Somogyi Néplap, 1974. január (30. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-04 / 2. szám

fi cigánylakosság életkörülményeinek javításáért 16 ezer somogyi lakos élet- körülményeit elemezte, tudo­mányos alapossággal, legutóbbi ülésén a megyei tanács vb. Ennyi cigány él a megyében: a lakosság 4,4 százaléka. Sajá­tos gazdasági, szociális hely­zetük, művelődési viszonyaik valóban sokoldalú, az okokat és az összefüggéseket feltáró vizsgálódást igényelnek, és ennek alapján a tennivalók pontos meghatározását követe­lik. Helyzetük javult, jobban él­nek, kedvezőbbek lettek a la­kás- és szociális körülményeik — állapította meg a vb. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy egyre többen vállalnak nemcsak alkalmi, hanem rend­szeres, folyamatos munkát is. Ennek megfelelően igyekeznek a községek belterületein önálló lakáshoz jutni, a putritelepek felszámolásának ütemével azonban nem lehetünk elége­dettek. Növekszik a cigánytanulók támogatása is: egyre többen részesülnek ingyenes vagy kedvezményes napközi otthoni ellátásban. Ha nem is a terve­zettnek megfelelően, de nő az általános iskolát végzettek szá­ma. Egyre több idős, magate­hetetlen cigányember kap rendszeres szociális segélyt, illetve szociális otthoni ellá­tást. A település- és lakásvi­szonyok fejlődésével párhuza­mosan javulnak egészségügyi ▼iszonyaik is. E kedvező tapasztalatok el­lenére — az általános fejlő­déshez viszonyítva — mégsem mondható kielégítőnek a ci­gánylakosság elmaradott réte­ge helyzetének javulása. En­nek meggyorsítására a vb to­vábbi intézkedéseket hozott. Mindenekelőtt szükségesnek tartja a körülményüknek meg­felelő munkahelyek számának növelését, főleg az iparban, "építőiparban és a mezőgazda­ságban. Elsősorban ezzel lehet elősegíteni a munkaképes ko­rú, munkavizsonyban nem álló cigánylakosság foglalkoztatá­sát. Ebben fontos szerepük van mind a szakszervezeti szervek­nek, mind a munkahelyeknek, illetve a tanácsoknak Külön gondot kell fordítani a cigány nők fogalkoztatására. Ahhoz azonban, hogy a ci­gányok állandó munkaviszonyt létesítsenek és egy-egy üzem­ben, vállalatnál gyökeret ver­jenek, meg kell szüntetni a munkahelyi vezetők és a tár­sadalmi szervek körében még tapasztalható indokolatlan fenntartást, hátrányos megkü­lönböztetést. Ehelyett változa­tos eszközökkel és módszerek­kel elő kellene segíteni, hogy minél több cigányfiatal kerül­jön szakmunkásképző iskolába, kapjon ösztöndíjat, kollégiumi elhelyezést. Továbbra is fontos fel­adat a szociális körülmények­nek meg nem felelő telepek gyorsabb ütemű felszámolása, újabbak keletkezésének aka­dályozása. Ehhez elsősorban arra van szükség, hogy a kö­vetkezetes szigorúság mellett sokoldalú támogatást kapjanak a cigánycsaládok a széttelepe- déshez, a házépítéshez, a la­kásvásárláshoz. Nagyobb se­gítséget vár a vb az üzemek és szövetkezetek vezetőitől is — pénzben, anyagban, fuvarban, szakmunkában — a cigány dolgozók lakásgondjainak meg­oldásához. A társadalmi és a gazdasági szervek tevékenysége nyomán javult ugyan is a cigány lakos­ság kulturális helyzete, de a cigány tanulók iskolára előké­szítésével, rendszeres iskolába járásával, a felnőttek körében végzett közművelődési munká­val kapcsolatban sok a hiá­nyosság. Ezért a vb elvárja az iskolák igazgatójától, hogy ne engedélyezzenek alapos ok nélkül fölmentést, iskolaha- lasztást, és tegyék teljessé a tanköteles korú cigánygyere­kek beiskolázását. Tovább kell növelni részvételüket az óvo­dákban, az iskolai előkészítő tanfolyamokon. A helyi taná­csi szervek fokozzák a szá­mukra nyújtható iskolai szol­gáltatásokat. Az igazgatók pe­dig gondoskodjanak arról, hogy a cigány tanulók válto­zatos módszerű pedagógiai se­gítségben részesüljenek. A tudatilag elmaradottabb felnőtt lakosság körében terv­szerűbb, hatékonyabb munkát kell végezni a közművelődés eszközeivel is. Ehhez olyan formák, módszerek kidolgozá­sára van szükség, melyek föl­keltik érdeklődésüket, segítik kulturális igényeik emelését. Egészségügyi és szociális helyzetük javítása végett elő­adásokat, tanfolyamokat kell tartani, egészségügyi felvilágo­sítást folytatni, és ezzel párhu­zamosan fokozatosan emelni az alapfokú egészségügyi ellá­tás színvonalát. A családterve­zés általánossá és rendszeressé tétele megkívánja a különböző fogamzásgátló szerek és gyógy­szerek használatának elterjesz­tését. Több gondot kell fordí­tani a munkaképtelen idős ci­gányok segélyezésére, szociális otthoni elhelyezésére. A vb szükségesnek tartja, hogy a részletesen meghatáro­zott feladatok gyorsabb ütemű megvalósítására a helyi ta­nácsszervek öntevékenyebb, tervszerűbb, hatékonyabb kap­csolatot építsenek ki a társa­dalmi és más állami szervek­kel. Felkéri továbbá a KISZ Somogy megyei bizottságát, hogy minél több cigányfiatalt vonjanak be az ifjúsági moz­galomba. Javasolja, hogy az állami és társadalmi szervek biztosítsák az arra alkalmas cigány személyek részvételét különböző bizottságokban. A testület a cigány la­kosság helyzetének gyorsabb ütemű javítása végett indo­koltnak tartja, hogy mindazok a minisztériumok, országos fő­hatóságok, melyek ágazatában cigány lakosokat foglalkoztat­nak, külön tekintsék át a la­kosság e lemaradt rétegének helyzetét, s ha szükségesnek tartják, adjanak ki ezzel kap­csolatban utasítást. Csak így, a helyi és központi erők terv­szerű összefogásával, az egyes szervek, hatóságok és intézmé­nyek feladatainak pontos meg­határozásával és következetes, jól összehangolt végrehajtásá­val lehet elérni e nagyon ösz- szetett, sok tényező által meg­határozott célt: a megyében élő cigány lakosság életkörül­ményeinek gyorsabb javítását. Kaposváron készül a fűszerpaprika manipoláló gépsor Á fiatal választhat, a KlSZ-szervezet nem H ajdan a falu szánt® egyenlő volt a mező­gazdasággal, lakód majdnem csak a mezőgazda­ságban dolgoztak. Ma már úgyszólván minden társadalmi réteg megtalálható benne. Az utóbbi években sokat beszél­tünk elnéptelenedő falvakról, magukra hagyott házaikról. Nemcsak ezek jellemzőek ki­sebb településeinkre. Emelnék új házakat is, újabb és újabb munkalehetőségeket teremte­nek, az egyre javuló közleke­dés pedig lehetőséget teremt arra, hogy a lakhelytől távo­labb keressenek munkát. Ipa­ri munkásaink 42 százaléka szintén a községek lakója. So­kan ingáznak, s ez újabb gondokat szül. A szabad idő legnagyobb hányada utazásra kell, s amá marad, a faluban télik el. Gyakran a tényleges munkán kívül alig tudnak részt venni a bejárók a mun­kahely életében. Megy a vo­nat, indulnak a buszok, ro­hanni kell. Nagy gond ez az ifjúsági szervezetben is. Az országban legalább félmillió ingázó fia­tal él. Egyik a lakóhelyen, a másik a munkahelyen KISZ- tag. Sokszor vezet addig ez a »kétlakiság«, hogy KISZ- munkát sem a lakóhely, sem a munkahely alapszervezeté­ben nem végeznek. A helyze­ten változtatni kell. Október­ben ezért született a KISZ kb-nak egy állásfoglalása és határozata a KISZ időszerű feladatairól az élelmiszer- és fagazdaságban, a vízgazdálko­dásban. az áfész-ekben dolgo­zó és falun élő fiatalok köré­ben. A z állásfoglalásban töb­bek között kimondták, hogy a szervezeti sza­bályzat alapján a fiatal meg­választhatja ugyan, hogy hol ákar KISZ-tag lenni, a KISZ- szervezetek azonban nem vá­laszthatják meg, hogy hol akarnak foglalkozni a fiata­lokkal: nekik mindenhol kell. Ezért szükséges erősíteni a munkahelyek és a községek kapcsolatát. A határozat például ki­mondja, hogy azokban a köz­ségekben, ahol nem működik külön termelőszövetkezet) KISZ-szervezet, ott a lakóte­rületi alapszervezeten belül hozzák létre a tsz KISZ-cso- portot, az élelmiszer-ipari, a mezőgépipari és az áfész KISZ - szervezetek ped ig hoz­zák létre és erősítsék meg' az egy községből bejáró fiatalok KXSZ-csoportját, s adjanak nekik olyan politikai megbí­zatást, melyet a lakóhelyen teljesítenek. Azokon a mun­katerületeken, ahol nem mű­ködik önálló KISZ-szervezet a fiatalok érdekeit a munka­helyek szerint megalakult KlSZ-csoporbok képviselhetik az ifjúsági törvény szerinti helyi intézkedési tervek ké­szítésénél, az ifjúsági parla­mentekben, s nem az egész alapszervezet. A határozat végrehajtására tettek már lépéseket me­gyénkben is. A falvainkban j lakó fiatalok hetven százaléka ; máshova jár dolgozni. Decem­berben a mezőgazdasági és fa- j lus.i ifjúsági tanács ülésén be- i szeltek a teendőkről. Javítani kell a szervezettséget és a tartalmi .munkát a falusi, a tsz, az élelmiszer-gazdaság', a fa- és vízgazdaság területein működő alapszervezetekben. Mielőbb szeretnék létrehozni a KISZ-csaporto,kat a megyé­ben is. A rétegtanács tagja' vállalták, hogy nemcsak saját alapszervezetükre figyelnek, hanem minden tag pártfogol majd egy társalapszervezetet is. A téli KISZ-vezietőképző tanfolyamokat szintén e prog­ram segítségének szolgálatába állítják. Elhatározták, hogy a KISZ termelési mozgalmak hirdetésével a húsprogram megvalósulását segíti. Az élel­miszer-gazdaságban dolgozó fiatalok például, csak állati termék előállítására és fel­dolgozására indítanak terme­lési versenyt. Az első KlSZ-csoport meg­alakult már a megyénkben. A Kaposvári Húskombinátba K erese ligetről bejáró fiatalok alakítottak KISZ-csoportoí. Ä vállalat és a faluban működő alapsaeirvezst ezután kölcsö­nösen figyelemmel kíséri egy­más munkáját. A húskombi­nát ifjúsági alapjából juttat a keresel! getii KlSZ-szerve- zetneik is, hiszen szabad ide­jük zömét a faluban töltik fiatal bejáró dolgozóik. Ifjú­sági klubot is építenek a fa­luban-. A villanyszerelést a húskombinát szakemberei végzik. A kercseliigieitá egyelő­re úttörő kezdeményezés. A megyei KlSZ-bizott- ság februárban fogadja el az októberi határo­zat megvalósítását szolgáló megyei feladat-tervet. A meg­valósulás nem m-e-gy máról holnapra, ám lassa-n a vegyes összetételű ifjúságii alapsaer- vezetek is megtalálják a hasznos munkalehetőségeket, a bejárók sem vesznek el a KISZ-munka számára a mun­kahely és a lakóterületi alap- szervezet között, s a gazdasá­gii egységekben is aizok képvii- sefllhetifc s képviselik is a fia­talok jogait, akiket megillet. H. É. Nukleáris műszerek Pécsen, a Mecseki Ércbányászati Vállalat kutatási és auto­matizálási üzemében terepen is hordozható nukleáris cél- müszereket készítenek. A Mosonmagyaróvári Mező- gazdasági Gépgyár műszaki fejlesztési tervei kapcsolódnak az országos zöldségbermieszitési programihoz. A vállalat mű­szaki gárdája egy évtizede foglalkozik a gyümölcs-zöld­ség manipuláló gépsorok fej­lesztésével, gyártásával. A vállalat kaposvári gyáregysé­gében az elmúlt években egy­más után készültek a külön­böző manipuláló -gépek, ame­lyek egyre korszerűbbekké váltak. Ma már az alma. őszi­barack, hagyma, uborka stb. manipuláló gépsorok között ott találjuk a VARI—MAN— FI—F22 »-gépi betakarítású fű- szerpaprika manipuláló gép­sor« két változatát is. Tavaly — együttműködve a Konzervipari Tröszttel — ki­alakították a VARI—MAN— FI elnevezésű fűszerpaprika manipuláló gépsort. A gépsor a nagyrészt ismert VARI— MAN gépcsalád tagjaiból, fő­leg a hagytmagépsorból épül fel. Alapegységei további va­riációk és más termények fel­dolgozására alkalmas összeál­lítások alapját is képezik. A gépsoron elvégezhető művele­tek: ládaürítés, szennylevá­lasztás, előválogatás, minőségi válogatás, hálótöltés és ládá- zás. A berendezés teljesítmé­nye: 0,5—0,8 tonna óránként. A VARI—MAN—FI első­sorban a kisebb mezőgazdasá­gi üzemek részére készül. A ^ énsor nem helyhez kötött, te- lát a manipulálás után szét­szedhető, és más helyen tárol - ható, a későbbiek folyamán pedig többszörözhető, vagy az újonnan kifejlesztett gépek­kel bővíthető és variálható. Behelyezhető egy nagyobb, komplett feldolgozó gépsorba is. Viszonylag kis költsége le­hetővé teszi a fokozatos -beru­házást, bővítést. Az FI jelű gépsor üzemel­tetése során szerzett tapaszta­latok felhasználásával készült el Kaposváron a VARI— MAN—F22 típusú fűszerpap­rika manipuláló gépsor. Ez a berendezés 4 d-b F-l gépsor összevonásával épül feL A lé- nyegies különbség a 4 db Fl-es gépsor központi tér-1 ményadagolásában van, amely egyben alkalmas a pótkocsin ömlesztve beszállított termény feldolgozására is. Műveletei­ben változás nincs, csak a munkahelyek szaporodtak meg. A berendezés teljesítmé­nye: óránként 4 tonna, ki­szolgáló létszáma 33 fő. A VARI—MAN—F22 típusú fű- szerpaprika manipuláló gépsor már a nagyobb paprikater­mesztő mezőgazdasági üze­mek, kertészetek számára ké­szült. Az F22-es gépsor 1973-ban a kiskunlacházá Petőfi Tsz- ben üzemelt, ahoi 7,5 vagon fűszerpaprikát dolgozott fel, amelyet FZB betakarító gép­pel szedtek, és pótkocsin öm­lesztve szállítottak be. A gép üzemeltetéséről a tsz föagro- nómusa elismerően nyilatko­zott. A YARI—MAN—F22—FI fűszerpaprika manipuláló gép­sorok alkalmasak a már elter­jedt FZB jelű fűszerpaprika betakarító gép utáni maninu- 'ációs műveletek elvégzésére. A betakarítás és válogatás gé­pesítése újabb lendületet adott a hazai fűszerpaprika-ter­mesztésnek. A megvalósítás útján Az észak-somogyi termelőszövetkezetek szarvasmarhaprogramjáról A SZARV ASMARHA-TE­NVÉSZTÉS fejlesztése, a marhahústermelés fokozása mind a hazai ellátás, mind a korlátlan exportlehetőségek kihasználása szempontjából fontos népgazdasági, egyben üzemi érdek is. A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésének fontosságát lát­ják üzemeink, és már most keresik mindazokat a lehető­ségeket, hogyan tudják állo­mányukat mind közép, mind hosszú távon fejleszteni. A népgazdasági érdekeknek csak úgy tudnak termelőszö­vetkezeteink eleget tenni, ha a szarvasmarha-tenyésztés fej­lesztése érdekében elsősorban céltudatosan, a tervezett ütemben növelik állományu­kat. Az észak-somogyi terme­lőszövetkezetek 1975-ig 36, 1980-ig 54, 1990-ig 69 száza­lékkal növelik állományukat. Ezen belül a tehénállományt az. említett időszakokban 34, 69 és 76 százalékkal gyarapít­ják. Termelőszövetkezeteink mindenekelőtt arra töreked­nek, hogy az állomány átcso­portosításával, vásárlással fel­töltsék a rendelkezésre álló férőhelyeket. A közös tehén- állomány növelésére a megle­vő mintegy 2500—3000 te­nyésztésre alkalmas üszőt be­fedeztetik, az eladásra szánt 800—1000 hasas üszőt vissza­tartják, saját tenyésztésben tartják. Intézkedtek a nagy­fokú borjúelhullás megszün­tetésére is. Más területről mintegy 2100 —2200 vemhes üszőt, ugyan­ennyi vagy valamivel több szűz üszőt vásárolnák, és a háztájiból felkínált mintegy 1100—1500 szopósborjút is megveszik. Az üzemek mesz- szemenően figyelembe veszik a kormány és a megyei tanács szarvasmarhaprogram j át, ezen belül a hústermelési programot. így távlatokban az állománynak mintegy 80—85 százalékát húshasznú, míg 10 —15 százalékát tejhasznú irányban alakítják ki. A tej­hasznú állományt elsősorban a Balaton-parti termelőszövet­kezetek tervezik. A területünkön gazdálkodó termelőszövetkezetek közül 6—8 már 1974-ben a Dália­program (HSZV) szerint tart­ja állományának egy részét. A tervezett létszámnövekedés­sel arányosan gazdaságaink növelik takarmánytermeszté­süket is. A fehérjeellátás biz­tosítására az összes közös szántóterületnek — a jelen­legi 12,5 százalék pillangóste­rülethez viszonyítva — 1980-ig 15, 1990-ig 18 százalékán ter­melnek pillangós takarmányt, elsősorban lucernát. A ter­méshozamokat 30—35 száza­lékkal növétítc. A növénytermelésben nagy­fokú szerkezeti változást ve­zetnek be. A korábbi évek­ben termelt 15—20 féle nö­vény helyett csak 5—7 növény termelésével foglalkoznak, fő­ként takarmánynövényekkel. Az eddigiekhez mérten na­gyobb gondot fordítanak a rétek, legelők hasznosítására, megjavítására. Több termelő- szövetkezet vezetője fölkeres­te már a területi szövetséget, hogy működjön közre, járjon el a Keszthelyi Agrártudo­mányi Egyetemen, a Kapos­vári Mezőgazdasági Főiskolán gyephasznosítási és gyepjaví­tási terv elkészítése miatt. Ennek a felkérésnek a szö­vetség vezetősége eleget tesz. Termelőszövetkezeteinkben eddig 5 szakosított szarvas­marhatelep üzemel, 1973-ban kettőt kezdtek építeni, három telephez az idén fognak hoz­zá. Tsz-einkben közép és hosszú távon további szak te­lepek épülnek. A jelenlegi koncentráció tovább fokozó­dik. Több termelőszövetkezet­ben már a közeljövőben sza­bad tartásos rendszerben tart­ják a tehénállomány egy ré­szét, és bevezetik a dajkate- héntartást. A marhahizlalás szinte teljesen kötetlen mód­szerrel, intenzíven folyik, a növendéküszőket a legelőn tartják. Az állományfejlesztés ter­mészetszerűleg beruházási igényekkel is jár. A termelő- szövetkezetek közép és hosszú távon mintegy 6000—6700 új tehénférőhelyet építenek, a meglevő istállók nagy részét pedig átalakítják, korszerűsí­tik. A tervek szerint 1990-ig az állómánj'növekedés állóesz­köz-fejlesztési igénye mintegy 650—700 millió forint, a for­góeszközigény mintegy 300— 320 millió forint. Nem feledkeztek el terme­lőszövetkezeteink a szakem­berek, szakmunkások biztosí­tásáról sem. Jelenleg a szak­telepeken 74 szakmunkás dol­gozik, a fizikai dolgozók 53 százaléka. 1975-ig kiképez­nek további 100—150 állatte­nyésztő szakmunkást és 10 szerelőt, míg 1980-ig további 150—200 állattenyésztő szak­munkást és 25—30 szerelőt. A SZAKMUNKÁSOK mel­lett gondoskodnak a termelő­szövetkezetek mintegy 40 kö­zép- és felsőfokú képzettségű szakember beállításáról is. A terme 1 ő szövetkeze bek a szarvasmarhaprogram komp­lex tervének végrehajtásával kapcsolatosan intézkedési és feladattér vet készítenek. Eh­hez a területi szövetség a napokban adja ki a megyei és a szövetségi intézkedési és feladattervet. )unai Imre, a szövetség munkatársa Somogyi Nép/opl J Br. I* L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom