Somogyi Néplap, 1973. november (29. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-10 / 263. szám
Erdők a közjóért Centenáriumi ajándék a kapnsváriaknak 1974. évi prognózis: A termelés gyorsulására számítanak a vállalatok Környe etvédelmi ankét, parkerdőavatás a megyeszékhelyen Ezen a napsütéses őszi napon az erdők, voltak a főszereplői annak a rendezvénysorozatnak, amelyet a megyei pártbizottság, az Országos Erdészeti Egyesület kaposvári csoportja, a Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság, a MÉM Kaposvári Erdőrendezősége, a megyei tanács és a kaposvári tanács szervezett a megyeszékhely centenáriuma alkalmából. A délelőtt elsősorban a szakembereké volt a megyei párt- bizottság nagytermében megtartott ankéton. A délután viszont, az úttörők, a KISZ- esek, a természetbarátok, az erdei környezetet szerető városiak nagy ünnepe volt; hiszen felavatták a város környéki parkerdőket, amelyek minden kaposvári nyugodt pihenését, sportolását szolgálják a jövőben. Az erdők közjóléti szerepével foglalkozó ankétot Illés Dezső, a megyei párt-vb tagja, a Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság vezérigazgatója nyitotta meg. Köszöntötte a vendégeket: dr. Madas András mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszterhelyettest, Bogó Lászlót, a megyei pártbizottság titkárát, Tóth Lajost, a megyei tanács elnökhelyettesét, dr. Gál János egyetemi tanárt, Gáspár Hantos Gézát, a MÉM főosztályvezető-helyettesét, Fekete Gyulát, az Országos Erdészeti Egyesület főtitkárhelyettesét, aztán a társgazdaságok igazgatóit, vezetőit, a természet- barátokat, az erdészeket, a centenáriumát ünneplő város valamennyi lakóját. Megnyitójában kiemelte, a megyei pártbizottság vezetői kezdeményező szerepet vállaltak a természetvédelemmel, a közjóléti erdőgazdálkodással kapcsolatos munkában. 1972 nyarán a megyei pártbizottság vezetőinek kezdeményezésére megyénk e témában érintett üzemeinek, társadalmi szerveinek vezetői Németh Ferenc első titkárnál megtárgyalták Somogy közjóléti erdőgazdálkodásával kapcsolatos teendőket, meghatározták az intézkedéseket. Kezdeményező munkát végzett Szántó Gábor, a MÉM Kaposvári Erdőrendezőségének igazgatója, aki azóta is folyamatosan, a legmesszebbmenőkig támogatja ilyen irányú tevékenységüket. A megyei pártbizottság vezetőinek segítségével — az igények fölmérése után — sikerült a MÉM támogatásával megteremteniük az anyagi föltételeit a közjóléti erdőgazdálkodásnak. Az év elején megkezdődhetett Somogybán is az erdők szociális, üdülési és környezetvédelmi funkciójával kapcsolatos tervezői tevékenység, majd az elgondolások megvalósítása a Kaposvár környéki erdőkben. A munkába fokozott mértékben bevonták a társadalmi szervezeteket, tanácsokat, a Népfrontot, a természetbarátokat, a KISZ-t stb. Közös elhatározással először Kaposvár környékén alakítottak ki három objektumot: a gyer- tyánosi turistaerdőt, a tokaji parkerdőt és a gombás-dés- hidai parkerdőt. S az idei munka eredményeként adhatják át délután a város lakosságának őket. A megnyitó után elhangzó négy előadás nagy segítséget adott a jelenlévőknek ahhoz, hogy a jóléti erdőgazdálkodást míg magasabb színvonalra emlejék. Noha szakemberek beszéltek szakembereknek, mégis mindnyájunkról, mindnyájunk pihenéséről és egészségéről szó volt, hiszen a környezet védelme a fő tartalma mindegyik előadásnak. Dr. Madas András mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes kiemelte: ha több költséggel jár is, az a fontos, hogy a környezetünkben további kárt ne tegyünk. Ma már csak akkor lehet ezt megtenni, ha minden illetékes előveszi a papírt s a ceruzát, és megtervezi, kiszámolja, mennyibe kerül az ember természetes környezetének védelme. S hogy miért olyan fontos a szerepe az erdőnek ma? Azért mert itt az ember természetes környezete többé- kevésbé háborítatlanul megmaradt. Az erdő tulajdonképpen végvár! Politikusok, tudósok, szakemberek álltak ki éppen ezért amellett, hogy vigyázzunk, csínján bánjunk az erdőkkel. A Buenos Ai- res-i erdészeti világkongresszuson elfogadták azt a magyar javaslatot, hogy az erdőnek három funkciója van: a termelési, a környezetvédelmi, a szociális és üdülési. E három funkció harmonikus egyeztetésének eredménye a környezetvédelem. Huszonöt év alatt négy- százezer hektáron ültettek hazánkban új erdőt. A jövőben elsősorban a főváros, a megyeszékhelyek és a nagyobb városok közelében telepítenek erdőket a lakosság közvetlen érdekeinek szolgálatára. Készül az interjú dr. Madas András miniszterhelyettessel A HÉT számára. és hazánkban is. A stresszhatások miatt ki kell kapcsolódniuk, még ha csak egy fél órára is. A nagyvárosoktól mintegy fél órányira levő üdülőövezetek — ahova gyorsan ki lehet jutni — megfelelnek e i hangzottakat ismertessék a köszönte az erdőgazdaság vezetőinek, dolgozóinak példamutató lelkesedését, s azt kérte, hogy ezt fokozzák az elő- rébblépés érdekében. Nagyon fontos, hogy az ankéton elVidám szalonnasütés a tóparton. — Örömmel állapítom meg, hogy a megyei pátbizottság, a társadalmi, az erdészeti szervek azonnal megértették a feladatokat, ennek jelentőségét, s az egyébként is meglevő elképzelések szabadabb utat kaptak, s itt gyorsan cselekedtek. Kérem, hogy az erdészeti szervek folytassák ezt a munkát, a hallgatók közreműködésével a társadalmat arra, hogy amit egyszer megcsináltunk, védjük meg. Fekete Gyula, az Országos Erdészeti Egyesület főtitkárhelyettese az ember és természeti környezetéről szóló előadásában leszögezte, hogy egyre nő a városlakók száma a világon célnak. Kiemelte a somogyiak eredményeit: a párt-, a társadalmi és erdészeti szervek 1 szem előtt tartják a dolgozók egészségének védelmét. Gáspár Hantos Géza, a MÉM főosztályvezető-helyettese nagy segítséget adott a jelenlevő szakembereknek a közjóléti erdőtervezésről szóló előadásával. A távlati tervek szerint az erdők tizenkét százaléka szociális-üdülési rendeltetésű lesz 2000-re. E cél megvalósítását szolgálja az az egymilliárd forint, amelyet 1990-ig szándékoznak az üdülő-, környezet- védelmi erdőkre fordítani. Bogó László, a megyei párt- bizottság titkára a Kaposvár környéki erdők közjóléti szerepéről szólva megállapította, hogy Somogy párt- és állami vezetői fölismerték a környezetvédelem fontosságát. Elkészült a város zöldövezetének terve. Kaposvár belterületén fát ültetnek, a környező erdőket parkerdővé alakítják át ennek alapján. A Dés-hida völgyében épülő víztározó nagy lehetőségeket teremt a vízi sportokra, s környezetvédelmi célokat is szolgál. Merész álom a Dráva—Balaton-csa- torna megépítése. Az üdülési célt is szolgáló csatorna programterve még ebben az ötéves tervben elkészül. Nagy tetszést váltott ki, amikor a megyei pártbizottság titkára elmondta: szeretnék, ha erdők napját rendeznének az általános és középiskolás diákoknak megfelelő programmal. Azért kezdték el éppen Kaposváron a parkerdők kialakítását, mert egyrészt nagyon sűrűn lakott, másrészt ez a centenáriumát ünneplő város lakóiról való gondoskodás jelképe is. E helyről arra ösztönzött minden illetékest, hogy évente kétszer szervezzenek társadalmi megmozdulást: tegyék rendbe az elhanyagolt parkokat, védjék a nyilvántartott fákat, facsoportokat. A megyei vezetők nevében meg- i társadalmi, gazdasági vezetők, s mozgósítsák a dolgozókat társadalmi munkára ennek érdekében. A tanácsok, a tanácstagok, a népfrontbizottságok saját területükön mozdítsák elő szebb, igényesebb környezet kialakítását. A KISZ-esek és az úttörők kezdeményezzenek faültetést, és vegyék át e területeket megőrzésre. A tanácsok, a gazdasági szervek ezt anyagilag is segítsék. — Bízunk abban, hogy mindez visszhangra talál a felnőttek és az ifjúság körében. Megköszönöm a MÉM illetékeseinek a segítségét; bízunk abban, hogy ezután is segítenek a nagyszerű elképzelések megvalósításában. Ez az ankét határkő: tegyünk még többet azért, hogy az ember természetes környezete még szebb legyen! Az ankét végén levetítettek a Soproni Erdőmérnöki és Faipari Egyetem lelkes amatőréinek Somogyország erdős tájain című színes filmjét, A délutáni parkerdőavatásra gyalog, kerékpáron, motoron, gépkocsin, buszon özönlöttek az iskolások, ifjúgárdisták, természetbarátok a tokaji parkerdő bejáratához. Ott volt az avatáson Németh Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbi zottság első titkára is. Dr. Madas András miniszterhelyettes adta át a 140 hektáros parkerdőt dr. Ormosy Viktornak, a városi tanács általános elnök- helyettesének. Ezután a gyerekek és a felnőttek is birtokukba vették. Közben a dés-hidai parkerdőben tábortüzek gyúl- tak, a város KISZ-esei vidám dalolással, szalonnasütéssel élvezték az este ugyan már csípős, mégis kellemes őszi délutánt. A délelőtti ankét jelszava erdők a közjóért. S az erdők, ma már minden kaposvári számára elérhetőek. Lajos Géza Fiatalok serege a tokaji parkerdő avatási«. A Gazdaságkutató Intézet megkérdezte a legj elentősébb vállalatokat és szövetkezeteket, hogy az idén és jövőre milyen gazdasági eredményekre számi tanaié, várhatóan hogyan zárul az 1973-as év, illetve 1974-ben hogyan alakul termelésük, a vállalati létszám, hogyan változnak készleteik, áraik, hogyan alakulnak értékesítési lehetőségeik. A válaszokból kitűnik, hogy az iparvállalatok 1974-re is a termelés dinamikus fejlődésével számolnak. Különösen a nehézvegyiparban, az alumíniumkohászatban, a híradás- technikai és vákuumtechnikai iparban és a kötszövőiparban jók a lehetőségek a termelés nagyoibb mérvű növelésére, összességében az ipari termelés átlagos 6,6 százalékos növekedésével számolnak, a szóródás azonban meglehetősen jelentős. Az ipar strukturális változásaira is utal, hogy amíg a megkérdezett vállalatoknak mintegy 20 százaléka várhatóan az átlagnál jóval nagyobb mértékben növeli termelését, 33 százalékukban a növekedés kis mértékű lesz, sőt a vállalatok 3,8 százalékánál a termelés csökkenésével számolnak. Változik a különböző iparágakban elhelyezkedő dolgozók aránya. A bányászatban (a kőolaj- és földgázkitermelés kivételével), valamint a kohászatban és néhány textilipari ágazatban a vállalatok zöme létszámcsökkenésre számít, viszont a jelenleginél nagyobb létszámot kíván alkalmazni a híradás- és vákuum- technikai ipar, a műszeripar és a vegyipar. Az értékesítési lehetősége-, két az ipar és a kereskedelem nagyjából egyformán ítéli meg Ügy vélekednek, hogy a hazai kereskedelemiben főként a vegyes iparcikkek forgalma nő, kisebb mértékben emelkedik a ruházati cikkek eladása. Ezen belül azonban a kötszövőipari termékek forgalmának lényeges emelkedésével lehet számolni, a cipők forgalma pedig csak kisebb mértékben emelkedik. Az exportban nem várható számottevő változás, vagyis kivitelünk tovább növekszik, bár annak mértékéről némileg eltér az ipar és a külkereskedelem előrejelzése. A gépipari és az ipari fogyasztási cikkek exportjának növekedését az ipar optimistábban ítéli meg, mint a külkereskedelem. A mezőgazdasági és az élelmiszeripari export jelentős gyorsulásának kilátásaiban azonban loegegyeznek a vélemények. A vállalatok termelésüket az anyag- és készárukészletek mérsékelt növelésével kívánják fokozni, sőt a megkérdezett üzemek 50 százaléka egyáltalán nem akarja növelni anyagkészletét. Megkezdődött a számítógépek sorozatgyártása Az egységes számítógéprendszer sokoldalú műszaki és gazdasági tervezésének hároméves szakasza ebben az évben lezárult: a részvevő KGST-orszá gokban megkezdődött a gépek és részegységek sorozatgyártása — tájékoztatták az MTI munkatársát a Kohó- és Gépipari Minisztériumban. Magyarországon elkészült az R—10-es számítógépek — a kooperációban hazánk ennek a legkisebb számítógépnek a gazdája —null- sorozata, illetve sorozatgyártása is megkezdődött. A Szovjetunió bemutatta a kooperáló országok szakembereinek az R 50-est és R 60-ast, az NDK pedig az R 40-est. Az R 30-as család első tagjai is elkészültek a Szovjetunióban és Lengyelországban, ezekből a szükséges mennyiséget a két ország biztosítja, ugyanúgy, mint az R 20-asokat Bulgária és a Szovjetunió. A magyar ipar 1973-ban már több mint egymilliárt forint értékben gyárt számítógépeket és részegységeket. A magyar számítógépek, az R 10-esek nagymértékben ipari kooperációt szolgálnak, mert mint az egységes számítógéprendszer legkisebb tagjai, a többi számítógép kiszolgáló egységei is lehetnek. Bár hazánkban már több mint 200 számítógép működik, a számítógép-technika hazai alkalmazásának hatékonysága még nem éri el az ipari termelés felkészültségi színvonalát. Jelenleg az alkalmazott számítógépek értékének mintegy 15^-20 százaléka a hozzájuk biztosított program értéke, amelyet 40— 50 százalékra kell növelni ahhoz, hogy a géppark gazdaságosabban terhelhető legyen. Ehhez több szakemberre, a gépek hatékonyabb kihasználására van szükség. A nagyobb sorozatok gyártásának megindulása, a programok számának és értékének növelése és több járulékos szolgáltatás megvalósulása tovább bővíti a nemzetközi együttműködés lehetőségeit. Hadjárat a gyomok ellen Megszépülnek a kastélyparkok Somogy megye a múltból sok kastélyt és parkot örökölt, melyek nagy része a háborús események során, később a gondatlanság miatt károkat szenvedett. A kaposvári Móricz Zsigmond Mezőgazdasági Szakközépiskola diákjai vállalták a kercseligeti kastélypark rendbehozatalát. A megye fiataljai — például a so- mogygesztiek is a volt Janko- vics-park helyreállításával — egyre többen csatlakoznak a mozgalomhoz. A kercseligeti kastélypark mókusai ijedten ugráltak egyik fáról a másikra, mikor megérkezett az ásókkal, kapákkal, fejszékkel fölszerelt diáksereg. A régi park útjait néhol embermagasan fölverte a gaz, szívós gyökereit mélyen a földbe eresztve benőtte a bodza. Horváth József tanár irányításával megindult a hadjárat a gyomok ellen. Egyre nagyobb terület tisztult meg, nőtt az elégetésre szánt aljnövényzet-halom. A hatalmas kókuszfa törzsét két ember sem érné körül. Diójából telelnek ki a mókusok, dt a helyi uszonyok is, felhasználják sütemények készítéséhez. A tulipánfa ágai tavasszal virágba borulnak. Magyarországon ritkán nőnek ilyen magasra a vörösfenyők és a nyírfák. Ritkaságszámba megy ma már az ágas-bogas tisza- és tujafa is. — Szeretnénk újjávarázsolni ezt a parkot, értékes fáit megmenteni, gondozni, a hiányokat facsemeték, egzoták telepítésével pótolni — mondta Horváth József. A Móricz Zsigmond Mező- gazdasági Szakközépiskola felhívással fordul a középiskolásokhoz: — Környezetünk, természeti értékeink védelme mindnyájunk közös érdeke. Kapcsolódjatok be ti is e mozgalomba. Vállaljatok védnökséget az iskolátokhoz közeli parkok felett. Óvjuk együtt természeti kincseinket! Teremtsünk még szebb környezetet masunknak! Sz. Sz. Somogy i Néplapí 3
