Somogyi Néplap, 1973. december (29. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-15 / 293. szám
Kaposvár ellátáséért Még több kisiparosra kereskedőre van szükség A megyei párt-vb. 1968. október 3-i határozata szerint az eddiginél jobban kell támogatni a kisiparosok és kiskereskedők tevékenységét; ott, ahol a lakosság szükségletei indokolják, ahol nincs szocialista szektor, illetve nem elégíti ki az igényeket. Hogyan alakult a határozat óta a kisiparosok, kiskereskedők helyzete, miként vesznek részt a lakosság ellátásában? — Erről tárgyalt legutóbbi ülésén a városi tanács végrehajtó bizottsága. Több mint kétszázzal emelkedett a kisiparosok száma két év alatt. 1968-ban mindössze 378- an dolgoztak a városban, az idén 593-en. Munkájukra nagy szükség van, elsősorban a szolgáltatásban. Egyre több tartós fogyasztási cikk kerül a háztartásokba — ezek javítását pedig az állami ipar nem képes teljesen ellátni. Ugyanakkor nem kielégítő a hagyományos szolgáltatás — méretes ruha,-, cipőkészités, javítás, ebben is segít a magánkisiparosok munkája. Ha azt is figyelembe vesszük, hogy a megye- székhely szolgáltató körzetébe tartoznak a környékbeli községek is, akkor látjuk igazán, hogy milyen nagy feladat vár a szolgáltatásban dolgozókra. Ezért — bár az e munkát végző kisiparosok száma emelkedett — még mindig nincsenek .elegen. Üjaőb^..engedélyek kiadására van szükség, elsősorban az új -lakótelepekre, ahol nem kielégítő a szolgáltatás. A iKIOSZ egyébként nyugdíjasokat is foglalkoztat, és erőfeszítéseket tesz az utánpótlásra. Nagy gondot okoz azonban az úgynevezett hiányszakmák — cipész, ács stb. — fiatalítása, ezeket a mesterségeket nem szívesen választják. A gondok megszüntetését, vagy legalább enyhítését jelentené a KIOSZ javaslata, hogy a szolgáltató- iparban kiterjesztenék az adó- mentesség lehetőségét. A kisiparosok többsége nagyon aktív, 40—60 év közötti ember, munkájukat a lakosság megelégedésére végzik. A tanács a jövőben is támogatja őket. A végrehajtó bizottság határozata értelmében a továbbiakban újabb 97 kisiparost szeretnének alkalmazni. Arra akarják ösztönözni őket, hogy vegyenek igénybe kölcsönt, ezzel fejlesszék tevékenységüket, emeljék a szolgáltatás színvonalát. A végrehajtó bizottság felkérte a KIOSZ-t, hogy tagjait ösztönözze a továbbképzésre és a szakmai utánpótlásra. Nem jó a helyzet a kiskereskedőkkel. Nemcsak azért, mert számuk alig emelkedett öt év óta — sőt volt olyan év, amikor csökkent —, hanem azért, mert a kiskereskedők többsége idős, beteg ember, aki egyáltalán nem képes ellátni azt a munkát, amit várnak tőle. Kaposvár az ország többi megyeszékhelyénél rosszabbul ellátott, s noha a gondon nem a kiskereskedők hivatottak enyhíteni, ha többen volnának, mégis hozzájárulhatnának ehhez. Különösen nagy szükség lenne rájuk — ahogy a szolgáltató-iparosokra is — a lakótelepeken. A zöld- ség-gyümölcsellátást is meg- könnyíthetnék, de nyithatnának büfé-falatozókat, kifőzdéket az ellátatlan területeken, elsősorban a perifériákon. Bár a kiskereskedők többsége élelmiszert, tehát zöldséget és egyebet ad el, forgalmuk 80— 85 százalékát ez teszi ki. Kiveszik részüket a lakosság e látásából, és ha igénylik, számukra is újabb lehetőségeket teremtenek. Ezt bizonyítja a végrehajtó bizottság határozata is: a Kalinyin városrész üzlethelyiségeinek kiadásánál a magánkereskedőkre is gondolnak. Számuk növelésével a tanács törődik, 1972. január 1-e óta 15 engedélyt adtak ki. S. M. Tizenegy helyen tartanak tanácstagi beszámolót hétfőn, szerdán és pénteken Jövő héten folytatódnak a tanácstagi beszámolók a városban. Hétfőn nyolc helyen tartanak: este hat órakor a Tervező Vállalat helyiségében (Rákóczi tér 12/a) Horváth András, Báli Ferenc, Boór István, dr. Iharos Imre, a Bartók Béla iskolában ugyancsak hat órakor Novosell Attiláné, Kiss Károly, Németh József-, Szulimán György, Vermes Vilmos, dr. Gáts Attila beszámolóját hallgathatják meg az érdeklődő választópolgárok. Dr. Baka József, Szabados József, Jakab István, Szabó Sándor, Balogh Jözsefné, Nagy Sándor beszámolója este fél hatkor lesz a Kefe- és Műanyagipari Vállalatnál, dr. Makk Anikóé, Simon Mihályé, Csima Jánosé, Horváth Lászlóé, Pálfi Jánosé este hat órakor az ÉDOSZ Művelődési Központban, Vallató Gézáné, Széles Péter, Csere Lászlóné, dr. Mozsgay Géza tanácstagoké szintén este hatkor lesz a Pázmány Péter utcai iskolában. Androsits Iván, dr. Gebhardt József, Szakonyi Gyula is este j hat órakor találkozik a választópolgárokkal a Gépipari Technikumban, Németh Irriréné, Bakoss Gyula, Buni József, Hoffmann Sándor, Major Anna ugyancsak este hatkor a Petőfi iskolában. Hétfőn még egy tanácstagi beszámoló lesz este hatkor a Krénusz János iskolában, itt : Segesdi Istvánná. Csapó Sándor, Fábián István, Lossos Jözsefné ad tájékoztatót a város - fejlődéséről. Szerdán este hat órakor a Kilián György Ifjúsági és Út- tprő Művelődési Központban számol be Embersics Sándor, Tóth János, Rostás Károly, Pintér Kálmán a tanácstagi tevékenységéről. Pénteken két tanácstagi beszámolót rendeznek, az egyiket este hat órakor az Ipari Szakmunkásképző Intézetben (Virág utca 32.). s ezen Kovács Jözsefné, Kellner Bernd László Attila, Fehér János, Tóth Zoltán tanácstagok találkoznak a választókkal; a másikat ugyanebben az időpontban a kaposfüredi városrész iskolájában, s ott Perger István, Koletár Jözsefné áll a választók elé. Plakett a jó munkáért Mindig óvodát épít a brigád A háttérben toronyházak, játszadozó kislányok és kisfiúk a Krénusz iskola udvarán. Itt most még . felfordulás, téglarakások, sóderhegyek, gépek fogadják a látogatót, áll azonban már a kétszáz személyes óvoda meg a konyha épülete. Id. Varga Géza brigádja az utóbbiban szorgoskodik. A tíztagú brigád beírta a nevét a város történetébe, dicsőséget szerzett önmagának meg a költségvetési üzemnek is. Ügy kezdődött, hogy bővíteni kellett az óvodákat. Sikerült gyorsan és szép munkát átadni. Mindenki gratulált. Aztán következett a hernádi tsz gyöngypanel elemeiből készített óvoda a Pázmány Péter közbén (most már Dési Huber utca). — Könnyű volt? — Á, ez bizony nehéz — mondja elgondolkozva a brigádvezető. — A panel egy kicsit bonyolultabb, mint például ez a hagyományos módon épített óvoda... A méreteket szigorúan be kellett tartani. Előregyártott elemekkel dolgoztunk, amelyeket az úgynevezett nutokba állítottunk be. — Akkor a szocialista brigádok óvodáját már könnyebben építették? — Azt igen — bólogatnak a brigád tagjai, akik körülvettek bennünket. Addigra megszokták a szerelést,- kiismerték a fortélyait, azonnal tudták, ha előfordult -egy hiba. hogyan kell kijavítani ... — Ide mikor jött a brigád? — Október elsején. Mi építjük a konyhát, a másik brigád az óvodai részt, a nagyobb munkáknál, mint például a betonkoszorúzás, besegítünk egymásnak. — S mikorra kell elkészülniük? — Május elsejére... Az épületeket tető alá vesszük, s dolgozhatunk nyugodtan ... meg is leszünk határidőre! Ezt elhiszem a brigádnak, mert ismerek róluk egy történetet. Egyszer a városi tanács elnöke meglátogatta őket az egyik óvoda építkezésén, de nem mondta meg, kicsoda, csak szóba elegyedett velük, kérdezősködött. S a brigádvezető »magyarázta« el neki, miért fontos sietniük az építkezéssel, mennyire várják az anyák, hogy legyen hol elhelyezniük a gyermeküket. A tanácselnök sok helyen elmesélte a történetet, kiegészítve azzal, hogy csak úgy lehet határidőre elkészíteni egy óvodát, minden akadályt leküzdve, ha valóban értik, tudják az emberek, miért fontos a munkájuk. — Kik azok, akik már az első óvoda építésénél is ott voltak 1 A brigádvezető körülnéz, aztán sorolja: — A két fiam, Géza, Tibor, meg jómagam, aztán Fábián László, Orsós Imre. — S van-e, akinek óvodára is szüksége volt? A brigádvezető a fiaira mutat: — Nekik... A Géza kislánya, a Beáta az Arany János utcai óvodába jár, most lesz kisbaba Tibiéknél, hát ő is igényt tart egy helyre. Közben megérkezik a művezetőhelyettes, Vogel Lajos. Hallgatja a beszélgetést, Közbeszól, bólogat. Megkérdem, elégedett-e a Varga-brigáddal. Igennel válaszol. Id. Varga Géza brigádvezetö Elismert brigád. A város nem feledkezett meg az átlagosnál jobb munkájukról, nagy' igyekezetükről. Tavaly decemberben a brigádvezető, az idén pedig az egész brigád megkapta a Társadalmi munkáért emlékplakettet. Ott voltam az ünnepségen, amikor a brigádvezető ünneplőben átvette a plakettet dr. Ormosy Viktor általános tanácselnökhelyettestől. A taps, a mosoly, az öröm, az egyetértés kifejezője volt: a kőművesbrigád valóban átlagon felüli munkát végzett a szocialista brigádok összefogásából készült óvoda építésében. Ugyanezt várják tőlük itt, a Petőfi utcában is. Bajos Géza Megbeszélés munka közben. Kaposváron történt Három községből város lett Több nemzedék egy családban 100 ÉVE, 1873. december 9—11-e között a nagy hóesés után rendkívül hideg napok következtek. A helybeli kocs- márosok ezekben a napokban a Kapos folyó jegét fuvarozták vermeikbe. — 9-én a Somogy című lap közli az új cselédrendtartást. — 13-án a helybeli fiatalság újabb műkedvelő előadást tartott, tombolával összekötve, a város szegényeinek javára. 50 ÉVE, 1923. december 9-én a Kaposvári Munkás Testedző Egyesület a Korona szálló termeiben műsoros táncestélyt rendezett sportfelszerelésekre. — 10-én a Somogy megyei Múzeum Egyesület választmányi ülést tartott. A jelentésből megtudható, hogy egv &v a!a'r mintegy 1500 tárgyat gyűjtöttek. A múzeumnak állandó helye és raktára nincsen. »Szomorú kultúrtörténeti do- ikumeníum, hogy szekrények hiányában az egyesület a somogyi muzeális tárgyakat a MÁV internátus padlásán kénytelen elhelyezni- — jegyzi meg a kortárs újságíró. — 11-én a város Vikéseiből alakult küldöttség tanulmányozta a szombathelyi városi tőzsdét. A »gazdag tapasztalatokat« a tőkések ezután Kaposváron óhajtják gyümölcsöz- tetni. — 13-án a Színügyi Bizottság hoza»járult a színházi helyárak emeléséhez. A színház műsora december 9—15 között: Hazudik a muzsikaszó, Mikádó, Le a férfiakkal, A haramiák és a János vitéz volt. — A mozik műsora: Apolló: Maciste és az ezüstkirály leánya, Ham feltalálja a puskaport, Amerika hőskora, Griffith könyve alapján készült történelmi film, és a Pusztuló népek című film, Paul Wegener és Elena Ma- kowska főszereplésében. 25 ÉVE, 194S. december 9-én a Szegfű utcában a városi tervnek megfelelően bevezették a villanyt. — 9-én a diákok tiltakoztak Mindszenthy bíboros reakciós aknamunkája ellen. — 9-én közölte a Somogyi Hírek, hogy a városban ecsökkent. a munkanélküliek szánta 200 főre. — Megjelent Somogyi Pál kaposvári író könyve a »Magyar szemmel szovjet ég alatt« címmel. — 10-én. az MDP összevont pártnapot tartott a Városi Színházban. — 10-én közölte Rostás Károly polgármester, hogy szeptembertől az év végéig 70 000 forintot költenek az utcák rendbehozatalára, amit tervszerűen végeznek. — 12- én megnyílt a Somogy rae- 'gy-ei Képzőművészek Szabad Szakszervezetének második kiállítása, A. A. . A hatvan hetes műút keresztülszeli a falut. A beton két oldalán sorakozó házak magukra vonják a figyelmet, s egyszer a jobb, másszor a bal oldali házak érdemelnek ki egy-egy simogató tekintetet: színesek, szépek, hatalmasak. Nem ritka az öthat szobás épület. Nem egy központi íűtéses. Az udvarok rendezettek, a járdát nyáron virágok szegélyezik. Hosszú az utca. A hajdani zsúptetős viskókból egy van már csak mutatóban. Minek köszönhető a fejlődés Kaposfüreden, vagy hogy pontosak legyünk, Kaposvár kaposfüredi városrészében? Nehéz lenne egyetlen okot keresni, hiszen sok tényező találkozott itt szerencsésen. A háború előtt fuvaros, cseléd, kupec népség volt az itteni. Legelőször a hajdani cselédek kezdtek építkezni a vasútállomás felé tartó utcában. A volt uradalmi birtokról hozták a táglát. Hosszú házakat emeltek. 1951-ig csak szegényes kis kövesút kötötte össze a várost a faluval, s bár nem volt nagy a távolság, a gyaloglás és a kerekezés mellett sokan inkább dagasztották a sarat az állomásig, s vonattal jártak dolgozni a városba. Ma már helyi járat viszi a város gyáraiba, intézményeibe a füredieket. Félóránként végigrobog a busz a házak között. Néhány percet vár a városvéget jelző tábla mellett, aztán irány a Kossuth tér. Lassan rossz helyen lesz ott már az a tábla, mert elkerülték a házak, s a legutolsó mögött is építőanyag áll a telken — a tavasszal jönnek a kőművesek. Bekopogtunk az utolsóba, Talabér Lászlóékhoz. Űj épület, hiányzik még a külső vakolás is. Fiatal asszony nyit ajtót. — Szentgáloskérről jöttünk ide lakni. Főleg a gyerek miatt költöztünk, most már második osztályos. A város közel van, a busz itt áll meg a ház előtt. Akár bent lakunk a városban, akár itt: jó a közlekedés, semmi nem távolság. A telek pedig itt olcsóbb volt, mintha bent vettünk volna. A férjem a Volánnál sofőr, én meg az elektroncsőgyárban dolgozom. Ketten megkeresünk havonta több mint ötezer forintot. A ház mögött kert van és baromfiudvar. A nyáron megérkezik a kocsi is. Nem Talabérék aj. egyetlen »bevándorlók« a faluban, s a közeli években még többen költöznek majd ide. A későbarokk templom mögött három új utca teszi majd terebélyesebbé a ma még hosszú települést. Nyolcvan házhelyet mérnek ki itt, igény van rá bőven. Kik fognak ide költözni ? Mekkora családdal érkeznek? Nem tudni. Igaz, főleg faluról jönnek. A város vonzza őket, meg az, hogy nem kell egyszerre szakítani a régi életformával sem: megmaradhat a kert meg az állatok. Most a füredi házakban nagy családok élnek. Nyugdíjasok, tsz-tagok, munkások, diákok. Jövedelmük több forrásból származik. Legtöbb helyen három nemzedék él együtt. Az öregek a tsz-ben dolgoznak, a harminc- negyven éves korosztály és a fiatalok főleg a város munkahelyein keresik a kenyeret. A tiszta udvarok mögött szinte mindenütt gazdasági épületek sorakoznak. A saját tenyésztésű állatokat főleg a termelőszövetkezeten keresztül értékesítik. Tavaly csak a sertésekből kétmillió forinttal Lett gazdagabb a lakosság. Vize van a falunak. Még a várossal való egyesülés előtt, hatvankilencben építették ki a hálózatot. Azt mondják, szerencsére, mert a városnak akad éppen elég építenivaló- ja bent a központban is. Nem is várnak semmi különöset, van minden, ami szükséges. Talán egy ABC áruház kellene a falu város felőli végére, meg telefon is jó lenne — mondják —, mert nehezen lehet telefonálni, de az utóbbira nem is számítanak mostanában. Sok a fiatal. Az ifjúsági szervezet a művelődési otthon mellett kapott egy klubhelyiséget, csak kevés pénzük van a működéshez. Az egyik ide, a másik oda jár dolgozni, sok a diák. A tsz- ben csak ketten dolgoznak. Ki adjon pénzt nekik? Ha bent lenne a városban Kaposfüred, a legszebb utcák között tarthatnák számon. Szépül, épül ezután is. A szem azt kívánja, nyújtózzon egyet a város, aztán a község valamilyen irányban, hogy érjék el egymást mielőbb. H. fi.
