Somogyi Néplap, 1973. november (29. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-09 / 262. szám
NOVEMBER 9 PÉNTEK Tivadar Milyen tesz az időjárási A várható időjárás ma estig: Időnként megélénkülő nyugati szél. Felhőátvonulások, futó záporokkal. A reggeli órákban párás idő. A várható legír agasabb nappali hőmérséklet ma: 7—12 fok között lesz. Táviratváliás november /-e alkalmából Az októberi forradalom 56. évfordulója alkalmából táviratot küldött Németh Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára N. G. Koritkov- nak, az SZKP Kalinyin területi Bizottsága első titkárának a megyei pártbizottság, Somogy kommunistái és ösz- szes dolgozója nevében. Űjabb sikereket kívánt a testvéri szovjet népnek a XXIV. kongresszus határozatainak végrehajtásában. Nyi- kolaj Gavrilovics Koritkov első titkár a. választáviratában a területi pártbizottság, a kommunisták és Kalinyin terület valamennyi dolgozója nevében megköszönte a forró baráti üdvözletét, s nagy sikereket kívánt a szocializmus építésében a somogyi barátoknak, a testvéri magyar népnek. — Sajnálatos nyomdahiba miatt elírás történt a november 7-i lap Együtt haladunk a Szovjetunióval céljaink felé című cikkében. A második mondat helyesen így hangzik: »Ott volt az ünneplők soraiban Bogó László, a megyei pártbizottság titkára, Somogyi József, a városi pártbizottság első titkára, dr. Sólyom Gábor, a megyei párt-vb tagja, Sugár Imre, a ''','u'megyei tanács általános elnökhelyettese, dr. Ormosy Viktor, a városi tanács általános elnökhelyettese, dr. Szerényt János, az SZMT titkára«. — Alakuló ülést tartott tegnap a Magyar Urbanisztikai Társaság a városok tagozata. A 83 magyar város képviselői megválasztották a tagozat vezetőségét. — UNESCO-tanácskozás Nyíregyházán. A magyar UNESCO-bizottság köznevelési albizottsága most tartja az asszociált iskolák és az UNESCO-körök harmadik országos értekezletét. — Mintegy 300 ezer fát — suhángot és cserjét — ültetnek el a fővárosi fásítási program őszi akciója alkalmával az év végéig Budapest közterületein, a fővárosi intézmények és gyárak udvaraiban. — Ma adják át rendeltetésének Budapesten a szovjet tudomány és kultúra budapesti székházát a Semmelweis utca és a Kossuth utca saroki épületet. A Szovjetuniónak a világ 32 nagyvárosában működik hasonló tudományos-kulturális intézete. — Díszmadár-kiállítás Kapos váron november 10—11.-én, a Május 1. u. 16. sz. alatt. Nyitvatartási 10-én 15—20 óráig, ll-én 9—19 óráig. (95141) — Az Áramszolgáltató Vállalat értesíti a lakosságot és a közü- leteket, hogy 1973. november 9-én 7 órától 16 óráig a kapós füredi városrész egész területéi* áramszünet les-. Ugyancsa: áramszünet lesz 1973. november 12-én 7.30 órától 16 óráig a to- ponári városrészben, a Toponári úton, a December 2. utcában, a Gagarin utcában és a Kilián Gy. utcában. (11975) 55 évvel ezelőtt. 1918. november 9-én kezdődött meg a háború utáni Németországban a polgári demokratikus forradalom. A történelmi események hátteréhez tartozik, hogy 1918 őszén, az első világháború ötödik évében a kimerült német hadsereg súlyos vereségeket szenvedett, s az arcvonal felbomlott ; 1918 novemberében Németország kénytelen volt aláírni a vereséget megpecsétlő fegyverszünetet a franciákkal. A háborúban kiélezett osztályellentétek, a katonai és a gazdasági összeomlás kibontakoztatta a forradalmi mozgalmat, amelyre rendkívüli hatást gyakorolt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom. A háború alatti forradalmi erjedést demonstrálták a szociáldemokrata baloldal által szervezett hatalmas antimilitarista tüntetések, majd az 1918. januári háborúellenes tömegsztrájkok, a hadseregben egymást érték a lázadások, s megkezdődött a munkás- és katonatanácsok szervezése. 1918. november 3-án kitört a kiéli matrózlázadás; november 9-én a spartakisták felhívására Berlinben, valamint más német városokban országos méretű általános sztrájk kezdődött, amelyhez a katonaság is csatlakozott, összeomlott a Hohenzollern-monarchia, II. Vilmos lemondott és emigrált. Németország szerencsétlenségére a hatalom a jobboldali szociáldemokratáké lett, akik tevékenységükkel megkönnyítették a burzsoá restaurációt, végső soron a nácik előretörését. Európai költötalálkozó A Magyar írók Szövetségének rendezésében, november 19—25. között a Magyar Tudományos Akadémián mintegy 50 külföldi és 150 hazai költő, író, műfordító és kritikus tanácskozik majd — »Petőfi, Csokonai és Madách műveinek szellemi védnöksége« alatt — a magyar irodalom műfordításának sajátos problémáiról. — A gráci operaház is szerepel jövőre — első ízben — a szombathelyi Savaria- ünnepségek rendezvényein. — Megtízszerezte három év alatt árukivitelét Nyugatra a budapesti elektroakusztikai gyár: az idén 800 ezer, jövőre pedig 1200 ezer dollárnyi terméket exportál. — Üj hűtőgépüzemet szerelnek föl a jászberényi gyárban. A felépülő 9000 négyzetméter alapterületű csarnokban évente 300 ezer kompresszoros háztartási hűtőszekrényt készítenek majd, tíz különböző típusban, kötés háromcsillagos kivitelben. — Házi fotókiállítás nyílt a Magyar Nemzeti Bank meggyei igazgatóságának második emeleti tanácstermében. A 14 szerző 40 kiállított életképét, portréját e hét végéig tekinthetik meg az érdeklődők. — Mintegy 2000 tonna kriolitot készítenek évente Szolnokon a vegyiművek műtrágyagyárában a cseppfolyós fluórgáz felhasználásával (a kriolit az alumi- niumkohók egyik nagyon fontos segédanyaga), s ez kielégíti alumíniumiparunk teljes igényét. — Összeomlott Somodorban egy építkezésnél használt állvány, és a rajta tartózkodó Steiner Ferencné, Bene Lászlóné és Kaposi János kőműves mintegy 5—6 méter magasból a mélybe zuhant. Kettőjüket köny- nyebb, Benénét viszont súlyos, életveszélyes sérüléssel szállították a mentők a kaposvári kórházba. — Import műszőrme nőies bakfisbundák nagy választékiban kaphatók a barcsi — most megnyílt — ruházati kisáruházban. (11984) — Egy ember és a többiek címmel új tv-játékot készítenek Kassák Lajos elbeszéléséből, Horváth Z. Gergely rendezésében. — Tavasszal folytatja a Közúti Építő Vállalat a pécs—kaposvári 66-os út építését. A munkások a paléi elágazásig jutottak el a Sásd és a somogyi megyehatár közti út felújításában. A jövő év végére tervezik a megnyitást Áruház épül Nagybajomban (Tudósítónktól.) Nagybajomban, a Fő téren meg-megállnak a járókelők. Nézik, amint ássák egy épület alapját. Az áfész új üzletházat építtet. Kányási Kálmán áfész-elnök ezzel kapcsolatban arról tájékoztatott bennünket, hogy az áfész tagsága, a község és a környék lakossága igényli a megfelelő áruházat. Ezért határozott úgy az igazgatóság, hogy az építendő áruházban kapjon helyet a textil és felsőruha, a cipő és a kultúrcikk. A nagybajomi nagyközségi Tanács költségvetési üzeme a kivitelező. Az áruház fölé öt szolgálati lakást is építtet a tanács, így közös beruházással épül a létesítmény. Ez lesz Nagybajom első emeletes épülete, mely kiemelkedik majd a község központjában. 1974 végére szeretnék megnyitni az áruházat. A költség- vetési üzem ígéri, hogy a munkát a terv szerinti időre elvégzi. Jelentős művészeti eseménynyel ünnepelt a megyeszékhely: 7-én a Somogyi Képtárban megnyílt az I. dunántúli tárlat. Nagy várakozás előzte meg képzőművészkörökben; s a közönség is várta a bemutatót. A Somogy megyei Múzeumok Igazgatósága a múzeumi és műemléki hónap záróakkordjaként rendezte meg a dunántúli képzőművészeti seregszemlét, melyet Honfi István, a megyei pártbizottság osztályvezetője nyitott meg. — A kiállítás nemcsak a dunántúli képzőművész elődök munkásságának a továbbvivő- je, hanem a mai egyetemes magyar képzőművészet hamisítatlan része is — mondta többek között. — 111 művész 534 alkotásából válogatták ki a Művelődési házat avattak Babócsán November 7-e előestéjén a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére ünnepélyesen felavatták Babócsán az újjáalakított művelődési házat. Üj fejezet nyílt a község művelődési életének történetében: a korszerű intézményben a legszebb álmok is valóra válhatnak. A falu múltjában is megtalálhatók azok a törekvések, melyek a közművelődés fejlődését szolgálták. Ezekről is megemlékezett Svenda István, a megyei tanács művelődés- ügyi osztályának vezetője, az ünnepség szónoka. — Babócsán már a felszabadulást megelőző évtizedekben is rendszeres népművelési munka fojyt. A felszabadulás azonban jelentős változást hozott a község kulturális életében is. Honfi István, Lengyel Imre, Arató Béla, Horváth István és Vezér Dezső 1949- ben megkezdték az új rendszerű népművelést Színjátszó csoportot szerveztek, festőszakkört hoztak létre. 1948- ban letéti könyvtárat kapott a község. 1961-től a községi tanács vállalta a gazda szerepét s azóta egyre több lehetőségük volt a babócsaiak- nak műveltségük gyarapítására. A művelődési ház felújítására jelentős társadalmi erőt mozgósított a falu. A tanács, a termelőszövetkezet teremtette meg az alapot a nagyarányú átalakításhoz, melyhez hozzájárult a megyei tanács, a moziüzemi vállalat, a járási pártbizottság. Azonkívül mintegy kétszázezer forint értékű társadalmi munka jelzi, hogy a lakosok is kivették részüket a munkából. A könyvtárnak, melynek tizenegy évvel ezelőtt 135 olvasója volt csupán, most 680 rendszeres látogatója van, s 600 kötetről 5400-ra gyarapodott a könyvek száma. A kétszáz személyt befogadó filmszínház a megye egyik legkorszerűbben fölszerelt mozija, berendezése a Fikn- technikai Vállalat munkáját dicséri. Ezenkívül zeneszóba és párthelyiség áll a falu lakosainak rendelkezésére az újjáalakított művelődési házban. Az ünnepélyes avatásra kiállítást rendeztek a babó- csaiak. Hangulatos műsorral nyitották meg a rendezvények sorát: fellépett a helyi vegyes kórus, nagy sikere volt ifj. Bernáth László első gimnazista zongorajátékának, a babócsai iskolások néptánc- csoportjának. Az avatóünnepség a Dráva együttes műsorával ért véget, illetve a szomszédban, az étteremben vidám bállal ünnepeltek tovább a falu lakosai. EL B. Az ünnepség előtt sok érdeklődő fordult meg a könyvtárban. kiállítás anyagát, s végül 71 művész mintegy kétszáz alkotásának tudott helyet adni a rendezőség. Csak a legjobb műveket mutatják be; számos olyan alkotás nem szerepel itt, mely kiállításra érdemes lenne. Honfi István megnyitó beszédében az alkotók és a közönség kapcsolatáról ezeket mondta: — Művészetpolitikánk egyik legfontosabb feladata, hogy tovább erősödjön az alkotók és a befogadók, a művek és a közönség közötti kapcsolat, s ebben a folyamatban tovább fejlődjék népünk művészeti ízlése. Ezután került sor a művészeti díjak átadására. Kocsis Lás2 ló, a megyei tanács elnökhelyettese a Rippl-Rónai-díjat Bernáth Aurél kétszeres Kos- suth-díjas festőművésznek nyújtotta át. Leitner Sándor munkásságát Vaszary- díjjal ismerték el. A megyei tanács centenáriumi díját Diskay Lenke fővárosi képzőművésznek adományozták, a városi tanácsét Dohnál Tibor győri képzőművész kapta, az SZMT centenáriumi díját R. Kiss Lenke veszprémi képzőművésznek ítélték. Érdemes elmondani azt is, hogy a megnyitóig mintegy kétszázezer forint értékű alkotást vásároltak meg a kiállításon. A megyei pártbizottság a Művelődésügyi Minisztérium, a megyei tanács, a Kaposvári Ruhagyár, a Somogy megyei Moziüzemi Vállalat az elsők között vásárolt. Csapatotthon-avatás GöIIében Az összefogás eredménye »Alapítva: 1973. november 7-én«. Díszes oklevél, s felirat öt- lik először a látogató szemébe. Azután az úttörőélet ezernyi emléke, zászlók, fényképek, különböző tárgyak, bizonyítva a helytörténeti szakkör eredményes gyűjtőmunkáját. Boldog gyerekek, tanárok, szülők, elismeréssel nyilatkozó vendégek. Mindazok, akik eleget tettek a gőílei 560. számú La- tinca Sándor úttörőcsapat meghívásának, s elmentek a csapatotthon november 7-i avató ünepségére, tanúi lehettek egy szép társadalmi összefogás nagyszerű eredményének. Megértettem és jogosnak tartottam Mezey Béla igazgató, Sipos József csapatvezető büszkeségét, amint bemutatták a vendégeknek, a szülőknek, s a járás több iskolájából érkezett küldöttségeknek új, szépen berendezett, az iskola pincéjében kialakított csapatotthonukat. — GöIIében valóban társadalmi ügy lett a nevelés feltételeinek megteremtése — mondta avatóbeszédében Gelencsér Árpád, a kaposvári járási KISZ-bizottság titkára. Ez volt a véleménye Szenes Imrének, a megyei KISZ-bi- zottság első titkárának is, mikor az otthon megtekintése után gratulált az iskola és a csapat, valamint a község vezetőinek. Az elismerés nagyon sok embert megillet. A gölleieken kívül a kisgyaláni, a fonói isko- kolások szülei, a göllei Béke Tsz és a kisgyaláni Egyesült Erő Tsz szocialista brigádjai, a MEZÖBER KISZ-esei, a Kaposvári Állami Gazdaság cse- repesi üzemegységének dolgozói fáradoztak azért, hogy a GöIIében tanuló fiataloknak olyan otthonuk legyen, ahova szívesen, örömmel mennek. — A szép otthonhoz méltó,’ tartalmas munkára kell törekedni — hangoztatták többen, köztük Szakály János tanácselnök, Csizmadia László, néphadseregünk főtisztje, az iskolát patronáló katonai egység parancsnoka és mások. A göllei úttörők — elsőnek a megyében — egyszer már kiérdemelték munkájukkal a KISZ kb vörös vándorzászlaját, S azok, akik látták a csapatotthon avatását megelőző, a forradalmár elődökre emlékező, mély átéléssel előadott műsort, megállapíthatták: az iskolások eddigi tartalmas ifjúsági munkájukkal érdemelték ki a társadalmi összefogást a csapatotthon érdekében. Ezért dolgozott csaknem háromszáz napon át nagyon sok felnőtt. Munkájuk értéke meghaladta a hetvenezer forintot. Ezért segített a községi tanács, a járási, a megyei KISZ-bizottság, az úttörőszövetség az anyagi feltételek megteremtésében. A legjobb társadalmi munkások közül többen kaptak dicsérő oklevelet. A legnagyobb elismerést azonban a szülőknek, tanároknak az jelentette: látták a boldog gyermekarcokat, érezték őszinte örömüket, mely az új csapatotthonnak szólt, egyúttal pedig köszönetét fejezett ki az otthont létrehozó társadalmi összefogásért. Sz. U
