Somogyi Néplap, 1973. december (29. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-06 / 285. szám

A cél: az iskolai bukások megelőzése A Művelődésügyi Minisztérium főosztályvezetőié az automatikus továbbhaladási kísérletről A hazai pedagógiai szótár­ban új kifejezés az automati­kus továbbhaladás fogalma. E kifejezés gyermekek ezreit érintő kísérletet takar. Mit is jelent valójában? Erről beszél­getett dr. Kálmán Györggyel, a Művelődésügyi Minisztérium főosztályvezetőjével az MTI rovatvezetője. Mindenütt az értékelési- osztályozást tartják a legége­tőbb kérdésnek. Az osztályza­tokért folytatott hajrá ugyanis kiöli a gyermekből az ismeret- szerzés vágyát, s öncélúvá vá­lik a törekvés. — Osztályzási rendszerünk korszerűsítéséhez 1964-ben lát­tunk hozzá. Ekkor került be a rendtartásba, hogy az általános iskola első osztályában az első félévkor a gyerekek nem kap­nak osztályzatot. Ezután nyolc évig nem került sor reformok­ra. Tavaly született meg az a miniszteri utasítás, amely ki­mondta, hogy a környezetisme­ret, a gyakorlati foglalkozás, az ének-zene és a testnevelés tantárgyakból kapott elégte­lennel az elsős tanuló máso­dik osztályba léphet. Még ugyanennek az évnek szeptem­berében az ötödik osztály első félévében is eltörölték az osz­tályzatot, sőt az úgynevezett belépő, új tárgyak esetében a többi osztályban is. 1973 szep­temberében pedig már az át­lag osztályzat eltörlése követ­kezett minden iskolatípusban. Ezeknek a rendelkezéseknek közös vonása, hogy mindegyik egy előző, merev értékelési rendszert korszerűsít valame­lyest. Mindegyik szervesen il­lik a korszerűsítési folyamat­ba, amelynek szembetűnő vo­nása, hogy egyúttal a pedagó giai munka hatékonyságának növelését és a módszerek javí­tását is elvárja. ___ — Nyugtalanító statisztikai a dat, hogy a tanéwesztók ará­nya az általános iskola első osztályában a legnagyobb: 11,4 százalék. Korszerűsítették az óvodát Kutason (TudósítónktólJ Éveken át megfelelő öltöző és egyéb mellékhelyiségek nélkül működött a kutasi óvo­da. Kezdetben csak idénynap­közi volt, néhány évvel ez­előtt azonban már étkeztetés­sel is bővítették. Az évek so­rán többször szóba került a fejlesztése is, csak éppen a pénz hiányzott hozzá. Az idén tavasszal sem volt másként — s ma már mégis konszernnek mondható óvodába jár Kuta­son több mint 50 gyermek. A község lakosai a tervek valóra váltásához önkéntes felajánlásként 28 e^er forintot — ebből 13 ezer forintot az állami gazdaság szocialista brigádjai — adtak társadalmi munka megváltása címén. 7000 forinttal a termelőszövet­kezet, 5000 forinttal pedig az áfész i* hozzájárult. 1973-tól a megyei tanácstagok 20 ezer forinttal rendelkeznek, s ezt az összeget Papp Lajos me­gyei tanácstag az idén a ku­tast óvoda korszerűsítésére fordította. Külön is meg kell említem még az állami gaz­daság szakembereit, akik bel­ső szakipari munkák végzésé­vel — a vízvezeték- és vil­lanyszereléssel, a parkettázás­sal, asztalosmunkákkal, üve­gezéssel stb. —, húszezer fo­rintot meghaladó összeggel se­gítették a terv valóra váltá­sát. Így épült a szép öltöző, iroda; s új ablakok teszik vi­lágosabbá a termeket, barát­ságosabbá és otthonosabbá az óvodát Az előkészítés idején a gaz­dasági egységek vezetőin kí­vül elsősorban az óvoda szü­lői munkaközössége és a nő- bizottság tagjai vették ki ré­szüket derekasan a munkák­ból. — Ez a szám azonban ma­gyarázatra szorul, mivel fel­öleli azokat a tanulókat is, akik például évközben meg­betegedtek, és nem tettek ja­vítóvizsgát év végén. Sőt azo­kat az értelmi fogyatékos gyer­mekeket is, akiknek nem ju­tott hely a kisegítő iskolában. A 11,4 százalékból nyolc szá­zalék kerül ki a rendesen is­kolába járók közül. — Persze ez az arány is ma­gas. Mi ennek az oka? — Közismert, hogy az isko­laérettségi vizsgálatok nálunk még gyerekcipőben járnak. Az ötéves korban kezdődő egyéves időtartamú iskolára előkészítő foglalkozások szervezéséhez most látott hozzá a Művelő­désügyi Minisztérium. Így egyelőre sok olyan, fejlődésben visszamaradt gyerek lépi át az első osztály küszöbét, aki nem tud kielégítően -haladni a nor­mális tanulócsoporttal. És az eredmény: bukás! — Így jutottak tehát el az automatikus továbbhaladás kí­sérletének kezdetéig. — Igen, voltaképp az auto­matikus továbbhaladás a mint­egy tíz éve megkezdett korsze­rűsítési folyamat része. Jelen­leg 219 általános iskolára ter­jed ki. Nem arról van szó, hogy -formálisan minden tanu­lót átengedünk, a következő osztályba, tekintet nélkül az iskolai előmenetelére. Az a lé­nyeg, hogy az elsősöknél meg­előzzük a sikertelenséget! Ezért a pedagógus már októ­berben megállapítja: kik in­dultak akadozva, kiknek je­lent nehézséget az iskolai munka. Ettől kezdve megkü­lönböztetett figyelemmel kíséri fejlődésüket és a központilag biztosított heti négy óra korre­petáláson csak ezekkel a gyen­ge előmenetelő tanulókkal fog­lalkozik. — Tűi a kísérlet első évén: milyenek az eredmények? — Ha az ország mindegyik első osztályában folyt volna kísérlet, akkor a rendszeresen iskolába járók nyolc százalé­kos bukása a felére csökkent volna. Talán nem érdektelen, ha az előző tanév adataiból is adunk ízelítőt. A kísérlet 8933 tanulóra terjedt ki, s közülük a második osztályba léphettek 8577-én, ez 95,49 százaléknak felel meg. Nem haladtak to­vább 406-an (4,51 százalék), közülük mulasztás miatt nem osztályoztak 34-et (0,37 száza­lék), súlyosan visszamaradtnak minősült 212 tanuló (2,36 szá­zalék). A fennmaradó 160 gye­reket kisegítő iskolai képzésre javasolták. A másodikba lé­pők minősítése a következő­képpen alakult: jól megfelelt 7529 tanuló (83,82 százalék), megfelelt értékelést 1048-an kaptak, s ez 11,67 százalék. — Hogyan vélekednek az eredményekről a kísérletet vég­rehajtó pedagógusok? — Mindegyik jelentés ki­emeli azt az előnyt, amely az osztályozás elhagyásából szár­mazik: a gyengébb képessé­gűeket nem érik sorozatos ku­darcok, így előrehaladásuk fo­lyamatos, és ennek fő biztosí­téka a megnövekedett munka­kedvben, az egészséges ambí­cióban rejlik. A tanítók bátran támaszkodtak a gyerekek ön­álló munkájára, természetesen megadva a szükséges nevelői irányítást, a differenciált se­gítséget. A kísérletnek az is érdeme, hogy megerősítette a testületek alkotó légkörét, gya­rapította a módszertani kultú­rát. Nem szabad figyelmen kí­vül hagyni, hogy a kísérlet roppant nagy munkát ad a pe­dagógusoknak. — A továbblépés tehát az ál­talánosítás? — A minisztérium növelte a kísérletező iskolák körét, szá­mukat 406-ra emelte: 630 első és 337 második osztállyal. Az általánossá tételnek még nem jött el az ideje, bár egyes me­gyék, illetve járások erre kér­tek engedélyt. A mértéktartó szélesítésnek az a fő szempont­ja, hogy annyi iskolát vonja­nak be a kísérletbe, amennyit az alsó tagozati szakfelügyelet folyamatosan irányítani, ellen­őrizni és segíteni tud. Sz. S. AFRIKÁBAN /ÁRTUNK A nigériai Lagosban SZOCIALISTA országból ilyen magas rangú vendég még sohasem érkezett Nigé­riába, erre a forró, sok ter­mészeti és társadalmi vihart átélt földre. Himnuszok, pompás katonai díszelgőnek Losonczi Pál és Yakobu Gowon hadseregtá­bornok előtt. Köröskörül ma­gyar és nigériai zászlók. Ezer­számra fölharsanó népi kür­tök. tamtam-dobok, kolompok, énekek, ősi. üdvözlő táncok, akrobatikus mutatványok.. Fekete fejek, karok, lábak rit­mikus. szapora hullámzásai. Valamivel később az ováció a State House kertjének gyö­nyörű gyen szőnyegén, a tá­bornokelnök fogadéestjén, a Nigériában működő diplomá­ciai testület tagjainak és az ország vezetőinek, befolyásos törzsfőnökeinek jelenlétében folytatódott. A színpompás fo­gadáson két új, modern dal is fölharsant. Az egyik dal ha­zánkat köszöntötte, a másik arról szól, hogy Nigéria egy­sége szent, éppúgy független­sége és szabadsága is. Nigéria tizenkét állam szö­vetsége. Az egység megszilár­dítása Gowon elnöknek és kö­vetőinek nagy műve. Törzsi,, ba Egy és negyed óráig tart míg Lagosból odavisz bennün­I.osonczi Pál megtekintette a kanói kibővített és korszerű­sített kórházat. vallási, nyelvi viszályok dúl­tak évszázadokon át Nigériá­ban. A gyarmatosítók foly­vást szították a viszályokat, miközben megrabolták az egy­mással viaskodók gazdag ter­mészeti kincseit, megakadá­lyozták az ország függetlensé­gi mozgalmainak feltörését. A törzsi viszályok, elkülönülések nyomait még most is minden­felé látni lehet a nőkön és férfiakon. Mélyre vésett ro­vátkákat viselnek arcukon. Gépkocsivezetőnk arcán hét rovátka van: ő valamelyik déli törzs tagja — a jelzés szerint. Más törzsek több vagy kevesebb rovátkát vésetnek tagjaik arcára. Nigéria függetlenségének az ország egysége az egyik leg­fontosabb záloga. De az is, hogy Nigéria fejleszti, bővíti kapcsolatait a szocialista or­szágokkal, amelyek a leghatá­rozottabban lépnek föl a le- igázott gyarmati népek sza­badsága érdekében és az új­gyarmatosító törekvések ellen. A gazdasági, kereskedelmi együttműködés fejlesztése pe­dig feltétlenül előmozdítja Nigéria egységes nemzetgaz­daságának gyarapodását. Ter­mészetesen nekünk is érde­künk, hogy a kölcsönös elő­nyök alapján bővítsük gaz­dasági, kereskedelmi kapcsola­tainkat. A tárgyalások közötti szün­napon elutaztunk Kano város­Új könyvekről — röviden Firenzétől az Északi-sarkig — Két kötet elbeszélés Caspar Hauser, az 1828-ban Nürnberg utcáin fölbukkant tizenhat éves fiú, a »félvad«, aki sem beszélni, sem járni nem tudott, találgatások és legendák keltője volt. Híre be­járta Európát, személye híve­ket és ellenfeleket toborzott. Vélték badeni trónörökösnek, Napóleon fiának, egy magyar grófnő gyermekének... Alig több, mint öt évet töltött az emberek között, s ahogy fel­tűnése, úgy halála is ködbe vesz. Jakob Wassermann re­génye — Caspar Hauser, Eu­rópa Könyvkiadó — e furcsa sorsot követi nyomon, úgy, hogy közben széles korrajzot nyújt a német városról, pol­gárairól. S arról a közgondol­kozásról, amelynek számára minden gyanús, ami elüt a szabályostól, a megszokottól, ami nem gyömöszölhető a rend skatulyáiba. Huszonkilenc elbeszélés ta­lálható abban a két kötetben, amelyet ugyancsak az Európa jelentetett meg. Az egyik szer­zője Wojciech Zukrowski, a másiké Siegfried Lenz, mind­ketten ismerősei a magyar ol­vasóközönségnek. Zukrowski elbeszélésfüzére, az Ariadna éjszakái elsősorban a lélekre, Lenz könyve, a Világító hajó a történésre, a cselekvő em­berre vet erős fényt. Remek írások lelhetők a huszonkilenc között, így a címadók, s Zuk- rfowski Lotna-ja, Lenz A futó­ja, A válogatást Murányi Be­atrix, illetve Győrffy Miklós végezte, az alkotók minél több arcának, jellemzőjének meg­mutatására törekedve. Siker­rel. * * * Filozofikus mondandó, lí- I raian szép stílus, történelmi környezet, e hármasra alapo­zódik Émilijan Sztanev kisre­génye, a Szibin herceg legen­dája. A bolgár irodalom klasz- szikusa a XIII. századba nyúl vissza, hogy a trónbitorló cár, nagyhatalmú bojárok világát fölidézve olyan erkölcsi kér­désekre keressen választ, ami­lyenekkel a ma embere is^ szembenézhet. A hit és a va­lóság, a jó és a rossz, a tiszta­ság és a képmutatás állítja válaszút elé Sztanev alakját, a sandákat és mindyégig egyenes gerincűeket. A köny­vet Juhász Péter fordította; Reich Károly illusztrációi megkapóan szépek. A művet az Európa gondozta. Fehér selymen égővörös li­liom — ez Firenze város lo­bogója, jelképe. Erdődy János regényes munkája — A Vörös Liliom városa — hatszáz esz­tendőt fog át a nagy hírű te-jdol„ ók lepülés történetéből, tényekre, való személyekre építve föl a hatalmi vetélkedések, virágzó művészet, szerelmek és szen­vedések, csillogás és hanyatlás bonyolult labirintusát. A gaz­dag képanyag jó kiegészítője a színvonalasan szórakoztató,. ugyanakkor ismereteket gya­rapító kötetnek, amelyet a Móra Könyvkiadó jelentetett meg. * * » Kalandok a Természetben. Igen, így, nagy betűvel, hiszen Fekete István létezésének kö­zege, örök szerelme a Termé­szet volt. Mostani — immár utolsó — könyvét elbeszélé­seiből és karcolataiból Nagy Domokos Imre állította össze, Rózsakunyhó címmel, Többsé­gében a vadászattal, a vad- gazdálkodással foglalkozó írások kaptak helyet e gyűj­teményben, régi lapokból, fo­lyóiratokból fölkutatva, ér­demmel átmentve a mának, a holnapnak. Kulcsár Istvánt hosszú éve­ken át mint a Rádió és Tele­vízió moszkvai tudósítóját is­mertük. Most »fölfedezőként« üdvözölhetjük: könyve — Mikrofonnal az Északi-sarkon —, szellemes riport, alápos napló, érdekes ismeretterjesz­tés. A sodró jégszigeten álló sarkkutatóállomás nem ro­mantikus hely a szó régi ér­telmében, de hogy mai érte­lemben az, arról Kulcsár meg­győz bennünket. Mind az ott hű bemutatásával, mind a sarki világ kedvesen rácsodálkozó ábrázolásával. Az illusztrációk érdekesek. két egy Boeing típusú repülő­gép. A gépből láttuk a Niger folyót. Az országhatáron mesz- sze túlról ered, mégis csak­nem ezerkétszáz kilométer hosszan szeli át Nigériát, ezt a nagy országot. Délen a dús páratartalmú tájakon minde­nütt pálmaerdők zöldjét lát­ni. Pálmamagból, pálmamag- olajból Nigériának van a leg­nagyobb exportja. Kakaóból a második, föld; mogyoróból a harmadik legnagyobb expor­táló országa Afrikának. A repülőgép alatt fúrótor­nyok. Nigériának sok, jórészt még kiaknázatlan olaja van. 1937-ben kezdték itt az olaj­kutatásokat, de csak 1953-ban értek el kézzelfogható sikere­ket. 1958 óta Nigéria már ex­portál is olajat. 1965-ben egy 10,5 millió fontsterlingből épült olajfinomító kezdte meg működését. Alkonyat előtt szálltunk le Kanóban. Itt is nagy a hőség, de ki­sebb a páratartalom, mint délen, a tengerparton. Ellen­ben sűrű, apró vörös homok- szemcsékkel van tele a leve­gő, noha szél nemigen fúj. A szállásunkra megyünk. A há­lószobák ablakai nem nyitha­tók. Ágyain fölé vasrácsokat szereltek, azokra fehér, sűrű hálókat feszítettek ki. Ezek a hálók védenek bennünket éj­szaka a maláriaterjesztő ro­varok ellen. Mintegy harminc magyar szakember él s dolgozik jelen­leg Kano városban, illetve Kano államban. Utakat ter­veznek, Tigánál egy gátrend­szert építenek, és egy akkora mesterséges tavat létesítenek, mint a Balaton. Kanóban ma­gyar szakemberek vezetésével megnagyobbították, rmodéra eszközökkel szerelték föl a tartomány egyetlen kórházát Az újjá, modernné fejlesztett létesítményt Losonczi Pál ad­ta át rendeltetésének. Küldöttségünk Kano állam­ban meglátogatott egy kísér­leti gazdaságot is. NIGÉRIA 12 állama vi­szonylag elég nagy gazdasági önállósággal rendelkezik. Nem utolsósorban ezért Losonczi Pál és kísérete vidéki körút­ja alkalmából meglátogatta a helyi királyt, az emírt. Mesés várlabirintusok legbelsejében trónolt. Megszámlálhatatlan alattvalói dobolással, táncok­kal, lóhátakon díszelegték kö­rül a belső palotarendszert. Aztán az emir is meglátogatta Losonczi Pált Lagosban. Kano város már a IX. szá­zadban létezett, viszonylag magas kultúrával. Ez a város, környéke és emírje mindig fontos szerepet játszott Nyu- gat-Afrika politikai életében, különféle társadalmi megmoz­dulásaiban. Kanóból ismét a Boeinggel tértünk vissza Lagosba. Pozsgai Zoltán (Folytatjuk.) Kevés a főhivatású pártfogó Mindkét mű lent meg. a Móránál je­M. O. A fiatalok által elkövetett bűncselekmények számának emelkedésével arányosan nőtt az utógondozottak száma So­mogybán. Ebben az évben két­százat tartanak nyilván — tá­jékoztatott dr. Orbán István, a Kaposvári Gyermek- és Ifjú­ságvédő Intézet igazgatója. El­mondta, hogy a kétszázból mintegy harminc gyereknél megelőző szerepe van a gon­dozásnak, melyet a hivatásos- pártfogóhálózat mellett széles­körű társadalmi aktívahálózat végez. Az utóbbi évben külö­nösen megerősödött az embe­rekben az a tudat, hogy az utógondozottak sorsának ki­alakításáért mindenki sokat tehet. Az üzemekben, a mun­kahelyeken a közösségek tar­talmas munkát végeznek az utógondozottak társadalmi be­illeszkedéséért. Az utógondo­zottaknál csökkent is a vissza­esők száma. Somogybán minden utógon­dozottra jut egy társadalmi pártfogó. A többségük pedagó­gus, mellettük azonban mun­kásemberek, tsz-dolgozók is vi­gyáznak, felügyelnek a rászo­ruló fiatalkorúakra. Az utógondozás mielőbbi megindítását akadályozza azonban, hogy sok esetben hosszú időt vesz igénybe, a fia­talkorú bűntettének nyomozá­sa. Pedig már a bírói ítélet előtt biztosítani kellene a nyil­vánvaló esetekben a gondo­zást A Kaposvári Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet igazgatója tájékoztatójában elmondta, hogy a társadalmi pártfogók száma bármilyen szépen ala­kult is az utóbbi években, a hivatásos pártfogói hálózatot bővíteni kellene. A jelenlegi öt személy kevés a munkához. Az állami gondozott gyere­kek 40 százaléka — Somogy­bán — nevelőszülőknél él, az ötszáz gyerek háromszázhúsz nevelőszülőre van bízva. A ne­velőszülői hálózat fiatalítása sikerrel járt megyénkben, és egyre többen fogadnak örökbe gyereket. Különösen sokat tesznek a gyermek és ifjúságvédelem­ben a szocialista brigádok. Somogybán huszonnégy ilyen közösség jeleskedik különösen ezen a területen. Egyéves a szocialista szerződésük, ame­lyet a Kaposvári Gyermek- és Ifjúságvédő Intézettel kötöt­tek, és máris sok szép ered­ményről lehet beszámolni — mondta dr. Orbán István igaz­gató. A kaposvári üzemek kö­zül kiemelkedő munkát 'vé­geznek a textilművek, a hús­kombinát, a termálfürdő szo­cialista brigádjai. Igyekeznek pótolni a szülői környezetet, s ezzel jelentős nevelőmunkát végeznek. H. Ä. Somogyi Néplap

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom