Somogyi Néplap, 1973. november (29. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-10 / 263. szám
Kaposváron a Zalka Máté utcát 670 méter hosszúságban méterre szélesítik ki, s így az út kétszer két sávos lesz. 1973. XI. 10. Mesterségünk művészei Mitől divatos egy szakma? Autószerelő, elektroműszerész, rádió- és tv-szerelő. Három a divatos szakmák közül. Jövőjük van a még kínálkozó új lehetőségek és a társadalmi igények következtében. Bognár, kádár, patkolókovács. A változó és növekvő igények, az ipar rohamos fejlődése kihalásra Ítélte ezeket a mesterségeket. A kosárfonó szakmát is ide soroltam volna, amíg nem jártam a Kaposvári Háziipari Szövetkezet Kecel-hfgyi kosárfonó műhelyében. Hat fiatalember, s körülöttük kosarak és fonott bútorok. — Csak az alaptípusok száma is több háromszáznál — mondja Pop János kosárfonó —, az elkészíthető változatok száma pedig végtelen. — Ma is igen közkedveltek a fonott háziipari cikkek. A szakma jövője hosszú időre biztosított, a fiatalok mégsem választják szívesen ezt a mesterséget. — Alkotó képzelet, türelem, kézügyesség és szakmaszeretet szükséges. Az első három a fiatalok többségéből nem hiányzik. A negyedik legtöbbször néhány hónapon be- I lül elpárolog. Nem egy tehetséges fiatal hagyott már itt bennünket. Az egyik fiúval a szeretett kislány nem akart szóba állni, mert csak kosárfonó. Elment hát Pestre villanyszerelőnek. Mint hallom, azóta megnősült, és most is Budapesten dolgozik ... kosárfonóként. Hosszú idő telik el, míg valakiből jó kosárfonó lesz. A tanulási idő három év, s eddig tart a szükséges gyakorlat megszerzése is. A kitartástól függ, hogy eljut-e valaki a szakma teljes ismeretéig. Mikor 1958-ban a szövetkezethez kerültem, még egészen más volt a helyzet. Magunk végeztük a fűzvágóst, a hántolást, a főzés nem éppen tiszta munkáját. Akkor öt- venen dolgoztunk itt, most hatan. Akik itt maradtak, ma már mesterségük valóságos művészei. Bizonyítják ezt az oklevelek, kitüntetések. — Mit készít a legszívesebben? — Mózeskosarat —' mondja Pap János. — Sokan keresik, mert sokszor — például utazásnál — a babakocsinál is praktikusabb. Érdekes, hogy bár sokféle modern kosarat és fonott bútort készítünk, a legkedveltebbek ma is a régi formák. A külföldi országok kizárólag hagyományos fonott árut rendelnek. Ausztriában járva az egyik üzlet kirakatában magam készítette »-régimódi« kosarat láttam, csillagászati áron. A mi szakmánkban nincs gépesítés. Ez mindig kézi munka marad. Tulajdonképpen ez a modern nagyüzemi termeléstől idegen »kézműves jelleg« adja a szakmánk legfőbb szépségét. Bíró Ferenc Híres színészek Kaposváron A nagy tragika A múlt század végének és századunk kezdetének legnagyobb drámai színésznője Márkus Emília volt. Művészi munkássága 1874 őszén kezdődött, akkor iratkozott >be a Színitanodába. Három evvel később már a Nemzeti Színház tagja volt, s nyugdíjba vonulásáig ennél a színháznál is maradt. Főbb alakításai: Nóra, Júlia, Desdemona, Stuart Mária, Noémi. Márkus Emília neve a vidéki közönség körében vendég- szereplései révén vált ismertté. Kaposváron többször is föllépett. Először a sétatéri aréna színpadán, de fölléoett az 1911 szeptemberében felavatott városi színházban is. Színháztörténészeink külön is fölfigyeltek az egyik kaposvári fellépéssorozatára, ugyanis akkor jelentette be színész barátainak, hogy újból férjhez megy (Az első férje Pulszky Károly kultuszminiszter volt.) Az új férjjelölttel, Párdány Oszkárral aztán 1904-ben, néhány nappal Blaha Lujza emlékezetes vendégszereplése után a művésznő Kaposvárra látogatott. E fellépésére sokáig emlékeztek a kaposváriak. Igaz ugyan, hogy nem művészi teljesítménye miatt, inkább »-botrányai« miatt. A vidéki ember — ezt ne tagadjuk — szerette a botrányokat, különösen, ha az olyan híres személlyel történt, mint Márkus Emília. A fővárosi színészek annak tudatában, hogy ők adják a vidéki színészet színvonalát, a helyi vezető színészek gázsijának a 10—20-szorosát kérték. Így volt Márkus Emília esetében is. A honorárium tekintetében a híres művésznő kérése nem teljesült az első napokban. (Nádassy, a kaposvári színigazgató nem fizetett neki annyit, mégis teljes lelkesedéssel, »erőbedobás- sal« lépett színpadra. Aztán egyik nap az esti előadás második felvonása előtt elhagyta a színházat. Hazautazott __ A fővárosi lapok oldalakon át erről az eseményről száKaposváron történt 100 ÉVE, 1873. november 4-én közölte a Somogy című hetilapban Kovács Gyula tanfelügyelő, hogy az érdeklődés hiányában a Somogy megyei Tanügyi Lapok kiadását beszüntette. »Sajnáljuk a jó irányú vállalatot, kiváltképp azért, mert a nevelésnek volt szentelve, amely téren népünk úgy is hátra áll! Sajnálatos midőn szellemet, kenyeret akarnak adni valakinek és elutasítja magától« — jegyzi meg Roboz István a lap szerkesztője. November 7-én Zánkay Zsigmond statisztikája alapján közlik, hogy a megyében 2378 cigány lakos él, ebből 1205 férfi és közülük zenész 333. 50 ÉVE, 1923. november 7-én a városi árvizsgáló bizottság ülést tartott, s a fodrászok 25 százalékos áremelését, valamint a vajgyár 1030 koronás tejárát tárgyalták meg. — Ülést tartott a Somogy megyei Tanítók Házának építési intéző bizottsága, és közölték: rövidesen felépül a fenti székház. 8-ától a színházban már fűtik a nézőteret, a város erre 10 millió koronát kapott. 10-én a kanyaró- járvány miatt bezárták az ösz- szes kaposvári iskolát. — A Korona szállóban nagy sikert aratott Ferrari Albertina olasz hegedűművésznő, zongorán Kása György kísérte. — A virilisták újabb megnyugtatására közölték, hogy a belügyminiszter szerint sem számít a vagyon és 1 a földadó. Ugyancsak november 10-én közölték, hogy a város polgáraira kivetett vagyon és jövedelemadó az előző évihez képest négyszeres. Az ezerkétszáz milliós városi adónak ekkor még csak a 40 százalékát fizették be. A következő héten ezért megkezdik városszerte a zálogolást. — A színház műsorán november 4-től 10-ig a Csárdáskirálynő, a Drótostót, a Tatárjárás, a Hamburgi menyasszony (e két utóbbi bevételét az árvaház javára ajánlották fel), a Szenvedély és a Napkelet rózsája című darabok voltak. A mozi műsorán: Uránia: Elválhatatla- nok, kétfelvonásos amerikai burleszk, a Csodaszanatórium, Péntek április 13, Brownie a betörő, Fix-Fox nyaralása (az utóbbi három filmben a két csodakutyával a főszerepben). A rémület hajója és a Szerelem kalandora; egy nőhódító tragédiáját 6 felvonásban játszották. moltak be, s — jól bevált szokásként — még ki is színezték. A lapok megírták többek közt azt is, hogy Soyer Ilonka, a Magyar Királyi Operaház tagja a Márkus-eset miatt nem jött Kaposvárra Nádassyhoz. Bár Soyer esetének semmi köze nem volt a történtekhez, a közvélemény tombolt. Az ügy tisztázását végül is Vári Dezső újságíró végezte el a Somogyi Hírlaphoz írt levelében. »Igen tisztelt Szerkesztő Űr! Soyer Ilonka megbízásából nagyon kérem, hogy e következő soroknak lapjában helyt adni szíveskedjék. Soyernek Nádassyval semminemű anyagi vagy egyéb összetűzése nem volt. Nádassy fizetési kötelezettségeinek mindenkor a lehető legpontosabban eleget tett. Lemondásának a Márkus-esettel semmiféle kapcsolata nincs. Oka egyszerűen az, hogy Krecsányi- hoz szerződés köti, és így két helyen nem léphet fel... « A közönség aránylag gyorsan elfelejtette a fölkapott Márkus-sztorit. 1912 nyarán újból nagy lelkesedéssel fogadták a vasútállomáson Márkus Emíliát, s százak tapsoltak a színpadra lépő »Nórának«. N. J. A VÖRÖS HADSEREG útja 270 házból áll. Ez Kaposvár leghosszabb utcája. Derűs, napsütéses vasárnap jó kis kirándulás, míg az ember kiér az utca végére a szentjakabi várhoz, vagy ahogy errefelé mondják: a »török hagyás«- hoz. A dombtetőről — a romok mellől — széttekintve elénk tárul a környék és város nagy része. A vasárnapi ünnepélyes mozdulatlanságot nem zavarja semmi. De üljünk csak föl egyszer hétköznap a 7-es buszra, jó korán, úgy öt óra körül! Olyankor mintha délutáni csúcsforgalomba kerültünk volna. A zsúfolásig tömött autóbuszokon mennek munkahelyükre a húsüzem és a cukorgyár dolgozói. S az álmos emberek minden dologra ingerülten reagálnak. És mindennap hajnalban kelnek. Még nincs itt az igazi tél, de ilyenkor már olyan hideg van, hogy a busz ablakain arabeszkjeivel ott a jégvirág. Az utca végén a fordulóban kiürül a busz, és indul vissza. Megkérdeztem Kalota József kalauzt: — Rendszeresen ezzel a busszal jár? — Minden másnap. — Mindig ilyen sok utas van? — A második indulásnál mindig. — Hány órakor kel? — Hajnalban, háromnegyed négykor. S akik ezzel a busz- szal járnak, azoknak is mind i yen korán kell kelni. Én este fél tizenegykor kerülök ágyba. — Hogyan bírják ezt? — Már megszoktuk. Nagyon meggondolandó ilyen korán felmászni a »török hagyásra«. Oda fent, még hidegebb van. S a fűszálaktól a fák hegyéig mindent lehelet; zerűen bevon a fehér zúzmara. Látom még a város éjszakai fényeit, hallom az induló gépek robaját. Majd a szél szétcibálja a ködfoszlányokat. Egy-egy éles vonat füttyre a távolból sziréna felel. Gyárkémények fekete kérdőjeleket füstölnek az égre. Érdemes megfigyelni a házakat is. Rengeteg itt még a vakolatlan, új épület; közöttük ritkásan, elszórtan egy-egy málló, düledező régi. S a la- Kosságot kiszolgáló új létesítmények mellett az utcában négy kocsma is van. Vasárnap délután arra járva meglepetéssel láttam egy molegítős-tornacipős fiatalembert, amint az utcán futott. Gondoltam, a kocogó-mozga- lom egyik híve. Elégedetten néztem utána, de amint od ért a kocsmához, lefékezett, és betért... A cukorgyárban éjjel-nappal folyik a munka. Most van a kampány. Hat óra körül vége az éjszakai műszaknak. Akkor özönlenek ki a dolgozók a kapun. Nagyon fáradtak lehetnek. Éppen ezért csodálkozva figyeltem föl egy évődő szóváltásra. — Régen elmúlt az az idő, hogy a nők után jártam — mondta a társának egy középkorú férfi. Az előttük haladó menyecske már perdült is hátra, és csúfolódva nevetett rájuk: — De hiszen most is én utánam járnak... MINDEN ELISMERÉS megilleti azokat a munkásokat, kik nap nap után végzik nehéz j munkájukat, ök dolgoznak, ők laknak a Vörös Hadsereg útján. Ez az út is fejlődő városunk része, s a változás itt is érezhető. Sz. Sz. Hatmillióért útkorszerűsítés 2 J csőhálózatot és villanyvilágítást is építenek. Az alapozást lehetőleg még az idén be akarják fejezni. A tehermentesítő út a jövő év első felében készül el. Legkorszerűbb a konténer 30 illegális szemétlerakóhely Kaposváron — Hasznos hulladék a szeméttelepen Kaposváron jelenleg csaknem hatvan ember dolgozik a város tisztaságáért. A Schőn- herz utca végén levő szeméttelepre több mint kétszáz köbméter szemetet szállítanak naponta a »kukás« autók és más járművek. Tavaly nyolcvan- ezer köbméter szemetet gyűjtöttek össze és szállítottak el a városból. Ez a mennyiség az idén már tízezer köbméterrel több! — Mi az oka a szemétmennyiség állandó növekedésének? — Elsősorban az új ipari üzemek és lakótelepek okozzák a többletet. A gáz- és olajfűtés terjedésével a szemét összetétele is megváltozik. Régebben több volt a hamu. Jelenleg a legnagyobb mennyiségű szemét ott gyűlik össze, ahol nincs lehetőség az elégetésére. Példa erre a sávház. Ott már a kukáknál korszerű o - módszerre volna szükség a szemétgyűjtéshez. Remélhetőleg megoldást jelent majd a tervezett H00 literes, kerekeken gördülő tartályok beállítása. Pécsen már eredmém sen alkalmazzák ezt a módszert. Jelenleg a legkorszerűbb, munkánkat segítő eszköz a konténer. Higiénikus és gyors. A tartályok cserélése és ürítése nem igényel nehéz fizikai munkát. Kaposváron 19 vállalatnál 36 konténerünkbe gyűlik a hulladék. — Előfordul-e, hogy hasznos hulladék is a szeméttelepre kerül? Az épülő Kaiméin városrész reggeli napsütésben. — Sok helyen már megtalálták a megoldást: a KISZ- esek vagy az üzem által patronált iskola úttörői a MÉH- nél értékesítik a hasznos hul• ladékot. Sajnos azonban még sokszor érkezik a szeméttelepre papír- vagy rongyhulladékkal teli teherautó a VBKM- ből, a Ruhagyárból, a PIÉRT- től és még több vállalattól. — Vannak-e illegális szemétlerakó helyek a város- ián? — Harminc ilyen »telepet« ismerünk. Az idén már 36 esetben kellett köztisztasági szabálysértésért feljelentést tennünk. Bár a gépkocsivezetők kötelesek a telepünkön kapott nyugtával igazolni, hogy ott ürítették rakományukat, nem minden szemét kerül a telepre. Sok gondot okoz, hogy néhány üzem nem ismeri a szemét fogalmát. A rendelet szerint nem szemét például a falevél, a kerti hulladék, a sár és a jég. S ezeket is el kell takarítani. Mint ahogy a kórháznak is gondoskodnia kellene fertőző hatású hulladékainak — A szeméttelepnek néhol már 12 méter mélységű szemétrétege nem jelent-e környezetszennyező veszélyt városra nézve? — A telep négy kilométerre van a városközponttól. Az ide vezető utat rendszeresen fertőtlenítjük, hogy még az autók kerekei se terjeszthessenek esetleges fertőzést. Nyáron itt az egyébként földdel leterített szemétréteget is permetezzük, hogy megakadályozzuk a legyek elszaporodását. A városra tehát semmiféle veszélyt sem jelent a telep. Csonka Endre köztiszta ■ részlegvezető befejezésül még elmondta, hogy gondot csak a növekvő szemétmennyiség elszállítása okozhat. A jelenlegi telepen ugyanis — a meny- nyiségi növekedést is figyelembe véve — még nyolc—tíz évre megoldható a szemét elhelyezése. B. F.
