Somogyi Néplap, 1973. december (29. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-18 / 295. szám
Pontosan, hiánytalanul A tagok leltároznak Közeledik az év vége, a termelőszövetkezetekben elérkezett a leltározások ideje. A bizottságok a tsz-tagokból alakulnak. A balatonkiliti tsz- ben négy bizottság látott munkához a napokban, Az a bizottság, melyet munkája közben meglátogattunk, a fogyóeszközöket, anyagokat' leltározza. — Tegnap kezdtük a leltárt — mondják. — A fogatosoknál, állattenyésztőknél már számba vettük a fogyóeszközöket. Mindent rendben találtunk, hiány sehol sem volt. Néhány eszköz akadt, amelyik már nem alkalmas arra, hogy az emberek továbbra is dolgozzanak vele. Ezeket azonnal kiselejteztük. A bizottság tagjai — Müller János, Jámbor Ferenc, Botka Sándor — valamennyien tsz- vezetőségi tagok. Már három éve, hogy ebben az időszakban együtt végzik ezt a munkát. Kilitiben a tsz-tagság háromnegyed része törzstag. Minden munkaterületen kialakult a törzsgárda, és az egyes helyeken dolgozók lelkiismeretességének köszöphető, hogy a telenként ismétlődő ellenőrzés során hiány nem volt. A szövetkezet majorjának jól fűtött kis melegedőjében beszélgettünk. Az itt lévő eszközöket, kannamosókat, gyökérkeféket, lóápoló eszközöket vették számba. Ez a munka rövid ideig tartott, a meleg vat- i takabátot nem is vetették le. A munkahelyi és raktári eszközök leltározása két napig tart. Nemcsak itt, hanem a szövetkezet más majorjaiban is rájuk vár ez a feladat. Reggel nyolckor látnak neki, aztán délután fél ötig — azt a rövid időt leszámítva, amíg az ebédet »bekapják«, — nincs megállás. Amíg ez a munka tart. hétforintos órabért kapnak. — A dolognak most végezzük a könnyebbik részét — magyarázzák. — A két ünnep, karácsony és szilveszter között látunk neki a termény) eltáro- zásnak. Akkor bizony jórészt a szabadban dolgoznak majd. A kukorica nagy részét górékban helyezte el a termelőszövetkezet. A fűrészgatter faanyaga és a félkész termékek is a szabadban vannak, a fa egy része még az erdőn. Hogy hiánytalanul megvan, azt ott a helyszínen kell megvizsgálni. A pontos számbavétel itt is elengedhetetlen, hiszen fontos, hogy a vezetők és a dolgozók tudják: mekkora készlet áll rendelkezésükre nemcsak álló- hanem fogyóeszközökből, anyagokból, terményekből. Es hogyan láthatnák ezt jobban, mint úgy, ha a leltárt maguk a tagok végzik. 3. T. Mit jelent a felelősségi kár? v Becsúzlizott ablak, „mi ni ár víz“ HAJNALBAN a munkába tartó gépkocsivezető a havas járdán megcsúszott, balesetet szenvedett, több hétre kiesett a munkából. Kárának megtérítését attól várta, akinek a háza előtt felsózatlan, csúszós volt a járda. Követelése jogos volt, az épületbíztosítás. alapján a biztosító átvállalta a gépkocsivezető kártalanítását. Taszár környékén egy kisfiú gépkocsi elé ugrott. A Trabant vezetője, hogy a gyereket el ne üsse, az árokba hajtott, és egy villanyoszlopnak ütközött. Az autóban ülő négy személy súlyosan megsérült, a kocsi összetört. Az önfeláldozó autós és utasai anyagi és balesetkáruk megtérítését akisfiú szüleitől követelték, mint i mondták: ők felelősek gyermekükért. Valóban. A biztosító a szülők háztartási biztosítása alapján már eddig több mint százezer forintot fizetett ki a károsultaknak. Az egyik somogyi termelő- szövetkezet repülőgépről szórta a vegyszert földjeire. A permetet a szél egy közeli magánszőlőre fújta, ahol az erős méreg több tízezer forintos kárt okozott. A tulajdonos a gazdaságtól követelt kártérítést, mivel az felelős a számára dolgozó valamennyi gépért. A tsz vagyonbiztosítása alapján a biztosító meg is térítette a gazda kárát. Sorolhatnánk a példákat: egy kisfiú bedobta a szomszéd ablakát, a kedvenc kutyuska akozott »gatyakárt«, nyitva felejtették a vízcsapot, s á víz elöntötte az alsó lakást,.. Ami valamennyi esetben közös: a szülői vagy tulajdonosi felelősség. Mit is jelent tehát a felelősségi kár? Amikor valakinek a gondatlansága vagy felelőtlensége más ember kárát okozza. Ilyen esetekben gyakran kezdődtek pereskedések olyankor js, ha ezt sokkal egyszerűbben is elintézhették volna. Az épület- és háztartási biztosítással rendelkezők közül sokan nem tudják, hogy biztosításuk az ilyen felelősségi károkra is vonatkozik. A szerződés ezt tartalmazza ugyan, az emberek többsége azonban 'nem olvassál el alaposan a feltételeket. Ez okozta, hogy jó néhányan fölöslegesen vállaltak magukra erejüket meghaladó anyagi terhet. A biztosító pedig fizetett volna helyettük. SOK BOSSZÜSÁGOT, vitát, sőt perlekedést el lehetne kerülni, ha a biztosítás megkötésekor mindenki tájékozódna a szerződés részletes feltételeiről. B. F. Könyvek az üzemben Egyre több munkás olvas Fontos szerepük van a szak- szervezeti könyvtáraknak az olvasás megszerettetésében. Azok a segéd-, betanított, szálú munkások kapnak rá ismét az olvasásra révükön, akik az általános vagy a szakmunkás- képző iskola elvégzése után ritkán vettek könyvet a kezükbe. A megye gyors iparosodása, az új kaposvári és vidéki üzemek jövője szempontjából se mindegy, hogy a munkásság legjobb tulajdonságait most elsajátító férfiak és nők olvasnak-e, s ha igen, mit, rendszeresen fejlesztik-e politikai, általános szakmai ismereteiket a szakszervezeti könyvtár segítségével. Legtöbb könyvet a textilművek vesz Jelenleg egy központi, kilenc önálló és hetvenöt letéti könyvtárt tartanak fenn a szakszervezetek a megyében. Az utóbbi években három új szabadpolcos könyvtár nyílt, s két üzemben alkalmaztak főhivatású könyvtárost. Ez lassú fejlődést tükröz. Pedig a húskombinát könyvtárának példája bizonyítja, milyen eredményt hoz a korszerű, szabadpolcos könyvtár, melynek az élén részfoglalkozású könyvtáros áll. Két év alatt négyről harminc százalékra nőtt az olvasók aránya, most már ötszázan kölcsönöznek az üzemben, s mintegy hatezer könyvet visznek haza évente. Sajnos, az önálló és az úgynevezett letéti I. típusú könyvtárak közül csak a textilművek, a Nagyatádi Konzervgyár, az ÉDOSZ kaposvári művelődési otthona, a Kaposvári Elektroncsőgyár, valamint a már említett Kaposvári Húskombinát könyvtárának elhelyezése kielégítő. Változatlanul a Kaposvári Ruhagyár könyvtárának a helyzete a legkirívóbb. A könyvtárszekrényeket a nagyteremben helyezték el, s a kölcsönzést gyakran akadályozza rendezvény, kiállítás, esetenként készáru-raktározás. Így nincs mit csodálkozni azon, hogy itt a legrosz- szabb az olvasók aránya, mindössze nyolc és fél százaléka a dolgozóknak. S nemcsak ilyen tekintetben rossz a ruhagyári összkép. Ha azt nézzük, melyik üzemben mennyit költenek könyvre, ez az üzem a statisztika alján áll a dolgozónkénti ötforintos átlaggal. Legtöbbet a textilművek áldoz könyvre, dolgozónként tizenöt forint harminc fillért, azután a Lábodi Állami Gazdaság tíz forint ötvenet, a Balatonbog- lári Állami Gazdaság tíz forintot, a Nagyatádi Konzervgyár kilenc forintot. Az SZMT elnöksége elhatározta, hogy mindenképpen javítani kell az önálló, valamint az úgynevezett letéti I. típusú könyvtárak működési föltételein. A nagyobb könyvtárak önálló helyiséghez juthatnak akkor, ha a vállalat részt vesz- azon a pályázaton, amelyen kétszer huszonötezer forint cél- támogatást nyerhetnek el szabadpolcos könyvtár berendezésére. Folyóiratokat a klubokba Amikor az SZMT elnöksége megtárgyalta a szakszervezeti könyvtárak helyzetét, joggal állapította meg, hogy még nem minden szakszervezet, nem minden üzem foglalkozik jelentőségének megfelelően a könyvtárakkal. Éppen ezért minden szakmai megyebizottság, minden állami gazdaság, üzem, vállalat szakszervezeti bizottsága tárgyaljon erről a témáról, s tegye meg a’ szükséges intézkedéseket. Például egyáltalán nem rríindegy, milyen könyvek találhatók a szakszervezeti könyvtárakban: el kell érni, hogy a legfontosabb politikai, műszaki irodalom mindenhol meglegyen, s e műveket változatos eszközökkel ajánlják a munkásoknak. Ugyanígy a politikai és műszaki folyóiratokat is. Általánossá kell tenni azt a jó kapcsolatot, hogy a klubokban kitegyák az újságokat, s akinek van ideje, olvasgathasson ott. Az egyik figyelemre méltó eredmény, hogy nőtt a munkásolvasók száma a szakszervezeti könyvtárakban. Ez többek között annak is köszönhető, hogy a könyvtárak szorosabbra fűzték a kapcsolatot a szocialista brigádokkal. A rendezvények közönsége általában a brigádok tagjaiból tevődik ki, ők mennek el a könyvismertetőkre, az író—olvasó találkozókra, a házi kiállításokra. Egy időben formális vállalások jellemezték a brigádok művelődési tevékenységét, most azonban egyre jobban a kis közösségekben tevékenykedők érdeklődéséhez, műveltségéhez, továbbtanulásához méretezettek a könyvtárral kapcsolatos vállalások. A jó együttműködés lemérhető azon, hogy az üzemi könyvtárak olvasóinak többsége — a nagyatádi cérnagyárban 83 százalék, a kaposvári Kefe- és Műanyagipari Vullalat'ál 69, a Kaposvári Húskombinátban 78, a Nagyatádi Konzervgyárban 87 százalék — szocialista brigádtag. A könnyűtől a tartalmasig Az ÉDOSZ megyei bizottsága például nagy gondot fordított arra, hogy olvasóvá neveljék a szocialista brigádtagokat. A tavaly rendezett szellemi vetélkedők idején tömegével jártak a munkások és a munkásnők könyvtárba, bújták a könyveket, s a megszerzett tudás segítette őket az eredményes szerepléshez. Ez pedig -visszahatott az idei rendszeres olvasásra js. Sok feladat áll a szakszervezeti könyvtárak előtt. Az egyik legnehezebb azonban az, hogy fokozatosan elvezessék a hozzájuk járó munkásokat és munkásnőket a könnyű olvasmányoktól a tartalmasig, a csak irodalmi művektől a politikai, műszaki kiadványok rendszeres olvasásáig. Azokkal pedig, akik még nem járnak kölcsönözni, megszerettessék az olvasást. Nem csekély feladat, s csak akkor oldható meg sikeresen, ha a könyvtárosokat mindenki támogatja az üzemben. Lajos Géza Ötven törpe vízmű nyolcvanezer jomogyit tát el ivóvízzel Partizánballada Első feiezet Ha nem bufog az ágyú, ha nem kelepéinek a kézi fegyverek, mit csinál a partizán? A csend ritka órája a levélírásé. Borostás arcú, kemény férfiarcok szelídülnek lággyá, ahogy a ceruzacsonkkal a fehérnek alig mondható, gyűrött papírlapok fölé hajolnak. Tudják pedig: lehet, hogy a címzetthez sohasem jutnak el ezek a levelek. Nem jár posta, nem járnak ők sem a postaládák felé. Az erdei utak az övék, és a békeidőkben soha meg nem mászott hegycsúcsok, arrafelé nincsenek postaládák. De ott nehezebben lephetik is meg őket. , Valóságos »oázis« ez a falu itt, a Dráva innenső partján. Somogyi Néplap A fekhely Végre nem rrtoha, nem a puszta föld. S nem is a hó a paplan. Igazi szalmán heverhetnek. Egy fiú görbedt a sarokban. Kezében ceruza. Szaporodtak a papíron az egyenes sorok.. »Édesanyám, kedves! Jól vagyok. Tudom, most is elsírod majd magad, ha ezt a levelet a kezedbe veszed. Mint akkor, amikor a bányából hazajövet megmondtam neked, hogy harcolni fogok a partizánok oldalán. Hidd el, nem idegenek nekem ezek az emberek, még ha nem is értem a beszédjüket. Ugyanazért fogtak a kezükbe fegyvert, mint én. így a testvéreim ők; beszéljenek akár horvátul, akár szerbül. Van itt egy magyar ember — a többiek Professzornak szólítják, mert sokat tud. Ö mondta, hogy a mi történelmünk közös ezeknek az idegen nyelvet beszélő embereknek a történelmével. Zrínyi, Jurisich Egyaránt tudták; a közös ellenség ellen össze kell fognunk: magyaroknak, szerbeknek, horvátoknak. Most újra bizonyítanunk kell. A fasiszták állítottak próba elé bennünket. Halál a fasisztákra, szabadságot a népnek! — ez a jelszavunk. Vagyunk itt magyarok sokan. Balázs Pista, a barátom is velem van. Jaksa Karcsit a bányából ismerem. Együtt határoztuk el magunkat, hogy szökve, bújkálva kapcsolatot keresünk a jugoszláv partizánok soraiban harcoló magyarokkal. Fiatal vagyok még. De hidd el, drága mama, tudom, mit kell tennem. A sorsunk tanított meg rá. Nekünk csak egy igazságunk van. És ennek az igazságnak nincs több arca. Ott tanultam meg ezt a bányában, tizenöt éves koromban. Megtanított rá Kolozsvári István, meg Miska bácsi, a teg húgod ura. A kommunisták. Itt engem nagyon szeretnek, drága mama. Azt mondják, jó partizán lesz belőlem, mert fürge vagyok, mint a csík. Nem is emlegetnek a rendes névén, csak így: Csík. Valamikor odahaza a faluban Márkó Sztojanov hívott így, a bolgár kertész. Vajon hol lehet most Márkó bácsi? Ügy tudom, visszatért Bulgáriába. S te, mama, hogy élsz ott már szabadok 1 Pécsen? Ti vagytok... Anyácska! Nem tudom, mi lesz a sorsom. De egyet tudok: amíg fegyver lesz a kezemben, azt ki nem adom onnan! Amíg egyetlen horogkeresztes zászló leng valahol, valamelyik város bármelyik j középületén, addig lövök, hal német egyenruhát látok. Apai nevében is, akit én nem is-| merhettem. Ha most élne,! tudom, itt lenne mellettem.[ Csókollak, drága mama. Sze-| rető fiad.« (Tudósítónktól.) i Tizenhárom éve, hogy országosan — a felszíni vizek elvezetését, lecsapolását, a talajvédelmet végző vízrendezők mellett — sorban megalakultak a közműves ivóvíz- ellátást és csatornázást megoldó vízmű- és szennyvízelvezető társulatok falun. Működési szabályaikat az Országos Vízügyi Hivatal 1962-ben, majd 1965-ben állapította meg. A társulatok ez idő alatt bebizonyították, hogy megfelelnek a feladatuknak. Megyénkben például a hat víztársulat számtalan köbméter földet távolított el a vízfolyások útjából, az ötven töraevízmű-társulat nyolc- vairezer ember ivóvizét biztosítja, s hat szennyvízelvezető társulás működik Barcstól Zamárdiig. A szakemberek — és a közvélemény is — ugyanakkor arról beszélnek, hogy elöregedtek már a szervezésről, működésről alkotott jogszabályok, sok-sok jogi, műszaki és gazdasági feltétel, hatás, kérdés ' után ott a kérdőjel, mert »nincs rá paragrafus«. Az OVH ezért »Elvek és tézisek« címmel összefoglaló anyagot adott ki a társulati forma újra szabályozásáról, amelyet széles körben vitára bocsátott. A tervezet szerint állami felügyeleti szerepkört kapnak a tanácsok, módosul a társulások beruházási tevékenysége. Fontos vonásuk a korszerűsítési elképzeléseknek, hogy a legtöbb embert egyesítő vízműtársulatoknál a lakosságnak egyénileg is »több beleszólása lehet« a közös ügyekbe, ezenkívül országos érdekképviseleti szerv létrehozására is gondolnak. A helyi véleménycserék után ma regionális értekezleten találkoznak Szombathelyen a vízgazdálkodási és tanácsi szakemberek, amelyen megyénk képviselői is részt vesznek. Megalapozott tervezéssel a Jövő évi termésért (Tudósítónktól.) Befejezte. Pislákolt a petró-| Mérlegelés, vita. Ez jelle- leumlámpa. A többiek már* mezte a kutasi áfész-nél mű- szunnyadoztak. A fegyverek: ködő fóliás zöldségtermelő a falhoz támasztva. A fiú el-1 fújta a vibráló lángot. Alud-) szakcsoport értekezletét. Itt egyeztették a tagok termelési ni próbált, de az emlékek | tervüket, s felhatalmazást adhirtelen törtek rá, nem tudott a jótékony álom burnuszába csavarodni. Akkoriban nagy- nénjééknél élt falun. Együtt járt be a bányába nénje férjével, Bálint Mihállyal. Az az este, az utolsó otthoni este jutott az eszébe. De régen is tak a vezetőségnek a szerződések megkötésére. Kovács Ferenc felvásárlási főelőadó elmondta, hogy a tíz tag 2850 négyzetméter alapterületen, 23 fóliasátorban, 31 ezer fej téli salátát, 3600 csomó hónapos retket, 43 ezer volt, pedig csak másfél hó-| paprikát, majd a darabáru le- nap telt el azóta. f ^tása után Paprikából még $ 18,5 mázsát, valamint 20 ma- Azt az estét, azt a nagyi zsa primőr paradicsomot és riadást azonban nem felejt-» 70 mázsa korai uborkát kí- hette. Űzött vadnak lenni —Iván terhelni. Természetesen j ezenkívül is termelnek a ház énnél rettenetesebb sors mncs.J körüli kiskertekben. főleg Hogy is volt? uborkát. Ennek Kutason és a $ környező községekben már (Folytatjuk.) t hagyománya van. Az idén is mintegy 400 termelővel álltak szerződéses viszonyban, több mint 50 vagon uborkát termeltek és értékesítettek. A fóliás termelők jövőre berendezkednek a késő őszi termelésre is. Űj módszerekkel szeptember-októberi érésre kívánnak — mintegy 20 mázsa — paprikát termelni, amikor már a szabad földiek hiányoznak. ' Ezenkívül decemberi árusításra mintegy kilencezer fej salátát' adnak majd a kereskedelemnek. A szerződéseket megkötötték a MÉK-kel, de a helyi ellátást is biztosítják.’ A téli időszakban is találnak munkát a fóliás termelők; a sátrak szellőztetése, a magvak beszerzése, felkészülés a palántanevelésre, mostani feladat. Optimizmussal, nagy termelési kedvvel készülnek á lövő évr«.
