Somogyi Néplap, 1974. január (30. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-31 / 25. szám

S. Millar; Játékpszichológia „Kulcs” gyermekeinkhez 'Rajkamarakórusok versenye Nagyatádon C. A Mace előszavában a könyvet szülőknek, nevelők­nek, társadalmi tanulmányo­kat folytató egyetemistáiknak ajánlja. Tehát minden felnőtt embernek. Mert egyre inkább felismeréssé kell válnia száza­dunkban annak, hogy gyerme­keink igazi megismeréséhez el­engedhetetlen segítőtárs a pszichológia, a lélekkel foglal­kozó tudomány. Susanna Millar könyvét a Közgazdasági és Jogi Könyv­kiadó adta közre Koós Anna fordításában összehasonlítás­képp: Mérei—V. Binét Gyer­meklélektanával szemben az egészből egy szeletet ragad ki, ezt elemzi, akárcsak dr. Rranschburg Jenő Félelem, harag, agresszió című könyvé­ben. (E kitétel nem értékrendi meghatározás volt, csupán vi­szonyítás, elhelyezés a művek sorában.) A játék értelme és öröme címmel Mérei Ferenc tanulmá­nyát olvashatjuk a kötet be­vezetőjeként. Ebből idézünk: »Mióta a fejlődéselmélet megtanította az emberi dolgokon gondolkodó ku­tatóikat arra, hogy mindaz, amit lelkinek mondanak, nem­csak bontakozik, hanem kelet­kezik is, nemcsak a velük szü­letettnek a sarjadása, hanem valódi alakulás, azóta a gyer­mek minden megnyilvánulásá­ban ott látjuk a felnőtt előtör­ténetét is .« A nagy értékű be­vezető pontosan kijelöli Su­sanna Millar elméletének he­lyét a játék funkciójának el­méletei között. Millar szerint »az öröm átszínezi mindazt, ami játék, de mindaddig, amíg játék, kielégülést nem hozhat«. Az angol pszichológusnő át­tekinti a témakör történetét. S teszi ezt olyan könnyedséggel, mely írónak is előny ír® válna. Imponáló magabiztossággal ke­zeli az anyagot. Rokonszenves benne, hogy a téma kínálta merev sablonokat saját tapasz­talatainak leírásával oldja fel. Miközben ír, egyéves kisfia is utánozza őt ugyanolyan tollal, ugyanolyan papírra. A gye­rek utánozza a felnőttet. A játék gyakorlati hasznát egyébként miár Platón is föl­fedezte, ez kiderül a Törvé­nyekből. Azt is elmondhatjuk, hogy minden kor legjelentő­sebb tudósait foglalkoztatta ez a kérdés. Olyannyira, hogy a magyar olvasó például Ma­dách művében már ennek ví­zióját is látja: a tudósok f ejfor­ma, alkat alapján osztályozzák leendő foglalkozásokba a gyer­mekeket. Mondandónk ellenére sem töltött be azonban a játék vizsgálata komoly szerepet a tudósak életművében és a tu­dományokban. Freud tulajdo­nított először nagyobb jelentő­séget e tevékenységnek. Kez­detben azonban neki is az volt az elképzelése, hogy a gyere­kek a játékokban csak a vá­gyaikat élik ki. A játéknak tű­nő cselekedetek azonban nem mindig azok, aminek látsza­nak. Millar szemléltető pél­dákkal bizonyítja ezt: a via­dalt vívó kakasok küzdelem közben »ok nélkül« kapirgálni kezdenek, szemet keresgélnek. A katedrán nevelni kell! Szakműveltség és pedagógia Elsősorban a nívós ki­adványok, cikkek, kutatási je­lentések hívják föl a figyel­mét a Felsőoktatási Pedagó­giát^Kutatóközpontra, a sok­féle hazai pedagógiai kutató- intézmény egyikére. Nevében a tartalma: az itt dolgozó huszonhat tudomá­nyos kutató a hazai és kül­földi felsőoktatási pedagógiát elemzi. Olyan átfogó bibliog­ráfiát jelentetnek meg, mint Az egyetemi és főiskolai if­júsági egyetemen belüli és társadalmi helyzete. Ez a gyűjtemény lényegében több mint bibliográfia, az adatokon túl összegezve ismerteti a kö­zölt tanulmányok lényegét is. Információt és irányt ad mindazoknak, akik nemzetkö­zi méretekben kívánnak tájé­kozódni az egyetemi, főiskolai ifjúság eszmei, politikai, er­kölcsi arculatairól, az ifjúság megítéléséről, részvételéről az intézmények irányításában, s politikai aktivitásáról. Az intézmény természetesen nem tévesztendő össze egy kiadóvállalattal, kutatásaik, jelentéseik aktuális pedagó­giai kérdésekhez kapcsolód­nak. Jelentést készítettek pél­dául a fizikai dolgozók gyer­mekeinek továbbtanulásával kapcsolatos problémákról. Dr, Zibolen Endre főigazga­tó elmondta, hogy a központ * 363-ban jött létre, a mosta­ri apparátusnál jóval kisebb létszámmal, s 1966-ban önál- . sült az intézet. Széles kapcsolatrendszert építettek ki mind a fővárosi, mind a vidéki felsőoktatási ; • tézményekkel. Ez a kapcso- rendszer kettős — ennek ;felelően a kutatási terület —, egyrészt területi elosz- óan elemzik a felsőoktatás r rnét (beleértve ebbe a fel­viteli vizsgák bonyolult prob- . 'makörét is), másrészt a szakágaknak megfelelően. Tgen fontosnak tartják az 'ttműködást a társintéz- - "ekkel és a tanintézetek- í -liehet a »visszacsatolás« re jobb is. A központ tói azt szeretnék, ha mi­több főiskola és egyetem na hírt arról, hogy a ren- ’kezésküre bocsátott kiad- •yok, jelentések miként nosíthátók a mindennapos ' ■'> munkában. Több pél- is idézhetnénk, hogy az ízet miként segített induló ,. i -kólának például a korsze­rű, megfelelő technikai esz­közökkel fölszerelt környezet kialakításában. 1965-ben ankétot rendeztek a felsőoktatás korszerű tech­nikai eszközeiről, ezt később az intézet önálló kiadvány­ként, tanulmánykötet formá­jában jelentette meg. Igen­csak megnövelné cikkünk ter­jedelmét, ha felsorolnánk azo­kat az általuk megjelentetett műveket, melyek a modem technikai eszközök alkalma­zásának fontosságáról és for­máiról szólnak. Az önálló művek, a kutató- csoportok jelentései sokolda­lúan elemzik a felsőoktatás különböző területeit, az álta­lános módszertani kérdéseket, az időszerű problémákat, az egyes tudományok, tudomány­ágak oktatásának metodiká­ját. Igen gazdag példatárat idézhetnénk a fenti összegezés bizonyítására, elég talán az itt megjelenő periodikákra hi­vatkozni: a Felsőoktatási Szakirodalmi Tájékoztatóra, a Felsöoktatáspolitikai Tájékoz­tatóra és arra a széles hori­zontról informáló sorozatra, amely átfogó képet rajzol az amerikai felsőoktatásról, a lengyel kutatásokról és ismer­teti — többek között — a Francia Kommunista Párt ja­vaslatait az oktatás demokra­tikus reformjára. (Informá­ciók a felsőoktatás köréből címmel jelenik meg ez a pe­riodika.) Célunk ezúttal nem is a kutatóintézet munkájának át­fogó ismertetése, sokkal in­kább az, ami e munka hátte­rében áll. Dr. Zibolen End­rének és munkatársainak nem titkolt célja az, hogy a szak- műveltség pedagógiai ismere­tekkel gyarapodjon. Az egye­temi, főiskolai oktatószemé­lyiségnek rendelkeznie kell — bármilyen nagyfokú tudo­mányos munkásság álljon is mögötte — pedagógiai isme­retekkel. A katedráról nevel­ni kell, álljon az falusi kis­iskolában vagy egyetemi audi­tóriumban. Mindezek fontos­ságáról igen meggyőző képet adnak a kutatóközpont fel­mérései is, hiszen a pedagó­giai módszeresség hiányában, nevelői eszközök nélkül le­adott tanananyag csak holt információhalmaz. Trónt Tibor A verekedő sirályok egyszer csak fészeknek való anyag után néznek. Időben »eltolják« késleltetik a bekövetkezendő- ket. Az angol pszichológusnő részletesen elemzi a szovjet vizsgálatokat, Pavlov munkás­ságát, majd a motiváció szere­pét az amerikai tanuláselmé­letekben. Könyvének érdek­feszítő fejezete az állatok já­tékáról szóló is. Az egysejtűek- től a gerincesekig, emlősökig elemzi a kor »játéktípusait«, mintegy útfelmérésként az emberig. »Az emberben és a majmokban a legfejlettebb homloklebenyt érintő irtások jellegzetes módon azt ered­ményezik, hogy az újdonsá­gokra adott reakcióképesség megnő, és ugyanakkor nehéz­kessé válik a változásokhoz igazodó alkalmazkodás.« A nem sérült csecsemő is rendel­kezik olyan látási és központi idegrendszeri szerveződéssel, amely képessé teszi arra, hogy reagáljon a változásra — írja 6. Millar. Másképp viselkedik a hirtelen ingerre, s másképp a folyamatos, gyengere. A négynaposnál idősebb csecse­mő a közhittel ellentétben ti­zenöt hetes koráig szívesebben nézegeti az összetett alakzatú játékokat, mint a kocka vagy háromszög farmáj úakat. A könyvben követhetjük egyes korszakait. Külön rész foglalkozik avval a kérdéssel: mi ragadja meg a gyerekek figyelmét. A képze­let, az érzelem és a fantázia­játék már a nagyobbacskák sa­játossága. A tettetés és képze­let az értelmi fejlődés meg­nyilvánulása ugyanis. Nem lé­tező labdát dobnak el, »üres kezükben^ babát ringatnak. A társas játék Piaget szerint hét­éves karban kezdődik. Bizo­nyos értelemben azonban a gyermek életében a játéknak ez a formája már a születéssel kezdődik. Ezt azonban — ter­mészetesen — nem az újszü­lött kezdeményezi. A játék le­het gyógyító eszköz, ezt bizo­nyítja a Játékterápia című fe­jezetben Susanna Millar. Mert »életszükségletről« van szó. S még mielőtt gyermekünkre szólnánk, ha fantáziája mesz- szire ragadja — »Ne hazudj!« —, gondoljuk végig az ok-oko­zati összefüggéseket. Susanna Millar könyvével hasznos ismeretek tárát kapta kézhez az olvasó. L. L. Négy bói-o-f készültek a nagyatádi Latinca Sándor úttörőcsapat tagjai a rajkamarakó­rusok kő'—oá versenyére, mely a napokban zajlott le. A Gábor Andor Művelődési Köz­pontban rerílezeit versenyen mintegy ötszázan vettek részt, s a legjobb kórusok könyv- jutalmat, oklevelet kaptak Ülést tartott a Vöröskereszt megyei vezetősége Az egészségre nevelés társadalmi ügy 1387 előadást tartottak — Előtérben a népesedéspolitikai határozat végrehajtása AZ 1973. ÉVI munkáról szóló jelentés előterjesztése és az 1974-es munkaterv megvi­tatása szerepelt a Magyar Vö­röskereszt Somogy megyei ve­zetőségének tegnapi ülésén, melyet dr. Csáki László, a megyei egészségügvi osztály vezetője, a Vöröskereszt me­gyei szervezetének elnöke nyitott meg. A vezetőségi ta­gokon kívül az országos ve­zetőség több tagja is részt vett az ülésen. Honfi István- nénak, a Vöröskereszt megyei titkárának az írásos beszámo­lóhoz fűzött rövid szóbeli ki­egészítése után megkezdődött a vita a napirendi témákról. A megyei vezetőség tagjai, az országos vezetőség kül­dötte, dr. Kishonti Tibor, és a megyei pártbizottság mun­katársa egybehangzóan ered­ményes évről szóltak. Kiemel­ték többek között, hogy a vá­lasztás utáni új megyei veze­tőség lendületesen látott hoz­zá a feladatok végrehajtásá­hoz, s olyan területeken, ahol a munka hagyományosan jól folyik Somogybán, mint pél­dául a családvédelemben, újabb sikereket ért el a me­gyei szervezet. Az elsősegély- nyújtásban országosan példát mutatott Somogy azzal, aho­gyan a Közlekedésbiztonsági Tanács és a Vöröskereszt együttműködik. Nálunk hangzott el az a javaslat — erről az 1974. évi munkatervben is olvashatunk —, hogy a gépkocsivezetői jo­gosítvány megszerzésének föl­tétele legyen az elsősegély­nyújtás-vizsga is. Az egészségnevelés fontos eszköze az előadásos ismeret- terjesztés. 1973-ban 1387 elő­adást tartottak a Vöröskereszt szervezésében, 157-tel többet, mint 1972-ben. örvendetes, hogy különösen az orvos nél­küli kisközségekben, vala­mint kisüzemekben emelke­dett az egészségügyi előadá­sok száma. Kaposváron, a ka­posvári járásban, a siófoki és a fonyódi járásban szembetű­nőbbek az eredmények az egészségre nevelésben. A Magyar Vöröskereszt IV. kongresszusa határozatában előtérbe helyezte a népesedés- politikai feladatokat. A Vö­röskereszt Somogy megyei Szervezete a megyei párt-vb határozata értelmében 1974. Kézcsókom a feleségednek — Igazán örülök, hogy bent találtalak. Mennyi is? Ugye húsz éve nem láttuk egymást? De most van még jó másfél órám a vonat in­dulásáig, addig legalább jól kibeszélgethetjük magunkat. Hogy élsz? Látom, semmit nem változtál. Ugyanolyan fiatalosnak látszol, mint két évtizeddel ezelőtt. Jól mehet a sorod. De én sem panasz- kodhatom. Pedig — emlék­szel — kettőből meghúztak az államvizsgán. Nem sértőd­tem meg, komolyan mondom. Később aztán valahogy át­mentem. Szóval, megvolt az oklevelem, mehettem taníta­ni. Tudod, hogy sose érde­kelt a szaktárgyam. Inkább a barkácsolás, a szerelgetés. De mit tehettem, magyarra vet­tek föl. Így aztán nem sokat törődtem azzal, hogy kisisko­lába helyeztek, ahol hetedik- nyolcadil<at, később az egész felső tagozatot kellett taníta­nom, összevontan. Kegyetlen munka, de belejöttem. Szép keresetet biztosított. Túlórák, pótdíjak, népművelés. Aztán meg a baromfik, disznók. Szávái, néhány év alatt ösz- szejött valamennyi. Vettünk egy Wartburgot, 150 ezret mentem vele. De csak az or­szágban. Akkor kezdtem megijedni, amikor megindult a körzete­sítés. A mi iskolánkra az el­sők között került sor. Hívtak nagyobb községekbe, három közül is választhattam volna, de hát én már hozzászoktam a magasabb jövedelemhez. Volt még kisiskola a járás­ban, vállalkozó meg nem­igen akadt, inkább menekül­tek a kisközségekből, pusz­tákról a nevelők. így három­négyszáz forinttal is több fi­zetést ajánlottak, és én oda mentem, ahol a legmagasabb kereset kínálkozott. Ami­kor utolért a körzetesítés, megint odább álltam. Ha hi­szed, ha nem, a legnagyobb iskola igazgatóját is zsebre- vágtam volna pénz dolgában, a művelődésügyi osztályveze­tőről nem is beszélve. De en­nek is vége lett. Elfogytak az összevont felső tagozatok. A járásból már nem akartam elvándorolni. Elmentem hát a közeli, közepes nagyságú községbe, ahol szolgálati la­kást is tudtak adni. Igaz, disznót nem lehetett tartani, de baromfit igen. Fajtatiszta állatokkal kellett volna kez­deni, ketten évek óta csinál­ták is a tantestületből, de ne­kem ehhez nem sok kedvem volt. Akkor inkább jöjjön a rádió meg a televízió! Egyik ismerősömtől ellestem meg könyvekből tanulgattam a szerelést. Belejöttem. Csak olyan márkákat vállalok, amilyeneket már jól ismerek. Nem viszem túlzásba, de szé­pen keresek vele. Nyáron meg a festéssel. Ne ijedj meg, nem képeket pingálok, hanem lakásokat. Ez egysze­rű dolog, akárki meg tudja csinálni, ha odafigyel, meg nem röstell nekiállni. Sok szerszám se kell hozzá. Nya­ranként ráértem, ne menjen el hiába az idő. Mit mond­jak? Három éve vettem egy Polskit, tavaly meg egy tel­ket Berényben. Az van leg­közelebb hozzánk. Most föl kellene húzni rá valamit. Nincs egy tervező barátod? Kicsit elkéstem, pedig a nyár végére tető alatt akarom lát­ni. Hát ennyit magamról. Ja igen, még a családomról. Fe­leségem ugyancsak pedagó­gus, de a szorgalmasabb faj­tából. Szabad idejében bedol­gozik egy kézimunka-szaküz- letbe. Havi 5—600 forint eb­ből is összejön. A fiam har­madikos a gépipari szakkö­zépiskolában. Nem valami fényes tanuló, de ha elvégzi, kapnak érte az üzemek. Hű, de elment az idő! Pe­dig még néhány tv-alkatrészt is szeretnék vásárolni. Nincs valami ismerősöd a boltban? Kár. Na, akkor megpróbálom másképp. Hát, örülök, hogy láttalak. Itt van, felírtam a címemet. Kézcsókom a fele­ségednek. Igaz is: megnősül­tél? Nagyszerű! Gyerek? Jól van. gratulálok Sréaam, min­den jót. és ne kerüld el a la­kásomat, ha arra jársz. Paal Lá»slá május 1-ig külön feladattervet dolgoz ki. Erre azért is szük­ség van, mert — ahogy az 1973. évi munkáról szóló je­lentésben olvastuk — keve­sen használták ki eddig azo­kat a lehetőségeket, melyeket az Anyák iskolája tanfolyam nyújt a terhes nőknek, a kis­mamáknak. Itt — egyetértve a megyei vezetőség észrevé­telével — megjegyezzük: va­lóban több és az eddiginél ta­lán jobb, korszerűbb propa­gandaanyagra is szükség van. Elismerésre méltó kezdemé­nyezése a megyei szervezet­nek az is. hogy a vöröskeresz- tes aktívák igyekeznek meg­keresni a magukra hagyott öregek hozzátartozóit a gon­dozás ügyében. Vagy: hét so­mogyi községben sikerrel be­vezették a cigány tanulók ré­szére az iskolatej-akciót. Húszévi rendszeres egész­ségre nevelő munka eredmé­nye tükröződik a tisztasági mozgalomban. 1973-ban 78 005 házat értékeltek, ebből 33 677 megfelelt a követelményeknek (49 százalék). Különösen szép sikerek mu­tatkoznak a véradásban. So­mogy túlteljesítette véradói tervét, sikeres volt megyénk­ben a Vért Vietnamnak-akció is. A tegnapi vezetőségi ülésen Tóth Agnes, a kaposvári transzfúziós állomás helyettes vezetője szólt azokról a nagy­szerű tettekről, melyek egy- egy ember életének a meg­mentését jelentették. Országo­san Somogybán volt tavaly a legtöbb vércsere. Hogy egyetlen esetben sem hiány­zott az életet mentő vér, az az önkéntes véradóknak kö­szönhető. Sok szó esett a ve­zetőségi ülésen a fiatalokról, a gyerekekről is. Az ifjúsági vöröskeresztes csoportok jól felkészültek, a tanfolyamai­kon tanultakat megfelelően hasznosítják a gyakorlatban is. A kaposvári mentőállomás különösen sokat tett azért, hogy a tanulók megismerked­jenek a korszerű elsősegély- nyújtással. AZ IDEI munkaterviben már a bevezető részben ol­vashattunk arról, hogy előtér­be lépnek és fokozott figyel­met kívánnak a népesedéspo­litikai tennivalók. Dr. Faragó László hozzászólásában hang­súlyozta, hogy az egészség- ügyi felvilágosítást az egész­ségre nevelésnek kell fölvál­tania, a családtervezésben is a nevelés hozhatja meg a kí­vánt eredményt, amelyet el­sősorban pozitív példák be­mutatásával lehet fokozni. 1973-ban csaknem harminc­ezer volt a Vöröskereszt-tagok száma, az idén kétezer új tag bevonását tervezik. H. B. Somogyi Néplapl 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom