Somogyi Néplap, 1973. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-13 / 265. szám

it VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Ára 80 fillér Somogyi Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIX. évfolyam 265. szám 1973. november 13., kedd Elutazott hazánkból V. A. Kirillin, a Szovjetunió minisztertanácsának elnökhelyettese Vasárnap elutazott hazánk­ból V. A. Kirillin akadémikus, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnökhelyettese, a Szovjetunió Minisztertanácsa Tudományos és Műszaki Álla­mi Bizottságának elnöke, aki dr. Ajtai Miklósnak, a Mi­nisztertanács elnökhelyettesé­nek, az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottság elnökének meghívása alapján — négyta­gú szovjet küldöttség élén — több napot töltött Budapesten és részt vett a szovjet kultúra és tudomány budapesti szék­házának avató ünnepségén. Csokonai születésnapja Ezt az évet legnagyobb klasszikus költőnk, Petőfi Sándor születése százötvene­dik évfordulója méltó meg­ünneplésének szenteltük. Ki­mondható ma már, hogy ez az évforduló újra-szülte Pe­tőfit. Élővé tudtuk tenni köl­tészetét. Ez volt a cél is. Nemzeti irodalmunk másik kiemelkedő klasszikusa, Cso­konai Vitéz Mihály kétszá­zadat születésnapjának ün­neplése most egybeesik a »■Petőfi év- eseményeivel. Ritka eseménye ez egy olyan nép életének is, mint a ma­gyar, melynek nagy költő- fiai nevelkedtek. Büszkévé akkor tehet bennünket ez az érzés, ha megbecsüljük őket, ápoljuk örökségüket és az utánunk jövők figyelmébe ajánljuk. Csokonai működése fél évszázaddal korábbra esik Petőfinél,, szellemi ro­konságuk mégis kimutatható. Csokonait csak Balassi Bá­lint világirodalmi rangja elő­zi meg időben. Balassi és Petőfi karddal is harcolt az eszméért. Csoko­nai, a felvilágosodás hírnöke, költői eszközökkel arat ba­bért, szerez érdemeket. Hang­ja a nemzeti fölemelkedés vágyát ébreszti és hirdeti. Kerestük Petőfi nyomát Somogybán. Levelek tanús­kodnak arról, hogy megfor­dult ezen a tájon is. de ma­- uiandó nyom nem maradt lS tana. Pedig az ilyen nyo­mok is fontosak, s ezt Cso­konai példája is mutatja, aki számos somogyi községben megfordult vándorlása so­rán. Tudjuk, mikor, hol .járt — művei derítettek fényt ezekre az állomásokra. Most Csokonait ébresztjük. Szeretnénk az ő örökértékű költészetét is élővé tenni, bronz- és kőalját leszólítani a magas talapzatról. Aho­gyan hajdan a csurgói diá­kokkal, beszélgessen velünk is, vidáman, játszadozva — komolyan. Mutassa meg lyu­kas zsebében a feltündöklő költészetet... Csurgón — elmondhatjuk — eddig is élt Csokonai •zelleme. Ápolták a költő emlékét. De bár készen lenne a Csokonai-emlékszoba, ahol bemutathatnák értékes mű­veit. Debrecenhez hasonlóan kiemelt rendezvénysorozat­tal emlékeznek meg az itt járt költőről, tanítóról. Könyv- és dokumentumkiál- lítás nyílik ma itt, tudomá­nyos tanácskozást tartanak a szakemberek Csokonai költé­szetéről. Élő emléke segít költésze­tét is elevenné tenni. — Cso­konainak van még mindig új mondanivalója számunkra — olvastam az egyik irodalmi folyóiratunkban, mely éppen közzétette Csokonai Vitéz Mihály eddig ismeretlen ver­sét. Nem gondoljuk, hogy a megállapítás csak a Csipke- rózsika-álomból fölébresztett versre vonatkozik. Az élő költészetet, még ha a klasz- szikus értékű is, éppen az jellemzi, hogy mindig tarto­gat új mondanivalót az ol­vasónak. Ilyen bizakodva olvassuk újra A reményhez költőjének verseit, azét a költőét, aki­nek a műveire a kora fiatal­ságunkban vagyunk a legfo­gékonyabbak. A Szeptember végén méltó társa nemzeti irodalmunkban A reményhez. Minden iskolás ismeri és sze­reti ezeket a verseket. A fel­nőtt ember vajon talál-e ma­gának költeményeket Petőfi és Csokonai köteteiben? Klasszikusaink költészetét mindenki számára élövé kell tennünk. Ebben segít most a •sürgői rendezvénysorozat is. Az Elnöki Tanács elnöke Nigériába érkezett Losonczi Pál ma kezdi meg hivatalos tárgyalásait Lagosban Meleg hangulatúj ünnepélyes fogadtatás Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke — Yakubu Gowon hadsereg tábornoknak, a Nigériai Szövetségi Köztársaság elnökének meghívására — hétfőn délután hivatalos baráti látogatásra Nigériába ér­kezett. Az Elnöki Tanács elnökét és kíséretét szállító különre- pülőgép hétfőn reggel indult Lagos felé az algériai Orán- ból, ahol Losonczi Pál — úton a meglátogatandó afrikai or­szágok felé— útját megszakí­totta. Algéria légterét elhagyva Losoncra Pál a különrepülőgép fedélzetéről táviratot küldött Huari Bumediennek, az Algé­riai Demokratikus és Népi Köztársaság elnökének. ­Az Elnöki Tanács elnöké­nek Nigéria felé tartó kü- löngépe átrepült Niger terü­lete fölött is. Losonczi Pál az IL—18-as fedélzetéről táv­iratban üdvözölte Diori Ha- manit, a Niger Köztársaság elnökét. Az Oran—Lagos közötti 3910 kilométeres légi utat hat és fél óra alatt tette meg a ma­gyar különrepülőgép. Nigé • ria fővárosában trópusi idő­járás, 32 fokos meleg, több mint 90 százalékos páratar­talmú levegő, tűző nap várta a magas rangú vendégeket. A két ország nemzeti zászlóival, a két elnök arcképével, Lo­sonczi Pálit köszöntő és a ni­gériai—magyar barátságot él­tető föliratokkal díszített re­pülőtéren 21 ágyúlövés kö­szöntötte az IL—18-as ajtajá­ban megjelenő Losonczi Pált. Az Elnöki Tanács elnökét Ya- Jcubu Gowon nigériai elnök üdvözölte meleg kézfogással, öleléssel. Losonczi Pál fel­lépett a vörös szőnyegen el­helyezett dobogóra, fölhang­zott a magyar és a nigériai Himnusz. Ezután az Elnöki Tanács elnöke meghallgatta a tiszteletére felsorakozott ka­tonai díszegység parancsno­kának jelentését, majd meg­tekintette a díszegységet. A két nemzeti Himnusz is­mételt eljátszása után Gowon elnök bemutatta Losonczi Pálnak a fogadására megje­lent nigériai hivatalos szemé­lyiségeket, a kormány tagja­it, az országos szervezetek vezetőit. A repülőtérről Losonczi Pál Yakubu Gowon kísére­tében nyitott gépkocsiban szálláshelyére hajtatott. A vá­rosba vezető hosszú útvonal mentén Lagos lakosai, kü­lönböző színű egyenruhákba öltözött iskolások üdvözölték lelkesen — kis papírzászlókat lengetve — a magyar vendé­get. Gowon elnök a state houseban lévő lakosztályáig kísérte Losonczi Pált. Alig két órával a megérke­zés után Gowon elnök foga­dást adott Losonczi Pál tisz­teletére. Az Elnöki Tanács elnökének hétfői hivatalos programjában más pont nem szerepelt. A magyar államfő és Yaku­bu Gowon ma, kedden dél­előtt kezdi meg á hivatalos megbeszéléseket. Délután Lo­sonczi Pál Kanóban, Nigé­ria harmadik legnagyobb vá­rosába utazik, ahonnan szer­dán délután tér vissza La- gosba. Fehér Lajos fogadta a finn honvédelmi minisztert Megtartották a záró tárgyalást Fehér Lajos, a kormány el­nökhelyettese tegnap a Par­lamentben fogadta Kristian Gestrint, a Finn Köztársaság hazánkban tartózkodó honvé­delmi miniszterét és Kai Sar- manne altábornagyot, honvé­delmi minisztériumi államtit­kárt. A szívélyes, baráti han­gulatú találkozón jelen volt Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, Csémi Károly altábornagy, honvédel­mi minisztériumi államtitkár, továbbá Paul Jyrkänkallio, a Finn Köztársaság budapesti nagykövete. A nap folyamán a finn hon­védelmi miniszter és kíséreté­nek tagjai ellátogattak Szent­endrére, a Kossuth Lajos Ka­tonai Főiskolára. Délután a Honvédelmi Minisztériumban került sor a finn és magyar katonai vezetők záró megbe­szélésére. A tárgyalást magyar részről Czinege Lajos, finn részről Kristian Gestrin vezet­te. Este Paul Jyrkänkallio, bu­dapesti finn nagykövet vacso­rát adott a finn honvédelmi miniszter és' kísérete tiszteleté­re. A vacsorán Czinege Lajos, Csémi Károly és a Honvédel­mi Minisztérium több más ve­zetője is részt vett. Találkozó a TQI-es kilométerkőnél Szádot és Arafat megbeszélése — Golda Meir vizsgálatot indít Több mint 34 ezer tonna szén Kiemelkedő termelési rekord Visontán A magyar szénbányászatban példátlan napi termelési re­kordot jegyeztek fel hétfőn Vi­sontán: a Thorez külfejtéses bányaüzem dolgozói a leg­utóbbi 24 óra alatt összesen 34 548 tonna szenet termel­tek. Ekkora napi teljesítményt korábban sem Visontán, sem máshol az országban még nem értek el. Ezzel a visontaiak túlszárnyalták az 1973. márci­us 15-én felállított saját orszá­gos rekordjukat is. Akkor 30 063 tonna szenet termeltek 24 óra alatt. A Thorez külfejtéses bánya­üzem november hónapban — a Mátra vidékén uralkodó sze­szélyes időjárás ellenére — 108,4 százalékra túlteljesítette időarányos széntermelési ter­vét. A bánya napi termelési át­laga novemberben már meg­haladta a 21 000 tonnát és ez újabb kiemelkedő rekord a magyar szénbányászatban. A visontai bányászok gondo­san felkészültek arra, hogy a Gagarin hőerőmű igényeit fo­lyamatosan és maradéktalanul kielégítsék. Aláírták a közel-keleti fegyverszünetet megerősítő egyezményt. A képen: balra az Iz­raeli katonai delegáció, középen az ENSZ-erők parancsnoka, jobbra az egyiptomi fegy­veres erők képviselői. (Telefotó: AP—MTI—KS) Egyiptom és Izrael képvi­selői között vasárnap né­hány órával a tűzszüneti egyezmény aláírása után megkezdődtek a tárgyalások. A Kairó—Szuez közti or­szágúton lévő — immár ne­vezetessé vált — 101-es kilo­méterkőnél a két aláíró tá­bornok, az egyiptomi Abdel Ghani el-Gamazi és az izra­eli Aharon Jariv találkozott. Kettejük újabb eszmecse­réjét hétfőn délután négy óraikor tartották meg. A kairói szóvivő, Ezzed- din Mokhtar vezérőrnagy tá­jékoztatása szerint a vasár­nap aláírt megállapodás vég­rehajtásának módozatairól l nak az ENSZ békefenntartó Bábolna az ország első mezőgazdasági kombinátja Oj nevet kapott a Bábolnai Állami Gazdaság. Ez lett az ország első mezőgazdasági kombinátja. A híres, 10 500 hektáros gazdasághoz a kö­zelmúltban hozzácsatolták a Győr—Sopron megyei urai- újfajui és a Borsod megyei Szendrői Állami Gazdaság földjeit is, s így most már összesen csaknem 20 000 hek­tárra terjed ki a határa. Bábolna eddigi tevékeny­ségével többször bebizonyí­totta már, hogy tenyésztő, szervező munkájának ered­ményei kihatnak a magyar mezőgazdasági üzemek nagy részére. A gazdasági reform adta lehetőségekkel élve — a MÉM hozzájárulásával —, nagy önálló kutatóbázist ala­kított ki az utóbbi években. A sikeres kutatómunka ered­ményeként olyan tenyész- anyagokat hozott lére, ame­lyek Tetra márka néven nemcsak az országban, hanem határainkon túl is nagy hír­nevet szereznek Bábolnának és egyben az egész magyar mezőgazdaságnak. A szocia­lista országok mellett jelen­tős baromfi-piacokat hódí­tottak meg többek között Franciaországban, az NSZK- ban, a közel-keleti országok­ban, nemzetközileg elismert teljesítményeivel a világ leg­nagyobb tenyésztő vállalatai közé került. Tojóhibridjei például egy franciaországi állami teszt-versenyen első helyezést értek el. A barom­fit követve sertéseikkel is megjelentek már külföldön. Rendkívül biztatóak a juh- tenyésztési kísérleteik is. Három gazdaságot egyesí­tettek. Az urai-újfalui gaz­daságra azért esett a válasz­tás, mert a tojóhibridek sza­porításában már több éve ki­váló eredményeket értek eL Ennek során olyan szellemi kapacitás jött létre, amely a bábolnai tenyésztőkkel együttműködve lehetőséget ad a hazai fajták további javí­tására. A férőhely is ele­gendő a bábolnai tojóhibrid tenyésztési programhoz. így viszont a Bábolnán felszaba­duló telepeken lehetőség nyí­lik a húshibrid állomány nö­velésére. A juhtenyésztési kísérletek folytatására, a húsbárány te­nyésztésére a Szendrői Álla­mi Gazdaságot találták a legalkalmasabbnak. Itt már régóta egyik fő üzemág a juh- tartás, de saját erőből nem tudták fejleszteni. Mindkét gazdaság önálló igazgatóval, önelszámolási rendszerrel működik majd. A tenyésztői munkát természe­tesen mindkét helyen Bá­bolna irányítja. MTI) tárgyaltak, különös tekintet­tel a fogolycserével és a Ka­iró—Szuez közti országúton levő izraeli ellenőrző pontok­éról részére való átadásával kapcsolatos kérdésekre. Az utóbbi problémáról szólva az (Folytatás a 2. oldalon.) Háromszázezer adat a centenáriumi helységnévtárban A KSH, a Statisztikai Ki­adó Vállalat gondozásában, kibocsátotta a Magyar Nép- köztársaság új országos hely­ségnévtárát, amely egyben a kiadvány centenáriumi kiad­ványa. Hazánkban ugyanis az első hivatalos helységnév- tár éppen száz évvel ezelőtt, 1873-ban jelent' meg. A mos­tani kötet, amely száz év alatt a huszonharmadik, már nemcsak az egyszerű név- és adattára hazánk helységei­nek, hanem az államigazgatá­si területi egységekről, a kül­területi lakott helyekről, a tanácsapparátus területi ta­goltságáról és sok egyébről is bőséges tájékoztatást nyújt, összesen mintegy 300 ezer adatot tartalmaz. A többi kö­zött képiét ad a közigazgatás változásairól, fejlődéséről, részletesen közli a települések területét, lakóinak, lakóhá­zainak, lakásainak számát, a külterületi lakóhelyek és a település központja közötti távolságot. Tájékoztat a vas­úti és autóbusz megállóhelyek­ről, postahivatalokról, táv­íróhivatalokról, az ország gyógy- és üdülőhelyeiről, is­merteti valamennyi település postai irányftószámát. A kö­tetet Magyarország részletes közigazgatási térképe ti ki. A helységnévtár tükrözi a legutóbbi kötet kibocsátása; vagyis 1967 óta az állam- igazgatás szervezetében vég­bement változásokat. A racio­nalizálások, összevonások nyomán hat év alatt az or­szág községeinek száma 3178- ról 3106-ra csökkent, a koráb­bi 113 helyett most 97 járá­sa van az országnak, a váro­sok száma viszont 68-ról 83- ra nőtt. A kötetből azt is meg­tudjuk, hogy a jelenlegi 83 város közül 41 századunkban, ebből 33 a felszabadulás óta nyerte el a városi rangját. A XX. században elsőként Szekszárd lépett elő város­sá 1905-ben, legfiatalabb vá­rosaink pedig Békés, Mezőkö­vesd és Nyírbátor, amelyek az idén nyerték el új státuszukat. A települések névsora Aba községgel kezdődik, és Zsu- zsanna-majorral zárul. A leg­nagyobb település természe­tesen Budapest, míg a leg­kisebb Gyűrűfű, amelynek már 1970 január 1-én csupán 37 lakosa volt. Nem sokkal népesebb a Vas megyei Ne- mesmedves község, amelynek 474 hektáros területén, 17 lakóházában az összeírás idő­pontjában 50-ea laktak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom