Somogyi Néplap, 1973. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-30 / 280. szám

rÖiiztefi (SzcfkcsvJÄipg ! Azzal a reménnyel fordulunk Önökhöz, hogy így talán a mi panaszunkat is orvosolják. A csurgói OTP-fióktól közművesített telkeket vásároltunk, holott még nem volt sens üt, sem víz. Az út még nem is volt olyan nagyon sür- , gös, de a víz létkérdés. Kértük a tanács Nagyatádi Járási Hivotqlét, intézkedjenek, hogy télre legalább legyen vi­zünk. (Jelenleg ugyanis egy másik utcából kell vizet hor­danunk, ami nemcsak a fáradság miatt kellemetlen; nem szívesen engedik meg a gazdák, hogy sáros, piszkos cipő­vel naponta többször is bemenjünk a lakásukba.) Nagy­atádról azt a választ kaptuk, hogy panaszunk jogos, de a tanácsnak nincs pénze a víz bevezetésére. (Az út megja­vítására persze volt pénz, egy-két autótulajdonos kérésére.) De ha nincs pénz, akkor miért adtak el »közművesített« telket nekünk? Ezután írtunk a megyei tanácsnak is, más­fél hónap óta válaszra se méltattak bennünket. Utcánkban az idén tizenkét családi ház készült el, tíz család várja a vizet, hogy beköltözhessen. Nekünk gyere­keink vannak, s a gyerekekre mindennap mosni kell. Kérjük, közöljék le a panaszunkat, talán akkor szá­míthatunk hathatós intézkedésre. Tisztelettel: Tizenkét lakástulajdonos ' nevében (Ba/ő'jh (gyula, 'dúáz.ai Qtiaán. Csurgó, Kertváros Tisztelt Szerkesítöség! A Lábodi Állami Gazdaság sertéstenyésztő és -hizlaló kerületében, az alsógyörgyösi telepen dolgozom, illetve dol­goztam takarító és magtári munkásként. November 19-én nagy meglepetés ért, mert reggel nyolckor jött a keverő főnöke, és üzenetet hozott: menjek azonnal a keverőbe dol­gozni. Azt válaszoltam, hogy nem megyek, mert nem nő­nek való munka negyvenhét kilós zsákokat emelgetni, meg aztán az egészségem se úgy szolgál• Ezzel ő elment. De izenegy órakor hozta a következő üzenetet: »Azt mondta a főnök: szedje a cuccát, és menjen haza«. Nem tehettem nőst. Kérem a segítségüket, kihez fordulhatok? 1972. szep­tember 18-a óta dolgozom a telepen szerződött munkás­ként, fegyelmit nem kaptam, igazolatlanul nem voltam tá­vol, a munkámat mindig elvégeztem. Jogosan küldtek ha­za, vagy nem? Én munka nélkül nem lehetek. Tisztelettel: ZKjBöúei Jtlarqit Csokonyavtecmta, Felsőgyörgyös Közlekedési jegyzetek ** «OWOCY MECVE» B11 OTT* A O A M A K LAPJA XXIX. évfolyam, 280. szám. Péntek, 1973. november 30. A Zenés Tv-Színház új műsorát, Pergolesi vígoperáját ma este 20.55-kor sugározza a te­levízió. Latin-amerikai helyzetkép __ ' P er golesi: Úrhatnám szolgáló GYERMEK A MOTORON Csak pár pillanatra láttam, mégis megdöbbentem: a Má­jus 1. utcán, a reggeli csúcs- forgalomban egy motoros ha­ladt, mögötte 3—i év körüli gyerek ült. Csizmás lábacskái támasz nélkül kalimpáltak a hátsó kerék küllői mellett, kis kezével a vezető — feltehe­tően apja — kabátjába fo­gódzott. Ahogy az Útkereszteződésen átvillant a Pannónia, a sebes­ségváltásból adódó rándulás­tól a gyerek előre, majd hát­ra billent. Mi történik, ha az elgémberedő ujjak engednek a szorításból, vagy... De ne fessük az ördögöt a falra: a pannóniás egy gyermek életé­vel játszott. MOZGO JÄRMÜ — TOMPÍTOTT FÉNNYEL Akár egy új közlekedési akció jelmondata is lehetne a cím négy szava, amelyet Nyugat-Németországban már alkalmaznak, Jugoszláviában pedig ezen a télen próbálnak ki. A lényege az, hogy a vá­rosi — helyzetjelző — lám­pákat csak a várakozó autó­sok, motorosok használják, s amint elindulnak, nyomban bekapcsolják a tompított fényt. Ezzel megszűnik a pis­lákoló, csak a jármű helyze­tét jelző lámpák balesetve­szélyt növelő hatása. Ügy véljük, az »importálás­nak« semmi akadálya: a jó gyakorlat nálunk is elkel. N. F. A Béke és Szocializmus új számában A folyóirat cikkei közül a t legnagyobb érdeklődésre Vo- lodia Teilelbóimnak, a Chilei Kommunista Párt Politikai Bizottsága tagjának írása szá­míthat. A forradalom győzel­méért, tanulva a drámai ta­/VI a ff lepő tábla... », • ;i-V m'"i vV»­pasztalatokból című írásában a szerző elemzi a tragikus chilei eseményeket, és vázol­ja a párt és a népi baloldal jövő teendőit. Veszélyben a demokrácia a kontinensen cí­mű cikkében Luis Carlos Prestes, a Brazíliai Kommu­nista Párt főtitkára egészíti ki a latin-amerikai politikai és gazdasági helyzetképet. A Béke és Szocializmus szerkesztősége nemrégiben Prágában nemzetközi szemi­náriumot szervezett, melyen a kínai maoista külpolitika el­méletét és gyakorlatát vették bonckés alá. A vitáról részle­tes beszámolót olvashatunk a folyóirat hasábjain. Ryszard Frelek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB-titkárságának tagja cikkében az 1973. évi krími találkozó jelentőségét és a szocialista országok bé­kestratégiájának sikereit mél­tatja. Az elméletrovatban jelent meg Ivan Kapitonovnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Politikai Bizottsága * titkárának beszámolója a pártdemokrácia fejlesztésé­nek lenini koncepcióiról. A pártrovatban Gerry Co­hen, az Angol Kommunista Párt PB-tagja, a londoni pártbizottság titkát a írt be­számolót az angol munkás- mozgalom helyzetéről, a la- bourista politika várható fej­leményeiről. Az indiai Kerala állam kommunista főminiszte­re, Acsutha Menőn, a balol­dali demokratikus koalíció kormányzásának sikeréről és gondjairól írt. Érdekes beszá­molót közöl a folyóirat Ju- szif Esz-Szibai egyiptomi po­litikustól, az Afro-ázsiai Szo­lidaritási Szervezet főtitkárá­tól az erősödő szervezet mű­ködéséről. Ba Mamadu Alasz- szan mauritániai miniszter tá­jékoztat az új élet építéséről. A könyvrovatban többek között Georges Marchais-nak, a Francia Kommunista Párt főtitkárának most megjelent könyvéről, A demokratikus kihívás-ról olvasható recenzió. 285 beteg érdekében Ujjongva újságoljuk; újság van az újságnál! C'lhúzzuk a mézes madzagot Vízkorlátozás Nagyberkiben és Mosdóson Zavarok a mosdóst szanatórium ellátásában Nem is újság ez az újság. Ne tessék félreérteni, nem a lapról van szó, hanem a címben szereplőről. A tegna­pi számban kénytelen-kellet­len bevallottam, hogy de­cember 8-án délután meg­rendezik a Somogyi Néplap ünnepi műsorát, utána pedig a Kapos szálló termeiben úzzák majd a talpalávalót, ’e ha biztosat akarnak tud- i, jobb, ha elolvassák a hirdetést. Ma a negyedik ol­dal alján találják meg. Kár azért mindjárt félre­tenni az újságot, mert még nl;ad takargatnivalónk. önöknek fogalmuk sincs ró­la, hogy mi van itt. Persze, akik egy töredelmes megbá­nást tanúsító beismerő vallo­mást várnak, újfent csalód­ik. Nem állmom, hogy nem ? ri" ’• • ” '" is ám kö ; ünnepli:.k előtt ne ki ínják, hogy az újságírók szurokban, majd tyúktoliban forgolódjanak, Sokkal inkább a diaőségnek és a »kerek emlegetésének szenteljük a helyet. Hűek maradunk ön­magunkhoz, rólunk épp olyan színesen írunk, ahogy egynémely szervről szoktunk. Íme, a semmi áron nem változó színösszeállítás: a múlt sötét — fekete, legföl­jebb sötétszürke —, a jelen világos — többnyire rózsa­színt használjuk az ecsete­lésekor —, a jövőre pedig nincs is színünk. Talán gyöngyházfényű, hótisztasá­gú, szemkápráztató. Le se tudjuk írni, milyen, ezért ihol-néhol ellihegjük. Még szerencse, hogy ráérti az ol­vasó. Igaz, nem mindig hagy­ja ránk. Pár hete az egekig magasztaltuk az egyik üzem '•soportvezetőjét, hogy milyen kos, milyen szép, hogy elő- 3 lát, s mindennap tesz a holnapért, de hiszen ismerik a szöveget. Ezt természete­sen tartjuk is, csak annyi­val egészítjük ki, hogy M rendőrség még nem fejezte be a nyomozást. Egyébként is a csoportvezető az elsik­kasztott pénz felét már visz- szafizette. Szót se többet, a sajtónapi ünnepi műsorban hallanak még ilyesmiről. Ezzel elhúztam a mézes madzagot azok előtt, akik úgy veszik kezükbe a lapot, hogy annak egyetlen szava se igaz. Velük úgyse értünk szót, de nekik is örömet akarunk szerezni. Majd mi mesélünk a baklövéseinkről, bár óriási a hátrányunk min­dentudó bírálóinkkal szem­ben, ugyanis a mi történe­teink valóban megestek, így a kutya se hisz nekünk. En ■ se tartottam meg az ígéretemet, mert elmaradt a dicsőségünk hirdetése. Ud­varias vagyok, csak ön után, kedves Olvasó.. Ezzel csak a cikknek van vége, nem a sorozatnak. Így holnap megint találkozunk. r. d. (Tudósítónktól.) Tegnap délután kétségbe­esetten telefonált 4r. Andrá- soffszky Barna, a mos- dósi gyermek-tüdőgyógyinté­zet igazgatója a megyei ta­nácsra és azonnali segítséget kért Az intézmény vízszolgál­tatásában ugyanis — az eddig is gyakori bajok mellett — most váratlan zavar keletke­zett: saját tartalék kútjuk tel­jesen eldugult Az intézet a nagyberki tör­pe vízműről kapja ivóvizét, ez a bázis azonban nem képes a napi 100—120 köbméteres fo­gyasztás megbízható kielégí­tésére, a második számú kút üzembe helyezése pedig — tervezési és kivitelezési hibák miatt — néni készült el a múlt hónapban, ahogy számí­tottak rá. Ezért biztonságból nem mondtak le a szanató­rium területén levő, 1916-ban fúrt »uradalmi« kútról, amely­ből A napi 20—25 köbméter azért csak összejött, és így fel tudták tálteni saját tározóju­kat, amellyel a zavarokat át­vészelték. A váratlan elapadás miatt a megyei tanács építé­si, közlekedési és vízügyi osz­tálya mától azonnali vízkorlá­tozást rendelt el Nagyberki és Mosdós községek területére. A vízmüvet üzemeltető Víz- és Csatornamű Vállalat szerelői a hálózati tolózárak állításá­val úgy terelik a vizet, hogy a szanatórium 285 betegének és 200 fős személyzetének megfelelő mennyiség jusson. Emiatt a lakosság megértését kérik. Természetes, hogy a gyógyintézet is — a lehetősé­gek határáig — takarékosan bánik az ivóvízzel, hiszen a fűtéstől a mosásig nélkülözhe­tetlen szükségük van mindé cseppre. Rövidesen döntene' arról, hogy a továbbiakban az ősrégi kút felújításával, vagy újjal pótolják-e a hiányzó mennyiséget TAKK6 Csókos kobra Ugyancsak meglepődött a vámőr az Űj-Delhi repü­lőtéren, amikor észrevet­te, hogy egy utas táská­jában valami mozog. De még jobban megrökönyö­dött, amikor megállapí­totta, hogy egy másfél méter hosszú kobra van benne. — Tudja — mondta a japán utas —, a kedven­cem nem harap, s nem is mérges. És a jelenlevők szeme láttára kivette a kobrát, s »szájon csókolta«. A vámőrök azonban mégis könyörtelenek vol­tak, s nem engedték, hogy bevigye a repülőgépbe. A vadász meséje — Tudjátok, hogy há­rom kutyám van. Egyszer, amikor hazamegyek, mindhárom kutyát az ágyamban találtam. Per­sze elvertem őket. Másnap hazamegyek, hát látom, hogy az ágy előtt hever mind a három, de az ágy még meleg volt. Megint elvertem őket. Harmadik nap hazamegyek, képzel­jétek, mit látok: a három kutya az ágy előtt ül, és szorgalmasan fújja az ágyat, hogy hamar kihűl­jön­Oltás helyett — Halló — kiabál az arra haladó utas a ken- tuckyi hegyilakónak. — Nem látja, hogy ég a há­za? — Tudom — bólint a gazda. s — Hát akkor miért nem tesz ellene valamit? — Teszek én — hangzik az egykedvű felelet. — Már negyedórája imádko­zom esőért. Közéjük való Az elmegyógyintézet ud­varán az ápoltak vonatos- dit játszanak. Egymás mögé állnak, a karját ki­ki az előző vállára teszi, így mennek körbe-körbe, és közben fütyülnek. Két ápoló nézi a betegek játé­kát. Egy idő után az egyik megszólal: — Nos, ebből most fnár elég volt. — Miért, mi bajod van velük? — Nem bírom a füs­töt, köhögtet... Szélhámos — Maga beleegyezik abba, hogy a lánya férj­hez menjen ehhez az alakhoz? Ötévi börtön vár rá. — Micsoda szélhámos! Nekem csak három évet mondott! Smugs! néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Postacím: 7401. Kaposvár, postafiók- 31. Telefon: 11-510, 11-511, 11-512. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinca Sándor utca 2. Postacím :7401 Kaposvár, postafiók 31. Telefon; 11-516. Felelős kiadó: Dómján Sándor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem küldünk vissza! Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahiva­taloknál és post* c,T'ézbesítőknéI. "*íz'>té‘d dO eg” hónapra 2o Ft. Index: 25 967. •Cészült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár, Latinca Sándor u. I. Felelős vezető: Farkas Béla igazgatói»

Next

/
Oldalképek
Tartalom