Somogyi Néplap, 1974. január (30. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-09 / 6. szám

Az apa nyomdokán Andocsiak — Andocsról A Stiakespeare-tenmtatá elölt Állampolgári ismeretek az iskolában A z MSZMP KB 1972. jú­niusi határozata az ál­lami oktatás helyzeté­ről és fejlesztésének feladatai­ról átfogó képet ad közokta­tásunk állapotáról és legfonto­sabb teendőiről. Többek közt megállapítja: »Az állampolgá­ri, gazdasági, politikai művelt­ség alapjainak oktatása hiá­nyos«. Másrészt előírja, hogy: “A tartalmi korszerűsítés so­rán az egyes iskolafokozatok­ban — a tanulók életkori sa­játosságainak megfelelően — nagyobb figyelmet kell fordí­tani az állampolgári nevelés­re.« A határozatnak ez a része valójában szerves folytatása a magyar közoktatásügy olyan jellegű, haladó törekvéseinek, amelyek a tanulók állampol­gárrá nevelését, a társadalom­ba való minél jobb beilleszke­dését, korábban is szolgálták. Az 1868. évi népoktatási tör­vény, Eötvös József alkotása például a népiskola hatodik osztályában bevezette az ál­lampolgári ismeretek tanítását, s 1919-ben a Tanácsköztársa­ság iskolareformja is gondos­kodott arról, hogy a társada­lom és a természet kapcsolata címén alapvető állampolgári és jogi ismereteket kapjon a tanuló. Kétségtelen, hogy je­lenleg iskoláinkban a társadal­mi, állampolgári, jogi és szo­cialista erkölcsi ismeretek ta­nítása, az öntudatos és jelle- mes magatartás készségeinek kialakítása hiányos. Ennek egyik oka, hogy nincs olyan tantárgy az iskolában, ame­lyik az alapvető ismereteket hordozná. T ermészetesen mind az ál­talános, mind a közép­iskolában tanítunk ilyen ismereteket (például a középiskolában »Világnézetünk alapjai« cí'.imel), de az okta­tási anyag szétfolyik, eloszlik a különféle tantárgyak között. Jelenleg az a helyzet, hogy az alsó tagozattól kezdve a közép­iskola negyedik osztályáig a környezetismerettől a »Világ­nézetünk alapjaidig, de főleg az osztályfőnöki órákon kerül sor arra, hogy társadalmi-jogi berendezkedésünket, a szocia­lista társadalom alapvető er­kölcsi normáit megismertessük tanulóinkkal. Így azonban sem tantárgyi, sem nevelői szem­pontból nincs igazán gazdája ezeknek a nélkülözhetetlen is­mereteknek, s természetes kö­vetkezmény, amit az állampol­gári ismeretek oktatásának hiányosságairól a KB idézett határozata megállapít. Mi a teendő? A társadalmi-állampolgári ismeretek oktatásának korsze­rű módja mindenekelőtt az, hogy tantárggyá kell alakítani ezt a fontos nevelési célt hor­dozó tananyagot. Ez a tantárgy lehet a szocialista nevelés egyik »energiahordozója«. Az új tantárgy elsősorban nevelés- központú lesz, mert az ismere­tek mellett az erkölcsi maga­tartás, a közéleti aktivitás, a társadalmi kérdések iránti ér­deklődés, a politizálási hajlam és készség normáit igyekszik kialakítani a tanulókban. Minderre közismerten nagy szükség van, mert életszínvo­nalunk fokozatos javulása, az éhség fegyelmező hatásának, a munkanélküliség máshol olyan fenyegető rémének eltűnése életünkből, könnyen a magá­rak élés, a társadalmi közöm­bösség, a kispolgáriság felé fordíthatja ifjúságunkat. S az sem utolsó szempont, hogy az oktatási reformok szerte a vi­lágon tantárgyként veszik szá­mításba az ilyen jellegű isme­retek oktatását. Jelenleg az a helyzet, hogy a szocialista or­szágok közül egyedül hazánk­ban hiányzik a tantárgyak rendszeréből ez a tárgy. A tervek szerint az új tan­tárgyat az 1974/75. tanévben vezetik be először az általános iskola 8. osztályában, heti egy vagy kei órában. Arról még nincs döntés, hogy a -középij- kola melyik osztályában cél­szerű elhelyezni, de ott is tan­tárgyi rangra emelkedik. Hol járt Anna öt és hét kö­zött? És tegnap tizenkettőtől ket­tőig? Mikor csengetnek, s jönnek az idei év elsősei, a copfosok és a masnisok ket­tes sorban lefelé, kifelé és a kapuban hangos, cérnaszál- kórusban mondják a köszön­tést: »Jó napot kívánok!« — merre indult el, merre jár ez­után Anna? Ma már tudjuk: a hinta! Ez a mákony, ez a szenvedély, ami e próbálatlan elsőst még mindig rabságban tartja. »Ha még egyszer nem jössz haza iskola után egyenesen, nincs többé csoki!« És elmúlik öt, el hat, és gyújtják kint a lámpákat. — Hol jártál? Csend. Áll, lóg a kezében a táska, és szeme éj, oly bár­sony, és hallgat. Mi várható az új tantárgyak­tól’ Mindenekelőtt az, hogy ösz- szegyűjti és rendszerezi azokat az ismereteket, tudnivalókat és jogszabályokat, melyek jelen­legi és jövendő társadalmunk állampolgárainak jogi, morális és együttélési ismeretrendsze­réhez tartoznak. Bizonyára he­lyet kap benne — a tanulók életkori sajátosságaihoz iga­zodva — a szocialista maga­tartás, az esztétikus és a közös­ségnek megfelelő emberi visel­kedés témaköre, a jelenleginél udvadasabb, felelősebb ifjú kialakításának programja, a korszerű szexuális felvilágosí­tás, a családi élet megbecsülé­se, a nemzeti lét, és tudat, a nemzeikózi együttélés számos vonatkoi ása. A zt várjuk tőle, hogy le­endő, ifjú állampolgá­raink, a harmadik év­ezred felnőtt korú fiai és lá­nyai tudatosabban és áldozat­készebben politizáljanak köz­ségük, városuk, társadalmuk, országuk érdekeinek, és a nemzetközi együttműködés magasrendű elveinek megfele­lően, hogy jogilag tájékozot­tabbak legyenek, mint jelen­leg, s öntudatosabb magatar­tást, felelősebb munkaerköl­csöt alakítsanak ki az iskolai nevelés hatására. Reméljük, hogy a kommunisták, a közös­ségi ember modern típusát ez a tantárgy is segíti kiformálni. Tari János —. Nem beszélsz!? Hol vol­tál? Halkan mondja: — A hinta... Évekkel ezelőtt kezdte. Ló­gott az óvodából, mert hintá­zott. Ment, reggel az Engels téren át, és úgy csábult el az üres, elhagyott hintáknál, mint az italos ember, aki munkába menet betér az első kocsmába. Ha megverte a bátyja, nem sírt, de eltűnt. Hintázott. Örömét, bánatát a hintába öli. ' Egyszer azt mondtam ma­gamban: »Na, ezt a lányt jól­lakatom hintával, hogy soha többé ne kelljen néki«. Ki­mentünk a ligetbe. Egész kö­zel a Vidám Parkhoz. Behal­latszott a fák közé az a nagy, bohócmókás lárma. »Na, most hintázz!« Leültem egy padra, és ő fel a hintára. Na, majd A HINTA kiépítik a helyét, jóllehet még nincs is folyóvíz. Ez kellene minél előbb, a községi vízmű! Főleg ott okoz gondot hiánya, ahol többen vannak együtt, és ráadásul gyerekek — például az iskolában. Már a harma­dik hepatitiszes (májgyulladá- sos) gyereket kellett beutalni. A zárdaépület régi osztályai­nak állapotán kell változtatni mielőbb. — A körorvosi rendelő néha a közvetlen életmentés szín­helye. — Hát igen, nekem is van egy emlékezetes esetem. Egy kis cigánygyereket hozott egy­szer az anyja, a klinikai ha­lál álla-ntában. A szívműkö­dést cs'üs. mesterséges lélegez­tetéssel az utolsó ni'lanatban tudtam megindítani. Amikor működött a szíve, rohantam a tele "önhöz. Megint megállt, ismét lélegeztetés, ismét a te­lefon. Azután megérkezett Kaposvárról a rohamkocsi. A gyerek ma is él, egészséges. Dr. Hanti Tamásnak megle­hetősen gyakran kell hívnia a mentőket. Az útkanyarban — a község belterületén — sok a baleset. — A legtöbbnél nekem kel) elsősegélyt nyújtanom. Körül­belül száz ilyen esetem volt. Igen gyakran a figyelmetlen vezetés szedte áldozatát... A »kötetlen« munkaidejű körorvosi tevékenység készen­létet, folytonos önképzést igé­nyel. Sokat írtak már arról, hogy jut-e elég ideje a kör­orvosnak a pihenésre, kikap­csolódásra. — Különösen fontos a hét­végi regenerálódás. Ezért a víkendek idejére két másik környékbeli kollégával úgy­nevezett ügyeletet szervez­tünk. Persze, ez akkor igazi, ha az ember nincs itthon, hi­szen hol van olyan orvos, akihez ha beteg kopogtat, azt mondja: menjen két faluval odább. mert én ma pihenőna­pos vagyok. — Falun korlátozottak a szórakozási lehetőségek. Mivel tölti a szabad idejét? — Olvasás és tv. Persze, vigyázni kell, hogy az utóbbi­nak ne váljon rabjává az em­ber. Igyekszem nagyon meg­válogatni a műsort. Változa­tosságot jelent a második műsor vétele is. És sokat uta­zom. A szabadságomat külföl­dön töltöm. — Akkor alkalom nyílik az összehasonlításra is. — Általában pihenésre for­dítom az időt, persze, az em­ber nem megy el csukott szemmel sem Nyugat-Német- országban, sem Ausztriában az egészségügyi létesítmények mellett. A falusi betegellátás hasonló a miénkhez. Kétség­telen: láttam kitűnően fölsze­relt. nagyszerű intézeteket, de sokkal drágább a gyógykeze­lés és drágábbak a gyógysze­rek is. Vendég is érkezik néha Hanti doktor rendelőjébe. Egy nyugdíjas orvos, aki ilyenkor fehér köpenyt ölt, és nézi, ho­gyan dolgozik a fiatalabb. Az édesapja keresi föl. Azt hi­szem, nagyszerű pillanatok ezek, hiszen az apa és fia összetalálkozása az egykori mester és tanítvány együttlé- te is ... Tröszt Tibor (Folytatjuk.) A Csiky Gergely Színházban, lendületesen folynak Shakespeare Ahogy tetszik című művének próbái. Kép­riportunk a hét elején készült, a bemutató pénteken lesz. Shakespeare művét Zsámbéki Gábor állítja szín­padira. A szereplők — Koltai Róbert, Andai Kati, Tóth Béla és Pogány Judit — civilben. Andai Kati és Pogány Judit jelenete. Márton András és Garay József. Fotó: Gyertyás László A körorvos, dr. Hanti Tamás csendes beszédű em­ber, de korántsem zárkózott. Nemcsak a kérdésekre, hanem a látogató véleményére is kí­váncsi volt. A rendelőbe ünnepélyesen lépnek az emberek, s nem­csak a betegség miatt fogják vissza a hangot, hanem mert az orvosi rendelő az a hely, ahol az ember legszemélye­sebb dolgairól, fájdalmairól beszél, és a felső ruhával együtt le kell vetni a bizal­matlanságot is. Mondták a tanácson, Hanti doktorhoz bi­zalommal fordulnak az ando­csiak. — Én az édes­apám hivatá­sát választot­tam, ha úgy tetszik, itt igaz az öröklődő ci- pészmesterség analógiája... Ö is a környéken volt orvos, és föl sem merült bennem az, hogy más is le­hetnék. Nem sokkal az egye­tem után pá­lyáztam meg ezt az állást, s az­óta itt vagyok. Egy évtize­de ... — Hogyan fogadták itt az új orvost? — Bizalommal. Eleinte al­bérletben laktam, s a régi rendelőben kellett dolgozni, azután elkészült ez az új, a lakással együtt. Azt hiszem, látható, hogy a bizalomhoz a megbecsülés is társult. — A körorvos természete­sen nemcsak a beteg ando- csiakat ismeri. — A körorvosnak az egész falut ismernie kell, még pon­tosabban az egész körzetet. Mert jókora terület ez. Az egészségügyi felvilágosítás épp úgy hozzátartozik a hi­vatáshoz, mint a közvetlen gyógyítás. Ha egészségügyi jellemzést kellene adnom, azt mondhatnám, hogy a »szezo­nális« megbetegedésen túl — influenza és a többi — leg­följebb a magas vérnyomás okoz gondot. A helyes táp­lálkozás rendkívül fontos. — Nos és az alkoholfo­gyasztás? — Nézze, a direkttermő szőlő itt is megteszi romboló hatását, de Andocson ez nem okoz különösebb gondot. In­kább a környékbeli pusztákon akad néhány alkoholista. De nem több, mint másutt. Az egészségügyi felvilágosítás­nak alkoholizmus elleni küz­delem az egyik legfőbb terü­lete. A másik a szexuális fel­világosítás, tanácsadás. — Nem bizalmatlanok e té­ren az emberek? — Nem. Tévedés azt gon­dolni, hogy legfontosabb a fogamzásgátló szerek ismerte­tése. Ez is. De az abortusz ve­szélyeire kell felhívni a fi­gyelmet! A demográfiai ' hul­lámvölgy most érezteti hatá­sát igazán. Az iskola alsó ta­gozatában vannak egészen kis létszámú osztályok. Kimaradó évek, meg nem született em­berek! Ne higgye, hogy az új abortusztörvény csak a nagy­városokban érezteti majd kedvezően a hatását. Itt is épp oly hasznos. Az emberek egyébként sze­retnek kényelmesen, tisztán élni. Járom a házakat, s né­hol már a fürdőszobának is —i------------------------------------------------------­nemsokára mondja: — Men­jünk csak a mókákhoz! De nem mondja, csak fel-le, ég-föld, behunyja a szemét, és repül. Sakkozom. Egy partit, ket­tőt. De nem szól, csak hintát cserél: azon a másikon mi­lyen? Komorodik az idő, ki­ürül a kis park. Fúj a szél. cseperész, én összegombolom a kabátot — ő szóljon elébb —,de a hinta csak repül. Sö­tét lesz, kihalt a liget, az ágak hajladoznak, a levelek hull­nak, az elalvó őszi parkban csak egy hinta csikordul, egy kislány hajtja mind följebb és följebb. Merre jár Anna? Ha maj­dan egyszer, tizenöt-húsz év múlva egy fiatalember ezt kérdi tőlem, s tanácsot és vi­gasztalást vár, csak így vála­szolok majd néki: »Megbán­tottad? Ha hazajön, vedd ka­rodba, és ringasd, hintáztasd. a bánat tőle így száll el«. Kőbányai György

Next

/
Oldalképek
Tartalom