Somogyi Néplap, 1973. december (29. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-02 / 282. szám

Ára I forint XXIX. év olyam 282. szám 1973. december 2., vasárnap Barátaink Kedves vendégeket üdvöz­lünk: hamarosan hazánkba érkezik a Bolgár Kommunis­Kitüntető jelvényeket, emlékplaketteket, művészeti di,akat adtak át Líbia visszarendelte kairói nagykövetét Kairóban szombaton délután I kormány nem látja sok értel­az egyiptomi kormány szóvi­vője megerősítette azt a ko­rábbi álláspontot, amely sze­rint Egyiptom nem látja értel­mét a 101-es kilométerkőnél folytatott tárgyalások folytatá­sának. A genfi békekonferencián való egyiptomi részvétellel kapcsolatos kérdésre a szóvivő többé-kevésbé kitérően vála­szolt. Nem mondott határo­zott »nem«-et, kijelentette: »•Jelen pillanatban nehéz meg­válaszolni ezt a kérdést, isme­retes viszont, hogy Szadat el­nök Algírban rámutatott arra az egyiptomi álláspontra, amely szerint az egyiptomi mét egy plyan tárgyaláson való részvételnek, ahol ismét csak az időhúzó és halogató izraeli taktikával találná szemben magát. E kérdés végső meg­válaszolására még néhány na­pot várnunk kell« — szögezte le Anisz. Miután Kairóban közölték, hogy a közel-keleti válság ren­dezéséig nincs mód egyiptom és Líbia egyesítésére, az AFP francia hírügynökség szombat délután hírül adta: A líbiai kormány visszarendelte Tripo- liba nagyköveti rangban lévő kairói képviselőjét. Értesülé­sek szerint egyiptom nem ter­vez hasonló lépést. Közvetett fenyegetőzés la Párt Központi Bizottságá­nak és a Bolgár Népköztársa­ság Minisztertanácsának kül­döttsége Todor Zsivkovnak, a párt első titkárának, az ál­lamtanács elnökének a veze­tésével. A testvéri bolgár nép kül­döttségének látogatása öröm­mel tölti el népünket, mert tudjuk, hogy évszázados ba­rátságunk további szilárdulá- sát eredményezi. Népeink egykor a szabadságért folyta­tott közös harcban találtak egymásra. A méltó folytatás az volt, hogy a bolgár hadse­reg katonái a szovjet csapa­tok oldalán küzdöttek hazánk felszabadításáért. A magyar és a bolgár nép sorsa közös. A rég- és a kö­zelmúlt tapasztalataiból tud­juk, hogy bolgár testvéreink barátok és szövetségesek. To­dor Zsivkov egyik magyaror­szági látogatása alkalmával a következeket mondta erről a barátságról: »Mi, bolgárok és magyarok, hű barátok va­gyunk harcban és munkában, barátok vagyunk az örömök, megpróbáltatások és nehézsé­gek napjaiban. Semmi sem tudja megváltoztatni a bolgár , és a magyar nép közötti őszinte barátság és megértés érzéseit. A népeink közötti barátság és együttműködés lelkesítő ereje a Bolgár Kom­munista Párt és a Magyar Szocialista Munkáspárt...« Kádár János a magyar párt­ós kormányküldöttség későbbi bulgáriai látogatása alkalmá­val szinte folytatta azt a gon­dolatot, amelyet Todor Zsiv­kov népeink barátságáról el­kezdett. »Bulgária és Ma­gyarország, a bolgár nép és a magyar nép között testvéri vi­szony van. Jó viszonyban vannak pártjaink is, mégpe­dig teljesen érthető okokból: azok a kommunista pártok, amelyek szilárdan a marxiz­mus—leninizmus elvei alap­ján állnak, mindig jó barátok és mindig fegyvertársak...« A bolgár kommunisták al- kotóan alkalmazzák a tudo­mányos szocializmust a belső építésben, a testvérpártokkal való kapcsolataikban, külpoli­tikájukban. Pártjaink között meleg, elvtársi, testvéri kap­csolat van. Teljes a nézetazo­nosság a szocializmus építé­sében, a nemzetközi helyzet megítélésében, és közös erő­feszítéseket teszünk a béke megvédéséért. A nemzetközi munkásmozgalom egységének kérdésében pártjaink között ugyancsak teljes az egyetér­tés. Pártjaink és kormányaink ragaszkodnak a lenini béke- politikához, és rendíthetetlen hittel bíznak a béke bizton­ságának lehetőségében a meg­változott erőviszonyok alap­ján. Országaink teljes egy­ségben támogatják a nemzet­közi enyhülést előmozdító szovjet javaslatokat és min­den lehető módon támogatják a politikai és a gazdasági füg­getlenségükért harcoló népek imperialistaellenes küzdel­mét. Nagy szeretettel várjuk kedves vendégeinket, akik azért érkeznek hozzánk, hogy megismerjék építőmunkánkat, és tanácskozzanak vezetőink­kel barátságunk, együttműkö­désünk elmélyítéséről, szocia­lista jövőnk építésének gyü­mölcsözőbb összehangolásá­ról. Bizonyos, hogy érezni fogják azt a szeretetet, ame­lyet a magyar nép bolgár testvérei iránt érez. a városházán Kongresszusi körökben hi­tetlenkedéssel vegyes felhá­borodást keltettek Schlesinger hadügyminiszter és Kissinger külügyminiszter pénteken el­hangzott kijelentései, ame­lyek hivatalosan megerősítet­ték: a Nixon-kormányzat ta­nulmányozza az »alkotmány- jogi lehetőségeket« annak a törvénynek a megkerülésére, amellyel a kongresszus 1973. augusztus 15-i hatállyal egy­szer s mindenkorra megtil­totta bármilyen amerikai hadművelet folytatását Indo­kína egész területén. Az egyértelmű tilalom alóli kibújásra a kiskaput az ame­rikai kormány vezetői sajátos módon éppen abban a kong­resszus által később elfoga­dott — és az elnök vétóját érvénytelenítve hatályba lép­tetett — törvényben vélik fel­fedezni, amely az elnök had­viselési jogkörét korlátozva előírta, hogy a jövőben 60 napon túlmenően csak a kongresszus jóváhagyásával folytathatnak az amerikai fegyveres erők külföldön had­műveleteket. A kormány jogászai — a vietnami típusú hadüzenet nélküli háborúba való beleke­veredés megakadályozására irányuló törvényt fejetetejére állítva — most azzal érvel­nek, hogy az elnök 60 napig a kongresszus jóváhagyása nélkül is folytathat hadműve­letet. Érvelésük szerint ez utóbbi törvény hatálytalanít­ja az Indokíhára vonatkozó abszolút hadműveleti tilalmat, s így lehetővé teszi az elnök számára, hogy »szükség ese­tén« elrendelje a bombázás felújítását Indokínában. Schlesinger hadügyminisz­ter és Kissinger külügymi­niszter egyaránt hangoztatta, hogy a kormány »előzetesen konzultálna« a kongresszussal, ha úgy érezné, hogy újabb katonai akcióhoz kellene fo­lyamodnia Indokínában. Saigon provokál Sugár Imre, a megyei tanács elnökhelyettese, dr. Ormosy V: lyettese és dr. Balogh János, a városi tanács vb-titkára ad teket és a díjakat. Téli napon, 1944. december 2-án köszöntött Kaposvár­ra a felszabadulás tavaszi sugara. Huszonkilenc esztendeje szabad Kaposvár. A békés építőmunka férfikorán erre a napra, a háborút elűző, békét hozó szovjet katonákra em­lékezünk. Városunk felszabadulásának 29. évfordulóján, tegnap délután, ünnepi tanácsülést rendeztek a városháza dísztermében. klór, a vámsi tanács elnökhe- ta át a jelvényeket, a plaket­A magyar és a szovjet him­nusz elhangzása után Deák Ferenc, a városi pártbizott­ság első titkára nyitotta meg az ünnepi ülést, melynek el­nökségében városunk vezetői mellett ott volt Szigeti István, a megyei pártbizottság titká­ra, Kaposvár országgyűlési képviselője, Sugár Imre, a megyei tanács elnökhelyette­se, Kosztolánczi Jánosné, Ka­posvár országgyűlési képvise­lője, s városunk ■ három dísz­polgára: dr. Takáts Gyula, Csere Lászlóné és Boór Ist­ván. A Kaposvár felszabadulá­sának 29. évfordulójára ren­dezett ünnepi tanácsülésen dr\ Ormosy Viktor, a városi ta­nács elnökhelyettese mondott beszédet. Örök hálánk kife­jezéseként először azokról a hős szovjet katonákról em­lékezett meg, akik életüket áldozták, vérüket ontották népünk szabadságáért. — 1944. december 2. váro­sunk történetének hosszú, sö­tét korszakát zárta le. Ez a tél eleji nap nemcsak a pusz­tító háború végét jelentette a város lakóinak, hanem vé­get vetett a huszonöt évig tartó kegyetlen, dermesztő, kemény télnek, a Horthy-fa- sizmusnak is. Véget vetett az elnyomásnak, a társadalmi igazságtalanságnak, a poros polgári nyugalomnak. Meg­szűnt az az úri világ, amely a dolgozóknak csak nincs- telenséget, elnyomást és jog- fosztottságot ’ nyújtott. Igazi történelmi sorsfordulót hozott 1944—45 tele. Végre valóra válhattak elődeink forradalmi céljai is. Ezután 1848, 1919 dicső napjairól, történelmi példájá­ról beszélt az ünnepség szó­noka. — A Szovjetunió a máso­dik világháború legnagyobb terhét viselte, mégis állan­dóan gazdasági és politikai segítséget nyújtott a felszaba­dított országnak, Kaposvár­nak is. Több ipari üzemünk a Szovjetunió gazdasági, mű­szaki segítségével, szovjet gé­pekkel fölszerelve kezdte meg működését. — 1945. január 5-én meg­alakult a Magyar Kommu­nista Párt helyi szervezete. Mi a titka annak, hogy a kommunisták szinte máról holnapra harcba tudták vinni a dolgozókat? Az, hogy min­dig olyan célokat tűztek és tűznek ki, amelyek a nép érdekeit szolgálják, megvaló­sításukban ők jártak és jár­nak az élen. Az elmúlt hu­szonkilenc év hatalmas ered­ményeinek köszönhető, hogy az alkotmányban megfogal­mazhattuk: »A Magyar iy ép­köztársaság szocialista állam.« Kaposvár az idén ünnepli rendezett tanácsú várossá nyilvánításának 100. évfordu­lóját. Az utóbbi, időben elért eredményekről ezeket mond­ta dr. Ormosy Viktor: — A száz évből az első hetvenben hatezerről har­minchat ezerre nőtt a város lakossága. A felszabadulás után viszont nem kellett há­rom évtized, hogy ez a szám megkétszereződjön. Ma váro­sunk ipara tizenhét ezer munkást foglalkoztat. Ez a fejlődés megmutatkozik a művelődésben, az egészség­ügyben is. Dr. Ormosy Viktor a hála és a tisztelet szavaival fe­jezte be ünnepi beszédét. Kaposvár felszabadulásá­nak évfordulóján — immár hagyományosan — megünne­peljük azokat a dolgozókat, akik társadalmi munkájukkal többet tettek a város gazda­gabbá tételéért, ötödször ad­ták át Kaposvár művészeti díjait. Ekkor adta át Sugár Imre a Tegyünk többet So- mogyért« kitüntető jelvényt Embersics Imrének, a váro­si tanács művelődésügyi osz­tálya vezetőjének, Pojtli La­josnak, a Somogy megyei Ta­nácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat építésvezetőjének, Vincze Józsefnek, a kaposvá­ri elektroncsőgyár villanysze­relőjének, továbbá a Finom­(F oly tatás a 3. oldalon) Sajtóértekezletet tartott szombaton Saigonban Vo Dong Giang ezredes, a dél-vietnami felek kétoldalú katonai vegyes bizottsága DIFK-tagozatának helyettes vezetője. »Légből kapott koholmány­nak« minősítette a saigoni re­zsim elnökének azt az ismétel­ten hangoztatott állítását, hogy az általa »kommunistáknak« nevezett felszabadító erők »ál­talános offenzivára készülőd­nek Dél-Vietnamban«. Az ezredes leszögezte, hogy a felszabadító erők »belátható időn belül nem szándékoznak indítani sem kis, sem nagy of- fenzívát«. »Ha azonban a saí- goni kormányzat nem értékeli jóindulatunkat és feltétel nél­küli engedékenységnek tekinti önuralmunkat — fűzte hozzá —, akkor megfelelő válaszban fog részesülni, és a következ­ményekért viselnie kell a tel­jes felelősséget«. A sajtóértekezleten a DIFK egyik szóvivője arról tájékoz­tatta az újságírókat, hogy 72 saigoni repülőgép pénteken 500 bombát dobott a DIFK ellen­őrizte Loc Ninh varas körüli falvakra. A légitámadás nyo­mán polgári lakosok tucatjai haltak meg, illetve sebesültek meg. Az egyik falu főutcája telje­sen eltűnt a föld színéről. A szóvivő azt is közölte, hogy a felszabadító erők lelőt­tek egy támadó repülőgépet. Koszorúzások a megyeszékhelyen Kaposvár felszabadulásának 29. évfordulója tiszteletére öt helyen rendeztek tegnap dél­előtt koszorúzási ünnepséget. Kilenc órakor a sántosi útka- nyarban felállított ágyúemlék­mű előtt, a Vörös Hadsereg úti iskola falán elhelyezett emlék­táblánál, valamint a városháza bejáratánál lévő emléktábla előtt tartottak rövid megemlé­kezéseket. A Keleti temetőben és a Szabadság parkban tíz órakor kezdődött az ünnepség. A szovjet hősök emlékművé­nek talapzatán elhelyezték a hála és a kegyelet köszörűit a városi párt- és tanács vb veze­tői, a szovjet vendégele, a vá­rosi KISZ-bizottság, a városi népfrontbizottság, a tégla- és cserépipari vállalat, az állo­másfőnökség. a moziüzemi vál­lalat, a tanítóképző és a siket­néma intézet képviselői.

Next

/
Oldalképek
Tartalom