Somogyi Néplap, 1974. január (30. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-31 / 25. szám

S. Millar; Játékpszichológia

„Kulcs” gyermekeinkhez

'Rajkamarakórusok versenye Nagyatádon

C. A Mace előszavában a könyvet szülőknek, nevelőknek, társadalmi tanulmányokat folytató egyetemistáiknak ajánlja. Tehát minden felnőtt embernek. Mert egyre inkább felismeréssé kell válnia századunkban annak, hogy gyermekeink igazi megismeréséhez elengedhetetlen segítőtárs a pszichológia, a lélekkel foglalkozó tudomány.

Susanna Millar könyvét a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó adta közre Koós Anna fordításában összehasonlításképp: Mérei—V. Binét Gyermeklélektanával szemben az egészből egy szeletet ragad ki, ezt elemzi, akárcsak dr. Rranschburg Jenő Félelem, harag, agresszió című könyvében. (E kitétel nem értékrendi meghatározás volt, csupán viszonyítás, elhelyezés a művek sorában.)

A játék értelme és öröme címmel Mérei Ferenc tanulmányát olvashatjuk a kötet bevezetőjeként. Ebből idézünk: »Mióta a fejlődéselmélet megtanította az emberi dolgokon gondolkodó kutatóikat arra, hogy mindaz, amit lelkinek mondanak, nemcsak bontakozik, hanem keletkezik is, nemcsak a velük születettnek a sarjadása, hanem valódi alakulás, azóta a gyermek minden megnyilvánulásában ott látjuk a felnőtt előtörténetét is

.« A nagy értékű bevezető pontosan kijelöli Susanna Millar elméletének helyét a játék funkciójának elméletei között. Millar szerint »az öröm átszínezi mindazt,

ami játék, de mindaddig, amíg játék, kielégülést nem hozhat«.

Az angol pszichológusnő áttekinti a témakör történetét. S teszi ezt olyan könnyedséggel, mely írónak is előny ír® válna. Imponáló magabiztossággal kezeli az anyagot. Rokonszenves benne, hogy a téma kínálta merev sablonokat saját tapasztalatainak leírásával oldja fel. Miközben ír, egyéves kisfia is utánozza őt ugyanolyan tollal, ugyanolyan papírra. A gyerek utánozza a felnőttet.

A játék gyakorlati hasznát egyébként miár Platón is fölfedezte, ez kiderül a Törvényekből. Azt is elmondhatjuk, hogy minden kor legjelentősebb tudósait foglalkoztatta ez a kérdés. Olyannyira, hogy a magyar olvasó például Madách művében már ennek vízióját is látja: a tudósok f ejforma, alkat alapján osztályozzák leendő foglalkozásokba a gyermekeket.

Mondandónk ellenére sem töltött be azonban a játék vizsgálata komoly szerepet a tudósak életművében és a tudományokban. Freud tulajdonított először nagyobb jelentőséget e tevékenységnek. Kezdetben azonban neki is az volt az elképzelése, hogy a gyerekek a játékokban csak a vágyaikat élik ki. A játéknak tűnő cselekedetek azonban nem mindig azok, aminek látszanak. Millar szemléltető példákkal bizonyítja ezt: a viadalt vívó kakasok küzdelem közben »ok nélkül« kapirgálni kezdenek, szemet keresgélnek.

A katedrán nevelni kell!

Szakműveltség és pedagógia

Elsősorban a nívós kiadványok, cikkek, kutatási jelentések hívják föl a figyelmét a Felsőoktatási Pedagógiát^Kutatóközpontra, a sokféle hazai pedagógiai kutató- intézmény egyikére.

Nevében a tartalma: az itt dolgozó huszonhat tudományos kutató a hazai és külföldi felsőoktatási pedagógiát elemzi. Olyan átfogó bibliográfiát jelentetnek meg, mint Az egyetemi és főiskolai ifjúsági egyetemen belüli és társadalmi helyzete. Ez a gyűjtemény lényegében több mint bibliográfia, az adatokon túl összegezve ismerteti a közölt tanulmányok lényegét is. Információt és irányt ad mindazoknak, akik nemzetközi méretekben kívánnak tájékozódni az egyetemi, főiskolai ifjúság eszmei, politikai, erkölcsi arculatairól, az ifjúság megítéléséről, részvételéről az intézmények irányításában, s politikai aktivitásáról.

Az intézmény természetesen nem tévesztendő össze egy kiadóvállalattal, kutatásaik, jelentéseik aktuális pedagógiai kérdésekhez kapcsolódnak. Jelentést készítettek például a fizikai dolgozók gyermekeinek továbbtanulásával kapcsolatos problémákról.

Dr, Zibolen Endre főigazgató elmondta, hogy a központ * 363-ban jött létre, a mostari apparátusnál jóval kisebb létszámmal, s 1966-ban önál- . sült az intézet.

Széles kapcsolatrendszert építettek ki mind a fővárosi, mind a vidéki felsőoktatási ; • tézményekkel. Ez a kapcso- rendszer kettős — ennek ;felelően a kutatási terület —, egyrészt területi elosz- óan elemzik a felsőoktatás r rnét (beleértve ebbe a felviteli vizsgák bonyolult prob- . 'makörét is), másrészt a szakágaknak megfelelően.

Tgen fontosnak tartják az 'ttműködást a társintéz- - "ekkel és a tanintézetek- í -liehet a »visszacsatolás« re jobb is. A központ tói azt szeretnék, ha mitöbb főiskola és egyetem na hírt arról, hogy a ren- ’kezésküre bocsátott kiad- •yok, jelentések miként nosíthátók a mindennapos ' ■'> munkában. Több pél- is idézhetnénk, hogy az ízet miként segített induló ,. i -kólának például a korszerű, megfelelő technikai eszközökkel fölszerelt környezet

kialakításában.

1965-ben ankétot rendeztek a felsőoktatás korszerű technikai eszközeiről, ezt később az intézet önálló kiadványként, tanulmánykötet formájában jelentette meg. Igencsak megnövelné cikkünk terjedelmét, ha felsorolnánk azokat az általuk megjelentetett műveket, melyek a modem technikai eszközök alkalmazásának fontosságáról és formáiról szólnak.

Az önálló művek, a kutató- csoportok jelentései sokoldalúan elemzik a felsőoktatás különböző területeit, az általános módszertani kérdéseket, az időszerű problémákat, az egyes tudományok, tudományágak oktatásának metodikáját. Igen gazdag példatárat idézhetnénk a fenti összegezés bizonyítására, elég talán az itt megjelenő periodikákra hivatkozni: a Felsőoktatási

Szakirodalmi Tájékoztatóra, a Felsöoktatáspolitikai Tájékoztatóra és arra a széles horizontról informáló sorozatra, amely átfogó képet rajzol az amerikai felsőoktatásról, a lengyel kutatásokról és ismerteti — többek között — a Francia Kommunista Párt javaslatait az oktatás demokratikus reformjára. (Információk a felsőoktatás köréből címmel jelenik meg ez a periodika.)

Célunk ezúttal nem is a kutatóintézet munkájának átfogó ismertetése, sokkal inkább az, ami e munka hátterében áll. Dr. Zibolen Endrének és munkatársainak nem titkolt célja az, hogy a szak- műveltség pedagógiai ismeretekkel gyarapodjon. Az egyetemi, főiskolai oktatószemélyiségnek rendelkeznie kell — bármilyen nagyfokú tudományos munkásság álljon is mögötte — pedagógiai ismeretekkel. A katedráról nevelni kell, álljon az falusi kisiskolában vagy egyetemi auditóriumban. Mindezek fontosságáról igen meggyőző képet adnak a kutatóközpont felmérései is, hiszen a pedagógiai módszeresség hiányában, nevelői eszközök nélkül leadott tanananyag csak holt információhalmaz.

Trónt Tibor

A verekedő sirályok egyszer csak fészeknek való anyag után néznek. Időben »eltolják« késleltetik a bekövetkezendő- ket.

Az angol pszichológusnő részletesen elemzi a szovjet vizsgálatokat, Pavlov munkásságát, majd a motiváció szerepét az amerikai tanuláselméletekben. Könyvének érdekfeszítő fejezete az állatok játékáról szóló is. Az egysejtűek- től a gerincesekig, emlősökig elemzi a kor »játéktípusait«, mintegy útfelmérésként az emberig. »Az emberben és a majmokban a legfejlettebb homloklebenyt érintő irtások jellegzetes módon azt eredményezik, hogy az újdonságokra adott reakcióképesség megnő, és ugyanakkor nehézkessé válik a változásokhoz igazodó alkalmazkodás.« A nem sérült csecsemő is rendelkezik olyan látási és központi idegrendszeri szerveződéssel, amely képessé teszi arra, hogy reagáljon a változásra — írja

6. Millar. Másképp viselkedik a hirtelen ingerre, s másképp a folyamatos, gyengere. A négynaposnál idősebb csecsemő a közhittel ellentétben tizenöt hetes koráig szívesebben nézegeti az összetett alakzatú játékokat, mint a kocka vagy háromszög farmáj úakat. A könyvben követhetjük egyes korszakait.

Külön rész foglalkozik avval a kérdéssel: mi ragadja meg a gyerekek figyelmét. A képzelet, az érzelem és a fantáziajáték már a nagyobbacskák sajátossága. A tettetés és képzelet az értelmi fejlődés megnyilvánulása ugyanis. Nem létező labdát dobnak el, »üres kezükben^ babát ringatnak. A társas játék Piaget szerint hétéves karban kezdődik. Bizonyos értelemben azonban a gyermek életében a játéknak ez a formája már a születéssel kezdődik. Ezt azonban — természetesen — nem az újszülött kezdeményezi. A játék lehet gyógyító eszköz, ezt bizonyítja a Játékterápia című fejezetben Susanna Millar. Mert »életszükségletről« van szó. S még mielőtt gyermekünkre szólnánk, ha fantáziája mesz- szire ragadja — »Ne hazudj!« —, gondoljuk végig az ok-okozati összefüggéseket.

Susanna Millar könyvével hasznos ismeretek tárát kapta kézhez az olvasó.

L. L.

Négy bói-o-f készültek a nagyatádi Latinca Sándor úttörőcsapat tagjai a rajkamarakórusok kő'—oá versenyére, mely a napokban zajlott le. A Gábor Andor Művelődési Központban rerílezeit versenyen mintegy ötszázan vettek részt, s a legjobb kórusok könyv- jutalmat, oklevelet kaptak

Ülést tartott a Vöröskereszt megyei vezetősége

Az egészségre nevelés társadalmi ügy

1387 előadást tartottak — Előtérben a népesedéspolitikai határozat végrehajtása

AZ 1973. ÉVI munkáról szóló jelentés előterjesztése és az 1974-es munkaterv megvitatása szerepelt a Magyar Vöröskereszt Somogy megyei vezetőségének tegnapi ülésén, melyet dr. Csáki László, a megyei egészségügvi osztály vezetője, a Vöröskereszt megyei szervezetének elnöke nyitott meg. A vezetőségi tagokon kívül az országos vezetőség több tagja is részt vett az ülésen. Honfi István- nénak, a Vöröskereszt megyei titkárának az írásos beszámolóhoz fűzött rövid szóbeli kiegészítése után megkezdődött a vita a napirendi témákról.

A megyei vezetőség tagjai, az országos vezetőség küldötte, dr. Kishonti Tibor, és a megyei pártbizottság munkatársa egybehangzóan eredményes évről szóltak. Kiemelték többek között, hogy a választás utáni új megyei vezetőség lendületesen látott hozzá a feladatok végrehajtásához, s olyan területeken, ahol a munka hagyományosan jól folyik Somogybán, mint például a családvédelemben, újabb sikereket ért el a megyei szervezet. Az elsősegély- nyújtásban országosan példát mutatott Somogy azzal, ahogyan a Közlekedésbiztonsági Tanács és a Vöröskereszt együttműködik.

Nálunk hangzott el az a javaslat — erről az 1974. évi munkatervben is olvashatunk —, hogy a gépkocsivezetői jogosítvány megszerzésének föltétele legyen az elsősegélynyújtás-vizsga is.

Az egészségnevelés fontos eszköze az előadásos ismeret- terjesztés. 1973-ban 1387 előadást tartottak a Vöröskereszt szervezésében, 157-tel többet, mint 1972-ben. örvendetes, hogy különösen az orvos nélküli kisközségekben, valamint kisüzemekben emelkedett az egészségügyi előadások száma. Kaposváron, a kaposvári járásban, a siófoki és a fonyódi járásban szembetűnőbbek az eredmények az egészségre nevelésben.

A Magyar Vöröskereszt IV. kongresszusa határozatában előtérbe helyezte a népesedés- politikai feladatokat. A Vöröskereszt Somogy megyei Szervezete a megyei párt-vb határozata értelmében 1974.

Kézcsókom a feleségednek

— Igazán örülök, hogy bent találtalak. Mennyi is? Ugye húsz éve nem láttuk egymást? De most van még jó másfél órám a vonat indulásáig, addig legalább jól kibeszélgethetjük magunkat.

Hogy élsz? Látom, semmit nem változtál. Ugyanolyan fiatalosnak látszol, mint két évtizeddel ezelőtt. Jól mehet a sorod. De én sem panasz- kodhatom. Pedig — emlékszel — kettőből meghúztak az államvizsgán. Nem sértődtem meg, komolyan mondom. Később aztán valahogy átmentem. Szóval, megvolt az oklevelem, mehettem tanítani. Tudod, hogy sose érdekelt a szaktárgyam. Inkább a barkácsolás, a szerelgetés. De mit tehettem, magyarra vettek föl. Így aztán nem sokat törődtem azzal, hogy kisiskolába helyeztek, ahol hetedik- nyolcadil<at, később az egész felső tagozatot kellett tanítanom, összevontan. Kegyetlen munka, de belejöttem. Szép keresetet biztosított. Túlórák, pótdíjak, népművelés. Aztán meg a baromfik, disznók. Szávái, néhány év alatt ösz- szejött valamennyi. Vettünk egy Wartburgot, 150 ezret mentem vele. De csak az országban.

Akkor kezdtem megijedni, amikor megindult a körzetesítés. A mi iskolánkra az elsők között került sor. Hívtak nagyobb községekbe, három

közül is választhattam volna, de hát én már hozzászoktam a magasabb jövedelemhez. Volt még kisiskola a járásban, vállalkozó meg nemigen akadt, inkább menekültek a kisközségekből, pusztákról a nevelők. így háromnégyszáz forinttal is több fizetést ajánlottak, és én oda mentem, ahol a legmagasabb kereset kínálkozott. Amikor utolért a körzetesítés, megint odább álltam. Ha hiszed, ha nem, a legnagyobb iskola igazgatóját is zsebre- vágtam volna pénz dolgában, a művelődésügyi osztályvezetőről nem is beszélve. De ennek is vége lett. Elfogytak az összevont felső tagozatok. A járásból már nem akartam elvándorolni. Elmentem hát a közeli, közepes nagyságú községbe, ahol szolgálati lakást is tudtak adni. Igaz, disznót nem lehetett tartani, de baromfit igen. Fajtatiszta állatokkal kellett volna kezdeni, ketten évek óta csinálták is a tantestületből, de nekem ehhez nem sok kedvem volt. Akkor inkább jöjjön a rádió meg a televízió! Egyik ismerősömtől ellestem meg könyvekből tanulgattam a szerelést. Belejöttem. Csak olyan márkákat vállalok, amilyeneket már jól ismerek. Nem viszem túlzásba, de szépen keresek vele. Nyáron meg a festéssel. Ne ijedj meg, nem képeket pingálok,

hanem lakásokat. Ez egyszerű dolog, akárki meg tudja csinálni, ha odafigyel, meg nem röstell nekiállni. Sok szerszám se kell hozzá. Nyaranként ráértem, ne menjen el hiába az idő. Mit mondjak? Három éve vettem egy Polskit, tavaly meg egy telket Berényben. Az van legközelebb hozzánk. Most föl kellene húzni rá valamit. Nincs egy tervező barátod? Kicsit elkéstem, pedig a nyár végére tető alatt akarom látni.

Hát ennyit magamról. Ja igen, még a családomról. Feleségem ugyancsak pedagógus, de a szorgalmasabb fajtából. Szabad idejében bedolgozik egy kézimunka-szaküz- letbe. Havi 5—600 forint ebből is összejön. A fiam harmadikos a gépipari szakközépiskolában. Nem valami fényes tanuló, de ha elvégzi, kapnak érte az üzemek.

Hű, de elment az idő! Pedig még néhány tv-alkatrészt is szeretnék vásárolni. Nincs valami ismerősöd a boltban? Kár. Na, akkor megpróbálom másképp. Hát, örülök, hogy láttalak. Itt van, felírtam a címemet. Kézcsókom a feleségednek. Igaz is: megnősültél? Nagyszerű! Gyerek? Jól van. gratulálok Sréaam, minden jót. és ne kerüld el a lakásomat, ha arra jársz.

Paal Lá»slá

május 1-ig külön feladattervet dolgoz ki. Erre azért is szükség van, mert — ahogy az 1973. évi munkáról szóló jelentésben olvastuk — kevesen használták ki eddig azokat a lehetőségeket, melyeket az Anyák iskolája tanfolyam nyújt a terhes nőknek, a kismamáknak. Itt — egyetértve a megyei vezetőség észrevételével — megjegyezzük: valóban több és az eddiginél talán jobb, korszerűbb propagandaanyagra is szükség van. Elismerésre méltó kezdeményezése a megyei szervezetnek az is. hogy a vöröskeresz- tes aktívák igyekeznek megkeresni a magukra hagyott öregek hozzátartozóit a gondozás ügyében. Vagy: hét somogyi községben sikerrel bevezették a cigány tanulók részére az iskolatej-akciót.

Húszévi rendszeres egészségre nevelő munka eredménye tükröződik a tisztasági mozgalomban. 1973-ban 78 005 házat értékeltek, ebből 33 677 megfelelt a követelményeknek (49 százalék).

Különösen szép sikerek mutatkoznak a véradásban. Somogy túlteljesítette véradói tervét, sikeres volt megyénkben a Vért Vietnamnak-akció is.

A tegnapi vezetőségi ülésen Tóth Agnes, a kaposvári transzfúziós állomás helyettes vezetője szólt azokról a nagyszerű tettekről, melyek egy- egy ember életének a megmentését jelentették. Országosan Somogybán volt tavaly a legtöbb vércsere. Hogy egyetlen esetben sem hiányzott az életet mentő vér, az az önkéntes véradóknak köszönhető. Sok szó esett a vezetőségi ülésen a fiatalokról, a gyerekekről is. Az ifjúsági vöröskeresztes csoportok jól felkészültek, a tanfolyamaikon tanultakat megfelelően hasznosítják a gyakorlatban is. A kaposvári mentőállomás különösen sokat tett azért, hogy a tanulók megismerkedjenek a korszerű elsősegély- nyújtással.

AZ IDEI munkaterviben már a bevezető részben olvashattunk arról, hogy előtérbe lépnek és fokozott figyelmet kívánnak a népesedéspolitikai tennivalók. Dr. Faragó László hozzászólásában hangsúlyozta, hogy az egészség- ügyi felvilágosítást az egészségre nevelésnek kell fölváltania, a családtervezésben is a nevelés hozhatja meg a kívánt eredményt, amelyet elsősorban pozitív példák bemutatásával lehet fokozni.

1973-ban csaknem harmincezer volt a Vöröskereszt-tagok száma, az idén kétezer új tag bevonását tervezik.

H. B.

Somogyi Néplapl 5