Somogyi Néplap, 1973. december (29. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-01 / 281. szám

Új konfekcióüzem Biatorbágyon A budapesti EKISZ Szövetkezet 15 millió forintos költséggel megépítette Biatorbágyon má­sodik vidéki ütemét. A nagyközségben ez az első ipari üzem. Az új konfekciócsarnokban férfi- és női nadrágokat, valamint női kabátokat készítenek. Az üzemben két műszakban 200 leányt, asszonyt foglalkoztatnak. Hóval vemhes nagy, szürke felhők cammognak az égen; visszavonhatatlanul elmúlt a langy ősz. A lovak orrából sű­rű pára gomolyog. A fogatos pokrócot terít a állatokra. Pi­ros színű traktorok állnak a gépműhely udvarán, egyik­másik már a téli nagyjavítást várja. Sokat dolgoztak ősszel. Feketéből fehérré váló baráz­dák jelzik útjukat a földeken. Mintha óriás fésülte volna meg valami hatalmas kefével a talajt. A tél falun már nem egé­szen azt jelenti, mint régen: álmos csöndet, begubózást, ta­vaszig tartó munkátlanságot. A legtöbb községben foglalkoz­tatja az emberek egy részét a szövetkezet. Ki hallót már olyat, hogy a takarmányosok, a gépjavítók ne dolgozzanak télen? Valamelyik nap Kis­korpádon, a dolgozgató asz- szonyok közt azt mondja az egyetlen férfi: Régen ilyenkor a parasztember már a téli ál­mát aludta!« Nemsokára eljön az idő, amikor az irodákban össze­gezni kezdik: mit is végeztek az idén. Mi az, amiben elma­radtak, mi az, amiben előre­léptek. Számba veszik értékei­ket, a közös vagyont. S csak­nem mindenhol azt állapítják meg, hogy jócskán gyarapod­tak az idén is. Tél idején Azután már a .. ,'óre gondol­nak. Terveket építgetnek, elő­ször csak szavakkal, majd számsorokkal. Még merje va­mas időszak a tél! Akkor ké­szül az alap a következő évi gazdálkodás épületéhez! Addig persze, van még idő. Ad munkát a tsz-tagoknak a háztáji is. Nemsokára itt van a disznóölések ideje. Talán megszaporodnak az összejárá- sok, felújulnak a munkában edződött barátságok. »Pipaszó« mellett le-lecsúszik egy pohár »saját tűkén« nevelkedett bor. Ilyenkor kell a rendezvé­nyeket, eseményeket megsza­porítaniuk a falu vezetőinek, értelmiségiéinek. Legyenek es­ténként fénytől sárgák a mű­velődési házak ablakai. Milyen sokat cikkeztek az újságok a népesedésről. Rendezzenek erről ankétot, előadássorozatot, melyen a főszereplő a körzeti orvos, az ápolónő, s valame­lyik tanácsi vezető legyen. Azt hiszem, nem vitás, miért invi­táljuk ezekre az estekre az egészségügyi dolgozókat. De milyen feladata lehet egy ilyen rendezvényen a hivatalviselő­nek? A tanácselnök vagy -tit­kár nagyon érdekes adatokat * szolgáltathat az est hallgató­ságának a falu népszaporula­táról, halálozási arányáról stb. évekre, évtizedekre visszame­nőleg. Biztosan elgondolkodta­tó számok ezek. Legyenek tehát a téli napok a kultúrálódás, a közművelő­dés napjai a falvakban. Fur­csa, milyen kihasználatlan, az a lehetőség is, hogy egy-egy Eilmtörténetileg is értékes alJ kotást nem követ — vagy nem előz meg — ankét, beszélge­tés. Nagyon lassan tanulnak meg nálunk az emberek »fil­mül«. A statisztikákból kide­rül: még mindig csak a ka­landfilmek vonzanak telt há­zat, néhány — szabályt erősí­tő — kivételtől eltekintve. Ha akadna egy-egy faluban olyan népművelő, vagy csupán a té­ma iránt érdeklődő, aki ezeket az ankétokat megszervezné, a beszélgetések csak előrevihet­nék az embereket azon az úton, melynek végcélja az, hogy. széles tömegek élvezzék, értsék a filmművészet igazi remekeit. Messzire jutottunk gondo­latban tehát az unalmakat ho­zó téli napoktól. De az is biz­tos: még izgalmasabbá, még inkább összekovácsolóvá kel­lene ezeket tenni a legtöbb helyen. L. L. Jégkoporsó mennyi energia van egy ilyen tárgyban. Képes megállítani egy felmorzsolódó, az élettől búcsúzó testet. Világosságot gyújtani egy kimerült, utolsót pislákoló agyban. A kulacshoz hozzákötve egy halott katonát is talált. Kime­redt szeme megborzongatta. Reszketve kortyolgatta a pá­linkát, amelytől még hajszál­erei is égtek, de lassan magá­hoz tért. Rendezgette a gon­dolatait. II4. ösztönösen topogott előre. Más támpont nem lévén: a dörrenésekkel ellenkező irányba. Hirtelen mintha a talajt ki­rántották volna alóla, fölhem- peredett. Fejjel lefelé szán- kázott. Tehetetlenül kapko­dott, támaszt keresve, de csak annyit ért el, hogy megfor­dult. A néhány méteres csú­szást szinte az örökkévalóság­nak érezte, és mire leért, tes­tének maradék kalóriája is erősen megcsappant. Kiverte a víz. A zuhanás közben ruhája réséin át bejutott testéhez a hó — amely pillanatokon be­lül elolvadt —, s összekevere­dett az izzadtsággal. A hideg, ragadós nyálkát, amint végig­futott lázas testén, elviselhe­tetlennek érezte. Keze-lába, dereka sajgóit. A feje zúgott, és arcát úgy érezte; drótkefé­vel marták végig. Néhány másodpercig — ahogy leért — összekuporodva maradt, és zihálva lélegzett. Lassan nyugodott csak meg. Agya alvást diktált. Megpró­bálta leküzdeni. Az a szürke massza, amely jót, gonoszt, kedvességet, durvaságot, sze- retetet, gyűlöletet, vonzalmat és ellenszenvet, fájdalmat és... mindent, ami az életben el­lentétes és azonos, leraktároz, takar és nyilvánít, hosszú idő­re megfeledkezett minden funkcióróL Csak az alvást erőszakolta. De az ember, a lélek megpróbált ellenállni. A kulacs majdnem azonos a katonával. Katonai tárgy, és Teste nehezebben engedel­meskedett, mint agya paran­csolta, de azért elindult. Egy kissé kába agyában szinte egy örökkévalóságnak érezte, míg kivergődött a mélyedés­ből, nem tudva, hogy helyes irányba halad-e. Még két ha­lottat látott, de nem érdekelte egyik sem. Hirtelen sötét tárgy rémlett föl előtte. v Egy teherautó. És mögötte még egy! Miután az elsőt átkutatta, — üres volt —, a következő kocsi üléséből, az egyetlen szétlőtt fejű embert kirángat­ta, bemászott az üveg nélküli fülkébe. Rövid keresgélés után egy darab kenyeret és egy megkezdett sonkakonzervet ta­lált. A kenyér sziklakeményre fagyott. Sem fogaival, sem a késsel nem boldogult. Pár pil­lanatig gondolkodott, és csak válságos helyzete szülhette a Tudnivalók a szarvasmarha-hizlalásról A korszerű szarvasmar- ha-hizlaló telep — az ipari ter­mékek kibocsátása tekinteté­ben — alig különbözik a gyár­tól. Sőt az esetek többségében az állati terméket előállító üzem még bonyolultabb is: lé­nyegesen nagyobb figyelmet követel a technológiai folya­matok irányításának a szerve­zése, hiszen itt élő szervezetek­kel kell dolgozni. Ezek életmű­ködése szigorúan meghatározza az állatok élelemmel, vízzel való egyenletes ellátásának szükségességét, az őket körül­vevő légtér meghatározott pa­ramétereinek fenntartását. Ezenkívül nagy figyelmet kell fordítani a hízóba fogott álla­tok egészségének a megőrzésé­re is. A szarvasmarha hizlalásánál a következő sajátosságokat kell figyelembe venni: a szarvas- marha idősebb korban jobban értékesíti a takarmányt — el­sősorban a szálas takarmányt —, mint a növendékállat. A növendékállat viszont olcsóbb, mint az idősebb szarvasmarha, de a borjút az eladási súlyig hosszabb időn át kell hizlalni. Így az eladási súly eléréséig fajlagosan több takarmányt igényelnek, mint az idősebb állatok. A takarmány feldől gozásnál az egységnyi súlygyarapodás­hoz a növendékállatoknak ki­sebb takarmánymennyiségre van szükségük, azonban több szemes terményt igényelnek, mint szálas takarmányt. Az idősebb állatoknál egy kiló súlygyarapodás költsége na­gyobb, mint a borjaknál. A nagyobb állat több takarmányt igényel a szervezet életműkö­désének a fenntartásához. Ezenkívül az idősebb állatok­nál több zsír rakódik le, amelynek képződéséhez ugyan­csak sok tápanyag szükséges. Ugyanakkor a zsíros hús iránt kisebb a kereslet, és alacso­nyabb az ára is, mint a so­vány húsé, ezért a zsíros mar­hahús piaca korlátozott. A súlygyarapodást és takar- mányértékesülést az a fehérje­mennyiség határozza meg, me­lyet az állat megemészt. Je­lenleg a takarmányrecepturák összeállításánál figyelembe ve­szik az állatok életkorát, a komponensek költségeit, a ta­karmányok emészthetőségét, azt az optimális megoldást, mellyel a takarmányegység legalacsonyabb költségével az elérhető legmagasabb súlygya­rapodást kapjuk. A takarmányozásnál állan­dóan figyeljük az állatok egészségi állapotát és súlygya­rapodását. A kritikus periódu­sokra fokozott gondot kell for­dítani. A szemestakarmány- adagot folyamatosan, három naponként maximálisan 0,5 kg-mal kell növelni. A szálas takarmányról a szemes takar­mányra való áttérés legalább 4—6 hétig az egyik szemes terményről a másikra való át­térés egy hétig tartson. Ne törekedjünk a frissen betaka­rított szemes termény fölete­tésére. A víznek mindig tisztának kell lennie, télen melegítővel akadályozzuk meg befagyását. Az itatókat rendszeresen tisz­títsuk. . A takarmányozás hatásossá­gát és a takarmányértékesülést az etetés gyakorisága határoz­za meg. Gyakorlati megfigyelé­sek szerint az előkészített ta­karmány növeli az egységnyi súlygyarapodást, és csökkenti az egységnyi súlygyarapodásra jutó takarmányfelhasználást. Nem szabad azonban megfe­ledkezni arról, hogy a takar­mányelőkészítési eljárás növeli az önköltséget. Az állati szervezetben job­ban érvényesül a darált vagy zúzott, mint az egész szemek­ből álló szemes takarmány. Mégsem szabad teljesen apróra darálni: a szem aprítási foká­nak olyannak kell lennie, hogy az állat ne csökkentse a takar­mányfogyasztást. Legmegfele­lőbb a kalapácsos és hengeres darálók használata. A szálas takarmányok előké­szítése sokkal drágább folya­mat. Préselt takarmányok ké­szítésekor különböző kompo­nensek , hozzákeverésével nö­velni lehet a kevésbé értékes takarmányok fogyaszthatósá- gát is. A szálastakarmány-szá­rítmányok darálása és abrakta­karmánnyal való keverése csökkenti az egységnyi súly- gyarapodásra jutó ráfordítást, a széna és az abraktakarmány külön-külön történő etetéséhez képest. Fehérjeadalékként különbö­ző, nagy fehérjetartalmú pil­langós növényt, olajpogácsát, valamint hús- és baromfifel­dolgozói hulladékot használ­junk. Az adalékanyagok jelen­tős részét teheti ki például a szója. Szarvasmarhák részére a fehérjeadalékokat — az inten­zív szarvasmarhahizlalást foly­tató üzemekben — olyan mennyiségben adagolják, hogy a fehérjetartalom a takar­mányban eléri a 14 százalékot. Az ásványi anyagok és a vitaminok elválaszthatatlan részei a hizóállatok takar­mányadagjának. Az antibioti­kumok használata — különö­sen a hizlalás kezdeti idősza­kában — a megbetegedések valószínűségét csökkenti. A tapasztalatok szerint az állatok szervezetébe »hormonokat« juttatva lehetővé válik az 1500 grammos naponkénti súlygyarapodás. Az állattartás költségeinél a megterhelt hús önköltségében mintegy 70 százalékot tesz ki a takarmányozás költsége. En­nek csökkentése, különösen a takarmányértékesítés hatásfo­kának javítása, nagymérték­ben befolyásolhatja a húster­melés gazdaságosságát. Dr. László A fogszabályozás A SZABÄLYTALAN alakú, a rendellenesen illeszkedő al­só-felső fogsor — mint rágó­szerv — hiányos működésű. A táplálék a szükséges rágás nélkül kerül a gyomorba, mely nem tudja megemészteni, és így fokozatosan kialakulnak a különféle gyomorpanaszok. Az ilyen fogazat hangképző feladatát sem tudja tökélete­sen ellátni, következménye a különféle beszédhibák kiala­kulása. De meg kell említeni a kozmetikai torzulásokat, me­lyek már gyermekkorban is személyiségi, lélektani sérülé­seket okozhatnak. E rendelle­nességek gyógyításával foglal­kozik a fogszabályozás. A rendellenes fogazat kiala­kulásának okai két tényező­ben keresendők. Az egyik az öröklés, melyet az elődöktől kapunk, a másik, amit a kör­nyezettől, az élet folyamán szerzünk. Elsősorban azokat az ^eseteket említem meg, melyek Ja gyakorlati gyógyítás szem­máskor oly képtelennek ható Jpontjából a legfontosabb oko­tzati tényezők: a tejfogak idő gondolatát. Megkereste « . gépkocsivezető csajkáját, ^ amelybe kb. egy deci pálinkát öntött. A kenyeret beletette, és meggyújtotta. Időnként meg­forgatta a kékes lánggal égő kenyeret, míg a konzervdo­bozt fölé tartva melegítette. Mit bánta most, hogy előtti kihúzása; az állandó fo­gak kihúzása; rossz szokások: lujjszopás, szájlégzés. Ezeket az okokat befolyá­solhatjuk, illetve megszüntet­hetjük. Itt említem meg a gyermekfogászat igen fontos szerepét és jelentőségét. Na- J gyón helytelen az a szemlélet, a (hogy a tejfogak kezelésére , i nincs szükség, mert azok úgyis keze is meg-megegett Türel-Jkiesnek> és jön helyettük a mes-türelmetlenséggel várta, ^maradandó fog. A tejfog idő míg leég a szesz. De aztán an- J előtti kihúzása okozza a rend­nál hevesebben vetette rá ma- !|e^ne1s maradandó fogazat ki­alakulását. Ugyanis a kihúzott gat az ennivalóra. (ielőtti fog hátrafelé, a hátsó A pálinkaszagú kenyér re- JPediS előre vándorol, így be­_____ - „ , íszűkiti a helyet a maradandó c segett-mpogott a foga alatt, *fog számára. A SZÚVas tejfo­ae majdnem rágás nélkül ^gat kezeltetni kell. A szülőre nyelte. A hús is fölengedett i hárul a feladat, hogy gyerme- egy kissé, úgy, hogy vala- Jkét, ha annak nincs is pana- mennyire élvezhetővé vált. A Jsza fogaira, elvigye a fogorvos- jeges szilánkok persze több f helyen is fölsértették a nyel- J vét, ínyét, de mit, számított' most ilyen apróság. Tömte f magába, az utolsó falatig. f Furcsa ellentmondásként nem nyugodott meg, hanem fokozott izgalom vett rajta hoz. A kezdeti szúvasodás konzerváló kezelése ugyanis a gyermekben nem hagy kelle­metlen emléket, és ez az első út ahhoz, hogy a gyermek és a fogorvos között jó kapcsolat teremtődjön. A rendellenes fo­gazat, vagy a fogak alaki tor­zulásait a szájba helyezett fogszabályozási készülékek­kel gyógyítják. E tudatosan szűkre szabott meghatározás magában foglalja a fogszabá­lyozási kezelés lényegét: mechanikai erőkkel gyógyíta­ni a fogazat eltorzult biológiás formáját. Természetesen ez a gyógyí­tás lassú és Rosszán tartó fo­lyamat, de mindenképpen eredményre vezet. Elsősorban a szülőkhöz szeretnék szólni. Ahhoz, hogy a fogszabályozá­si kezelés eredményes legyen, elsősorban az ő áldozatválla­lásukra van szükség. A fogsza­bályozási kezelés éveket vesz igénybe, az első látható ered­mény is csak kb. fél év múlva érzékelhető. Természetesen ez attól is függ, hogy a gyermek milyen rendszeresen használja a fogszabályozót. Sajnos na­gyon sok kezelést éppen az hiúsít meg, hogy nem folya­matos, így az elmozdított fog vagy fogcsoport visszaáll a ki­indulási helyzetébe, és az ilyen fogazat ismételt mozga­tása az állandó visszaesés ve­szélyével jár. AHHOZ, hogy a fogszabá­lyozási kezelés eredményesen végződjön, a szülők kitartása, a többszöri kezelésre való el­járás, valamint a gyermek szorgalma, a fogszabályozó rendszeres használata együt­tes követelmény. Csak ebben az esetben zárulhat eredmé­nyesen a kezelés. Dr. Szabó Tamás Zoltán fogorvos Yeszélytelen lámpaoszlop erőt. Menni, és menni. Embe­reket akart .látni. Félt a továb­bi magányosságtól. Félt az i újabb »meghal ástól!« Mert' tudta, hogy ami néhány perc­cel vagy órával előbb — idő- érzéke megszűnt — történt, az 1 a halál szelének békésebb su­hogása volt. (Folytatjuk.) Az utcai lámpák feladata, hogy megvilágítsák az utat a városi közlekedés száméra. A lámpaoszlopok azonban gyak­ran okozzák gépkocsivezetők halálát is. Amikor a gépkocsi az oszlopnak ütközik, általá­ban az oszlop győz. Az egyik angol cég nemrég szabadalmaztatott egy veszély­telen lámpaoszlopot. Ez vé­kony spirális rugóvá összecsa­vart fémszalagokból készülne. A rugós oszlop belső részét műanyaggal töltik ki. Amikor a gépkocsi a rugalmas fához hasonló, új lámpaoszlopnak ütközik, az oszlop könnyedén előrehajlik, és a kocái épség­ben marad. Miután a kocsi visszahátrál az oszloptól, aa kiegyenesedik, és fölveszi ere­deti helyzetét. Az oszlop elég szilárd ahhoz, hogy megtartsa a legnehezebb lámpákat is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom