Somogyi Néplap, 1973. december (29. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-23 / 300. szám

Tervszerűbb binvédelni nevelő munka a Táncsics Gimnáziumban A napokban tanácskozásra hívták meg Varga Sándort, a kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium igazgatóját és Kiss Zoltánt, az iskolai párt- szervezet titkárát Szentend­rére, a Kossuth Lajos Kato­nai Főiskolára. Itt nyújtották át a gim­názium vezetőinek azt a di­csérő oklevelet, melyet az évek óta íolyó következetes, eredményes honvédelmi ne­velő munkával érdemeltek ki. Az iskolát pedig megaján­dékozták egy nagy értékű, a korszerű tanítást segítő au­diovizuális berendezéssel. A nevelőiestület feladata — A honvédelmi,, hazafi­as nevelés tervszerű irányítá­sa érdekében már évekkel ez­előtt létrehoztunk egy há­romtagú honvédelmi bizott­ságot. Bernáth Sándor, Haász László és Gál József igen lelkesen végzi ezt a feladatot. Ök szervezik és rendezik az iskolai honvédelmi napokat, a versenyeket. Azonban nemcsak tőlük várjuk, hogy tanulóinkban elmélyítsék a hazaszeretetet, megértessék a honvédelem jelentőségét, ha­nem ezt kívánjuk az egész nevelőtestülettől. Varga Sándor igazgató, Kiss Zoltán párttitkár elmondta, mi mindent tettek azért, hogy a honvédelmi, hazafias ne­velést a gimnázium minden tanára fontos feladatának te­kintse. Az iskolai KlSZ-szer- vezetek több mint háromszáz tagjától is azt várják, hogy részt vállaljon ebből a mun­kából. Versenyek, találkozók — Évek óta tavasszal és ősszel rendezzük meg az is­kolai honvédelmi napokat, összetett honvédelmi ver­seny, lövészverseny szere­pel a programban. Rendsze­resen meghívunk az iskolá­ba előadások, élménybeszá­molók tartására hivatásos ka­tonatiszteket, rendőröket és munkásőröket. Az iskolából kikerült, katonai szolgálatu­kat teljesítő fiatalok vissza­jönnek hozzánk, s beszámol­nak katonaéletükről. Lövész­kor működik iskolánkban, Csikely Ágnes tavaly orszá­gos ifjúsági bajnokságot nyert. Rádióskor is van. és sokan ismerkednek a fiata­lok közül a gépjárművezetés­sel — tájékoztat Bernáth Sándor, a gimnázium hon­védelmi bizottságának ve­zetője. Az MHSZ-től és a hon­védségtől nagyon sok segít­séget kapnak munkájukhoz, a versenyek megrendezésé­hez. Az iskolai KlSZ-szerve- zet jó kapcsolatban van a honvédségi KlSZ-yzervezet- tel, közös sport-, kulturális tevékenységet folytatnak. Megszereltetni a katonai hivatást — Moszkvából kaptuk ezt az üdvözlő levelet. Az idén érettségizett egyik tanítvá­nyunk, a csömendi Horváth Zoltán küldte a tanári kar­nak, boldog új évet, ered­ményes munkát kívánt — mutat egy képeslapot B. Ma­jor Piroska igazgatóhelyet­tes. Fontos nevelési elv a gim­náziumban, hogy az iskolá­ból művelt, szakmai és poli­Ami a harmadik helyezés mögött van Nincs a munkanapnak olyan perce, amikor ne lenne vásár­ló a barcsi könyvesboltban. Otártics Ferencné boltvezető és Takács Mihályné eladó több mint kereskedő: egy ki­csit népművelő is. Ajánlják, szorgalmazzák az irodalom kincsesházának lesszebbjeii megvételre, s ezen túl: olva­sásra, élményszerzésre. Hogy amit eddig róluk ír­tunk, mennyire igaz; mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a Világirodalom Remekei sorozatban megjele-, nő, klasszikus értékű művek négyszázötven példányban J könyvesboltok közötti verseny díjainak odaítéléséről. A szö­vetkezeti boltok versenye so­rán — elismerve lelkes és eredményes munkájukat — a bolt ‘kollektíváját harmadik díjjal, s az ezzel járó ezer fo­rintos könyvosomaggal jutal­mazta.« December közepén már föl­mérték az addigi forgalmat. Tavaly összesen 1 245 000 fo­rint értékű könyv kelt el. Az idén — tehát az utolsó hó­na d közepéig — ennél kerek százezer forinttal adtak el több könyvet. I tikai szempontból jól kép­zett, hazájukat szerető, szo­cialista vívmányainkat becsü­lő, azokat megvédeni is kész fiatalok kerüljenek ki. Horváth Zoltán például a katonai hivatást választotta életcéljául, Moszkvában ta­nul katonai főiskolán. S mi­kor az iskola vezetői Szent­endrén jártak, találkoztak volt tanítványukkal, Hankai Jánossal, ő a Kossuth Lajos Katonai Főiskolát végzi. Többen vannak még kívü­lük: Merő András, Kocsis László — ő esti tagozaton ta­nult —, Jakab József és má­sok, akik a gimnáziumi hon­védelmi, hazafias nevelés eredményeként választották a katonai hivatást. Fizikai leikészítés A beszélgetés végén arról folyt a szó, hogy ezt a mun­kát még hatékonyabbá, terv­szerűbbé kívánják tenni. Ez derül ki a tantervből is, amely részletesen tartal­mazza az ezzel kapcsolatos feladatokat. E cél érdekében a jövőben országjáró kirán­dulásaik során meglátogatnak egy-egy katonai főiskolát, hogy a fiatalok megismerhes­sék az ottani életet. Már ké­szül egy honvédelmi fal, ezen képekben, írásokban beszá­molnak majd az iskolai hon­védelmi hazafias nevelés eredményeiről, feladatairól. A technikai eszközök számát gyarapították, távcsöveket, puskákat szereztek be a lö­vészkor számára. Azt tapasztalták, hogy a tanulók fizikai fölkészítését sem szabad elhanyagolni, Matuszka József tanár veze­tésével igen aktívan műkö­dik a tájékozódási szakkör, szerepeltek már országos bajnokságon is. S hogy végül is milyen eredménnyel végezték — végzik — a kaposvári Tán­csics Mihály Gimnázium ta­nárai a honvédelmi, haza­fias nevelést, azt nemcsak a katonai pályát élethivatásul választók száma bizonyítja, hanem azok a felnövekvő fi­atalok is, akik értik a hon­védelem jelentőségét, s abból képességükhöz mérten részt is vállalnak. Szalai László ! Kapocs a város jelene és jövője között Fasort neveztek el Németh Istvánról Emléktáblát avattak tegnap a SOMBER épületén. A Be­loiannisz utcának a Lenin utca és a Virág utca közti szakasza mostantól Németh István fasor lesz. Ünnepelni gyűltek össze a SOMBER, a Kaposvári Járá­si Hivatal dolgozói, a keres­kedelmi szakközépiskola ta- tulói. Az emléktábla avatása, a fasor ünnepélyes névadá­sa méltó lezárása volt a Kaposvár centenáriumát ün­neplő eseményeknek. Az ünnepségen megjelent Varga Károly országgyűlési képviselő, a Hazafias Nép­front megyei bizottságának titkára és Rostás Károly, a városi tanács elnöke, Hotter István városi népfronttitkár. Karádi Mihály szavalta el Szirmay Endre Kaposvár cí­mű versét, majd dr. Kanyar József, a Hazafias Népfront megyei elnöke mondott beszé­det. — 1895. december 24-én került a város kormányrúdja Németh István polgármester kezébe, ö volt a városfejlesz­tés nagy korszakának első urbanistája, aki városépítő vezérkarának élén valóban várossá formálta a még min­dig sok-sok falusi jegyet vi­selő Kaposvárt a századfor­dulón. Ekkor alakultak ki a városiasodásra jellemző szer­kezet, a városkép alapvető elemei és azok a funkciók, amelyeknek következménye­ként Kaposvár 1869 és 1910 között Magyarország váro­sainak sorában a harmadik helyre küzdötte föl magát. Amikor a város irányítá­sát a hajdani buzsáki pa­rasztfiú, vette át, érett fő­vel, 46 évesen magával hoz­ta paraszti őseinek minden takarékosságát, nyugodtsá­gát, póz nélküli szerénysé­gét. Ezért helyezte polgár- mesteri »ars poeticájában« a közösség érdekét mindig a magánérdek elé, a takaré­kosságot pedig az indokolat­lan pazarlással szembe. Dr. Kanyar József ezután arról beszélt, hogy mit tett Németh István és testületé a városért. — Kiépítette a vízvezetéket és csatornarendszert, a vil­lanyhálózatot. Elrendelte az utcák kövezését, portalanítá­sát. Észrevette, hogy a vá­ros fejlődéséhez legalkalma­sabb terület a Fő utcától északra terül el. Ennek meg­valósításához hozzá is kez­dett; így Németh Istvánt ne­vezhetjük a mai városfejlesz­tési koncepció atyjának. A polgármester parkokat létesített és két-három hold- nyi területtel rendelkező új tanintézeteket: a főgimnázi­umot, a siketnéma-intézetet, a MÁV-nevelőotthont, a leány- I jimráziumot. Az ö nevéhez fűződik a színház, a Nem­zeti Bank, a postapalota, az igazságügyi palota építése, valamint a városházáé. Ti­zennégy bekötő utcát is nyit­tatott a városban. A demokratikus érzelmű polgármester segítségével ju­tottak be a városi testületbe akkor a szociáldemokrata párt munkásképviselői. Személyének állítottak em­léket a kaposváriak, amikor 1939. október 8-án elhelyez­ték puritanizmust megtes­tesítő szobrát a mai Szabad­ság parkban. Sírja a keleti temetőben van, a mai naptól pedig nevét őrzi ez a fasor, amely hajdanában egyszer már a nevét viselte. Ha van kapocs a város társadalmá­nak jelene és jövője között, akkor az múltjának, történel­mi értékeinek megbecsülése lehet. — mondta dr. Kanyar József. Ezután a városi tanács fú­vószenekara a Szózatot ját­szotta el, majd fölavatták a polgármester emléktábláját. Száznyolcvan éve született.. Ivi méri fel egyszer; leik használtak többet nyelvünk­nek, a hexametereket magya­rul papírra öntők, vagy a ha­zai szavakat deszkákról em­berelv közé szórók. De ne is akarjunk méricskélni! Költők és vándorkomédiások sorsa, -rangja« nagyjából-egészébő1 azonos volt egykoron e hazá­ban. Déryné Széppataki Róza á legszebb hangú -nyelvműve­lő« volt, minden bizonnyal. Száznyolcvan éve született. A? első magyar operaánekesnő, a vándorszínészet legtöréke­nyebb, mégis: legerősebb egyé­nisége. Szülei németet tanulni adták Pestre, ő viszont a ma­gyar színjátszással jegyezte e magát, A tehetség vörösen izzó pa­razsát nem olthatja ki semmi. Déryné élete bizonyítja ezt. Az ország minden tájára eljutott sok társulatnál játszott. s mindenütt az első helvre küz­dötte magát. Szent lángo’ésok koplalások, taps — ez vo’t a-> élete. Katona József, a Rá-'- bán írója reménytelen szere’- mével ostromolta. A pálya el­sőbb. fontosabb volt minder másnál. Talán ezért vált mee I oly könnyen hites társától, Dé- ry Istvántól is. Katona csaló­dásából egy bohózat született. A rózsa, vagy a tapasztalatlan légy a pókok közt. Csalódásból tehát bohózatot csiholt: igazi komédiás vérű író volt Kato­na József. Miskolc, Pozsony. Székesfe­hérvár, Kolozsvár, Kassa mind sikert hozott Ssáppataki Róza 'számára. Vajwr hegvan csilin­gelhetett a hangja Pánidnak ént Mozart Varázsfuvolájában? És Rosinaként hogyan ünnepel­hették Rossini A sevillai borbé­lyának előadása után? Sainos akkor még nem tudták meg­örökíteni a hangot; nagy a veszteségünk. Visszavonulása idején írta meg emlékezéseit. S aki csak egv kis részletet is olvasott ezekből, tudja: Déryné Száp- oataki Róza nem idegen gon­dolatok tolmáesolója. de elme maga is. Gondolkodó, széles látókörű asszonv volt. KorÄoa'< nőideá1,'a. van előttem, az »’o°si róz-ók »«mű darab eyvik A'~ «n ábrázó! ;a. Ovális, tiszta arc, nagy, ábrándos szemek. Száz- -orVevan éve született, t"dji.mk róla! L. L. kelnek el innen az előfizetők­nek. Ezek egy részét postáz­zák is. Szintén keresettek az utóbbi évek legjobb magyar regényei, melyek a Magvető Könyvkiadó zsebkönyvtár so­rozatában látnak napvilágot. A Magyar remekírók sorozat­ra — eddig Csokonai Vitéz Mihály versei, Jókai Mór re­gényei, Nagy Lajos és Veres Péter írásai jelentek meg — ötvenen fizettek elő. Mindig újra kell rendelni azokból a könyvekből, melyek­nek feldolgozásai a televízió­ban vagy filmen láthatók. Most Németh László Irgalom című regénye keresett. Siskov Zord folyója pedig már el is fogyott. Lemezek is kaphatók ebben az üzletben. Nagyon figyelem­re méltó a komoly zene ked­velőinek megszaporodása. Ti­zenötezer forint értékű lemezt értékesítenek a nemesebb mu­zsika felvételeiből. Van olyan törzsvásárló, aki egyszerre hat- hétszáz forintot hagy ott, hó­dolva szép szenvedélyének. Ott jártunkkor kapott a köny vesbolt egy értesítést, ebbő’ Idézünk: »A Műszaki Könyv­napok Országos Szervező Bi­zottsága legutóbbi ülésén dön- tttt az állami és szövetkezeti ■lortrt -ben két kassai lap I M/ / közölt első ízben magyarul Kafka- novellát. Azóta — a hatvanas években — megjelentek sor­ban az író regényei: A kas­tély, A per és az Amerika, s valamivel korábban egy so­vány terjedelmű válogatás Kafka kisprózájából. Most né­hány hete azonban kézbe ve­hettük az eddig talán legtelje­sebb válogatást mindabból, amit az író — szándéka elle­nére is — novelláiból ránk ha­gyott. Kafka művei ma nálunk nem, vagy csak elvétve kapha­tók a könyvesboltokban. Rö­vid idő alatt elfogytak. Vajon miért? Talán mert divat lett az író könyveit olvasni, e mű­vekre hivatkozni, s ezzel szük­ségszerűen azok gondolati, mű­vészi tartalmát eldologossíta- ni, ahogy ezt oly fájdalmas iróniával írta meg Jack Lon­don a Martin Edenben? Vagy a különleges érzékenységű író müvei szólnának sokkal inkább a szélesebb történelmi látókör­rel, csontba vágóbb élmé­nyekkel rendelkező mai em­bernek, mint a »boldog béke­idők« szellemében felnőtt kaf- kai nemzedékhez? Valójában mindkettő igaz ’ ^het. Lexikonszerű igazságon' hat, oly sokszor idézték már e Kafka-értelmezők, hogy ami­kor az író felolvasta A per alsó, Mfainx Ivetteket, boútoi Kafka és világa dőllek a nevetéstől, olyan ta­lálónak és jóízűnek(!) érezték Kafka iróniáját. De kinek jut­na eszébe ma már nevetni eze­ken a részleteken? A ma olva­sója fekete humort, gyászos iróniát olvas ki soraiból, és a nevetés helyett inkább bor- zong. Megváltozott hát a tör­ténelmi látószögünk, s tapasz­talataink egészen más optiká­ján keresztül létjuk-érezzük Kafka írásainak arányait, hangsúlyait is. Ahhoz azonban, hogy a Kafka-regányek, -no­vellák valójában nekünk szól­janak, s lényegük szerint értel- mezhetőkké váljanak, igen sú­lyos árat fizettünk. A f egyen c- gyarmaton című írásának kí­nos-pontos ki végzési rítusait, a gyilkolás szabályos és személy­telen menetrendbe szedésé­nek lidérces iszonyát csak a második világháború náci ha- láltáboraiban elkövetett szenv­telen tömeggyilkosságok köz­vetett vagy" közvtJení!) átélé­sével érthetjük igazán. A Je­lentés az Akadémiának éssze- rűtlenségében intelligens ma­jomalakja valójában csúf és groteszk képe az önnön lehető­ségeiben s jóságában korlátla­nul hívő embernek. Ugyaner­ről írta nem egészen két évti­zeddel Kafka halála után Rad­nóti Miklós: »Oly korban él­tem én a földön, (Mikor az em­ber úgy elaljasult), hogy ön­ként, kéjjel ölt, nemcsak pa­rancsra ...« Milyen volt az a világ, amelynek valóságából ezek a sajátos kafkai látomások sar­jadtak? A különleges írói ér­zékenység önmagában még nem magyarázat, hiányzik mö- güle a fizikai valóság, a maga motívumaival, értékrendsze­rével. Milyen világ az, amely­ben a haldokló így szól orvo­sához: »Ahelyett, hogy segíte­nél. még a halálos ágyamat is szűkebbé teszed«? (Egy falusi orvos.) Kafkát alkata elsősorban a befelé figyelésre ösztönzi s te­hetsége páratlan, önmagának leheletfinom, pszichológiai elemzésekben gazdag megfi­gyelésére. Ha »hirtelen támadt rossz érzés«-től indíttatva »felkelünk, kabátot váltunk 1.. ha ott találjuk magunkat ily módon az utcán, érezvén, hogy tagjaink a váratlanul megszer­zett szabadságra különös moz­gékonysággal felelnek, ha egyetlen elhatározásunk nyo­mán úgy tetszik, mintha min­den elhatározás lehetősége ott feszülne bennünk...« (Séta, hirtelen.) Mégis, regényében — s tulajdoniképpen írásainak minden sorában —- ott lüktet korának, sajátot» világának mű­vészi igazsággá, látomássá emelt minden lényeges eleme A századforduló Prágája volt ez a világ, olyan környezet, amelyet ritkán produkál a tör­ténelem. Az Osztrák—Magyar Monarchia szinte már csak a pórusaiban létező, bomló vilá­ga, s ezen belül is a cseh fővá­ros német, sőt német ajkú zsi­dó tisztviselői-patriciuskörnye- zete ez a közeg. Sokágú, ezer kötöttségű, hallatlanul bonyo­lult értékrendszereket, eszmé­ket, életsorsokat alakító világ ez. Olyan, amelyben egyetlen érzés vagy tendencia világos csak: a hanyatlás, a bomlás, egy évszázados, szilárdnak lát­szó életforma és értékrend kö­zelgő szétesésének érzete. S ebben a világló, vezérlő dol­gok elvesztették már minden­napi, józan, megbízható értel­müket, s egy egészen más, kao­tikus világba olvadtak bele. Ennek az irracionális kör­nyezetnek az »értékrendszeré­ben« embrionális fokon már létezik egyrészt a későbbi fa­sizmus elszemélytelenedett »to­tális államának« abszurditása, más részről a ma polgári álla- . mának elidegenedett, az egyént • önbecsülésétől, személyes ér-1 tokéitól i»n)fnnt Im&Gge. AÍ perben Joseph K., aki csak a bírósági épület házszámát kap­ja meg, végigjárja a jelzett bérház lakásait, s mindenütt egy általa kitalált Lanz aszta­lost keres. Végre az egyik he­lyen bólintanak: valóban itt lakik a sosemvolt Lanz. K. be­lép, s megtalálja a bíróságot. Ám Lanz csak K. gondolatai­ban élt, s ha a bíróságon ezt mégis ismerték, akkor K. gon­dolatait is ismerhették, mint ahogy ez ma a hatalmas, sze­mélytelen államapparátussá nőtt kormányok alatt — pél­dául Amerikában — olyan éle­sen érzékelhető. S az egyén | számára telhetetlenné válik az élet. »Pácienseim nyüzsgő csürhéjében nem akad senki, áld akár csak a kisujját meg­mozdítaná értem. Becsaptak! Rászedtek! Egyszer hallgat­tam az éjjeli csengő hamis hí­vására — ez már örökre jó­vátehetetlen« — mondja Kaf­ka egyik kedves novellájának hőse, a falusi orvos. K afka életművét még nem elemezték megfelelő mélységben. De, hogy írásait még jobban megértsük, mindenekelőtt olvasni kell őket. S ehhez kitűnő élmény­nyel szolgálhat a most megje­lent elbeszélésgyűjtemény. ~Nupor Tibor Somogyi NéplapI 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom