Somogyi Néplap, 1973. december (29. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-21 / 298. szám

Befejezte munkáját az országgyűlés téli ülésszaka

(Folytatás az 1. oldalról.)

munkára — mondotta —, elsősorban a tőkés piac pénzügyi válságjelenségei és a növekvő nyugati infláció miatt. A tőkés világpiacon az árak emelkednek. Az árstabilitás biztosítására jelentős összegű támogatásokat folyósítunk az állami költségvetésből.

A továbbiakban az építőiparral szemben támasztott fő követelményről szólt: a termelés olyan ütemű növeléséről, hogy az ki tudja elégíteni a tervben meghatározott szükségleteket.

A beruházások kivitelezési Idejének csökkentésével javítani kell az építőipar gazdasági hatékonyságát.

Az építő- és építőanyagipar fontos feladata a lakossági igények kielégítése, az építő- anyagellátás további javítása. Nagy figyelmet kell fordítani azoknak az igényeknek a kielégítésére, amelyek a kormány életszínvonalpolitikájának (lakásfejlesztési, gyermek- jóléti, közművesítési célok) gyakorlati megvalósítását segítik elő.

— A lakosság anyagi jólétével összhangban gyors fejlődés várható a személygépkocsi közlekedésben, de továbbra is elsőrendű feladat a tömegközlekedés fejlesztése — hangsúlyozta többek között Tímár Mátyás.

Az életszínvonal emeléséről

Iparunk fő ereje a magyar munkásosztály. A nemzeti jövedelem nagyobb részét munkásosztályunk termeli. Pártunk és kormányunk határozatai alapján az idei évben béremelést hajtottunk végre a nagyüzemi munkásság körében. Ennek kétségtelenül jelentős szerepe van azokban a termelési eredményekben, amelyeket 1973-ban sikerült elérni. A párt és a kormány természetesen tudatában van annak, hogy még bőven van tennivaló. Éppen ezért az 1974. évi terv- és költségvetés is számos olyan intézkedést tartalmaz, amely tovább növeli a munkásosztály életszínvonalát. Ezután néhány várható intézkedésről szólott. A jövő év áprilisában sor kerül az iparon kívüli ágazatokhoz tartozó vállalatok munkásainak fizetés- emelésére. Részesedési alapjuk terhére bizonyos mértékű béremelésre kapnak lehetőséget az OKISZ-területén működő szövetkezetek is.

— A jövő évi életszínvonalemelő intézkedéseink között a legfontosabb a népesedési helyzetünkre vonatkozó kormányhatározat. amely kihatásában évi körülbelül 2 milliárd forinttal növeli a családok jövedelmét — mondotta.

— Mindehhez hozzáteszem: vállalati vezetőinknek megkülönböztetett figyelmet keli szentelniük annak, hogy a rendelkezésre álló béremelési lehetőségeket a legésszerűbben használják fel. Egyszer s mindenkorra szakítani kell a még mindig' élő és érvényesülő egyenlősdi szemlélettel.

Eredményeink szilárd alapot jelentenek

— A kormány megkülön- i böztetett figyelmet fordít legjelentősebb 50 ipari nagyvállalatunkra — mondotta ezután, Az iparról szólva sohasem szabad a fától szem elől téveszteni az erdőt — és iparunkat csupán a nehéz szerkeze ti problémákkal küzdő tucatnyi vállalat alapján megítélni. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy energiát szolgáltató iparágaink már jó néhány év óta zavartalan ellátást biztosítanak, amivel még a nálunk fejlettebb országok között sem mindegyik dicsekedhet.

Szemmel látható — hangsúlyozta —, hogyan építünk évről évre lényegesen többet és jobb minőségben, mint azelőtt. A magyar iparra büszkék lehetünk!

Az üzemi demokráciával kapcsolatban Tímár Mátyás aláhúzta: a munkások érdemi bevonása a műhely, az üzem, a vállalat irányításába olyan lehetőség, amellyel mindeddig nem éltünk eléggé. Elemi érdeke gazdaságunknak az, hogy vállalataink a munka- és üzemszervezés problémáinak megoldásába is bevonják a rátermett munkásokat.

— Az ipar és az államháztartás között rendkívül szoros a kapcsolat — mondotta végül. — Eddigi eredményeink szilárd alapot teremtettek a jövő évi feladatok sikeres végrehajtásához. Ügy vélem, magabiztosan munkálkodhatunk a IV. ötéves terv, az 1974-re kijelölt feladatok megvalósításán.

Szurdi István

Úgy készülünk fel, hogy az áruellátás !974-ben tovább javuljon

A miniszter bevezetőben rá" mutatott, hogy a lakosság áruellátása 1973-ban tovább javult. Csökkent azoknak a fogyasztási cikkeknek a száma, amelyekből a kereskedelem az előző években még nem elégítette lei a keresletet. Most bővebb az áruk választéka. Az árukínálat jobban alkalmazkodik a lakosság különböző jövedelmű rétegeinek vásárló- képességéhez, igényéhez. Úgy készülünk fel, hogy az áruellátás 1974-ben még tovább javuljon — fűzte hozzá.

— Kereskedelempolitikánk és gyakorlatunk megfelel a párt, a kormány társadalom- politikájának és gazdaságpolitikájának. A kereskedelem a lakosság pénzbevételeinek emelkedésével párhuzamosan most már évek óta gondoskodik a kereslet és az árukínálat egyensúlyáról. Az elmúlt öt évben 59 százalékkal emelkedett a lakosság pénzjövedelme. Ennek nyomán, ez alatt az idő alatt 58 százalékkal emelkedett a kiskereskedelmi áruforgalom.

Az élelmiszerellátás

— Az élelmiszerek fogyasztásában az idén is tovább nőtt az élettanilag értékesebb termékek aránya — mondotta —, s bár nem sokkal, de csökkent a kalóriadús élelmiszereké.

— Évről-évre — az idén is — nő az állati fehérjéket viszonylag nagyobb mértékben tartalmazó húsfélék fogyasztása. Az egy lakosra jutó hús- fogyasztás 1972-ben 64 kg volt, 1973-ban megközelíti a 66 kg- ot, a negyedik ötéves terv végére pedig eléri a 69-et. Az impozáns növekedés ellenére sertés-, marha- és borjúhúsból, az úgynevezett tőkehúsokból még nem tudunk az igényeknek megfelelő folyamatos, kiegyenlített ellátást nyújtani.

— Az élelmiszerek két fontos termékcsoportjával vannak értékesítési, illetve ellátási gondjaink, Az egyik a tej- és tejtermékek, a másik a friss zöldség és gyümölcs. A közismerten nagy tápértékű tej és tejtermékek egy főre jutó fogyasztása országunkban abszolút és relatív mércével mérve is alacsony.

2 íSomogyi Néplap

— A termelés oldaláról megvolna a lehetősége a fogyasztás növekedésének. Szarvasmarha-állományunk örvendetesen nőtt és növekszik. Ennek következtében a nagyobb fogyasztáshoz már most elegendő tejünk és tejtermékünk van, s gazdag a választék is. Következetes szervező munka, megfelelő propaganda és bizonyos anyagi feltételek szükségesek, hogy az értékesítési gondok megoldásában előbbre jussunk. Ennek programját a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériummal együtt már kidolgoztuk, és hozzáláttunk megvalósításához.

— A gyümölcs és zöldségellátásban fordított a helyzet Friss gyümölcsből és zöldségből nem tudjuk teljes mértékben kielégíteni az igényeket. A gyümölcs és zöldségárak pedig hosszú idő óta, évről évre emelkednek.

— Ezekből az élelmiszerekből elsősorban azért nem tudjuk kielégítem a lakosság szükségleteit mert termőterületük évről évre csökken, a termésátlagok nem emelkednek. A kormány megjelölte a tennivalókat a hazai zöldség- és gyümölcsfélék termelésének növelésére, megadta a hozzá szükséges anyagi feltételeket is.

Burgonyaellátási gondjainkat is a vetésterület csökkenése, a termésátlagok stagnálása okozza. Ebben az évben a rossz időjárási viszonyok rontották a terméseredményeket. A kormány, mérlegelve a helyzetet és a tennivalókat, úgy határozott, hogy megakadályozza a spekulációt, de sem a felvásárlásban, sem az értékesítésben nem nyúl adminisztratív jellegű intézkedésekhez, hanem növeli a burgonyabehozatalt a szocialista országokból. A téli és tavaszi burgonyaellátáshoz hiányzó burgonyamennyiség nagy része már beérkezett az országba. így az ellátás megoldottnak tekinthető.

Közszükségleti cikkek

— Ruházati cikkekből — változatlan árako-n számolva — az utóbbi három év alatt csak 8 százalékkai nőtt a lakosság fogyasztása. A tervekben ennél nagyobb növekedéssel számoltunk. A lakosság ruházati cikkekkel való ellátásáról ebben az évben is két jellemző és alapvető megáltlapí'

£•£»( ,tí; < r\i I err*- '< . *r • „ i

tást tehetünk. Az egyik, hogy hazánkban az egy főre jutó textil- és bőrruházati cikkek fogyasztása önmagában több szocialista és tőkés országhoz viszonyítva is alacsony. A másik — s erről gyakran megfeledkezünk —, hogy a lakosság bármelyik rétege által vásárolt ruházati cikkek szinte évről évre jobb minőségűek, divatosabbak, használati értékük magasabb. Az értékesített ruházati termékek nagyobb része korszerű anyagokból készül, ízléses kivitelű, könnyen kezelhető.

A ruházati forgalom növekedésének eddig a következő lényeges akadályai voltak:

1. A nagyobb fogyasztás kielégítéséhez nem volt elegendő termelői kapacitásunk. Ez a helyzet belátható időn belül megváltozik.

2. A ruházati termékek fogyasztói ára viszonylag magas. Ennek több és ismert rajtunk kívül álló oka van, de részben saját elhatározásunk, árpolitikánk velejárója.

— Kissé leegyszerűsítve azt mondhatom: nálunk ma olyan — történelmileg kialakult — fogyasztói árpolitika érvényesül, amely az élelmiszerío- gvasztást ösztönzi, a ruházati cikkek vásárlását pedig némi leg fékezi.

Az ellátás

A közepesen fejlett gazdasági országokban — így hazánkban is — a lakosság elsősorban élelmiszerekre, majd ruházkodásra költ jövedelméből. Az ezek után fennmaradó részből vásárol olyan árukat, amelyek a vegyes iparcikkek körébe tartoznak. Ismét némi leegyszerűsítéssel azt mondhatom, hogy a vegyes iparcikkek fogyasztásának növekedése az életszínvonal emelkedését is jelzi. Statisztikai adataink szerint jelenleg 350 ezer személyautó, másfélmillió villamos hűtőszekrény, kétmillió televíziókészülék és ugyanannyi mosógép van a lakosság birtokában.

— A háztartások, a családok ellátottságának ugrásszerű növekedése fogyasztási iparcikkekből — különféle és még megoldatlan problémákat . hozott magával. Közülük kettőt említek. Az első: ezeknek az iparcikkeknek, háztartási eszközöknek gyors elterjedését nem követte a javítóhálózat megfelelő ütemű fejlesztése, az alkatrészek zavartalan utánpótlásának megszervezése, a kommunális feltételek kielégítése. A második gond abból ered, hogy a vegyes iparcikkek kategóriájába tartozó egyes termékekből (például rádióból, méginkább televízióból, mosógépből) bizonyos fokig feltöltődtek a háztartások, magas szintet ért el az ellátottság.

Lakásépítkezés

— Lakásépítő programunk megvalósulása, a lakáskultúra fejlődése erőteljesen növelte a bútorok és a lakberendezési cikkek forgalmát. Ebben az évben a vásárlók igen sokfajta, egyszersmind különböző áru lakószoba- és konyhabútor, garnitúra és egyedi bútordarab közül választhattak, illetve választhatnának. Sajnos, bolthálózatunk elmaradottsága miatt ennek a választéknak ma még csak egy kis részét kínálhatjuk egy-egy üzletben a vásárlóknak. A kormány negyedik ötéves tervben támogatást, nyújtott — 1974-re még a tervet túlhaladó mértékben is — a bútorkereskedelem gyorsabb fejlesztéséhez.

— A kereskedelmi forgalom gyors és tartós növekedése, a fogyasztási szerkezet egyidejű változása a fejlesztés intenzív és extenzív formáját egyaránt megköveteli — mondotta többek között, majd részletesebben szólt a kereskedelem gondjairól.

— Meggyőződésem — zárta végül hozzászólását Szurdi

Az élelmiszeripar feladatairól, az egészséges táplálkozás jelentőségéről beszélt

dr. Guba Sándor. A statisztikai adatok szerint lakosságunk 40 százaléka túltáplált, s a ma már szinte népbetegségnek számító cukorbetegség és érelmeszesedés nagyrészt az egészségtelen, cukorban és zsírban gazdag táplálkozás következménye.

— Elsősorban az egészség- ügyi ismeretterjesztés színvonalát kell növelni — mondotta —, de fel kell figyelIstván —, hogy a költségvetés jól szolgálja az 1974. évi nép- gazdasági tervben kitűzött céljainkat, közöttük az ellátás további javítását és a belkereskedelem fejlesztését.

Több felszólalás következett. Szót kapott dr. Guba Sándor Somogy megyei képviselő, a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola főigazgatója is.

ni arra is, hogy ma még az üzletekben sincs megfelelő mennyiségű és választékú korszerű élelmiszer.

, — Tejiparunk is tovább

bővíthetné a választékot — hangsúlyozta —: a hagyományos termékek mellett szükség lenne a zsír- és tejcukorszegény, fehérjedús, új fajta áruféleségekre is.

Ezután három felszólaló következett, majd dr. Dabronaki Gyula államtitkár, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke szólt hozzá a költségvetéshez.

Dr. Guba Sándor:

Ez egészségiig?! felvilágosítás színvonalát növelni kell

Dr Dabronaki Gyula:

Javítani kell a vállalati tervezési és szervezési munkát

Bevezetőben arra hívta föl a figyelmet, hogy — a javulás tagadhatatlan jelei ellenére — a vállalati gazdálkodás hatékonysága változatlanul az elvárhatónál lassabban fejlődik. Gazdaságunkban az utóbbi néhány évben kialakult fejlődési tendenciák, valamint az azokat befolyásoló nemzetközi piaci hatások és a szükségszerűen megteendő belső gazdaságfejlesztési és szociálpolitikai intézkedések alapvetően meghatározzák a költség- vetési előirányzatok növekedési ütéménék~gyorsulását is. Az előterjesztés reálisan és az 1974. évi népgazdasági tervvel szoros összhangban számol az ebből származó hatásokkal. Ennek függvényében határozza meg az előirányzatok összegét.

Az előirányzatok teljesítésének elengedhetetlen feltétele a gazdálkodás hatékonyságának növelése. Mindenekelőtt fontos, hogy javuljon a termelés szerkezete és a termelőkapacitások kihasználása, emelkedjék a beruházások előkészítésének színvonala, jobb legyen a megvalósítás üteme és minősége, erősödjék a pénzügyi fegyelem és megvalósuljon az ésszerű takarékosság. Végül, de nem utolsósorban magasabb szintre kell emelni a vezetési, szervezési és ellenőrzési tevékenységet.

— A fejlődésünk meggyorsításának feltételeként szám- bavett eszközök, lehetőségek realitását ellenőrzési munkánk tapasztalatai is igazolják — mondta a KNEB elnöke. — A legkülönbözőbb témákban folytatott és a vállalati (szövetkezeti) gazdálkodást érintő vizsgálataink hangsúlyozottan felhívják a figyelmet arra, hogy javítani kell a vállalati tervezési, szervezési munkát. Növelni kell a végrehajtás következetességét és fokozni kell az ellenőrzés, valamint a számonkérés szigorát.

— Az utóbbi években jelentős előrelépés történt a nép- gazdasági folyamatok várható alakulásának felmérésében — mondotta többek közt. — A rövid- és középtávú népgazdasági tervek egyre pontosabbak és megalapozottabbak. Kimutatható a vállalati tervezési munka fejlődése is, bár a hatékonyabb gazdálkodás körültekintőbb tevékenységet kíván

a vállalati részlettervek kidolgozásában, a várható tendenciák biztonságosabb felmérésében és meghatározásában.

— A tervekben meghatározott növekedési ütem melletl fokozottabban lép előtérbe a: eszközök ésszerűbb kihasználásából és takarékosabb fel- használásából származó nyere ségnövelés igénye.

A továbbiakban ennek biztosítását elemezte, elítélve < még föllelhető lazaságokat, l az ezt elősegítő tendenciákat.

Befejezésül ezeket mondta:

— A költségvetés mindnyájunk számára feladatot ad és a munka frontján becsületes helytállást kíván. Csak a kitűzött, megtervezett feladatos elvégzése alapján tudja kormányunk biztosítani azt a sok- milliárd forintot, amelyet az 1974. évi költségvetés előirányoz dolgozó népünk életkörülményeinek, szocialista gazdálkodásunknak további emelése céljából.

Ezzel a költségvetési törvényjavaslat fölötti vita lezárult. Szünet következett majd az elnöklő Apró Antal Faluvégi Lajos pénzügy- miniszternek adta meg a szót

A pénzügyminiszter hozzászólása

A miniszter a felszólalásokat összegezve megállapította, hogy a vita nemcsak azokat a témákat ölelte fel, amelyek közvetlenül összefüggenek az államháztartással, a pénzügyekkel, hanem azokat is. amelyek gazdaságunk, társadalmunk egészének fejlődésével kapcsolatosak.

— Nagy biztonságot jelent ez a gazdaságpolitikai és a gyakorlati gazdasági vezetés számára, mert kifejeződik benne a kormány munkája feletti társadalmi ellenőrzés, ami nélkülözhetetlen ahhoz, hogy biztonságosan dolgozhassunk. — hangsúlyozta.

Örömmel nyugtázta, hogy a felszólalásokból, a vitából kicsendült: a képviselők

egyetértenek a költségvetési javaslattal. azt reálisnak tartják. Egyöntetű volt az a vélemény, hogy az idei év jó eredményeit túl lehet és túl is kell szárnyalni. Mint mondta: ehhez a fegyelmezettebb és jobb munkán kívül hatékonyabb irányítás, a gazdasági folyamatok megítélésében előrelátás, hatni bölcsesség kell.

Faluvégi Lajos ezután ki-1 tért a költségvetési vitában felmerült néhány kérdésre. Bejelentette, hogy január 1- től a lakossági szolgáltatásokat végző tanácsi vállalatok jövedelemszabályozás és anyagi érdekeltségi rendszerét módosítják. Csökkentik e vállalatok adóterheit, és , olya» bérszabályozási rendszert alakítanak ki. amely nem ösztönöz a magas jövedelmezőségi szint minden áron történő elérésére.

Reflektált a miniszter azokra a felszólalásokra is. amelyek a mezőgazdásági szakosított telepek helyzetével foglalkoztak. Megemlítette, hogy az elmúlt négy évben az országban 693 ilyen telepet hoztak létre. Közülük 340 kisebb-nagy óbb problémákkal küzdött a nem megfelelő technológia, nem kellően tervezett munka és az előrelátás hiánya miatt.

— Az állam nem hagyja magukra e szakosított telepeket, hiszen nagyon fontos, hogy kapacitásukat mielőbb, s minél nagyobb hatásfokkal kihasználhassuk — mondotta.

Felvetődött a vitában a szerződéses munkaviszonyban álló kismamák gyermekgondozási segéllyel kapcsolatos problémája. Erre válaszolva nemcsak a maga, hanem a munkaügyi miniszter nevében is közölte: a problémát néhány napon belül megoldják, s ezek a kismamák a második gyerek után is élvezhetik a gyermekgondozási segélyt. Felülvizsgálják a szociális kedvezményekkel kapcsolatos rendeletet, s ahol a jelenlegi szerződéses rendszer keretében biztosított a szociálpolitikai kedvezmény, azt biztosítják újabb gyerek esetén is.

Kitért a szénbányászatban dolgozók helyzetére, s ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: a kormányzat eddig sem feledkezett meg a szénbányászatról, s a jövőben sem feledkezik meg.

Több olyan kérdéscsoportot említett, amelyekben z rendezés, a felgyülemleti problémák megoldása az V ötéves terv időszakában kerül napirendre. Ezek közé sorolta az egészségügyi intézmények, az iskolák, a lakóházak felújítását, a közműépítéseket, a belkereskedelerr fejlesztését, és a megyék gazdasági fejlettségi színvonalának kiegyenlítését célzó intézkedéseket.

Faluvégi Lajos válasz! után szavazás következett Az országgyűlés a Magya Népköztársaság 1974. év költségvetéséről szóló tör vényjavaslatot — általános Ságban és részleteiben, be terjesztett eredeti végössze gével, a terv- és költségveté si bizottság javaslatával egyhangúlag elfogadta.

Ezután napirend szerir az interpellációk következte]

Az interpellálok, a képvise lök és az országgyűlés egy hangúlag elfogadta az intet pellációkra adott válaszokat

Az elnöklő Apró Antal ez

után kellemes ünnepeket, ered ményekben gazdag, boldog ú esztendőt kívánt a képviselők nek, s az ülésszakot berekesz tette.