Somogyi Néplap, 1974. január (30. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-31 / 25. szám

Együttes feladat — együttes felelősség szállítás, színvonalasabb áruellátás Tanácskoztak a FŰSZERT szocialista brigádvezetői Ötödször ta­nácskoztak Ka­posváron a So­mogy—Zala megyei Élelmi­szer- és Vegyi­áru Nagy­kereskedelmi Vállalat szo­cialista brigád- vezetői. Dévényi Zol­tán igazgató példáikat sorakoztatva elemezte, mi valósult meg a tavalyi tanács­kozás határo­zataiból, ■ mely az új és a kor­szerű üzem- szervezési el­vek alkalma­zását mondta ki, hogy a vál­lalat működési területén a leg­jobb legyen az áruellátás, A z ifjúság eszmei, poli­tikai, erkölcsi nevelése minden mozgalmi és állami szerv, az egész társa­dalom feladata — olyan alap­vető megállapítása ez a Köz­ponti Bizottság 1970 február­jában hozott ifjúságpolitikai határozatának, amelyről soha nem szabad megfeledkeznünk. E gondolat valóra váltásán folyamatosan, rendszeresen, állandóan , munkálkodnunk kell Mi tagadás, ma még elég gyakran értelmezik helytele­nül egyoldalúan az ifjúság nevelésével kapcsolatos fel­adatok megosztását. Sok he­lyütt úgy vélik, hogy a poli­tikai nevelés kizárólag a párt- és KISZ-szervezetek fel­adata, a társadalom más szer­vei pedig csak arra hivatot­tak, hogy a nevelés feltételeit biztosítsák. Ennek a szemlé­letnek a következményeként az állami, gazdasági szervek és vezetők egy része szerve­zeti intézkedésekkel anyagi juttatásokkal teljesítettnek véli ifjúságnevelő feladatait, és viszonylag ritkán vállalko­zik arra, hogy ennél többet tegyen, A közvetlen munkahelyi vezetőktől eltekintve az álla­mi, gazdasági vezetők jelen­tékeny része meglehetősen ritkán találkozik a fiatalok­kal, alig ismeri személyes gondjaikat, problémáikat. Ke­vés támogatást nyújtanak a pályakezdőknek a munkahelyi kollektívákba való beilleszke­déshez, s a fiatalok politikai, közéleti aktivitásának kibon­takoztatását, politikai, erköl­csi, szakmai fejlődését sem segítek eléggé. A neveléshez szükséges szervezeti keretek és dologi feltételek biztosítá­sa ugyan nélkülözhetetlen és »■evorterületen tiszteletreméltó előrehaladás is van, de ezek csak akkor kamatoznak iga­zán, ha tartalommal telítőd­nek, ha értelmesen szolgál­ják az ifjúság fizikai és szel­lemi gyarapodását, a holnap társadalmát alkotó szocialista ember kialakítását. A fentiek természetesen nemcsak az állami, gazdasági szervekre és vezetőkre, hanem •a társadalom más szerveire, intézményeire és a tömegszer­vezetekre és mozgalmakral is vonatkoznak. A szakszerveze­tületeknél tapasztalható he­lyes szemlélet és gyakorlat. A szocialista brigádmozgalom­ban rejlő nagyszerű nevelési lehetőségek jó része emiatt továbbra is kihasználatlanul marad. Az idősebb munkások a kívántnál kevesebbet tö­rődnek azzal, hogy a mellet­tük dolgozó fiatalok erőseb­ben kötődjenek a munkásosz­tályhoz, öntudatuk fejlődjék, ismerjék, szeressék szakmá­jukat, munkahelyüket, és le­gyenek büszkék arra. Pedig milyen sokat tehetnének azért, hogy új munkatársaik megismerjék az üzem múltját, nemes hagyományait, terme­lési sikereit, a gazdasági élet­ben betöltött szerepét. De nem csupán a társadal­mi, állami szeryek háza táján akad mit igazítani. Sok kí­vánnivalót hagy maga után a család nevelő tevékenysége is. Jó néhány szülő — gyakran még a kommunista szülők is — nem fordít kellő figyelmet gyermeke személyiségének fejlődésére, politikai, erkölcsi arculatának tudatos formálá­sára. Ügy vélik; az anyagi ja­vak juttatásával, a jobb élet- feltételek biztosításával eleget tettek szülői kötelességeiknek, és azuán nem egyszer kese­rűen tapasztalják, hogy gyer­mekük más lett, mint ami­lyennek megálmodták. Márpe­dig a szülői nevelést a tár­sadalom egyetlen intézménye sem vállalhatja át, és alig­ha pótolhatja azt, következés­képpen egyetlen szülő sem menthető fel e kötelezettség és felelősség alól. A z ifjúság eszmei, politi­kai, erkölcsi nevelésé­vel járó sokoldalú munkát — beleértve a szülők ilyen irányú nevelését is — a párt szerveinek és szerve­zeteinek kell irányítaniuk, összehangolniuk és ellenőriz­niük. Sok tekintetben tőlük függ tehát, mennyire tudunk változtatni az említett jelen­ségeken. Munkájuk során gyakran a pártszervezetek is elkövetik azt a mulasztást, hogy a fia­talok politikai nevelését csak amelyeket más szerveknek, szervezeteknek kell elvégez­niük. A pártszervezeteknek az if­júságpolitikai határozat vég­rehajtásán munkálkodva arra kell törekedniük, hogy mara­déktalanul jusson érvényre az ifjúság neveléséért érzett együttes felelősség. Ezt persze nem elég csupán hangoztat­ni, hanem konkrét követel­ményeket Is szükséges tá­masztaniuk az állami, gazda­sági szervekkel és vezetők­kel, tömegszervezetekkel és mozgalmakkal szemben. Ezek a követelmények feleljenek meg az adott terület, üzem, intézmény sajátosságainak, és az itt dolgozó szervezetek munkájának folyamatos, ál­landó elemét képezzék. A gondosan kimunkált, a külön­böző szervezetek között egyez­tetett teendők megvalósulását a pártszervezetek segítsék és ellenőrizzék. Az ellenőrzés so­rán számoltassák be a veze­tőség vagy a taggyűlés előtt a gazdasági, tömegszervezeti, ta­nácsi vezetőket arról, hogyan hajtották végre a fiatalok po­litikai nevelésében rájuk há­ruló tartalmi feladataikat. Ne elégedjenek meg az olyan be­számolókkal, amelyek csak a klubhelyiség juttatásáról és berendezéséről, a szórakozás, a kirándulások feltételeinek biztosításáról szólnak. Követ­kezetesen kérjék számon a különböző területeken dolgozó kommunistáktól a környezetükben élő fiatalokkal való kommunista szülőktől következetesen igényeljék gyermeik példamutatóan gon­dos nevelését. E z év első felében a pártalapszervezetek taggyűlésen tárgyal­ják meg az ifjúságpolitikai határozat végrehajtásának ál­lását, különös figyelmet for­dítva a fiatalok politikai ne­velésének kérdéseire. Jó al­kalom ez arra, hogy felül­vizsgálják intézkedési tervei­ket, s kiegészítsék azokat az újabb teendőket. E munka akkor vezet igazán sikerre, ha gondosan megvizsgálják az állami, gazdasági szervek és vezetők, a tör^egszervezetek és társadalmi mozgalmak ez irányú tevékenységét is. Az átgondolt elemzés és a ten­nivalók megfontolt megjelölé­se nagyban hozzájárulhat ah­hoz, hogy minden érintett és illetékes — mindenki, aki itt tehet és akinek tennie kell valamit — saját feladatának érezze az új nemzedék szo­cialista szellemű nevelését. Petroszki István, az MSZMP KB munkatársa (Tudósító nktól.) Forniadi Sándorral, az igali áfész elnökével beszélgettem a napokban a szövetkezet múlt évi eredményeiről, az 1974. évi tervekről. Tavaly a kiskeres­kedelem 3,6 millió forinttal, a vendéglátás 800 000 forinttá) ériéi magasabb forgalmat az­zal, hogy a két üzemág 56,7 millió forint értékű árut adott el. Nyereségük körülbelül 400 000 forinttal lesz több, mint 1972-ben. A mérleg most készül, és várhatóan 1,8 milli forintot írhatnak a nyereség rovatba. Készül a szövetkezet idei ter­ve is. A kiskereskedelem 48,2 millió, a vendéglátás 12,4 mil­lió forint forgalmat akar elér­ni ez évben. Nyolc százalékka) magasabb a terv, mint az 1973. évi. Ez megfelel a lakosság ér­dekeinek, ugyanis javítják az ellátási Az üzletek vezetőit, dől go­kiszolgálás. — Teljesítettük vállalásun­kat. A forgalom 9,5 százalékos emelkedésével, az előző évinél 156 millió forinttal nagyobb forgalommal a szakmában or­szágosan a legjobb eredményt értünk el. Tervszerűen, taka­rékosan dolgoztunk, tovább fejlesztettük vállalatunkat, a korszerű szállítási technikát. Ebből nagy részt vállalt a hu­szonkilenc szocialista brigá­dunk — hangoztatta az igazga­tó. A Belkereskedelmi Miniszté­rium vezetői a Somogy—Zala megyei Élelmiszer- és Vegyi- áru Nagykereskedelmi Válla- latot az országban egyedül ta­lálták alkalmasnak a minta- vállalat címre. A vállalati brigádmozgalom tízéves múltra tekint vissza, ennek a nagy jelentőségű moz­galomnak elindítói a zalaeger­szegi fiók dolgozói voltak. Ott és Balatonbogláron, Siófokon és Nagykanizsán is nagyszerű eredmények születtek., A kaposvári élelmiszer-, va­lamint a vegyi fiók szocialista brigádjai állami gondozott gye­rekek patronálásában, a nagy- kanizsai fiók brigádjai a vá­rosi parkerdő építésében és más társadalmi munkákban végeztek kiemelkedőt. Ebben az évben a FŰSZERT 2 milliárd forint körüli árufor­galmat tervez. Ez a még szer­vezettebb, fegyelmezettebb munkát, a szocialista brigádok példamutatását, a korszerű szállítási módszerek alkalma­zását követeli meg. A zala­egerszegi fióknál megkezdődik az ügyvitel gépesítése, a gépi számlálás, adatszolgáltatás kí­sérleti jelleggel. A balatonbog- lári fiók mintájára bővítik a siófoki fiókot. Belső szervezést hajtanak végre a zalaegerszegi és a nagykanizsai fióknál. Jú­lius 1-től bevezetik a 44 órás munkahetet. — Szocialista brigádjainktól azt kérem, hogy segítsék üz­letpolitikánk megvalósítását, amelynek célja a lakosság igé­nyeinek kielégítése. Ennek ér­dekében törekedjenek a válla­A szövetkezet vezető állású dolgozói fölkeresték az egysé­geket, megbeszélték a tavalyi tapasztalatokat, dicsértek és bíráltak érdem szerint. Szó esett ezeken a beszélgetéseken a gazdasági munkán kívül a politikai és mozgalmi felada­tokról is. Itt tárták a dolgozók elé az 1974. évi terveket, üz­letpolitikai elképzeléseket. Ál­talában megértéssel fogadták a dolgozók, hogy a mércét ma­gasabbra emelik. Az áruház szocialista brigádja például félmillióval, a somogyszili iparcikkbolt 100 000 forinttal vállalt többet, mint amennyit vártak tőle. A szövetkezet ve­hetői úgy érzik, hogy a tervet — melyet a részközgyűléseken a tagság hagy majd jóvá — teljesíteni tudják. Erőfeszíté­seik eredményeképpen jó az áruösszetétel. Az idén ABC­lati munkarend, fegyelem megszilárdítására, segítsék az új üzemszervezési módszerek bevezetését — fejezte be elő­adását Dévényi Zoltán igazga­tó. Gálosi József, a vállalat szakszervezeti tanács titkára kiemelte: — Ez évi feladataink nehezebbek, bonyolultabbak, ezért a brigádmozgalmat to­vább kell fejlesztem. Nemcsak a nagyobb forgalom miatt szükséges ez, hanem a 44 órás munkahét kialakítása miatt is. Szocialista brigádjaink mun­kájától függ elsősorban, hogy teljesíthessük feladatainkat és ismét elnyerhessük a kiváló vállalat címet. Mezőgazdasági nagyüzemein­ket járva lépten-nyomon ta­pasztalhatjuk, hogy egyre ke­vesebb olyan munka adódik a növénytermesztésben és az ál­lattenyésztésben, amely ne kívánna valamiféle szakértel­met. Egyre szűkül azoknak a mezőgazdasági tevékenységek­nek a köre, ahol elegendő az elődöktől átvett módszer, az öröklött vagy ellesett fogás. Az újfajta munkamódszerek­hez új ismeretek kellenek, s ezekre valamiképpen szert kell tenni. Szervezett oktatás­ban való részvétellel? Rend­szeres — és ugyancsak szerve­zett — továbbképzéssel? Ezek a leginkább járható utak. Ezenkívül van egy másik mód­szer is, melyet egyaránt ha­szonnal alkalmazhat az idős és fiatal, a szakképzettséggel bíró és az ezt nélkülöző szö­vetkezeti gazda, ez pedig az önképzés. Februárban tizenhetedik al­kalommal rendezik meg az országos mezőgazdasági könyvh ónapot Ezúttal nem a hat kiadóvállalat harminchá­rom művének 156 ezer pél­szerint augusztusra készül el. Előnyös szerződéseket kötöt­tek például a Székesfehérvári Finommechanikai Vállalattal, ahonnan 450 FV. III. termény- darálót és morzsolót kapnak. A háztáji gazdaságoknak erre nagy szükségük van. Több bútoripari vállalattal, kisipari szövetkezettel, a VOSZK-kal és az áfész-ek közös vállalatá­val vannak előnyös szerződé­seik. Valamennyi élelmiszer- boltban két hűtőszekrénnyel dolgoznak az idén, így külön tárolhatják a húst, a tejet és a tejterméket. A vendéglátást szintén fej­lesztik. A 2. számú igali kis­vendéglőt önkiszolgáló étte­remmé alakítják. Növelik az ételforgalmat, és emelni kí­vánják a szeszmentes italok fogyasztását. Ésszerű üzem- szervezéssel javítják az igali fürdőkben lévő egységeik tel­jesítő képességét, , Minden brigádvezetőnek, párttitkárnak, fiókigazgató­nak, szb-titkárnak volt mon­danivalója. A tanácskozás hu­szonhét részvevője kért szót. Papp Sándorné, a KPVDSZ megyei bizottságának titkára a kereskedelem dolgozói előtt ál­ló feladatokról, a szocialista brigádok megnövekedett sze­repéről beszélt. A tanácskozás végén Dévé­nyi Zoltán igazgató kitünteté­seket nyújtott át a munkában kiemelkedő brigádvezetöknek. Kiválódolgozó-jelvónyt kapott Takács Miliályné, Novák Já­nos, Horváth Imre, Kovaesik Teréz, Juhász István, Sós Fe­renc és Székely Gyula. Sz. L. dányáról szólunk, s nem is azokról az újdonságokról, me­lyekkel majd találkozhat az olvasó. Minderről részletes tá­jékoztatót adott dr. Sár leány Pál, a Mezőgazdasági Kiadó igazgatója az újságíróknak, s az erről szóló tudósítást la­punk olvasói is megismerhet­ték. Olyan szakmai olvasmányra gondolunk itt, mint amilyen a különféle munkahelyeken ki­tűnően hasznosítható, mindig friss ismeretet nyújtó szakmai folyóirat, mely hetenként vagy havonta viszi a korszerű mód­szerek leírását a mezőgazda- sági üzem minden ágazatába. Ha valljuk, hogy a mezőgaz­dasági szakkönyv a korszerű mezőgazdaság fontos termelő- eszköze, elmondhatjuk ezt a mezőgazdasági szakfolyóira­tokról is, és hozzátehetjük: ezek a lapok az önképzés nél­külözhetetlen kellékei. Lépést tartani a technikai és mód­szerbeli fejlődésnek azzal az ütemével, 'amelyet napjaink diktálnak, csak így, ezek ol­vasásával lehet. Nyári Pálnak, a tótújfalui Dráva menti Egyetértés Ter­melőszövetkezet elnökének ez­zel kapcsolatos véleményét azért írjuk le —i mintegy le­zárva az iménti gondolatok 'órát —. hogy érzékeltessük: neahatároto lehet egy-egy gazdaságban, miként véleke­dik a szakirodalom rendszeres tanulmányozásának szüksé­gességéről a tsz-el nők: »-Az önképzés lehetősége mindany- nydunkinak adott... Ha a ta­gok közül valaki a szakköny­veken, a folyóiratokon akar spórolni, az önmagát teste szegényebbé, mert megfosztja magát sok, nagyon fontos tud­nivalótól. Igaz, a négy köz­ségben sok tévé-készülék van, tanulságos szakmai filmeket láthatunk. Ezeket azonban olyan időpontban sugározzák, amikor a tsz-tagok még a ha­tárban vannak. Éppen ezért én az önképzés — szerintem — leghatásosabb formájaként a Magyar Mezőgazdaság és a Mezőgazdasági Technika cí­mű szaklapok olvasását javas- ’om a tagságnak . . « H. F. Somogyi Néplapi 3 tek munkájában például mindinkább a fontosságát megillető helyre kerül az if­júságnevelő tevékenység, de ez elsősorban vezető szerveik tevékenységében mutatható ki. A munkahelyeken dolgo­zó szakszervezeti csoportok és aktivisták körében még nem vált általánossá a vezető tes­az ifjúsági szövetségtől, a KlSZ-től kérik számon. Az ifjúsági szervezet rendkívül jelentős nevelő erő, s a maga területén, a rendelkezésre ál* ló feltételek és keretek között, igyekszik is eleget tenni fel­adatainak, de nem vállalhatja magára azokat a teendőket, Jó lehetőség A mezőgazdaság fejlődjés ével az iparszerű termelés térhódí­tásával nem csupán szüksé­gessé, hanem követelménnyé váLik a megfelelő szakképzett­ség. Nemcsak a felső és kö­zépszintű vezetőiknek kell ala­pos, speciális szaktudással rendelkezniük, hanem a fel­adatot, a munkát közvetlenül végző dolgozóiénak is. A szak­munkásképzés — a középve­zetők képzésének meggyorsítá­sa is — ezért vált napjaink­ban elsődleges feladattá. Most, a pályaválasztás ide­jén igen lényeges, hogy mi­nél több fiatal ismerje föl: megfelelő szaktudással szép jövő vár rá a mezőgazdaság­ban. Számtalan lehetőség kí­nálkozik arra, hogy ki-ki az érdeklődésének megfelelő ága­zatban képezze magát. A sok közül egyúttal egy területre irányítjuk a figyelmet, a tej­ipari szakágazatra. Két körü’iméiv is intWrel - ja. ho<*v ne maradjon ki a lehetőségek Sáráiból a szent- 1 őrinci Újhelyi Imre Szakkö­zépiskola tejipari ágazata. Az egyik a megye szarvasmarha­tenyésztésének fejlesztése. Sorra készülnek a tehenészeti telepek, ahol a tejházak veze­tésében nem nélkülözhető a kellő szakképzettség. Ez az ok­tatási intézmény négyéves kép­zés után a tejkezelés és -fel­dolgozás minden ágában, el­méletileg és gyakorlatilag magas szinten képzett szak­embereket bocsát az üzemek rendelkezésére. Ám nemcsak a szarvasmarha-program vég­rehajtása indokolja a figye- Lemfölkeltést. A megyei tanács legutóbbi ülésén igen sok szó esett ar­ról, hogy egyre nagyobb gond a szakképzetlen női munka­erő foglalkoztatása a mezőgaz­daságban. A tejipar pedig ki­fejezetten olyan jellegű szak­ma, amelyik nagy lehetőséget kínál a nők alkalmazására. Érdemes erre is figyelmet fordítani a mérlegelésnél, a pályaválasztásnál. * A sok közül egy lehetőség­re hívjuk fe! a figyelmet. Kö­zös érdekünk, hogy az eddi­ginél többet tegyünk a mező- gazdaságban dolgotok szak- képzettségének fokozásáért. X. M. közvetlen és dolgozó i törődést, a | pedig Önkiszolgáló étterem nyílik Igáiban Bevonták a dolgozókat a tervkészítésbe zoit bevonták a tervkészítésbe. áruházat építenek, ez a tervek Mezőgazdasági szakemberek és az önképzés

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom