Somogyi Néplap, 1973. december (29. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-07 / 286. szám

-81 „Elsősorban tanácsot fogok kérni” A kisbajomi küldött Az áfészek a kistermelőkért Hol tart napjainkban a kis­termelés, milyen szerepet töl­tenek be az áfész-ek az élel­miszergazdaságban? — A kér­désre Patay János, a SZÖVOSZ elnökhelyettese adott sokolda­lúan elemző választ csütörtöki sajtótájékoztatóján. Hangsú­lyozta, hogy szocialista nagy-i üzemekre épülő, dinamikusan fejlődő mezőgazdaságunknak — elsősorban ellátási célokból — változatlanul szüksége van a kisgazdaságokban előállított termékekre, amelyek nap­jainkban az összmezőgazdasá- gi termelés értékének mintegy 38—40 százalékát képviselik. A növekvő hazai és export­igények mellett azonban nem csupán a jelenlegi állapot fenntartása, hanem annak kor­szerűsítése is kívánatos. A kistermelőkkel való szo­ros és sokoldalú kapcsolattar­tás, legalkalmasabb és legsi­kerültebb formája ennek a mezőgazdasági szakcsoport; 1972-ben 1882 ilyen működött, több mint 100 ezer taggal. Zsobrák Józsefné nem tarto­zik a ráérő emberek közé. In­kább azok közé sorolnám, akik egy pillanatig sem tud­nak tétlenül ülni, a tenniaka- rás velük született tulajdon­ság. A kutasi termelőszövetke­zet kisbajomi üzemegységében éppen a téli leltározás folyik. A számos feladatot magára vállaló asszony ebben a mun­kában is kiveszi részét. Amikor fölkerestük éppen utazni ké­szült. — Pénteken lesz Budapes­ten a termelőszövetkezetek szocia'ista brigádvezetőinek más. d!k országos tanácskozá­sa, ezen veszek részt — mond­ta leplezetlen örömmel. A Petőfi Sándor Brigád az első a termelőszövetkezetben, amely a szocialista címért küzd. Harmincöt asszony dol­gozik itt együtt, de hamarosan még többen lesznek. Követke­ző brigádgyűlésük egyik napi­rendi pontja éppen az lesz, hogy megvitassák: a jelentke­zők közül kik azok, akik jövő­re már közöttük dolgoznak. A brigád valamennyi tagja a pö- vénytermesztés dolgozója. Vál­lalásaik is részben kapcsolód­nak a munkájukhoz, hiszen el­határozták, hogy az idén a kö­telező 100 tízórás munkanap helyett 120 napot dolgoznak. Amikor a brigád megalakult, Zsobrák Józsefnét egyhangú­lag választották meg brigád­vezetőnek. Hogy a bizalom honnan eredt? — A szövetkezet nőbizottsá­gának is én vagyok az elnöke. Az, hogy brigádot kellene ala­kítani, először ezen a fórumon vetődött fel. A szervezés bi­zony; nem volt könnyű. Sok. munkával járt. Az asszonyok­kal először nehéz volt megér­tetni, hogy ma már ez a jár­ható út, csak így végezhetünk eredményesebb munkát. Aztán a bizonyítékok megértették velük, hogy nem akarunk rosszat, most pedig, hogy már lassan egy éve így dolgozunk, mindenki érzi a változást, amit a brigádba tömörülés jelent. A brigád megalakulása után rögtön fölvette a kapcsolatot más szocialista brigádokkal. Augusztusban a Nagyatádi Konzervgyár Latinca Brigádja látogatott el hozzájuk. Ezt a látogatást ők is viszonozták, megnézték a nagyatádi üze­met, azt, hogy a szövetkezet­ben leszedett paradicsomot ho­gyan dolgozzák itt föl. A brigádtagok valamennyi­en asszonyok, családjuk van. Otthon is sok a munka, van rá mód bőven, hogy segítsék egy­mást. A brigádvezetőnek is két gyermekről kell gondoskodnia funkciói betöltése mellett. Az egyik ugyan már nincs itthon — Sopronban az erdészeti szakközépiskolában tanul —, ám a másik általános iskolába jár. Az otthon, a háztáji föld sok energiát kíván. A férj is naphosszat távol van, Kapos­váron, a húskombinátban dol­gozik. ö ugyancsak egy szo­cialista brigád vezetője. Még­pedig kiváló brigádé. Készül a posta a karácsonyi forgalomra Nyugdíjfizetés december 14-től Hosszú évek tapasztala+ai szerint a postán a december 6-a jelenti a fordulópontot. E nevezetes dátum után kezd növekedni a forgalom, és de­cember 17. és 24. között tető­zik. A karácsony előtti utolsó héten a csomagforgalom álta­lában a háromszorosára, a le­velek és képeslapok forgalma a szokásosnak 5—6-szorosára emelkedik. E lényegesen föl­szaporodott munkát gyakorla­tilag azonos aparátussal látja el a posta, nem kis terheket róva így dolgozóinak vállaira. u>.-rv Hogyan tudják ellátni ilyen­kor a szokásos munkamennyi­ség többszörösét? — ezzel a kérdéssel fordultunk a kapos­vári postahivatalban Csordás Jánoshoz, a postaosztály és Szőke Istvánhoz, a távközlési osztály vezetőjéhez. — Széles körű szervezést hajtunk végre a karácsonyi forgalom előtt — mondta Csor­dás János. — S ezenkívül azt szeretnénk, ha a lakosság a küldeményeit időben, tehát nem közvetlenül az ünnepek előtt adná fel. Ezzel tudnánk »lecsapolni« a várható nagy forgalmat Mit tehet a lakosság azért, hogy ne terhelje fölöslegesen a postát, s küldeményei rendben és időben eljussanak rendelte- tesi helyükre? Itt nyilván nem arról van szó, hogy ne adják föl a rokonoknak, ismerősök­nek szánt csomagokat, üdvözlő [apókat. Ezzel szemben, ha nontosan tüntetik fel az ilyen­kor szokásos adatokat, már so­rát segíthetnek a postások­iak. Így például kimondhatat- an nehézséget okoz az üdvöz- ő lapok és a levelek osztályo­lásában, ha a küldeményről , liányzik az irányítószám. A posta ugyanis teljesen átállt a levelek irányítószám szerinti osztályozására, s ha ez hiány­zik a küldeményről, akkor ren­geteg külön munkát jelent az osztályozóknak. Fontos lenne az is, hogy a feladó adatait is pontosan tüntessék fel a leve­lezők, hogy címváltozás és eredménytelen címnyomozá: — mert ilyen is van — után a feladó értesülhessen levelé­nek sorsáról. Ahhoz, hogy a küldemé­nyek időben és rendben meg­érkezzenek, célszerű minél előbb postára adni azokat: a :somagok közül a nem rom- andó dolgokat minél előbb, a imlandókat pedig december l-ig. A postán az ünnepek lőtti csúcsforgalomban ugyan ■tesítenek majd külön cso- íagf el vevőhelyet is, de a súcsidőben aligha kerülhető el a nagy forgalom! A csomag­feladás is kíván bizonyos tud­nivalókat: így például külön­böző italokkal (főleg borral) telt csomagokban levő üvege­ket nem célszerű teljesen tele tölteni, mert az rendszerint — különösen nagy hidegben — a csomag (üveg, demizson) káro­sodásához vezet. Ami a különböző névnapi (Éva, János, István) és ünnepi dísztáviratokat illeti, a postán már most föl lehet adni H-jelű táviratként Az ünnep előtt már két nappal is elfogadja a posta ezeket S ha még koráb­ban, 3 vagy több nappal a kézbesítés aktuális időpontja előtt jelentkezik a feladó sür­gönyével, díjkedvezményben is részesük (S valószínű, hogy a címzett pontosabban fogja megkapni.) Ugyanakkor már most megkezdték a külföldi beszélgetések előjegyzését is. A postahivatalnál azt is megtudtuk, hogy különböző — az eddigi tapasztalatokon ala­puló — szervezési intézkedése­ket is tettek a forgalom minél zavartalanabb lebonyolításá­ra. Így például 8 külön bri­gád alakult a postán dolgozó szocialista brigádokból, s be­vonnak a munkába néhány nyugdíjast is. A brigádok ha­tékonyan segítenek majd a csomag- és levélfeldolgozás­ban. Ezek a brigádok a posta adminisztratív és más munka­körben tevékenykedő dolgozói­ból kerülnek ki: így például egy önálló munkabrigád segít a levelek feldolgozásában a távközlési osztály számlázási részéből. Tegyük hozzá: lesz is mit feldolgozni! Kaposvár és Bu­dapest között, a rendszeres postajárat csomagjait külön, zárt kocsi küldeményei egészí­tik ki december 17-től 24-ig. Ezenkívül a levélszekrényeket Kaposvár területén naponta háromszor s egyéb részein két­szer fogják üríteni. A szokásos járatokat külön egy levél- és egy csomagbegyűjtő autóval egészítik ki a kritikus időben. S hogy a posta jó példával járjon elöl, már december 14- től megkezdik a nyugdíjak ki­fizetését, és 20-ra be is akar­ják fejezni. A sokoldalú szervezési in­tézkedések ellenére még min­dig több bizonytalansági té­nyező akadhat. Hogy csak egyet mondjunk: ha például késik a postát szállító vonat, az késedelmet okoá a külde­ményeket továbbító teljes pos­tai láncban is. Cs. T. — Sokszor fordulok hozzá tanácsért, hiszen a brigádve- jetői tisztet ő már több éve látja el, nagy tapasztalattal rendelkezik. A nehézségekről és a sike­rekről Zsobrák Józsefné egy­aránt, kertelés nélkül beszél. Bevallja, hogy bizony a nőbi­zottság elnökének, brigádveze­tőnek és családanyának lenni nem könnyű, ö sem fáradha­tatlan, a munka őt is kimeríti. De lelkesen, nagy kedvvel vé­gez minden feladatot, amit rá­bíznak. Reggel negyed négykor kel, késő este van már, mire lefekhet. Ám egy-egy közös si­ker mindig új tettekre sarkall­ja. Az október 21-i öregek nap­ja vagy a november 11-i apák napja — ezeket a nőbizottság a Petőfi Brigád segítségével rendezte meg — sikeres volt. A jövőben ismeretterjesztő előadást rendeznek a brigádta­gok részére, ahol a háztáji ter­melésről, a nőkkel kapcsolatos új rendelkezésekről lesz szó. A beszélgetés végén azt kér­deztük Zsobrák Józsefnétól, hogy milyen gondolatokkal in­dul az országos tanácskozásra, mit vár a konferenciától. — Elsősorban tanácsot fogok kérni az ország különböző ré­széről érkező brigádvezetők­től. Megkérdezem, hogy ők ho­gyan csinálják. Én még ta­pasztalatokról, nagy eredmé­nyekről nem számolhatok be, hiszen a brigádunk fiatal. Az ott jelenlévők véleményére va­gyok kíváncsi, amiről termé­szetesen hazaérkezésem után azonnal beszámolok majd a brigádtagoknak. Dán Tibor Hogy ne csússzanak az utak A Közúti Kutatóintézet kísérleti útszakaszt építtetett Nyergesújfalu é£ Tát között. Az ezer méter hosszú szakaszon különféle aszfaltkeverékeket használtak föl. Ezeket rendszeresen műszerekkel ellenőrzik. A kísérlet célja az olyan aszfalt útburkolat-keverék kialakítása, amely tartós használat után is megtartja tapadó felületét. Á magyar sajtó napján Lenin — akinek a párttag­sági könyvében ez a bejegy­zés áll: újságíró — a párt és a tömegek közötti kapcso­lat egyik alapvető eszközé­nek tekintette a kommunista sajtóorgánumot. Mi magya­rok a magyar sajtó napját a Vörös Újság megjelenésének évfordulóján ünnepeljük. Kü­lön nyomatékkai kell erre ma hivatkozni, hiszen éppen ötvenöt éve, hogy 1918. de­cember 7-én megjelent az el­ső magyarországi kommunis­ta lap, a Vörös Újság első száma. A Vörös Újság a magyar munkásosztály forradalmi eszméit hirdette, a magyar nép milliós tömegeinek aka­ratát juttatta kifejezésre. Hagyománya vezérelte az il­legalitás súlyos éveiben a kommunista újságírást, első­sorban az illegális Szabad Népet, amelynek példája szintén azt bizonyítja, hogy minden zsarnokságon győze­delmeskedő hatása és ereje van az igazság szavának, a kommunista újságírásnak. Kegyelettel emlékezünk e napon a kommunista sajtó nagy mártírjára, Rózsa Fe­renc elvtársra, akinek hősies­ségét Ady Endre szavaival fejezhetjük ki a leghívebben: »Csak akkor születtek nagy dolgok, Ha bátrak voltak, akik mertek, S ha százszor tudtak bátrak lenni, Százszor bátrak és viharvertek.« A kommunista sajtóval együtt számon tartjuk a ma­gyar sajtó minden haladó hagyományát. Tisztelettel szólunk a Pesti Hírlapról is, amely 1841 januárjában je­lent meg először, s amelynek csaknem minden jelentősebb cikke Kossuthtól származik, és Táncsics Mihály lapjáról, amely Munkások Újságja cí­men az akkori forradalmi korszak legjellegzetesebb sajtóterméke volt. Megbecsü­léssel forgatjuk, olvassuk és idézzük Ady Endre, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Bródy Sándor, Bálint György publicisztikáit, riportjait és jegyzeteit. A mai magyar sajtó nem­csak ápolja nemes hagyomá­nyait, hanem azok nyomdo­kain haladva végzi minden­napi dolgát, elődei tetteihez méri eredményeit, tenniva­lóit. Példa nélkül álló a ma­gyar sajtó történetében, hogy ma már tizenkilenc megyei és két városi pártlapunk je­lenik meg — mintegy kilenc- százezer példányban. Megyei újságjaink legfőbb erénye, hogy gyorsan reagálnak mindarra, ami a helyi köz­véleményt, az adott terület irányító szerveit foglalkoz­tatja, ugyanakkor osztoznak az országos gondokban, örö­mökben is. Az MSZMP Központi Bi­zottságának 1972 szeptemberi ülése óta eltelt egy eszten­dő a politikai élet rendkívül aktív, termékeny időszaka volt. Megyei újságjaink jól tükrözik a gazdasági, politi­kai és ideológiai életünkben végbemenő pozitív folyama­tokat, mindinkább felszínre hozzák a tömegek alkotó gondolatait, kezdeményező készségét. Tudatosítják köz­véleményünkben, hogy szo­cialista fejlődésünk további menetét mindenekelőtt a munkásosztály tevékenysége, vezető szerepének érvényesü­lése, felelősségérzete, hangu­lata és tettrekészsége hatá­rozza meg. Abban, hogy mindenütt — az ország „ legtávolabbi szög­letében is — helyesen értel­mezzék, jól hajtsák végre pártunk politikáját, továbbra is kiemelkedő jelentőségű a helyi, a megyei és a városi újságok tevékenysége. Társadalmunk ideálja a tu­datosan tevékenykedő em­ber, aki megérti és megvaló­sítja a nagy változásokat, aki nem fél szemtől szembe mon­dani kellemetlen igazságo­kat, aki nyíltan ostorozza a maradiságot, a könnyelműsé­get, a tunyaságot. Megyei lapjaink ma már sokkal érdekesebbek és ol­vasmányosabbak, mint az el­múlt esztendőkben voltak. Hangjuk őszinte és egyértel­mű. Vonzerejüket és érde­kességüket az is növeli, hogy egy részük a legmodernebb nyomdatechnikai eljárással készül. Természetesen a tet­szetősebb kivitel csak akkor éri el a kívánt hatást, ha a mondanivaló is magvas, tar­talmas. , A mondanivalót elsősorban a téma teheti gazdaggá. Er­ről külön hangsúllyal szólt Kádár János elvtárs a kom­munista újságírók két évvel ezelőtt tartott aktívaülésén. »Általában az a jó téma­meghatározás — mondotta a Központi Bizottság első tit­kára —, amikor összetalálko­zik az, ami a központi irá­nyító szerveket és az adott terület irányító szerveit fog­lalkoztatja, valamint amit a tömegek is igényelnek. Min­dennek valamiképpen szink­ronba kell kerülnie. Ha nincs szinkron, baj van, és elő kell segíteni, hogy éz a • szink­ron létrejöjjön. Tehát ha a tömegeik nem eleget foglal­koznak azzal, amivel a ve­zetés, akkor ezen segíteni kell: propagálni a vezetés ál­tal napirendre tűzött témá­kat. Ha viszont a vezetés nem törődik eleget azzal, ami a tömegeket foglalkoz­tatja, akkor a vezetést kell segíteni és arra szorítani, hogy megbirkózzék ezekkel a kérdésekkel...« Nem könnyű feladat per­sze megteremteni az újság hasábjain ezt a szinkront. De a forradalmi magyar sajtó legjobb hagyományai meg­annyi példával mutatják a követendő módszereket. Ma, a magyar sajtó nap­ján közvéleményünk azt kí­vánja a sajtó, a rádió, a te­levízió dolgozóitól, hogy to­vábbra is hatásosan tevé­kenykedjenek közös céljaink, a szocializmus építése, az or­szág gyarapodása érdekében. Kőszegi Frigyes Hasznos kezdeményezés ötvenhat termelőszövetke­zet növényvédő szakemberei ültek össze a napokban, hogy aktuális gazdasági kérdések­ről, a növényvédelem helyzeté­ről tanácskozzanak. A tanács­kozást a Termelőszövetkeze­tek Közép-Somogyi Területi Szövetsége és a Repülőgépes Növényvédő Állomás rendez­te. Ilyen jellegű közös rendez­vényre első ízben került sor. A növényvédelem területén minden évben van valami új. A növényvédő szerek fajtái nagyon gyorsan változnak. Ami ma új/a holnap már el­avultnak számít. De így van ez a technológiákkal is. Talán ez az a terület, ahol a változások a leginkább szembetűnőek. Így aztán azok számára, akik­nek a növényvédelem a fel­adatuk, elengedhetetlen az ál­landó tanulás, továbbképzés, szakirodalom figyelemmel kí­sérése mellett fontos, hogy az azonos területen dolgozók meg­ismerjék egymás véleményét, kicseréljék tapasztalataikat is. Aki nem követi állandóan nyomon a változásokat, az nem annyira saját magának, mint inkább a gazdaságnak árthat. Az ilyen összejövetel nem­csak a gazdaságoknál dolgozó szakemberek számára fontos. A területi szövetség és az RNA a hozzászólásokból választ kap­hat arra, hogy a termelésben részt vevők hogyan ítélik meg a gazdasági helyzetet, miként vélekednek egy-egy fontosabb problémáról. A szövetség munkája is könnyebb lesz, hiszen így nyomon követhető, hogy a szakemberek mit lát­nak helyesen, miben kell meg­erősíteni vagy cáfolni őket. A tanácskozásnak, amelyet ezentúl rendszeresen megren­deznek majd, nemcsak szak­mai szempontból van nagy je­lentősége. Az emberek között uj kapcsolatok kiépítését is se­gíti. Az azonos munkaterüle­ten dolgozók megismerik egy­mást, és az így szerzett kap­csolatok, barátságok előnye a munkában élvezhető majd. D. T.

Next

/
Oldalképek
Tartalom