Somogyi Néplap, 1974. január (30. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-08 / 5. szám

Változások a falusi kereskedelemben Nö a tej, a műanyag forgalma, csökken a ruházati cikkeké Hamisítatlan év végi hangulat uralkodott a nagy­berki áfész központban, ami­kor bekopogtattunk az elnök irodájának ajtaján. Sűrűn kat­togtak az írógépek, számoszlo­pokkal birkóztak: készült az éves mérleg, az :1973-as év ke­reskedelmi munkájának tükre Milyen ez a tükör? Milyen­nek látszik benne az áíész szakmai munkája, kereskede­lempolitikája, és hogyan tük­röződik a környék — tíz köz­ség — jövedelmének, vásárló­erejének növekedése, ízlésé­nek, komfortigányeinek fejlő­dése? Ezt akartuk megtudni azon a beszélgetésen, amelyet Bánáti István elnökkel folytat­tunk. A szövetkezet négy éve di­namikusan fejlődik, forgalma csaknem az országos és a me­gyei adatokkal egyező, de mégis, mindig valamelyest ke­vesebb. 1969 -ben 7, 1970-ben 6, 1971-ben 10 és 1972-ben 7 szá­zalékos forgalomnövekedést si­került elérniök. A tavalyi nö­vekedés lényegesen kevesebb: az előzetes számítások szerint 3—3,5 százalékos. A számokat elemezve azon­nal kitűnik egy-két lényeges dolog. A szövetkezet körzeté­hez tartozó községekből na­ponta 650—700 ember — egy közepes falura való népesség — ül vonatra, autóbuszra, s utazik Kaposvárra, Dombóvár­ra, a legközelebbi városokba dolgozni. így pénzüknek egy részét ott költik el. Különösen a műszaki és ruházati cikkek esetében van így, hiszen a Nagyberkiben, Batéban, Atta- lában lévő üzletek főleg vegyes profilúak, s ezek áruválasztéka nem tud versenyezni a városi áruházakéval, szaküzleteké­vel. Különösen érezteti hatá­sát — a tavalyi alacsonyabb forgalomban feltétlenül — a dombóvári áruház megnyitása. A. műszaki cikkeknek talán még — a szállítási költségek megtakarítása miatt — van jövőjük az áfész üzleteinek profiljában, de a ruházati ter­mékek forgalma a jövőben alighanem elsorvad. Erre mu­latnak a számok is: a szövet­kezetben átlagosan 40—50 nap alatt »-forog«, fogy el az áru. Gz az idő a ruházati termékek­nél azonban lényegesen na gyobb. így a távlati fejlesztési, készletbővítési tervekben mind kisebb, jelentéktelenebb he­lyet kapnak ezek az áruk, egy­szersmind a vidéki kereskede­lem egyfajta tendenciáját is érzékeltetve. — Mi jellemzi a fejlődést az áíesz-nél? — kérdeztük az el­nököt. — Elsősorban az élelmiszer­es a háztartási cikkek korsze­rűsödése szélesebb körben való elterjedése. A régi, hagyomá­nyos falusi igények szinte rob­banásszerűen alakulnak át községeinkben. Növekszik a műanyagforgalom, s november 15-től a legtöbb üzletben be­vezettük a műanyag zacskós lej árusítását is. A nagyberki boltban darabolt csirkét és ap­rólékot is 'árusítanak, s ott, ahol korábban szinte csak a gazdasági udvar állatai kerül­tek az asztalra, most heten­ként 40—50 kilogrammnyi is elfogy a hűtött, csomagolt, gyári áruból. Mirelit áru beve­zetései is tervezzük, de elkép­zeléseinknek egyenlőre határt szab a hűtőkapacitásunk. Saj­nos az nem valami nagy. — Ezzel, gondolom, máris a következő évek fejlesztési fel­adataihoz érkeztünk. — Fejlesztési alapunk évi 500 ezer forint körüli, arra ele­gendő, hogy — különösebben nagy beruházás nélkül — bolt­hálózatunkat fokozatosan kor­szerűsítsük: mind az épülete­ket, mind belső berendezése­ket értem ez alatt. A nagyber­ki 1. számú boltot önkiszolgá­lóvá szeretnénk átalakítani. Ezenkívül még nagyobb és kor­szerűbb készletekkel akarjuk várni a környék lakóit. A somogyi falvak fejlődésé­vel, a falusi háztartások kom­fortjának növekedésével együtt új és új szerepeket (szolgálta­tásokat) vesznek át a vidéki áfész-ek is. Ezzel tevékenysé­gük is átalakul: a korábbi szűk kis vegyesboltok most egyre jobban a falu érrendszerének fontos és eleven vérkeringését oiztosítják. Nem kivétel a nagyber­ki áíész sem. A 18 kiskereske­delmi és 13 vendéglátóüzlet között ma már zöldség- és gyü­mölcsbolt és melegkonyhás, be­fizetéses étkezést nyújtó egy­ség is van. De még ennél is fontosabb, hogy az áfész üze­melteti a gázcseretelepet, fű­tőolajat árusít, megkönnyítve ezzel a korszerűsödő háztartá­sok tulajdonosainak helyzetét. Ugyancsak a szövetkezet fog­lalkozik a tápforgalmazással is, amelynek jelentőségét mu­tatja, hogy több mint 3 millió forint értékben vásároltak tő­lük tápot a környékbeliek. Cs. T. Eredményes év utón Szakszerve éti tanácsülés a Kutasi Állami Gazdaságban A KUTASI Állami Gazda­ság a közelmúltban tartotta szakszervezeti tanácsülését. Recsek Dezső vszb-titkár be­számolójában elmondta, hogy az 534 állandó dolgozó közül 507 tagja a szákszervezetnek, ez 95 százalékos szervezettsé­get jelent. Ezen a téren tehát még van tennivaló. A gazda­ság eredményei biztatóak, a dolgozók szorgalmasan végez­ték munkájukat. A gazdaság stabilitását nem ingatták meg az évekkel ezelőtti természet: csapások és bizonyos terme­lési ágak változásai. Mindig kerestek lehetőséget arra, hogy az állami feladatok el­végzése mellett a dolgozók jö­vedelme gyarapodjon, a gaz­daság vagyona nőjön. A gaz­daság termelési értéke 1970- ben 89 358 000 forint, 1973-ban több mint 93 és fél millió fo­rint volt. Ugyanakkor a nye­reség 4 187 000 forintról hét­millió forint fölé emelkedett. A nyereségrészesedés évek óta 1 átlagosan félhavi fizetés. A becsületes munkát bizonyít­ják az évek folyamán kiadott jutalmak és kitüntetések. Az üdülés terén problémák merültek fel, mert vagy a hely, vagy az időpont nem volt alkalmas a dolgozóknak. Tavaly 16 felnőtt és 16 gyer­mek üdült. Figyelemmel kí­sérték a felsőbogáti, a kutasi és a somogysárdi sportkörök tevékenységét. Ezek évi 50 ezer forint támogatásban ré­szesültek. Öröm volt arról szólni, hogy augusztus 20-án a gazda­ság sportolói részt vettek a hagyományos sportnapon, ahol a férfi és a női röplabdázók az első helyet szerezték meg. A Balatonfenyvesen megren­dezett honvédelmi spartakiá- don a versenyzők jó ered­ményt értek el. A kutasi üzemegység dol­gozói az óvoda korszerűsítésé­re önkéntes felajánlásként 14 300 forintot juttattak. Ál­landó feladat volt a politikai és tömegszervezetekkel való jó kapcsolat fenntartása. A szakszervezeti bizottság együttműködése a KlSZ-veze- tőséggel csak Kutasra korlá­tozódott. mivei a gazdaságban nincs KISZ-csúcsvezetőség. A részükre nyújtott anyagi és erkölcsi támogatást még fo­kozni kell. Sok lehetőség rej­lik a közös megmozdulások­ban és közös kirándulásokban. Hasonló módon több figyel­met kell fordítani a .nőpoliti­kái határozatok következete­sebb végrehajtására. A szociális helyzetet vizs­gálva — a kutasi üzemegy­ség kivételével — van még tennivaló a gazdaságban. Kulturális téren az alapvető ás korszerű tárgyi feltételek biztosítottak mindegyik üzem­egységében. A gazdaság segítséget nyúj­tott a nagycsaládos dolgozók iskolaköteles gyermekeinek tanszerellátásához 7200 forint értékben. Munkavédelemből 250 dolgozó tett vizsgát. En­nek és a rendszeres ellenőr­zésnek köszönhető, hogy az előző évi 22 balesetből folyó 841 munkanap kiesésével Professzor a szemébe húzta keménykalapját. Fegyverének csöve időnként villámot oká­I dott. Egy-egy náci melléhez kapása jelezte, hogy Bácski Stevan nem vaktában lövöl­döz. A géppuskák szólamában most elhallgatott egy hang. Német robbanóbomba szakí­totta le a fegyver kezelőjének karját. Mayer Annuska hasalt a géppuska mögé. Egy másik partizánka. Jurinics Ibolya a sebesültet kötözte. A németek már elérték az I ellenállók állásait. Öldöklő közelharc fejlődött ki. Csík csak a felbukkanó náci páncélsisakját látta meg, a katona arca rejtve maradt. szemben 1973-ban 7 baleset következtében 374 kiesett munkanap volt. A hozzászólók foglalkoztak a dolgozók gyermekeinek já­ró gyermektej kiadásának módjával, a szociális segély­keret felhasználásával, majd az 1974-ben megvalósuló szo­ciális létesítményekkel, az ét­kezési hozzájárulás fizetésé­nek módozataival. Kopecsni Vince igazgató javasolta, hogy a gazdaság által nyújtott 51 ezer forint segélyösszeget bo­csássák a szakszervezet ren­delkezésére. hogy a kifizetésre kerülő segélyeket a szakszer­vezet segélyével egyidejűleg használhassák fel, illetve fi­zethessék ki a dolgozók ré­szére. A TANÁCSÜLÉSEN el­hangzottakat az szb-titkárok, bizalmiak a közeljövőben is­mertetik a tagsággal. A Frommer pisztoly most elő­ször tett neki jó szolgálatot, ösztönösen húzta meg a ra­vaszt. A fegyver rándult egyet, s a fiú karjában mint­ha áram szaladt volna végig. A, páncélsapkás lassan az ol­dalára fordult. Csík akkor lát­ta meg az arcát. Gyerek képű közkatona volt. Csak egy pillanatra nézett a halottra, de ez a pillanat elég volt a lövészárokba ugró újabb németnek arra, hogy súlyával: földre terítse a fiút, akinek pisztolya is messze rö­pült a kezéből. Látta maga fölött a német kezében ma­gasra lendülő bajonettet. Félre kapta a fejét. Ellenfele a gyomrába tér­delt, igyekezett a földhöz szö­gezni a fiatal partizánt. Csík kiszabaduló kezével csuklón ragadta a németet, és Kiss József üli Leskó László ■ Parti izéi iballada ü (Resztetek) §---------------------------—= 13. Levegő kell a halaknak »Az idén, július 13-án vál­totta ki állami horgászjegyét Bognár Sándor szombathelyi nyugdíjas munkásember... A számítások szerint ő volt a százezredik magyar horgász.« A Magyar Horgászban, a »pecások« lapjában megjelent hír is azt bizonyítja, hogy egy­re többen hódolnak e szenve­délynek. Emelkedett a Kaposvári Sporthorgász Egyesület létszá­ma is. 1971-ben a felnőttek és ifjúságiak összesen 640-en voltak, a múlt évben létszá­muk megközleítette a 800-at. A szakemberak azzal számol­tak, hogy a horgászj egyek árának emelése majd csök­kenti a jelentkezők számát, ennek azonban az ellenkezője következett be. 1972-ben az egyesület bevé­tele a tagdíjakból mintegy 66 ezer forint volt — Mire fordították ezt a pénzt? — kérdeztük Szálé r Endrétől, az egyesület titkárá­tól. — Ebből fedeztük többek között az ügyviteli költségeket, a helyiségbéreket, a fonyódi horgásztanya gondnokának és a töröcskei víztározó halőrá- nek fizetését , és a halasítái költségeit is. Az egyesület kezeléséber három terület van: a mintegy kétholdas somogysárdi tó, a Kapos folyó és a töröcskei víztározó. A somogysárdi saj­nos nincsen jó állapotban: a vízinövények elszaporodtak, és ez akadályozza a horgászatot. Külön szabály van a Kapósra: ennek partján mindenki hor­gászhat, akinek érvényes en­gedélye van, területi jegy nem kell. A kaposvári egyesület leg­utóbb a töröcskei tavat vette kezelésben. A majdnem hu­szonöt holdas terület közel van a városhoz, jó horgászat: lehetőségeket biztosít. Össze­sen 70 ezer forint értékű ha­lat telepítettek a tóba, elő­ször 1972 májusában tenyész- pontyokat, novemberben pe­dig 21 mázsa, a méretet meg­közelítő nagyságú pontyot. Hoztak a víztározóiba compót és busát is, majd a következő év tavaszán három süllőfész­ket. Ezek mindegyikébe 20—20 ezer ikra volt, de harmadik nyaras korukra, mire hor- gászhatókká válnak, mintegy 90 százalékos veszteséggel kell számolni. A horgászoknak 1973 áprili­sában adták át a tavat, és ha­marosan szép halakról tanús­kodtak a fogási naplók. A re­kord egy csaknem 10 kilo­grammos tükörponty. szeptem­ber 23-án fogta Törekes Ist­ván. Előtte néhány nappal Gelencsér László emelt ki egy kilenc és fél kilogrammos pon­tyot A töröcskei tó állandó keze­lést kivan. Minden évben pó­tolni kí>ll a kifogott va=y el­pusztult halakat ezért a me­gyei halászati felügyelő ren­delkezése értelmében évente 700 kilogramm pontyot telepí­tenék a tótoa. Az eddig behe­lyezett halállomány értéke mintegy 70 ezer forint a ter­mészetes szaporulatot fiigyei­men kívül hagyva. A halaik védelmét szolgálja, hogy té­len, amikor befagy a víztáro­zó felszíne, lékek vágásával biztosítják a levegőt a víz oxigéncseréjét. A Kaposvári Sporthorgász Egyesület 1972-ig az úgyneve­zett víz nélküli egyesületek közé tartozott. Ezt elsősorban a töröcskei víztározó szüntette meg. A kellemes kiránduláson túl megfelelő gondozás mel­lett a pecások -mini-paradi­csomává« válhat. M. A. Egy nap a KERMI-ben A Kereskedelmi és Minőségellenőrző Intézetben a kereske­delembe kerülő és a forgalomban lévő árukat vizsgálják. Az intézetnek 250 dolgozója 13 osztályon rendszeres vizsgá­latokkal képviseli a vásárlók érdekeit. Képünkön: Mintada­rabokon ellenőrzik a szövetek kopásállóságát. Olcsóbb, mint az olajfűtés Csaknem 500 iíj hévízkút létesíthető még az országban A szénhidrogénekből és az atomerőművekből nyerhető energián túl az utóbbi időben mind nagyobb az érdeklődés az eddig még gyakorlatilag alig kihasznált energiakészlet, a föld hőtartalma — a geo­termikus energia — iránt. Egyes feltételezések szerint a föld mélyéről nyerhető hő­energia jóval meghaladja az összes szénhidrogénkészlet értékét, s távlatban jelentős energiabázisként lehet figye­lembe venni. Ezért végzett fontos vizsgálatokat a Mély- épterv a hazai hévíz- és geo­termikus energia hasznosítá­sáról és gazdaságosságáról. A fölmérés szerint Magyarország 385 olyan hévízkúttal rendel­kezik, melyben a víz hőmér­séklete meghaladja a 35 fokot. Az elméleti számítások alap­ján pedig még csaknem 500 további hévízkút telepíthető anélkül, hogy 50 éven belül a vízkészlet kimerülésétől kelle­ne tartani. Az eddig feltárt kutakból hasznosítható vízmennyiség évente csaknem 170 millió köbméter, s a fűtési idényben 1540 milliárd kilókalória hő­mennyiséget lehet felhasznál­ni. A Mélyépterv szakemberei megoldották a hévízzel együtt feltörő metángáz eltávolítását, kidolgozták a hévízfűtés leg­célszerűbb módszerét, s a görcsös erőfeszítéssel nyomta magától mind távolabbra an­nak kétélű fegyverét. Látta el­lenfelének verejtékes arcát, de a füléig már nem jutottak el a nyögések. A fasiszta be­harapta vékony bajuszát és megpróbálta bebiztosítani helyzetét a fiú felett, földhöz feszített lábával. Csík most két kézzel mar­kolta meg a német karját. Hirtelen fordult oldalra, ma­ga alá gyűrve az egyenruhás férfi kezét. Ugyanakkor a tér­dét magasra húzva gördítette le magáról a verejtékező ar­cút. Szabaddá vált öklével bele­vágott ebbe az arcba. Az ütés helye megíehéredett. A német bambán bámult a fiúra. Orrából keskeny csík­ban szivárgott a vér. Profesz- szor lövése közvetlen közelből érte. Ujjával kaparászta a földet, aztán nem mozdult többé. — Ne kisasszonyosan. édes gyerekem! — leckéztette a fiút, fittyet hányva a lövész- árokba ugró újabb nácikra. Tompa zajt okoztak a köze­li célpontba csapódó golyók. A gyors halál az elhanyatlók- ba fojtotta a hörgést. Ember ember ellen küzdött. Rosszul táplált partizánok védték a túlerővel szemben állásaikat. Nem hátráltak. Pedig tudták: az ellenség patkó alakban vet­te körül egységeiket. Amikor a trombita diadal­mas zenéje a fasiszták erdőbe húzódását adta hírül, sokan voltak azok, akik már nem hallották ezt a győzelmi hír­adást. Meredt testtel feküdtek, arcuk szinte összeégett a földdel. Csík és a Professzor Ivan Golubicsot támogatta hátra, a tanyára. A partizán, akivel Medincin kötöttek barátságot, a bal lábán sérült meg. — Zdrávo! — fogadta őket a szanitée. — Tegyétek csak le a sebesültet! A többi a mi gondunk. Professzor letelepedett az előszobában. Kifújta magát. Valahonnan zene szűrődött át a csukott ajtó résein. Külföl­di rádióadói, hallgathatott va­laki. Bácski Stevan fülelt. A tá­voli ágyúdörgést legyőzve, mégis halkan, melegen lükte­tett a zene. — Vivaldi: A négy évszak — mondta Professzor. — Vivaldi — próbálta a ze­neszerző nevét kimondandi a fiú. (Folytatjuk) készletgazdálkodás fontos fel­tételeként automatikus szabá­lyozó és mérőberendezéseket, műszereket készítettek. A sok részletkérdés megol­dása tette lehetővé, hogy a rendelkezésre álló hévízből évi 33 millió köbmétert, s en­nek révén 354 milliárd kilo­kalória hőmennyiséget hasz­nálunk fel. így a mezőgazda­ságban geotermikus energiá­val fűtenek összesen 654 ezer négyzetméternyi növényházat, 849 ezer négyzetméternyi fó­liaházat, 51 állattenyésztési létesítményt és különféle be­rendezést. Az iparban 21 üzem használ hévizet, a települése­ken lakóházakat, kórházakat, iskolákat, s több mint 130 strandot, tisztasági fürdőt lát­nak el hévízzel. A gazdasá­gossági vizsgálatok szerint azonos mennyiségű hőenergia előállítása jóval kifizetődőbb — feleannyiba se kerül — a geotermikus energiával, mint olajtüzelés útján. A hévíz je­lenlegi hasznosítása tehát az olajtüzeléshez viszonyítva évente 100 millió forint meg­takarítást jelent. Legfontosabb vonatkozásai­ban már kialakultak a követ­kező ötéves tervidőszakra ja­vasolt hévízhasznosítási elkép­zelések. Ezek alapján a me­zőgazdaságban az eddig tele­pített kutaknál még rendelke­zésre álló geotermikus hő­energia felhasználásával meg lehetne kétszerezni a fűtött kertészeti létesítményeket, nyáron pedig a nagyüzem] Jellegű szárító és tartósító be­rendezések hőenergiáját fe­dezhetik hévízzel. A számítá­sok szerint mintegy 50 ezer új lakás épül olyan területen, ahol hévízből lehetne megol­dani az otthonok melegvízel­látását, s mind nagyobb szám­ban lehet telepíteni strand- és tisztasági fürdőket, amelyek­nek még mindig kitűnően megfelel a hőhasznosítás után csökkent hőfokú, de kelleme­sen meleg víz.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom