Somogyi Néplap, 1973. november (29. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-28 / 278. szám
Székké szf^3ié(f! 1972 májusában külföldről ajándékba kaptam egy 1500- as Volkswagen személygépkocsit. 75 ezer forint vámot kértek tőlem. Képtelen voltam fizetni, mert fiatal ember vagyok, két kiskorú gyerekemmel lakom egy villanyvilágítás nélküli albérletben. Ezért úgy döntöttem, hogy a kocsit térítés ellenében leadom az államnak. 1973. szeptember 22-én elvittem a Vám- és Pénzügyőrség roncstelepére (Budapest, X., Gyáli út), ahol úgy tájékoztattak, hogy a kocsit egy-két napon belül fölértékelik, majd átviszik a Röppentyű utcába, a Merkur telepére eladni. A bizottság által megállapított ár 20 százalékát kapom kézhez. Mindez hat hét alatt lezajlik. Elmondták, ha a kocsi 30 napon belül nem kel el, újra értékelik. A kocsit 46 000 forintra értékelték, de piacra nem került, ma is a Merkur Fáy utcai raktárában áll, a Duna-parton. Arra várnak, hogy másodszor is leértékelhessék, s végül csak pár száz forintot kapjak? Tisztelettel: Stummer fertile Zamárdl-felső, Knézich út 91/a. Tisztelt Szerkesztőség! Nagy József öreglaki olvasó november 8-i panaszával kapcsolatban közlöm: a községben négy Nagy József nevű lakost kerestünk meg, hogy a körülményeket tisztázzuk, de a károsultnak nem sikerült a nyomára akadni. Feltételezésünk: az illető nem merte saját nevét és lakcímét közölni, így a tények elferdítéséről lehet szó. Egyébként a bolt dolgozói a panaszost az üzletben helyesen tájékoztatták az árról. Az árut a vásárló előtt mérlegelik; természetesen mindenki személyesen meggyőződhet annak súlyáról. Reklamálni a fizetéskor kell, mert az utólagos rendezés szinte lehetetlen Tisztelettel: JfwQyeltÁti h (Vidéke. cALtaLánai. CJ-agyaiztáíi éj Ártékíiltí Szövetkezet Tisztelt Szerkesztőség! Nagy Sándor, Kaposvár, Dózsa Gy. u. 4. sz. alatti lakos november 3-án megjelent panaszát megvizsgáltam. Megállapítottam, hogy október 21-én a 4041. sz. vonaton jegy vizsgálóként szolgálatot teljesítő nődolgozónk egy — kissé ittas — utast valóban bántalmazott, mivel az durva hangon sértegette. A jegyvizsgálót utasításellenes magatartásáért felelősségre vontam, és ellene eljártam. Tisztelettel: (J)áp.a Qe.no , a MÁV Pécsi Igazgatóságának osztály vezetőj e AZ MSZMP SOMOGY NEGYEI ■ IIOTTIÄ6 A M AK LAPJA XXIX. évfolyam, 278. szám. Szerda, 1973. november 28. MEGKÉRDEZTÜK: Udvariasak voltak önnel? »Udvariassági őrjáratot« tartottunk tegnap délelőtt Kaposváron. Címbeli kérdésünket több embernek tettük fel. Futsz János Sallai utcai lakos éppen a rádió-, villamossági boltból fordult ki. »Mosógéphez vásároltam tömlőt. A kiszolgálás kifogástalan volt.« Purger Lajos a Gorkij utca 70/a-ban- lakik. »A Május 1. utcai vasáruüzletben jártam, két vizesvödröt vettem. Az udvariassággal nem is volt baj. De tizenketten álltunk a pult előtt. Mögötte pedig csak egy személy...« Egy vasutas Cserénfalváról: »Kérem, én a bizományiban jártam, egy télikabátot vásároltam. Elégedett vagyok a kiszolgálással.« Sebők Györgyné Taszárról jött be a megyeszékhelyre. »Most a Május 1. utcai húsboltban voltam. Udvariasak voltak velem, azonban császár- szalonnát nem kaptam, s ezt nem pótolja az udvariasság.« Horváth Jánosné jákói lakos a városi szociális létesítmények Tanácsház utcai üzletecskéjéből lépett ki. »Nagyon aprócska bolt, be sem fértem majd később visszajövök.« Czene Rudolfnéval édesanyja, apja ,és kisfia is ott volt, amikor találkoztunk a Tanácsház utcai kenyérbolt előtt. »Nincs panaszom a bolt személyzetére. Ha gyerekkel megyek be, előrengednek az emberek is. De most jöttünk az Ady Endre utcai Leértékelt Aruk Boltjából, ott volt egy kis afférunk. Édesapámnak ezer forint értékű kabátot vásároltunk, s a szőke eladónő nem akarta megengedni a feketének, hogy sorsolási szelvényt adjon nekünk...« Hervai Antalné a Léva utcából: »Itt voltam a bútorüzletben. A Május 1. utcaiban. Fényfüggönyt vettem, mondhatom igen előzékenyek voltak hozzám, s ez jólesett.« Rózenbecker Sebestyén (Pete Lajos utca 3.) régi lottózó. Most is egy »csokor« szelvénynyel fordul ki a Latinca téri lottózóból. »Nem panaszkod- hatom. Mindig előzékenyek.« És a közlekedésben? Lipics Istvánnét az autóbusz-pályaudvaron szólítottuk meg. »Görgetegről jöttem, jól utaztam. A kalauz kedves volt.« Egy nagyatádi kismama: »Nem a személyzettel van baj. Olykor az utazók nem hajlandók észrevenni sz állapotomat.« Kordé János és felesége a megyei rendelőintézetből jöttek ki: »Vérvételen voltunk, beutalóval. Barátságosan bántak velünk.« Végül egy kérdés tőlünk a Május 1. utcai Divatsarok vezetőjéhez: »Miért találjuk általában a műanyag redőnyt lehúzva, a Somogyi Fotó- és Filmklub fotókiállítása előtt?« A válasz: »Sajnos elromlott. Ki fogjuk javíttatni a redőnyt.« L. L. Külön programfüzet az iskoláknak 250 csoportban 9000 utas, 150 000 kilométer Ev vége a Volán Utazási Irodánál Fiatal pótmamák A Volán kaposvári irodájában most szervezik a szilveszteri programokat a téli Adriára, Egerbe és Gemencre. A nyári szezonvéget követő számítások szerint az iroda 10—12 százalékkal teljesíti túl a tavalyi 7 millió forintos utazási tervét. A 250, Volán szervezésű csoportban, 9000 ember 150 000 kilométert utazott a kül- és belföldi túrákon. Legnépszerűbb az idén is a jugoszláv tengerpart volt. Ide több mint hatszáz utast vittek. Hazánk legszebb tájai közül a legtöbben Sopron és Kőszeg nevezetességeivel ismerkedtek, s ugyancsak nagy volt az érdeklődés az észak-magyarországi kirándulások iránt. Továbbra is kedveltek a sport- programok. A nagy nemzetközi labdarúgó mérkőzésekre nyolc különjárat vitte a kaposvári szurkolókat. Az idén először a helyi Rákóczi csapatának játéka is vonzerőt jelentett, mert több vidéki városba »drukkerbusz« kísérte a labdarúgókat. Tóth Dezső irodavezető elmondta, hogy javult a Volán és a többi utazási iroda együttműködése. A város utazási irodái átlag tíz százalékkal növelték forgalmukat. Több mint 200 000 kilométert utaztak a somogyiak IBUSZ, Siotour, Cooptourist és Express-szer- vezésben. Ez az egyöntetű forgalomnövekedés bizonyítja, hogy az irodák nem egymás rovására dolgoztak, hanem saHétfőn este hazaérkezett az a tanítóképző intézeti delegáció, amely a lengyelországi Olstynben, Kaposvár testvér- városában együttműködési szerződést írt alá a pedagógiai főiskolával. Ez év júliusában Kaposváron készítették elő az együttműködés elveit, melyek kimondják, hogy a két pedagógiai intézet kicseréli a tudományos kutatásokban elért eredményeket, a pedagógusok rendszeresen tapasztalatcserelátogatásokat tesznek, segítik egymást a módszerek átadásáját lehetőségeikkel éltek jobban. Már készülnek a Volán jövő évi programjai. Még decemberben a programfüzet is megjelenik. 1974-ben külön tájékoztatót is adnak ki az iskolák részére, melyek a legkülönfélébb tanulmányi . kirándulási lehetőségeket tartalmazzák majd. B. F. val. 1974-re pontos tervet készítettek, melyet később hagynak jóvá. A közeljövőben a lengyel pedagógiai főiskola három tagú delegációt küld a Kaposvári Tanítóképző Intézetbe, hogy tanulmányozzák a korszerű technikai szemléltető- és segédeszközöket, Ols- tynbe pedig meghívták a kaposváriakat, hogy vegyenek részt az áprilisban sorra kerülő tanácskozáson, melyen a falusi iskolák helyzetéről lesz szó. A körzetesítés magyar tapasztalatairól előadást kértek. Kecskeméten 1973 február-1 jában az óvónőképző intézet és a városi tanács családi és társadalmi eseményeket rendező irodája közös elhatározására pótmamaszolgálatot szerveztek. Az óvónőképző intézet hallgatói közül harmincán jelentkeztek erre a szolgálatra. A kecskeméti fiatal szülők a pótmamaszolgálattal lehetőséget kapnak színház, | mozi látogatására. A szolgálatot igénybe vehetik azok a szülők is, akik munkájuk vagy egyéb elfoglaltságuk miatt nem akarják felügyelet nélkül hagyni gyermekeiket. Kórossy Artúr, a városi tanács családi és társadalmi eseményeket rendező irodájának vezetője havonként találkozik a pótmamaszolgálatra jelentkezett hallgatókkal. Ujjongva újságoljuk: újság van az újságnál! Jícsz humor, de mi még Keresők és eltartottak Jó hírrel szolgálok, mert eleget teszek tegnapi ígéretemnek: valamivel többet megtudtam a készülődésről. Annak a kedvéért, akinek kedden nem került kezébe az újság: terjed a hír, hogy szerkesztőségünk ünnepi műsorra, bálra készülődik. Én pedig szimatolok — ki másra ruháznák ezt a munkát, ha nem a bűnügyesre —, hogy az előkészületekről minél többet eláruljak. Kérem, engem akadályoznak ebbéli munkámban. Egyesek — nem akárkik! — megkockáztatják, hogy nem lesz C r •»űrt a den akti-, í vrj^ .Lrtn vius belől.líra ’ - * í rmád-odó kát, hogy a kudarc is, az öröm is elviselhetőbb, ha megosztjuk az olvasókkal. Hogy miként segíthet bennünket a nemes szándékú olvasó a sikerhez? Nos, egyszerű annak a receptje. Nem zárja magába a véleményét, s egyáltalán nem búsulunk, ha nem a műsorunkra, hanem a cikkeinkre tesz sommás megjegyzéseket. Egyébként is, ezt az ünnepi műsort ne tessék különválasztani az újságtól. Hiszen mindenekelőtt az újságot ünnepeljük, meg ki tudja, hány somogyi ember segítő ragaszkodását, aki naponta végigolvassa lapunkat. Nos, most a műsorról néhány mondatot. Az már biztos, hogy vidámságban nem : lom, a humor i ' jjse szimítsa:iak arra, hogy az egész műsort végig lehet nevetni. Igaz, szomorújátékon is szoktak kacagni, ilyenkor a szerző mindig megesküszik, búsulhatunk elege van az erteilen emberiségből, boldoguljanak nélküle, ö többet nem vesz tollat a kezébe. Hát nálunk erről szó sem lehet, mert az se hagyja abba az írást, akinek nem kellene megvárni egy műsort, hoqy bizonyos legyen róla, jobb, ha abbahagyja. Hűha, de kemény lett ez a mondat, csak azért hagyom a cikkben, hogy a rosszmájúnk alól kirántsam a talajt. Mert másodszorra ezt kimondani már nem is olyan nagy dolog, bár ami az utánzást illeti, nekünk se kell a szomszédba menni érte. Erről azonban a harmadik oldalon találnak egy cikket, az utóbbi gondolatot onnan szereztem, ha úgy tetszik másoltam. Senkit sem akarok fenyegetni, de holnap újra jelentkezem. Mert valami készül az újságnál.*, P. IX A napokban jelent meg a Központi Statisztikai Hivatal kiadványa, melyben az 1970. évi népszámlálás foglalkozási adatait dolgozzák fel. Ez az első kötet igen hasznos, értékes és sokrétű munka dokumentációja. Megtudható belőle, hogy 1970. január elsején Magyar- ország 10 millió 322 ezer főnyi népességének csaknem fele, 48 százalék állt munkaviszonyban. 1 400 000 lakos nyugdíjas, járadékos, vagy gyermekgondozási segélyt élvező. Harmincnyolc százaléka népességünknek eltartott. Érdekes adat, hogy a század- fordulótól eltelt időszak alatt a népesség száma másfélszeresére emelkedett, az aktív keresőké pedig 76 százalékkal nőtt Ezen belül: 1949 óta a munkaviszonyban állók lét:, ma 230 000-reI lett több. S olvasni lehet ebből a számból is: az eltartottak száma nyolcszázezerrel csökkent. Idézünk a gazdag anyagú kiadványból: »Az aktív keresők iskolázottsági színvonalában az elmúlt évtizedek alatt igen lényeges minőségi fejlődés tapasztalható. A század első évtizedében az aktív keresők viszonylag elég jelentős hánya da analfabéta volt, illetve a minimális iskolai végzettséggel rendelkezett.« A felszabadulás után gyökeresen megváltozott a helyzet: 1970-ben a nyolc általánost végzettek aránya negyvenkét százalék volt. Tizenkilenc százalék rendelkezett érettségi bizonyítvánnyal vagy felsőfokú végzettséggel (Ezen belül az utolsó tíz évben a gimnáziumi tanulmányaik- '.ak sikeresen eleget tett akt’’ eresők aránya megi.ftszerez "itt, a felsőfokú tanintézete' jen végzettek aránya három ról öt százalékra nőtt.) A hasznos kiadvány tartalmazza a megyei adatokat is. 7WM <oeoK Az űrben is előfordul William Pouge-nak, a Skylab űrhajósának a múlt napokban hasmenése volt, de Gerald Carr űrhajóparancsnok ezt el akarta titkolni a houstoni központ előtt. Pouge és Carr épp erről a problémáról beszélgetett, amikor egészen véletlenül bekapcsolódott a magnetofon, s a szalag később automatikusan sugározta a fölvett beszélgetést Houstonba. Carr: »Legjobb, ha megmondjuk az igazat. Bár egyszerűbb lenne becsomagolni a »dolgot« és kidobni az űrbe ...« Pouge: »Lent mindenki nevetni fog...« Carr: »Akkor csináljuk úgy, ahogy mondtam. A zacskót egyszerűen kidobjuk a nyíláson ...« Pouge: »Nem hiszem,, hogy lent észrevennének valami nyomot. Jobb így, mert lent túl sokáig tanakodnának, mit csináljanak vele...« Carr: »Hát igen...« Pouge: »Tehát akkor minden köztünk marad.« Mégsem maradt köztük. Alan Shepard, az űrhajósok főnöke meg is rótta Carrt, amiért el akarta titkolni az esetet. Mindennapos Vevő: — Kérek 19 deka szalámit. Eladó: — Éppen I9-et, miért nem húszat? Vevő: — Mert ahányszor húszat kértem, mindig tizenkilencet kaptam. , Feltétel A nyugatnémet Pellworn vezetősége úgy döntött, hogy a városka tengerpartjának egy részét a nudisták rendelkezésére bocsátja. Egyetlen feltételt szabtak: a reggeli kávéhoz mindenkinek legalább egy törülközőt kell viselnie. Hátha kiloccsan a kávé. Most már indokolt Iowa amerikai állami szenátusa legutóbbi ülésén úgy döntött, hogy megszünteti a nyugdíjak kifizetését az indiánok ellen 1851 és 1863 között vívott három hadjárat veteránjai özvegyének. Természetesen nincs szó semmiféle diszkriminációról. 1941 óta senki sem jelentkezett a nyugdíjat felvenni. Két generális Sinclair Lewis Nobel-dí- jas író fiatal éveiben tanító volt egy kis falucskában, az Egyesült Államok egyik nyugati államában. Egyszer megkérdezte tanítványait, hogy ki tudná felsorolni az Egyesült Államok leghíresebb generálisait. Az egyik gyerek habozás nélkül felállt, és így felelt: — A General Electric és a General Motors, tanító úr! Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Postacím: 7401. Kaposvár, postafiók 31. Telefon: 11-510, 11-511, 11-512. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinca Sándor utca 2. Postacím :7401 Kaposvár, postafiók 31. Telefon: 11-516. Felelős kiadó: Dpmján Sándor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem küldünk vissza! Terjeszti a Magyar Posta, ’^fizethető a helyi postahiva- • oknál és posts kézbesítőknél, "'zetési d'i e?r^ hónapra 20 Ft. Index: 25 967. Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár. Latinca Sándor u. 6. Felelős vezető: Farkas Béla igazgató.
