Somogyi Néplap, 1973. november (29. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-28 / 278. szám
Ajtó helyett — harmonika ajtó wm A hazánkba látogató külföldiek elismeréssel nyilatkoznak falvaink, községeink, városaink fejlődéséről, de minden esetben felemlítik egy nagy hibánkat: túl sablonosán, egyhangúan építkezünk. Ez a megállapítás a vidék családi házaira épp úgy érvényes, mint a lakótelepi nagy épülettömbökre. Eddig csupán az épületek külsejéről szóltunk, de nem jobb a helyzet a falakon belül sem. Rosszul méretezett szobákkal, a gyakorlati követelményeknek nem megfelelő lakásbeosztással, nem átgondoltan elhelyezett nyílászáró szerkezetekkel lépten-nyo- mon találkozunk. Pedig az építőanyag-kerskedelemben itt-ott már felfedezhető néhány praktikus újdonság, amiről talán sokan nem is tudják, hogy mire való. Ezek közé tartozik az ún. harmonika-ajtó, amelyről most szólni kívánunk. Valamennyien tudjuk, hogy a lakás berendezésekor menynyi gondot okoznak az otromba ajtószárnyak, amelyek leszűkítik az amúgy is kis lakások hasznos területét és forgalmi akadályokat képeznek a lakáson belül. A harmonika-ajtónak nincsenek »szárnyai-«, mégis ellátja a térelválasztás feladatát, ugyanakkor a szabad közlekedést sem akadályozza. Létesítésekor az ajtókeretet ugyanúgy be kell építeni a falba, mint a hagyományos ajtóknál. Az ajtókeret felső, belső lapjára egy alumíniumból való sínt csavaroznak fel, azon futnak a jobb és bal oldali »harmonikákat« tartó görgők (lásd a képet). A harmonikák erős műbőrből Készülnek és belül vékony drótVirág a lakásban A szobában, mellékhelyiségben úgy helyezzük el dísznövényeinket, hogy télen szellőztetéskor ne érje őket közvetlenül a beáramló hideg levegő. Igen érzékeny például a szobafenyő (Araucaria), a fi- ku-sz, a fokföldi ibolya stb. Ha meghűlnek, a levelek egész sorát hullatják el és felkopaszodnak. Táv- vagy központi fűtéses lakásban feltétlen gondoskodjunk párologtató edényekről. Még fa, szén, olaj fűtéses lakásban is helyezzünk el egykét vízzel teli díszedényt, amiben rendszeresen pótoljuk majd a vizet. Ha ezt elmulasztjuk, azzal kell számolnunk, hogy a túl száraz levegő miatt a növények jelentős része elhullatja leveleit és csúnyán felkopaszodnak, elvesztik díszítő értéküket. Az erősen vízigényes növények cserepe alá — ilyen például a vízipálma, a fokföldi ibolya stb. — helyezzünk vízzel telt tálkát Télire lehetőleg a délkeleti, keleti fekvésű szobába tegyük növényeinket. A fényt kedvelőket az ablak közelébe hehelyezzük el, az árnyéktűrőket távolabb is tehetjük. Igényeiket figyelembe véve mégis hogyan, hová helyezzük el szobanövényeinket úgy, hogy szép, díszítő hatásuk is érvényesüljön a lakásban? Az Asparagus sprengeri hűvös — 10—14 C fokos — világos helyen, például előszobában, zárt verarídán telel át a legjobban. Melegben lehullatja leveleit és csúnya, hosz- szú, levél nélküli hajtásokat fejleszt. Az Asparagus plunvosus (fátyolaszparágusz) már igényesebb, mert 14—16 C fokot és több vizet kíván. I A begóniák 16—18 fokos meleget és a fényt kedvelik, a broméliák is itt fejlődnek a legjobban, de mivel nem kényesek, elhelyezhetjük őket a szoba félárnyékosi sőt még árnyékos részén is. A klorofitumok is szeretik a világos és meleg környezetet, de íélárnyékos^ hűvös szobákban is tarthatók. Viszont, ha táv- és központi fűtéses a lakás, bőséges öntözést kívánnak. A lakás hálás növényei a 5 sárkányliliomok (Dracaenák, Cordylinék), mert jól. viselikj a hőmérsékleti ingadozást. 1 A fikuszolc ellenben márr kényesek, meleget kívánnak f és nem tűrik a huzatot. f A kaktuszok kifejezetten al világos, száraz levegőjű laká-J sokba valók. Akkor telelnek^ át jól, ha télen 8—10 fokos, l világos helyre kerülnek, pél-i dául az ablak közötti részbe,# vagy fűtetlen helyiségbe. 4 Az Aglaonémákat, a kukori-. calevelet (Aspidistrát), a Fat-i siókat, sansaveriákat a lakisi kevéssé megvilágított és hűvö-i sebb részébe is elhelyezhet-# jük. f A vízipálmáknak, a diffen-t bachiáknak már sok melegre t és vízre van szükségük. í A Monstern (népies nevén filodendron) erősen fényigényes, ezért csak az ablak kö zelében díszük a legszebben. A pálmák napos és északi' fekvésű szobában egyaránt jói; megmaradnak. A ciklámenek, a muskátlikj hűvös és világos helyen, pél-j dául kamrában teleltethetek | át leginkább, mérsékelt öntö-l zés mellett. Figyelmes gondozással köny- nyűszerrel elérhetjük, hogyj növényeink átvészeljék a telet,, és egyben a lakás szép díszei 1 maradnak. Ssettfr-Miklóssy Ferenc vázzal rendelkeznek. Mindkét oldalon az ajtófélfák belső éléhez vannak erősítve. A harmonika-ajtót úgy méretezik, hogy az alsó széle és a padló között 1—2 cm-es rés maradjon. A könnyű harmonikáknak nincs szükségük alsó vezetésre. Kisebb ajtónyitásokra természetesen csupán egyoldalas harmonika is felszerelhető. Egyoldalas kivitelű harmonika ajtót 0,8—3,0 méteres, kétrészest 1,5—8,0 méter széles ajtókeretbe lehet készíteni. Az ajtókeret magassága az alsó vezetés nélküli harmonika ajtónál nem lehet több 2,6 méternél. A harmonika-ajtókat a FAÉRT hozza forgalomba, ötféle színű műbőrből. Méretre »szabva«, négyzetméterenként 755 Ft-ot kérnek érte, ami bizony még elég magas ár. A barkácsolni szerető emberek azonban maguk is el tudnak készíteni ilyenfajta nyílászáró szerkezeteket. Az építészek szerint a jövő lakásait ehhez hasonló harmonika falak fogják részekre osztani. így akár teljesen egybenyithatóvá válnék a lakás, de néhány perc alatt sok kisebb részre is fel lehetne osztani. B. I. Az egészséges táplálkozásról A ZSÍRMÁJ AZ ORVttel vizsgálatok- során újabban igen gyakran találunk májmegnagyobbodást, sokszor minden különösebb panasz és lezajlott májbetegség nélkül. Ezekben az esetekben többnyire zsírmájról van szó, mely a májbántalmak sorában igen érdekes helyet foglal el és szerepe korunkban vált különösen jelentőssé. A zsírmájat már 1839-ben leírták, de igen sokáig csak kórbonctani fogalomként ismerték. Napjainkban azonban, részben a vizsgálati lehetőségek kiszélesedése, legfőképpen azonban fokozódó előfordulása miatt a gyakorlatban is egyre ismertebbé válik. A máj normálisan is tartalmaz 2—4 százaléknyi zsírt, ezt azonban a szokásos vizsgálati módszerekkel még nem lehet kimutatni. Zsírmájról általában csak masszív elzsírosodás esetén beszélünk és létrejöttében — nehány ritkább egyéb fényező mellett — ma elsősorban a megváltozott tápláiko zásnak és a mind bővebb alkoholfogyasztásnak tulajdonítunk szerepet. Az elhízottak mintegy felének van zsírmája a rendszeresen alkoholt fo gyasztók körében pedig 75—85 százalékban fordul elő. Ugyancsak megtalálhatjuk minden második cukorbetegben is, bár ezekben az esetekben is inkább hízásos zsírmájról van szó. A cukorbaj megjelenését ugyanis általáoan megelőzi, fiatalkori, sovány cukorbajban pedig nem fordul elő. Létrejöttéden elsősorban a túlzott szénhidrát (cukor)- és zsír- fogyasztás, valamint az életfontos fehérjék hiánya játszik szerepet. A szükségleten felül fogyasztott szénhidrátok ugyanis szintén zsír formájában raktározódnak el a szervezetben. Maga a zsírmáj az esetek többsegéoen — a májmegnagyobbodáson kívül — egyéb tüneteket még nem szokott okozni. Hasi puffadások, emésztési zavaroK, reggeli hányinger és fáradtság azonban mar előfordulnak. Veszélye, hogy tartós fennállása esetén idült májgyulladásba mehet át es ebből a szempontból — úgy látszik —; az alkoholos zsírmáj sokkal rosszabb kórjoslatú, mint a hízásos máj- cizsírosodás. Az eddigi megfigyelések szerint az elhízottak és cukorbetegek zsírmája is általában akkor megy át már komoly panaszokat okozó idült májgyulladásba, ha azt még rendszeres alkoholfogyasztással is mérgezik. A ZSÍRMÁJ egymagában, szövődmények nélkül, még jól befolyásolható és helyrehozható állapot. Megelőzése és gyógyítása azonban csak a kiváltó tényezők megszüntetésével képzelhető el. Kerülni kell a túltáplálkozást és az elhízást. Hasznos lehet a fehérjebő étrend, elsősoroan a túró és a száraz sajtok. Ugyanakkor ne fogyasszunk sok édességet és főzzünk zsírszegényen. A zsírszegény étrenden belül is a telítetlen zsírsavakat tartalmazó növényi olajoknak kell elsőbbséget biztosítani. Végül pedig mindent meg kell tennünk a rendszeres és nagymértéke szeszesital fogyasztás kiküszö- oölésére. Ainoholos zsírmáj esetén pedig mindenfajta szeszesitalt teljesen mellőzni kell. Dr. Angeli István (Következik: A cukorbetegek diétája.) A körömrágás Rossz szokás ... majd ieszo- •uk róla — legyintenek egye- seic, aminor vaiahol a gyermek körömrágására terelődik a szó. nehet, hogy igazuk is van. No, de sajnos, a felnőttek között is elég gyakori ez az egészségtelen rossz szokás. Persze azok is gyerekkorukban kezdték a körömhasogatást és azokkal is megpróbáltak mindent, hogy leszokjanak róla. Először csak korholták, taián meg is vertek, de nem használt. Aztán kesztyűt húztak éjszakára a kezükre. Le is rágták becsülettel. Akkor bekenték az ujjúkat valami keserű, csípős vagy egyéb anyaggal. Az sem használt ... és most itt vannak felnőtten, komoly, tekintélyes emberek, tövig rágott, gusztustalan, formátlan körmökkel, iömpe ujjakkal. Egyesek szerint a körömrágás, az ujjszopás természetes következménye. Nem merném állítani! Az ujjszopás a csecsemő egyik természetes adottságának, a szopó-reflexnek az egyik vadhajtása. A csecsemő mindent a szájába dug, természetesen az ujját, vagy az öklét is, de akkor még nem rághatja, mert nincs is foga. .. körömrágásnak nem a szopó- reílex, hanem a kisgyermek félelmére épülő ideges feszültség az oka, ami később felnőtt korában is kínozhatja. A neurózis, a szorongás, a feszültség kialakulása ma már tisztázott és az is kézzelfoghatóan bizonyítható, hogy az isko.ásgyer- mek dolgozatírás, felelés, gondolkodás és valamilyen egyeb szellemi megterhelés alatt rágja a körmét legkitartobb módon. Sot a felnőtt is! Az ideges feszültség meüett bizonyít az is, hogy ha a felnőtt keze szennyezett, — olajos, festékes, kormos, piszkos —, és tudatában van, hogy a szájába nem veheti, képes az egyik körmével hasogatni a másikát, hogy idegességét levezesse. Egy szó, mint száz: az orvosok, a pszichológusok és pedagógusok ma egyöntetűen eiismeriK, hogy a körömrágásnak ideges feszültség az oka, ami főleg akkor jelentkezik körómrágás formájában, ha valaki idegességét pa- iástolni igyekszik. A nevelő és a lélekvizsgáló a körömrágásnak magatartásueu Hátrányát emlegeti. Az orvos egészségügyi veszedelmeiről beszél. Ilyenek: a bél- fertőzések, a béiiérgesaég és az emésztési zavarok, amelyeket a köröm alatt megbúvó baktériumok, gornoák es féregpeték okoznaa, illetve gennyneltoK, amelyek a fellépett körömágy apró sérülésein át jutnak a szervezetbe. Mi hát a körömrágás megelőzésének, vagy leszoktatása- hak célravezető módja? A feszültség," a félelem, az idegesség enyhítése es céltudatos oldása. Olyan nyugodt légkör megteremtése, ami a figyelem más irányba terelésével any- nyira lefoglalja' az embert, nogy nem is marad ideje arra, hogy önmagával, feszültségével, félelmével foglalkozzék. Ilyen körülmények között a aurömrágást minden egyéb figyelmeztetés és korholás nélkül önmagától elhagyja gyermek és felnőtt egyaránt. t ... és érdemes, mert a körömrágás veszedelmes/ rossz szokás. Dr. B. I. SOMOGYI GÉZA Jégkoporsó m. A szétszórt alakulatok emberei lassan összeverődtek. Egymást tájékoztatva, irányítva mind többen találták meg bajtársaikat. A kialakult kis csoportok — kerülve azt a helyet, ahol szervezett erők voltak — Bjelgorod irányába törekedtek. Ki, ahogy tudott. Voltak, akik egy nagyobb, tiszt vezette csoporthoz csato- lódtak némi élelem reményében, amit mikor vételezés után megkaptak, elinaltak. 3 bár ez veszélyes játék volt, sokan vállalták a kockázatot. A »felkoncolás« vagy »hadbíróság« csak szavak voltak számukra, talán nem is voltak teljesen tisztában a jelentésükkel. Ügy vélték, ha szervezett csoportban újból harcba keverednek, vagy esetleg bevetik őket, nagyobb a pusztulás veszélye. Amerre haladtak, mindenütt találtak holttesteket, sokat láthatóan lőtt sebbel. S nem tudni, harcban szerezték-e vagy felkoncolták őket, vagy egyszerűen csak csendesen megfagytak. Merev testek, viaszsárga, panoptikumfigu- raszerű »élethű« arccal, s néha rossz, ízetlen tréfaként — vagy elrettentésül a kóborlóknak — lábuknál fogva voltak beszúrva a mély hóba. Rettenetes, szörnyű madárijesztőkként meredeztek fölfelé, borzalmas pózokban, égnek fordult szemekkel, vagy félelmetesen szelíd, megbékélt, alvó arccal. A bőségesen arató halál végső suhintása kit hogyan ért. De voltak magányos, vagy csak pár szál emberből álló vándorló csoportok is, akik inkább vállalták a nyomasztó magányt. Csontig soványodva, reszkető inakkal, nagy vargabetűket írva menteka kegyetlenül sivár hómezőkön, egy- pár házból álló település elérése miatt, ahol éjszakára menedéket reméltek. Napközben lótetemet vagy csak havat ettek. Az ilyen házakban a lakosság vízben főtt krumplit, néha egy kevés tejjel, meglepően szívesen adott nekik. — »Adunk, csak menjetek« — árulkodott tekintetük a kérők felé. Röpke, éber alvások, és még virradat előtt tovább. így vándorolt Dobos és Re- cege is, Kozákot cipelve. Felváltva vagy együttes erővel, közel tíz kilométeren keresztül vonszolták. Később egy elhagyott katonai szekér oldalából hordágyat rögtönöztek. Meglehetősen rossz bőrben volt a fiú. Sok vért veszített, a háton cipelés közben. Állandóan ellenőrizték a pulzusát, amit gyakran alig érzékeltek gémberedett ujjaikkal. Aggódva figyelték az állapotát. Ilyenkor dörzsölgették, pofozgatták. A legnagyobb probléma a sebesült láb volt, amit sikerült egy halott német katonáról lehúzott irhabundába csavarni. Este 7 óra felé betértek egy parasztházba. Míg Recege előrement, szemrevételezni a helyet, addig Dobos a ház szélvédett oldalához húzódott. A levegő tiszta volt. A ház lakói — egy idős házaspár — szolgálatkészen helyet csináltak nekik. Az idős, nagy szakállú férfi kiment, majd rövid idő múlva nagy nyaláb szalmával tért vissza. Mikor leterítették a szalmát, akkor vették észre, hogy az ajtóban egy 30 év körüli, tagbaszakadt férfi áll. Idegen akcentussal, de magyarul köszönt: — Jo estet kivanok! Szóhoz sem jutottak a meglepetéstől, mikor a másik már beszélt: — Mi a baj?... loves? — kérdezte, és zavartalanul hajolt le a sebesült lábához. Megnézte, tüzetesen megvizs- gálgatta, de olyan nyilvánvaló szakértelemmel, hogy a két fiú szólni sem mert. Aggódva figyelték. Az olajmécses szelíden lobogó lángjánál a férfi vonásai érdekes fény-árnyék táncot jártak. Hol keményebbnek, hol lágyabbnak tűntek. Bár a bőr megfeszült erős csontú, frissen borotvált arcán, a csalóka fényben húsosabbnak látszott. Értelmes, keskeny vágású szeme körül apró, finom, cserzett ráncok vibráltak. Keskeny orra furcsán megvastagodott az éles vonalú orrlyukaknál, melyek egy kissé túlzottan tágak és előrenyújtottak voltak, összehúzott szemöldöke és beszívott alsó ajka, amelynek vonala így még inkább lefelé görbült, töprengő arckifejezést kölcsönzött neki, bár mozdulatain látszott, hogy tudja, mit csinál. Szürkés szőke, dús haja volt, amelyről látszott, hogy csak alkalmi borbély gondozza. Nyitott, vattás mellénye alatt hímzett, magas nyakú, gombos, orosz inget viselt. Hosszúkás, vékony ujjú, érdes bőrű kezeivel határozottan tapogatta a sebesültet, majd hirtelen fölállt. — Na jo ... mindjárt jovek. Ne nyúljanak hozza! — mondta, és az ajtó felé indult. Recege egy mozdulatot tett, mint aki érdeklődni akar. A férfi észrevette. Mielőtt a kérdés elhangzott volna, már válaszolt: (FolylaljttK)
