Ami Tanaka most következő Singaporei és malaysiai — lá: togatását illeti, a megfigyelők hangsúlyozzák: a problémák lényegében ugyanazok, mint Thaifölddel és a Fűlöp-szige- tekkel. Azzal a különbséggel, persze, hogy Singaporeban es Malaysiában nem olyan éles a Japán-ellenesség, mint Thai- földön. De mindkét országban problémát okoz a japán vál­lalatok agresszív természete és a piacok dominálására irányu­ló törekvése. Ezt többé kevés­bé ellensúlyozza, hogy Singa­pore és Malaysia vezetői sok­kal nagyobb fontosságot tu­lajdonítanak a növekvő japán gazdasági segélynek, mint an­nak, hogy hogyan viselkednek’ a japán tőkések. A japán kormány péntekén úgy döntött, hogy képviselteti magát az olajfogyasztó nyuga­ti országok — Nixon ameri­kai elnök által javasolt washingtoni konferenciáján. A kormányszóvivő amikor ezt bejelentette, reményét fejezte ki, hogy az értekezlet elősegíti a »harmonikus kapcsolatok« megteremtését az olajfogyasz­tó és az olajtermelő országok között A szuezi fronton — fegy­verrel a kézben — farkas­szemet néz egymással há­rom egyiptomi és izraeli hadsereg. A csatornaövezet­ben a feszültség időnként — újabb háború kitörésével fe­nyegetve — véres összecsa­pásokban tör ki, tűzparancs nélkül is. Pedig látszólag nyugiaiiiam van. Már három hónapja, • mióta az egyipto­mi és izraeli vezérkar pa­rancsot adott a harcok föl» függesztésére. A tűzszünet azonban — mint ezek az összetűzések is bizonyítják — túlságosan törékeny. § már évek óta az! Hogy hu­zamosabb ideig maga a fegy­vernyugvás semmiképp nem megnyugtató állapot, külö­nösen az agressziótól/ sújtott arab államok számára nem, azt bizonyítja egyebek közt 1973 ősze is. Az immár ne­gyedszázados1 izraeli—grab konfrontáció — a lokális harcokon 'túl — diplomáciai’ következményeiben is szét­gyűrűzik a többi földrészre, s így rendkívüli mértékben befolyásolja a világpolitikai helyzetet. Érthető tehát az a megkülönböztetett érdeklő­dés, amellyel öt földrészen figyelik a Közel-Keletről ér­kező — vagy e helyzetet érintő — hírügynökségi je­lentéseket. A válság akut gócának fölszámolására több évi meddő kísérletezgetés után végül is az Egyesült Nem­zetek Szervezetének égisze alatt — a Szovjetunió és az Egyesült Államok hatékony- közreműködésével — a mull .év végén nyílt reális lehető­ség. A helyzet tisztázásának sürgető voltát - épp eléggé indokolták a negyedik kö­zel-keleti háborút kirobbantó okok. ,S még égetőbbé tették — immár a Nyugat és' Iz­rael számára (!) is — az októberi háború következ­ményei. A TÖRÖK KORMÁNYVÁLSÁG 80. NAPJÁN Korutiirk elnök jelöltet kér Fahrt Korutiirk, a Török Köztársaság elnöke pénteken reggel fölkérte Tekin Aribu- runt, a török szenátus elnökét és Kemal Güvent, a nemzet- gyűlés elnökét: jelöljék ki szá­mára azt a személyiséget, aki alkalmas lenne az új’kormány alakítására, hogy megtörtén­hessenek az előkészületek újabb választások megtartásá­ra. A kormányválság 80. napján a köztársasági elnök a törvény- hozás két háza elnökének lá­togatását követően nyilvános­ságra hozott nyilatkozatában kijelentette, hogy »az októ­ber 14-i választások eredmé­nyeképpen alakult nemzetgyű­lés nem képes kormányalakí­tásra«. Korutürk szerint vá­lasztási reformra van szükség, »hogy elejét lehessen vgnni a pártok viszálykodásainak amelyek egyre károsabb ha­tást gyakorolnak a demokrá­ciára«. Korutürk egyidejűleg meg­erősítette a parlamentáris rendszer és elnök esküje irán­ti hűségét. Új helyzet mranj fe ! a ■,s\ ...!-r >•A'v kőolaj importáló tőkés hatalmakat keményen mell­be vágta az arab ol,gj embar­gó. Akik mindeddig »közöm­bös harmadikéként figyel­ték csak — a »semleges« fél szerepében tetszelegve — a2 izraeli—arab konfrontációt, most saját bőrükön kezdik érezni annak áldatlan vol­tát. Az olajszállítási tilalom azonban csak egyik új ténye­zője a közel-keleti válságnak. Nem oka, csupán meggyor- sítója lett annak a folyamat­nak, amely — már évek óta — egyre fenyegetőbb elszige­telődésével jár a Közel-Ke­leten agresszív, neokolonia- lista politikája folytán álta­lános ellenszenv-övezte Iz­raelnek. A Biztonsági Tanács hatá­rozata és felszólítása alapján létrejövő októberi tűzszünet csak a nagyobb arányú had­műveletek megszüntetését jelentette. A még napokig tartó pozícióharcok viszont újabb vitákra adtak okot. A tűzszünet elfogadásakor elfoglalt állásokba való visz- szatérés kérdését ugyanis az izraeli hadvezetőség szándé­kosan összekuszálta, s na­pokon át gátolták csapatai a közel-keleti rendfenntartó ENSZ-erőket is, állásaik el­foglalásában. Magas rangú izraeli politikusok, ugyanak­kor egy szájból fújtak hide­get és meleget, ha szóba ke­rült o tényleges rendezés gondolata. Területhódító, agressziós céljaikat »Izrael biztonsá«-gának jelszavával igyekeztek magyarázni, az 973 végén kialakult új hely­zet miatt azonban mégis csak tárgyalóasztalhoz kénysze­rültek. Genfben — épp három hete — a közel-keleti béke megteremtését előkészítő nemzetközi konferencián el­fogadták az alapeiveket. amelyeknek alapján megkez­dődtek az egyiptomi-izraeli katonai bizottságok tárgyalá­sai. S e húsz nap alatt a zárt ajtók mögött megtartott ülések., »nyílt . .véleménycse­réin« — mint a szűkszavú közleményből sejthető — kemény viták zajlottak Le a mindkét fél által elfogadott hatpontos megállapodás elő­írásainak valóra váltásáról. Nofretéte és Dajan Genf egyik óraüzletének kirakatába — a Nemzetek Palotájában folyó tanácsko­zások idején —,a tulajdonos két órát rakott ki. Az egyik­nek számlapján a hajdani híres egyiptomi királynő, Nofretéte arcképe volt, a másikén: Mose Dajan izraeli hadügyminiszter,,. A svájci kereskedő üzleti érzékéljek időszerűségével — bármeny­nyire paradoxonként hang­zik — ráhibázott az ese­mények egyik mozzanatára. Dajan és katonai stábja ugyanis éveken át hirdette nagy hangon az arab hadve­zetés megújulni képtelén »múmia« voltát. Az izraeli hadsereg technikai modern­ségének és erejének mítosza, titkosszolgálatának téved­hetetlensége, a határok ál­lítólag »megtámadhatatlan- sága« volt az a szellemi má- kony, amellyel Izrael négy és fél milliónyi lakosságát ámították. S e nézeteket ter­jesztette a nyugati hírközlő szervek többsége is. Mindezt kiegészítette az a ravasz szá­mítás, hogy várni kell csu­pán, „mert az idő — a meg­hódított területek bekebele­zése szempontjából — min­denképpen Izraelnek dolgo­zik ... S 1973-ban az izraeli ve» zetésnek az a logikai tétele, hogy »nincs béke biztonság nélkül, nincs biztonság a megszállt területek nélkül«, egyik napról a másikra ösz- szeomlott... E téves míto­szok »következménye — ál­lapítja meg keserűen a Spie­gel egyik kommentára — az a sokk, amit Izrael nem he­ver ki egykönnyen ...« És másutt: »A csatorna körzeté­ben kiégett izraeli harcko­csik topi/ag» bizonyítják, hogy, , milyen erőbevetűssel -sikerűit kicsikarni a kátónai ..fordulatot.,..« ,— Tévedés! Nem a fórauratbt, csupá#vaz ., áttörést.. És , csak , egyetlen helyén. Míg a Sinai-félszige- ten ott áll a 2. és 3. egyip­tomi hadsereg. Tények és tervek Vádló éllel hangzott, el — mikor Izrael vezetői fel­ocsúdtak az első ijedtségből —, hogy ki a felelős a tör­téntekért. S bár lélektani okokból a miniszterelnök si­kerről szavalt, az elszenve­dett katonai vereség hallga­tólagos beismerése volt. hogy Tel Avivban megkezdődött a bűjibak keresése. Bizottság, számonkérés... Majd né­ma csönd. A szálak ugyanis a »67-es hősökhöz«, személy szerint Dajanig vezettek. S mivel a cionista szélsőjobb a vizsgálatot sürgette, de nyitva hagyta a kaput, hogy magához csalogassa Golda Meir pártjának »nagyágyúit«, a látványos felelősségrevo- nás elmaradt. Izrael válasz­tások előtt állt akkor, s a kormánykoalíció nem en­gedhette meg magának a front után a belpolitikai vér- veszteséget is. Ezért húzták- halasztották a múlt hét vé­géig Genfben is érdemi vi­tát Tel Aviv delegátusai. Közben Dajan Washington­ba repült, s ott Kissinger külügyminiszterrel folytatott megbeszélésein előadta »új rendezési tervét«. A helyzet ismerői azonban úgy vélik: ez nem más. mint a már két éve kudarcot vallott né­zetek fölmelegített változata. Genfben szerdán lezárult az egyiptomi—izraeli meg­beszélések első szakasza. Most már az egymással farkasszemet néző csapatok szétválasztásában kell meg­tenni az első lépéseket. En­nek egyik mozzanata Siilas- vuo tábornoknak, a rend* ár­tó ENSZ-erők parancsnoká­nak tegnap bejelentett új posztja. S az egyeztetéshez próbál hozzájárulni Kissin- mai megbeszélése­ger is ken. Kurticz Ferenc (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom