Somogyi Néplap, 1974. január (30. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-06 / 4. szám

• 'Jj K Ö/v u Sv ’ / Up-q^r VILÁG PROLETÁRJAI,.EGYESÜLJETEK Ára ! forirrt ! -8uY0n ^hi 0 kereti körutazásról 1973 a vietnami nép győzelmének éve AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXX. évfolyam 4. szám 1974. január 6., vasárnap Huszonötéves a KGST Negyedszázaddal ezelőtt, 1919 január 5-én ült össze Moszkvában Bulgária, Cseh­szlovákia, Lengyelország, Ma­gyarország, Románia és a Szovjetunió képviselőinek ér­tekezlete, amely kimondta, hogy a testvérországok széle­sebb körű gazdasági együtt­működésének megvalósítása érdekében létre kell hozni a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsát, azzal a feladattal, hogy a tagországok gazdasági, műszaki segítséget nyújtsanak egymásnak, kölcsönösein se­gítsék egymást nyersanyaggal, élelmiszerekkel, gépekkel, be­rendezésekkel és rendszere­sen kicseréljék tapasztalatai­kat. Az értekezleten kimond­ták, hogy a tanács nem zárt­körű csoportosulás, hanem nyitott szervezet, amelybe be­léphetnek a KGST elveivel egyetértő más országok is. A Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsának célja: tag­jai erőfeszítéseinek egyesíté­sével és koordinálásával elő­segíteni népgazdaságunk terv­szerű fejlődését, a gazdasági és technikai haladás meg­gyorsítását, az iparilag ke­vésbé fejlett országok iparo­sítását, a tagországok népjó­létének állandó emelkedését és a munkatermelékenység szakadatlan növekedését. Az alapszabály hangsú­lyozza, hogy a KGST vala­mennyi tagország szuverén egyenlőségén alapszik. Az azóta bekövetkezett nagyarányú fejlődést bizo­nyítja, hogy míg 1959-ben. te­hát a KGST gyakorlati tevé­kenységének első esztendejé­ben, valamennyi tagország együttes külkereskedelmi for­galma 7466 millió rubelt tett ki, 1971-ben elérte a 60 ezer milliárd rubelt, és 1972-ben további 9 százalékkal növe­kedett. A KGST-országok kül­kereskedelmi forgalmának több mbit 60 százalékát a tag­országok kölcsönös áruforgal­ma képezi. A számok nem­csak a KGST-országok keres­kedelmi kapcsolatainak roha­mos fejlődését tükrözik, ha­nem ott találjuk mögöttük a termelési pgyiilfműködés gyü­mölcsöző fejlődését, a terme­lés nemzetközi szakosításá­nak és kooperálásának elmé­lyítését, a tudományos- és műszaki együttműködést, a pénzügyi kapcsolatok töké­letesítését. Az ötvenes évek közepétől kezdve a KGST-országok hozzáfogtak ötéves népgazda­sági terveik koordinálásához. A tagok kölcsönös együttmű­ködésének fejlődése lehetővé teszi, hogy megoldják belső gazdasági fejlődésük problé­máit, mint például az ener­gia- és nyersanyag-ellátás kérdését. A »Barátság« olaj­vezetékek lefektetése, üzembe­állítása lehetővé tette, hogy a szovjet kőolaj hatalmas ára­data eljusson a KGST orszá­gaiba, köztük hazánkba is, hog-y segítse energia-szükség­letük kielégítését és azt. hogy vegyiparuk átálljon a leghaté­konyabb — petrokémiai — nyersanyagbázisra. A testvéri együttműködés lehetővé tette a KGST-orszá- goknak, hogy hazai viszonyai között rövid idő alatt korsze­rű gépipart hozzanak létre. Az 1971 és 1972-es években a KGST-tagországok a szoci­alista gazdasági integráció komplex programjának kere­tében nagy számban kötöttek kétoldalú és többoldalú egyez­ményeket, kulcsfontosságú tudományos—műszaki prob­lémák közös megoldására, a termelés szakos rtasanak es kooperálásának elmélyítésé­re. Az elmúlt év decemberé­ben a végrehajtó bizottságban határozták el az Intcrtcxtil- mas. az Interalovencrgo és az Interelektro új gazdasági egyesülések, illetve nemzet­közi szervezetek létrehozását. A szocialista országok gaz­dasági tömörítését célzó irányvonal életképességének meggyőző bizonyítéka a KGST-országok körének ki­bővülése. 1950-ben az NDK lépett a tagjai sokába, né­hány év múlva a Mongol Népköztársaság. 1972-ben a Knbai Köztársaság'lett KGST- tag. A KGST több szervének munkájában az utóbbi évek­ben tevékenyen részt vesz a Vietnami Demokratikus Köz­társaság, a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság és Jugoszlávia, a legutóbbi idő­ben együttműködési szerző­dést írtak alá Finnországgal, és más országokkal is tárgya­lások vannak folyamatban. A KGST-országok jelentős mértékben megelőzik a fej­lett tőkés államokat az ipari termelés és nemzeti jövede­lem növekedési ütemének te­kintetében. 1950-től 1971-ig a KGST-tagországok ipari ter­melése mintegy hétszeresére növekedett, ugyanakkor a fej­lett tőkés államokban az ipa­ri termelés valamivel több mint 2,8-szeresére. A tagor­szágok a világ összes ipari termelésének ma már több mint egyharmadál adják. Hazánk a KGST alapítólag- ja. Az. elmúlt negyedszázad alatt népünk áldozatos mun­kája és a szocialista közösség országainak támogatásával Magyarország elmaradott ag­rárországból korszerű mező- gazdasággal rendelkező, fej­lett ipari állammá vált. Nem­zeti jövedelmünk az elmúlt 25 esztendő alatt 3.4-szeresé- re növekedett és 1972-ben mintegy 300 milliárd forint volt. A növekedés évente átla­gosan 5.5 százalék, ez pedig meghaladja a fejlett tőkés or­szágok többségének fejlődési ütemét. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy minden eredményünk, népünk szorgalmán túl. a leg­szorosabban összefügg a Szov­jetunióval és a többi KGST- tagországgal megvalósult test­véri együttműködéssel. Segít­ségükkel a Magyar Népköz- társaság dolgozói egész sor modern gyárat és üzemet épí­tettek, amelyek gyökeresen megváltoztatták a magyar ipar jellegét. Az ipar fejlődése, a tudo­mány sikerei, a gyors építke­zési ütem lehetővé tette, hogy a mezőgazdaságot új anya­gi—műszaki bázisra helyez­zük. növeljük a dolgozók jó­létét. a lakosság kommunális ellátottságát. Mindezek hozzájárulnak né­pünk ellátásának és életszín­vonalának szakadatlan emel­kedéséhez. Joggal állapíthat­juk meg tehát, hogy a nem­zetközi szocialista munka­megosztás. a szakosodás bővü­lése és a termelési kooperá­ció népünk jóléte emelésének biztos alapja. Az együttműködés első ne­gyedszázada a szocialista in­ternacionalizmus elvei alap­ján létrejött KGST magasfo- kű életképességét bizonyítja. A szocialista gazdasági integ­ráció keretében egyre széle­sebben tárulnak fel a szoci­alista országok, köztük ha­zánk, a Magyar Népköztársa­ság gazdasági fejlődésének nagyszerű lehetőségéi, foko­zódik a szocialista világrend­szernek, mint korunk fő for­radalmi erejének meghatáro­zó szerepe, Az angol parlament rendkívüli ülése Energiakatasztrófa helyett konzervatív manőver A téli szünetet tartó angol parlamentet Edward Heath mi­niszterelnök rendkívüli ülésre hívta össze. Az alsóház, amely­nek csak keddhez egy hétre kellett volna összeülnie, szer­dán és csütörtökön a munkás­párt kérésére megvitatja az ország egyre fenyegetőbb ener­gia- és gazdasági válságát. Az ellenzék bizalmi szavazást akar kikényszeríteni, arra hivatkoz­va, hogy a konzervatív vezetés katasztrófapolitikát követ a bányászokkal vívott harcában. William Whitelaw, a kor­mány nemrég nagy remények­kel kinevezett fog'lalkoztatás- ügyi minisztere, szerdán újabb megbeszélést folytat a 270 000 bányászt képviselő szakszerve­zeti végrehajtó bizottsággal. A megegyezés reménye azonban á legoptimistábbak szerint is elenyésző, mivel a kormány ár- és bértörvényeinek szer­vei a közelmúltban elvetették a zsákutcából kivezető komp­romisszumos formulákat. Anglia ipara hétfő óta felé­re csökkentett árammennyi- séggel termel. A termeléskiesés első jelei már érződnek, a helyzetet az ellenzék szerint csak úgy lehetne orvosolni, ha a kormány engedne abból az álláspontjából, hogy az úgyne­vezett inflációellenes harc bérkorlátozásai szentek és sérthetetlenek. A bányászok 14 százalékos jövedelemkiiga­zításhoz • ragaszkodnak, s ez | meghaladja a keresetkorláto- | Nguyen Thi Binh asszony, a Dél-Vietnami Köztársaság kül­ügyminisztere a Felszabadulás hírügynökségnek adott nyilat­kozatában ismertette annak a baráti körutazásnak az ered­ményeit, amelyet a Dél-Viet­nami Köztársaság delegációja Nguyen Huu T.ha-nr.'h. r. DlyT"T? KB elnöksége és a DIFK ta­nácsadó testületé elnökének vezetésével nemrégiben tett több szocialista országban, majd áttekintette az 1973-as esztendő eredményeit és is­mertette az 1974. évi célkitű­zéseket. Elmondotta, hogy 1973 no­vemberében és decemberében a Dél-Vietnami Köztársaság vissza a sztrájk előtti munka­rendhez, átmenetileg elbocsát­ja őket. A parlament összehívásával egyidejűleg újabb találgatások kaptak lábra az általános vá­lasztások idő előtti kiírásáról. Nagy-Britannia Kommunis- | konferencia ta Pártjának politikai bízott- | mát. sága szombaton nyilvánosságra hozott nyilatkozatában leszö­gezte, hogy a háromnapos munkahét bevezetése »átlátszó politikai csalás. Célja az — hangoztatta a KP —, hogy a bányászokra és a mozdonyve­zetőkre hárítsa a felelősséget a brit kapitalizmus idült gáért.« delegációja hivatalos baráti lá­togatást tett a Kínai Népköz- társaságban, Lengyel ország­ban, Magyarországon és a Szovjetunióban, abban a négy szocialista országban, amely szintén aláírta a Párizsban tartott nemzetközi Vietnam- záródokumentu­»E testvérországok vezetői és népei méltatták és nagyra- értékelték népünknek a pári­zsi megállapodásban megerő­sített nagy győzelmét — han­goztatta. — Helyeselték és tá­mogatták a Dél-Vietnami Köztársaság Ideiglenes Forra- válsá- I dalmi Kormányának követke- i zetes álláspontiát. amely kor­mány a VDK kormányával (Kommentárunk a 2. oldalon.) együtt lelkiismeretesen betart­Faulkner alatt megmozdult a föld Csapás a sunningdale-i m egál I a pod ásra zási program kereteit. Az energiaszektorba tartoz­nak a vasúti mozdonyvezetők és fűtők is. akik a bányászok­kal együtt több hete munkalas­sítást folytatnak bérkövetelé­seik kiharcolására Az állami vasútigazgatósag feje a hét vé­gén megfenyegette a masinisz­tákat, hogy ha nem térnek Súlyos csapás érte az úgy­nevezett sunningdale-i megál­lapodást, amelyben Anglia, Ír­ország és Észak-írország poli­tikusai kötelezettséget vállal­tak az össz-írországi tanács felállítására. Mint már jelen­tettük a protestáns unionista tanács, bizalmatlansági indít­ványt szavazott meg . Brian Faulkner ellen. i Faulkner volt az. aki a múlt év vegén az Ascot közelében lévő Sunningdale faluban az észak-ír protestánsok nevé­ben beleegyezett az Írország két része között ötven éve első közjogi kapcsolatok megterem­tésébe. Az unionista tanácsnak több : szavazatos, a helyi viszonyok között aránylag nagy különb­séggel tette magáévá John Taylor volt tartományi belügy­miniszternek azt az indítvá­nyát. hogy Faulkner vagy mondjon le. vagy hagyja abba a katolikus párttal és az össz- írorsxaki tanáccsal való együtt­működésen alapuló politikáját. Brian Faulkner a katasztro­fális szavazás után kijelentet­te, hogy nem hajlandó lemon­dani. Politikai jövője, s ezen keresztül az angol és az ír kormány tervei azonban bi­zonytalanná váltak. Miután reményeinek letéte­ményese alatt megindult a föld. az angol kormány fa­ja és becsületesen végrehajtja a párizsi megállapodást és el­szántan küzd azért.' hogy az Egyesült Államok és a saigo- ni kormányzat is ugyanezt te­gye. — Helyeselték és támogat­ták azokat a jogos intézkedése­amelyeket népünk és fegy­veres erői tettek a saigoni kor­mányzat háborús cselekmé­nyeinek. területrabló hadmű­veleteinek visszaverésére. — A meglátogatott szocialis­ta országok párt- és állami ve­zetői, valamint népei a DIFK- et ismerték el a dél-vietnami lakosság egyetlen autentikus képviselőjének és megerősítet­ték: a teljes győzelem kivívá­sáig az új szakaszban is hat­hatós támogatásban részesíte­nek bennünket. A négy or­szágban tett körutazás — hangsúlyozta Binh asszony — megszilárdította a népünk, va­lamint a szovjet, a kínai, * lengyel és a magyar nép kö­zötti barátságot és szolidaritási, a DIFK és a négy ország kor­mánya közötti együttműkö­dést.­A DIFK külügyminisztere az 1973-as esztendő eredmé­nyeiről szólva rámutatott: 1973 elején a legjelentősebb ese­mény népünk történelmi győ­zelme volt. Aláírták a párizsi mesállanodást és a nemzetkö­zi Vietnnm-koníerencia záró- I okmányát. E győzelemhez hoz­zájárult a diplomáciai fronton folytatott harc is. A győzelem úiabb kedvező feltételeket teremtett ahhoz, hogy a DIFK fokozza diplomá­ciai tevékenységét. A Dél-Vietnami Köztársa­ság Ideiglenes Forradalmi Kormánya 1974-ben rendület­lenül továbbhalad ezen az úton. Folytatja aktív diplomá­ciai tevékenységét és baráti kapcsolatokat tart fenn a né­pekkel. hogy elnyerje a szo­cialista országok, az el nem kötelezett országok és a világ haladó erőinek még átfogóbb, még jelentősebb támogatását a dél-vietnami lakosság jelenle­gi harcához. mint kilencszáz tagja van ; nácskozásokat kezdett Faulk- Pénteki ülésén a testület 80 * 1 ner megmentéséről. Koszorúzási ünnepség Kaposváron „Igaz ügyünkért becsülettel harcoltak" Megemlékezés a párt megalakulásának 29. évfordulójára Ady Endre utca 7. Egyszerű, szürke ház, külsőre semrrtiben sem különbözik a régi kapos­vári házaktól. A falán levő emléktábla azonban jelentős történelmi Aeményre figyel­meztet: itt ’ gyülekeztek 1945 január 5-én azok az egyszerű munkásemberek, akik zászló­bontói. megalapítói voltak a Magyar Kommunista Párt So­mogy megyei, kaposvári szer­vezetének. Ök voltak az elsők, akik munkához láttak, hogy segítsék a somogyi emberek új életének kialakítását. E nap a hála és az őszinte tisztelet napja. Január 5-én délelőtt itt. e ház előtt gyüle­keztek a kaposváriak, hogy ünnepeljenek és emlékezze­nek. A város minden rétege kép­viseltette magát tegnap dél­előtt a nevezetes esemény 29. évfordulóján. Ott voltak a munkásmozgalom veteránjai, s eljöttek azok a fiatalabbak, akik ma folytatói a csaknem három évtizeddel ezelőtt meg­kezdett munkának. Fölcsendült a Himnusz, majd Vétek József a kaposvári városi párt-vb tagja mondott ünnepi beszédet. — Huszonkilenc évvel ez­előtt még nagyon közelről hal­latszott az ágyúdörej. 1945. ja­nuár 5-én este a kaposvári kommunisták kis csoportjs (•Folytatás * 3, oldalon ) Líbia» óla* az Egyesült Államoknak Az Al-Hajat című bejrúti lap értesülései szerint líbiai ] olaj — az arab országok em- I bargóját megsértve — eljutott íz Egyesült Államokba. A lap állítása szerint a kőolajexpor­táló arab országok szervezete j nek, az OAPEC-nek bizonyíté­kai vannak erre. A szervezet múlt hónapi kuvaiti értekezle­tén a részt vevő miniszterek felhívtuk Líbia figyelmét, hogy az embargó megsértése az arab olajfegyver hatékonyságát ] fe­nyegeti. A lap tudni véli. hogy az OAPEC szóvivője szerint októ­ber 17. és december vége kö- j zott 3.5 millió tonna arab olaj 1 érkezett az Egyesült Államok­ba. ennek mintegy 80—90 szá­zalékát Líbia szállította. Belga szemtanú a chilei vérenazeseurríl Andre ran Lancker .jclga mérnök, aki az Allende-kor­mány felkérésére szakértőként, vett részt a chilei textilipar át­szervezésében. majd hónapokat töltött a katonai junta börtö­nében, a Le Soir című brüsz- szeli lapnak adott nyilatkoza­tában elmondotta: karácsony napjaiban több mint nyolcvan politikai foglyot gyilkoltak meg Chilében. A junta katona­sága a karácsonyi ünnepek nyugalmát kihasználva hajtó­vadászatot indított az ország déli részén és az elfogottak közül minden bírósági eljárás nélkül nyolcvanat kivégeztek. Van Lancker, akit elfogatá- sa után a santiagói stadionban megkínoztak — az ütlegelések következtében tüdeje súlyosan megsérült — beszámolt arról is, hogy Chilében jelenleg 15 ezer politikai fogoly vár v»l* miféle bírósági eljSirasra.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom