Somogyi Néplap, 1973. december (29. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-22 / 299. szám

VILÁG PROLETÁRJAI; EGYES Ö-LJ-E T-E KJ Ára: 80 fillér Somogyi Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Kádár János látogatása az Athenaeum Nyomdában XXIX. évfolyam 299. szám 1973. december 22., szombat arany Ax a kétnapos tanácskozás, amely az országgyűlésben a ,ií>vö évi költségvetés elfoga­dását megelőzte,- már az ed­digieknél is sokoldalúbban bizonyította, milyen nagy ere­jű és egészséges folyamatok bontakoztak ki hazánkban az 1972. évi novemberi pártha­tározat nyomán. Az eredmé­nyeket az ez évi gazdálkodás és társadalmi előrehaladás összegezett tényei világosan jelzik. A kedvező kilátásokat a tényekre támaszkodó és most megvitatott, elfogadott 1971. évi költségvetésből köny- nyű kiolvasni. Nincs szándékunkban az idei mérleg és a jövő évi elő­irányzatok akár csak legfon­tosabb számait ismételni. Csupán annyit jcgyzünkmeg: a nemzeti .jövedelem, az ipa­ri termelés, a mezőgazdasági munka, a beruházások üteme a külkereskedelem, a belföldi fogyasztás — és mindezzel összefüggésben az életviszo­nyok dinamikusan növekvő, illetve .javuló irányzata 1974- ben töretlenül folytatódik. Különösen az eg» főre jutó reáljövedelemnek még in- kább az egy keresőre jutó reálbérnek 5—5,5 százalékos, illetőleg több mini 3,5 száza­lékos növekedése érdemel fi­gyelmet. A parlamenti tanácskozás így’ érthetően nem is elsősor­ban a rendelkezésre álló anyagi eszközök mértékét és az elosztás arányát, inkább a feladatok megvalósításának legalkalmasabb módszereit mérlegelte. Már a pénzügy- miniszter előterjesztése ki­emelte a jövedelmezőség, a költségcsökkentés, az ésszerű kapacitáskihasználás, vala­mint a kereskedelem előnyös, ötletes alakításának fontossá­gát. Az eddigieknél is nagyobb szükség van a gazdasági és inás vezető beosztásúak kez­deményező, színvonalas, fe­gyelmezett és fegyelmet kö­vetelő munkájára. S ennek a munkatársak, a dolgozók véleményének meghallgatá­sában és hasznosításában van a legjobb kamasza. Az ilyen stílusú munka — Tímár Má­tyás miniszterelnök-helyettes szavaival élve — csak erősít­heti a vezetők és a vezetettek egységét. A tanácskozás gyakorlati hasznát növeli, hogy a költ­ségvetést beterjesztő pénz­ügyminiszternek azonnali vá­laszában módja nyílt néhány javaslat és megjegyzés elfo­gadására. Ilyen volt egyebek között a nagyüzemi állatte­nyésztő telepek út-, víz- és energia-ellátásának fokozott támogatása. Más észrevéte­leket is indokoltnak talált, s ígéretet tett sürgős megvizs­gálásukra, megint másokat, méltányolva bár, olyannak ítélt, aminek megvalósítására csak a következő ötéves terv­időszakban leszünk képesek. Ebben is az mutatkozott meg, hogy a vita — az egyes nép- gazdasági ágazatok, a más­más vidékek felmerült kér­déseit tekintve — arányosabb volt, mint máskor. És as egyensúly — anyagi erővé válva — feltehetőleg ugyan­csak segíti a költségvetés egyensúlyának megvalósítá­sát. Ami pedig a terveket illeti, a tanácskozáson erősen érez­ni lehetett: két év van még hátra, aztán következik az új, az V. ötéves terv időszaka. Csak előnyünkre válik, ha abban is gondolkozunk, s gondolkozhatunk ma*. P. Sz. Kutahov főmorsall látogatása Somogybán „Nincs erősebb fegyver népeink barátságánál” Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, pénteken az Athe­naeum Nyomdába látogatott. A látogatáson részt vett Né­meth Károly, az MSZMP PB tagja, a budapesti pártbi­zottság első titkára, Kato­na István, a Központi Bi­zottság tagja, a KB agitá- ciós és propagandaosztályá­nak vezetője. A vendégeket a VII. kerületi pártbizottság el­ső titkára, valamint az At­henaeum nyomda vezetői tá­jékoztatták az üzemben folyó gazdasági és politikai mun­j káról. A találkozón a szoci­alista brigádok képviselői és a kiemelkedő társadalmi munkát végző aktivisták is j részt vettek. Kádár János ezután köz­vetlenül megismerkedett a példásan szervezett munka- folyamatokkal, a rendezett, tiszta üzemekben dolgozók tevékenységével, a nyomda sokirányú munkájával. Az üzemlátogatás végén bensőséges munkásgyűlést tartottak, s ezen felszólalt a MSZMP KB első titkára is. Kürtszó harsan. Feszes vi- gyázzban álló diszegység fo­gadja P. Sz. Kutahov repülő főmarsallt, a légierő főparancs­nokát, honvédelmi miniszter- helyettest, az SZKP Központi Bizottságának tagját, aki a szovjet katonai küldöttséggel érkezett hazánkba, és tegnap délelőtt. Menyhárt András ve­zérőrnagy társaságában meg­látogatta néphadseregünk egyik alakulatát. A magas rangú vendég fo­gadására megjelent: Stock János vezérőrnagy, Biró Gyu­la, a megyei pártbizottság tit­kára, Dombóvári László, a Kaposvári Járási Pártbizottság első titkára, dr. Kassai János, a megyei tanács vb-titkára és az alakulat parancsnokai. Üt- törőkislányok virágot nyújtot­tak át a kedves vendégnek, majd tiszteletbeli úttörővé avatták. Felhangzott a szovjet és a magyar Himnusz, aztán a díszegység elvonult a vendégek előtt. — Őszinte tisztelettel, szere­tettel köszöntjük a szovjet hadsereg képviseletében meg­jelent Kutahov főmarsall elv­társat. Ez a látogatás is szim­bolizálja népeink, hadserege­ink testvéri, baráti kapcsolatát — mondta üdvözlő szavaiban Stock János vezérőrnagy. Ezt követően az alakulat pa­rancsnoka tájékoztatót, adott a kiképzési eredményekről, a katonák életéről. Elmondta azt is, hogy KISZ-szervezetük a hősi halált halt szovjet űrre­pülő, Gagarin nevét vette föl. s az ő példája lelkesíti őket minél jobb eredmények eléré­sére. — Kedves barátaim! Nagyon meghatott az a szívélyes fo­gadtatás, amelyben részesítet­tek, s amely — úgy érzem — nemcsak nekem szól, hanem a szovjet népnek és minden szovjet katonának is. A békét megvédeni, a szocializmus és a kommunizmus békés építésé­nek föltételeit csak közös ösz- szefogással, a szocialista tá­bor fegyveres erőinek szün­telen erősíté­sével tudjuk biztosítani. Nincs erősebb fegyver a né­pek barátságá­nál :— hangoz­tatta Kutahov repülő főmar­sai!, amikor meghatottan köszönetét mondott a ba­ráti fogadta­tásért. Ezután sorra járta a korsze­rű technikai eszközökkel, berendezések­kel fölszerelt tantermeket, a klubszobákat. könyvtárat, s nagy érdeklődés­sel hallgatta a parancsnok tá­jékoztatóját a katonák kikép­zéséről. P. Sz. Kutahov repülő fő­marsall személyében olyan szovjet katona látogatott So­mogyba, aki mögött csaknem kitüntetést is. Ma fontos kato­nai feladatainak ellátása mel­lett tagja a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsának is. örülök sikereiknek, büszke vagyok eredményeikre. Kívá­nom, hogy a jövőben is újabb szép sikereket érjenek el. Erő­négy évtizedes katonai múlt sítsék a Magyar Néphadsereg áll. Szenvedélyes szavakkal, és a Varsói Szerződés orszá- szólt a katonai ismeretek fej- ; gainak fegyveres erejét, hogy lesztéséről, ami elválaszthatat- ! megfelelhessünk a béke védel- lan békénk védelmétől. Ért-j mében reánk váró feladatok- hető ez a szenvedélyessége, a nak — ezt írta többek között tartós béke zavartalan megőr- j az alakulat naplójába a látoga­Ülést tartott a Minisztertanács A nagy erőművek beruházásainak helyzetéről zésének biztosítása, amit ő is legszentebb kötelességének te­kint. A Nagy Honvédő Háború j első pillanatától a nácizmus j feletti végső győzelemig har­colt, küzdött hazája szabadsá­gáért s a mi hazánk felszaba­dításáért is. Több mint ötszáz harci bevetésben vett részt, le­lőtt 42 ellenséges repülőgépet, meg is sebesült, érdemeiért a sok egyéb kitüntetés mellett elnyerte a Szovjetunió Hőse tás és a jól sikerült bemutató gyakorlat után P. Sz. Kutahov ! repülő főmarsall, a Szovjet­unió hőse. Stoaitai László A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszterta­nács pénteken ülést tartott. Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke tájékoztatta a kormányt a Todor Zsivkov vezette bol­gár párt- és kormányküldött­ség december 3—7. között Ma­gyarországon tett látogatásáról. A tárgyalások a testvéri ba­rátság és a kölcsönös egyetér­tés szellemében folytak, s min­den kérdésben teljes nézet- azonosság nyilvánult meg. A küldöttségek megállapították, hogy a két ország kapcsolatai eredményesen fejlődlek, és úgy határoztak, hogy azokat minden téren tovább szélesí­tik. A kormány a jelentést jó­váhagyólag tudomásul vette. Lázár György, a Miniszter- tanács elnökhelyettese tájé­koztatást adott a KGST vég­rehajtó bizottságának decem­ber 11—13. között Moszkvá­ban megtartott 65. üléséről. A kormány a jelentést jóváha­gyólag tudomásul vette, és megbízta a nemzetközi gazda­sági kapcsolatok bizottságát, hogy az ülésen elfogadott ajánlásokból eredő hazai fel­adatok végrehajtására a szük­séges intézkedéseket tegye meg. A nehézipari miniszter tájé­koztatta a kormányt a nagy erőmüvek beruházásainak helyzetéről. A jelentés megál­lapította, hogy komoly erőfe­szítések történnek a Duna ■menti, az inotai és a tiszai erőművek építési, szerelési és bővítési, valamint a paksi atomerőmű előkészítő építé­szeti munkálatainak határidő- , re történő elvégzésére. A fel­tételek biztosítva vannak ah­hoz, hogy Pakson az első reak­tor 1980-ban, azt megelőzően pedig más erőművek is meg­kezdjék működésüket; többek között 1974 végéig befejezik az inotai gázturbinás csúcserőmű­vet. A kormány a jelentést tu­domásul vette, és felhívta az érdekelt minisztereket, hogy a beruházások időben történő be­fejezése érdekében tegyék meg a szükséges intézkedéseket. Az igazságügyminiszter, va­lamint az Országos Anyag- es Árhivatal elnöke javaslatot tett a szállítási szerződésekről szóló rendelet módosítására. Ennek értelmében a szerződé­sek megváltoztatásával nem le­het az árakat indokolatlanul emelni. A kormány úgy hatá­rozott, hogy egyéb intézkedé­sek mellett a szerződéseket és árfelemelés esetén a módosítá­sokat is írásban kell rögzíteni. A módosításnak *— a szerződés törvényességének ellenőrzése érdekében — tartalmaznia kell azokat az adatokat, amelyek az áremelkedést indokolják. A Minisztertanács megtár­gyalta a munkaügyi miniszter előterjesztését az államigaz­gatási és igazságszolgáltatási dolgozók munkajogi helyzeté­ről. Az ilyen munkakörben dolgozók közhatalmi funkciót gyakorolnak, illetve annak el­látásában közreműködnek, te­vékenységük közvetlenül érin­ti az állampolgárokat. Magas fokú erkölcsi, szakmai és poli­tikai követelményeknek kell tehát megfelelniük. A kormány rendeletben szabályozta az ál­(Folytatás a 2. oldalon.) Jól mérhető eredmények A népfrontbizottságok gazdaságpolitikai tevékenységéről Hazaérkezett Moszkvából a Központi Bizottság küldöttsége Egész társadalmunkat érin­tő témáról, gazdasági éle­tünk fejlődéséről, gazdaság- politikai célkitűzéseink vég­rehajtásáról tanácskozott teg­nap a Hazafias Népfront me­lakosság észrevételeit, és mozgósítson a végrehajtás ér­dekében. Mind a vitaindító, mind az azt követő széles körű, élénk eszmecsere igazolta: a nép­gyei bizottsága. Ez a tanács- j frontbizottságok megyeszerte Pénteken Moszltából Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára és Gyenes And­rás, a KB külügyi osztályának vezetője, akik a Magyar Szo­cialista Munkáspárt képvisele­tében részt vettek a szocialista országok testvérpártjainak az ideológiai együttműködés hazaérkezett' kérdéseivel foglalkozó érte­kezletén. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Pullai Árpád, a Központi Bizottság titkára és dr. Berecz János, a KB osztályvezető-helyettese fo­gadta. Jelen volt V. J. Pav­lov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. (MTI) kozás voltaképpen összegező számvetés is volt: mit tettek a népfrontbizottságok a gaz­daságpolitikai célok valóra váltásáért; jól szolgálta-e a mozgalom azt a fontos hiva­tását, hogy gazdasági—poli­tikai céljainkat egységesen értelmezze, elérésükért egy­ségesen munkálkodjon egész társadalmunk. Vitaindító előadásában ezekre a kérdésekre adott vá­laszt Szabados Dezső, a Ha­zafias Népfront megyei al- elnöke, az állami gazdasá­gok megyei főosztályának igazgatója. Bevezetőjében át­tekintést adott gazdaságpoli­tikánk lényegéről, majd ele­mezte a megye gazdasági éle­tének fejlődését. Sorra vette a mostani tervidőszak leg­főbb, megyei gazdaságpoliti­kai céljait, és a megyei párt- bizottság legutóbbi értéke­lésével összhangban átfogó­an ismertette az eredménye­ket. Egyben utalt azokra a ne­hézségekre, melyek jelenleg még gondot okoznak. Mint mondotta: A népfrontmozga­lomnak egyik legalapvetőbb, fontos feladata, hogy sajá­tos eszközeivel elősegítse az előttünk álló feladatok meg­ismertetését, a gazdasági, közgazdasági gondolkodás ki­alakítását, összegyűjtse c rendkívül sokféle módon, vál­tozatos eszközökkel. hatéko­nyan teljesítették alapvető feladatukat. Nem kétséges, hogy a megye gazdaságában végbement dinamikus fejlő­désben a társadalmi tás, a közgondolkodás javu lásában része van a nép­frontbizottságok tervszerű, céltudatos gazdaságpolitikai tevékenységének. A teljes­ség igénye nélkül érdemes fölidézni néhány tényt. A IV. ötéves terv és a he­lyi tervek megismertetését jól szolgálták a népfrontestek, a téli politikai előadások, a tanácstagválasztó jelölő gyű­lések — és lehetne még so­rolni tovább azokat a külön­böző társadalmi megmozdu­lásokat, amelyeknek eredmé­nyeként a közérdeklődés hom­lokterébe kerültek soron kö­vetkező gazdasági—politikai feladataink. Népfrontbizott­ságaink azt az elvet követ­ték, hogy az országos és a megyei célok ismertetése mellett elsősorban, az adott településen élőket legközvet­lenebbül érintő, helyi ter­megvalósulását tükrözik, az egyre aktívabbá váló falu­gyűlések, ahol a helyi gaz­dasági egység (termelőszö­vetkezet, állami gazdaság stb.) munkáját, feladatait vi­tatták meg. Sikeres és a fő célt jól szolgáló rendezvények voltak, a »Gazdasági vezetők' fóru­ma« címen megtartott össze­jövetelek, ahol országos ve­zetőkkel találkoztak, tanács- aktívi- j koztak a különböző ' gazdasá­gi ágazatok, üzemek .irányí­tói. A tapasztalat arra ösz­tönöz — utalt erre összefog­lalójában Varga Károly. a Hazafias Népfront megyei titkára is —:, hogy a jövőben hasonló találkozókat szer­vezzenek a járási székhelye­ken és a nagyközségekben is. A népfrontbizottságok gaz­daságpolitikai tevékenységé­nek értékelésénél említhet­nénk a sikeres munkás — paraszt találkozókat, a vá­sárlók fórumát, s többek közt a szarvasmarha-program vég­rehajtása érdekében szer­vezett különböző tanácskozá­sokat, tapasztalatcseréket. Nem csupán az eredményeket vette sorra tegnap a nép­front megyei bizottsága, ha­nem ezzel együt arra is utalt, hogy hol lehetne, hol kellene tovább javítani, még haté­vek váljanak közkinccsé, hogy konyábbá tenni a munkájú­ezek végrehajtásához adhas son a lakosság hasznos ja­vaslatokat, s egy emberként dolgozzon a célok eléréséért. Ennek az elvnek gyakorlati kát. Így vált valójában ösz- szegző, a további célokat is körvonalazó számvetéssé ez a tanácskozás. %. M>

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom