Somogyi Néplap, 1973. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-18 / 270. szám

VUÄG PROLETÁRJAI* EGYESÜLJETEK! Ára: I forint Somogyi Néplap MSZ MP SOM OG Y M EG YEI BIZO T T SÁGÁN AK L APJ A XXIX. évfolyam 270. szám 1973. november 18. vasárnap Pest, Buda és Óbuda — 100 éve Budapest Ünnepi tanácsülés a főváros centenáriumán Pest, Buda és Öbuaa egyesítésének 100. év­fordulója alkalmából ünnepi ülést tartott szombaton a Vígszínházban Budapest Fővá­ros Tanácsa. A széksorokban ezúttal nem csupán a testület tagjai foglaltak helyet — meghívót kaptak a centenáriumi ülésre mind­azok, akik munkájukkal, alkotó tevékenysé­gükkel kiemelkedően járultak hozzá a fővá­ros gazdagodásához, gyarapodásához. Ott volt az MSZMP Központi Bizottságának, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának és minisztertanácsának számos tagja, eljöttek Budapest országgyűlési képviselői, a megyei pártbizottságok és tanácsok vezetői, a főváros párt, társadalmi és állami szerveinek, vállala­tainak, szövetkezeteinek és intézményeinek küldöttei. A centenáriumi ünnepi tanácsülés elnöksé­gében foglalt helyet Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságá­nak első titkára, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Németh Károly, az MSZMP Budapesti Bizottságának első titkára, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagjai. Felcsendült a himnusz, majd Keres Emil, Kossuth-díjas színművész mondta el Mes­terházi Lajos »A Duna két partján« című esz- széjének részletét s ^lszavalta József Attila »A Dunánál« című verset. Kelemen Lajos, a fővárosi tanács elnökének általános helyettese — az ünnepi tanácsülés elnöke — köszöntötte ezután a megjelenteket, majd Szépvölgyi Zoltán, a fővárosi tanács el­nöke mondott ünnepi beszédet. Szépvölgyi Zoltán ünnepi beszéde — Az 1872. évi decemberi törvény alapján Pest, Buda szabad királyi városok és Öbu- da mezőváros egyesítésével megszületett Budapest, amely­nek törvényhatósági bizottsá­ga működését — ma 100 éve — 1873. november 17-én kezdte meg. A városegyesítés gazda­sági és történelmi feltételei azonban már korábban kiala­kultak és a magyar közvéle­ményben a három város már- lógót a egyet jelentett ■— mondta Szépvölgyi Zoltán, majd így folytatta: — A városegyesítés nyitotta meg annak lehetőségét, hogy a 100 évvel ezelőtti elmaradott országban egy gyengén 300 ezer lakosú, javarészt földszin­tes épületből álló, alig közmű­vesített településből a szocia­lizmust építő Magyarország 2 milliós, európai színvonalú modern nagyvárosa jöhessen létre. Budapest ma egy olyan or­szág fővárosa, amelynek társa­dalmi berendezkedése a legha­ladóbb, amely megszüntette a történelem legsúlyosabb igaz­ságtalanságát, a kizsákmányo­lást, ahol most minden hata­lom a dolgozó népé. Magyaror­szág ma — törénetében elő­ször — testvéri szövetségesek környezetében, támogatásukat élvezve építheti szabadon az új világot. Hazánk legnagyobb sorsfor­dulóját, városunk újjászületé­sének dátumát jelentette a Szovjetunió győzelmes harcá­nak eredménye: felszabadulá­sunk. Ez teremtette meg szá­munkra a szocialista felemel­kedés korszakának kezdetét. Budapest nevében ebben az ünnepi órában őszinte köszö- netünket fejezzük ki a szovjet népnek és dicső hadseregének azért a testvéri támogatásért, amellyel felszabadulásunk után a nehézségek és nélkülö­zések napjaiban a várost, s la­kóit segítették. — A munkáshatalom győ­zelme tette lehetővé Budapest politikai, gazdasági és kulturá­lis átalakulását, ez teremtette meg a szocialista tipusú város- politika feltételeit. Ezután arról beszélt, hogy a Magyar Szocialista Munkás­párt, és a Forradalmi Mun­kás—paraszt kormány mega­lakulása, az ellenforradalom leverése, majd a Magyar Szo­cialista Munkáspárt VII. Kongresszusa új szakaszt nyi­tott nemcsak az ország, hanem Budapest fejlődésében is. — Az elmúlt 16 év Buda­pest életében is egységes és töretlen fejlődési időszak volt — Hangsúlyozta Szépvöl­gyi Zoltán, majd arról szólt, -,ogy a legdinamikusabb fejlő- lés a IV. ötéves tervidőszak­ban következett be. A jövő feladatairól szólva Szépvölgyi Zoltán aláhúzta: — A kormány által jóváha­gyott általános városrendezési terv alapján olyan várospoliti­kai gyakorlatot kell folytat­nunk, amelynek eredménye­ként a főváros egységesen és dinamikusan fejlődik és a bu­dapesti lakosok életkörülmé­nyei egyre jobbak, tartalma­sabbak lesznek. A nagy töme­gű, s mind korszerűbb lakás­építés révén nemcsak új ott­honhoz jutnak a családok tíz­ezrei, hanem az új építkezé­sekkel alakul, fiatalodik, szer­kezetileg korszerűsödik és vég­ső soron szépül majd a város. — A centenáriumra készülés országos méretűvé szélesedett programjában kiteljesedett a főváros és a megyék sokoldalú politikai, gazdasági és kulturá­lis kapcsolata is. Tájegységek és kerületek, mezőgazdasági szövetkezetek és a budapesti üzemek dolgozói újították fel a hétköznapok építő munkájá­ban és a történelmi sorsfordu­lók idején már nem egyszer kipróbált barátságukat. Az összefogás eredményeként töb­bek között jubileumi parkok és játszóterek épültek. Űj emlék­művek, ez alkalomra készült képzőművészeti alkotások dí­szítik Budapest köztereit. Hisszük, hogy e kapcsolatok­kal a megyék is gazdagodtak. Jobban megismerték a főváros életét, eredményeit, gondjait. A budapestiek nevében kö­szönjük a megyék vezetőinek és dolgozóinak a főváros iránt tanúsított figyelmet és megbe­csülést. — Hangozzék őszintén és szívből az ünnepi jókívánság: a szocializmus építésében ér­jen el további nagy sikereket Magyarország dolgozó népe, s benne Budapest lakossága! — zárta ünnepi beszédét Szépvöl­gyi Zoltán. Nagy taps fogadta az elnöki bejelentést: Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkára kíván szólni az ünnepi tanácsülés részve­vőihez. Kádár János felszólalása Tisztelt Tanácsülés! Kedves Elvtársak, Elvtársnők! Nagy megtiszteltetés szá­momra, hogy részt vehetek és szólhatok a fővárosi tanács mai ünnepi ülésén, amelyet a három ősi város, Öbuda, Bu­da és Pest közigazgatási egye­sítése, az egységes magyar főváros, Budapest megterem­tése századik évfordulójának szenteltek. Átadom önöknek, a fővárosi tanács tagjainak, az ünnepi ülés minden részt­vevőjének, s az önök szemé­lyében Budapest lakosságá­nak a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának, a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsának és kormányának szívből jövő üd­vözletét és jókívánságait. Kedves Elvtársak! Fővárosunk, Budapest az elmúlt száz év alatt területi­leg, lélekszámban hatalmas mértékben gyarapodott, min­den tekintetben épült és szé­pült, lüktető életritmusú két­milliós világvárossá növeke­dett, amelyet nem mi, a la­kossá, hanem a messziről jött elfogulatlan külföldi vendégei a nagy európai folyam, a Du­na ékességének neveznek. Budapest fejlődésének nagy­szerű mutatói, a számvetés, amelyet a fővárosi tanács a jubileumi év alkalmából ké­szített és felmutathatott, büsz­keséggel tölthet el és tölt is el minden budapesti. De van olyasmi is, amit a számok nem fejeznek ki. Nemzedé­kek hosszú sora élt, dolgo­zott itt úgy, hogy miközben az emberek építették, szebbé, jobbá és nagyobbá formálták Budapestet, ugyanakkor a vá­ros őket magukat is formálta, jobbá tette és felemelte saját magához. Ma is százezrével élnek még és dolgoznak a fő­városban olyan emberek— és hálás vagyok a sorsnak, hogy én is közéjük tartozónak vall­hatom magam —, akik egy­kor ide felkerülve itt láttak életükben először többemele­tes házat, villamost, gépko­csit, repülőgépet; itt ismerték meg a város életét, a jövő hordozóját a munkásosztályt, a munkásmozgalmat. Fővárosunk fejlődése rend­kívül gyors volt, s ma is az; lakosainak élete sohasem volt gondoktól mentes és ma sem az. A mai ünnepi napon azon­ban mindenekelőtt arra gon­dolunk, hogy a város minden nehézséget leküzdött és él; a második világháborút követő­en a romokból főnixként új­jászületett és azóta szebb lett, mint valaha is volt. A párt, a kormány ugyanúgy mint a főváros egész lakossága, há­lás mindazoknak, akik becsü­lettel dolgoztak és harcoltak a múltban azért, hogy Buda­pest szabad és boldog legyen, s azoknak, akik ma is becsü­lettel és fáradhatatlanul dol­goznak azért, hogy a város a jövőben még fejlettebb és szebb, s mindenkor a fejlődő szocialista haza, a Magyar Népköztársaság méltó főváro­sa legyen. Kedves Elvtársak! Az egységes Budapest történetének száz éve társa­dalmilag gyökeresen külön­böző két részre, a kapitalista múltra és az immár több mint negyedszázados szocialista je­(Folytatás a 2. oldalon) Kádár János, az MSZMP KB első titkára felszólalt zett ünnepségen. a Budapest centenáriumára rende­Losonczi Pál Ghánával ismerkedett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke Ghánába érkezett. A képen: Losonczi Pál megérkezése után, Acheampong ez­redessel, a Ghánái Köztársaság elnökével. Kopreda Dezső, az MTI kü­löntudósítja jelenti: A hivatalos baráti látogatá­son Ghánában tartózkodó Lo­sonczi Pál szombaton Kumisi- ba, a Ghánái Köztársaásg má­sodik legnagyobb városába lá­togatott. Asantiföld központja kiemelkedő kulturális szerepet játszik Ghánában, itt található az országos kulturális központ is. Losonczi Pált útjára elkísér­te Acheanpong ghanai elnök is. Kumasi repülőterén Loson­czi Pált katonai tiszteletadás­sal fogadta E. A. Baidoo alez­redes, a Kumasi terület kato­nai kormányzója. A kormányzó rezidenciáján eltöltött rövid pihenő után az Elnöki Tanács elnöke részt vett a tiszteletére megtartott népünnepélyen. A szabadban rendezett ünnepségen dobog pergése, dübörgése fogadta a vendégeket. Losonczi Pálnak bemutatták a megjelent törzs­főnököket, ákik színes, arany­nyal díszített ernyők alatt vo­nultak elé. Ezután Otumfuo Asanthene, Ashanti királya üdövzölte az Elnöki Tanács el­nökét, aki válaszolt szavaira. A kumasi látogatás befejező programjaként Losonczi Pál ebéden vett részt, amelyet a kimasi terület kormányzója adott tiszteletére. Losonczi Pál délután vissza­repült Accrába. Újabb hadifoglyok tértek haza Izrael földhidat épít a Szuezi-csatornán Az egyiptomi kormány szombaton visszautasította azt az izraeli tervet, hogy a két szemben álló fél az október 22-i tűzszür.eti vonalak helyett az 1967-es háború nyomán ki­alakult tűzszüneti vonalakra vonja vissza csapatait. Ahmed Anisz szóvivő kijelentette, hogy Colda Meir ilyen értel­mű javaslata teljesen elfogad­hatatlan és nyilvánvalóan in­kább a választásokra készülő izraeli kormány belső érdekei diktálták. A szóvivő reagált az ENSZ békefenntartó erőknek azokra a megfigyeléseire is, hogy az izraeliek, pontonhídjaikat le­bontva, állandó jellegű átke­lőhelyeket építenek ki a Szue­zi-csatornán. Anisz rámuta­tott, hogy amennyiben csak­ugyan erről van szó, Irzael »■igen súlyosan megsérti« a tűzszünetet megerősítő egyez­ményt, egyúttal elzárja a csa­tornát a nemzetközi hajózás elöL Az egypitomi kormány szó­vivője alaptalannak mondotta Nixon elnöknek azt a pénteki bejelentését, amely szerint a közel-keleti helyzet kedvező alakulása folytán rövidesen várható az arab olaj korláto­zások enyhítése. Miközben az egyiptomi— izraeli hatpontos megállapo­dás négy pontjának végrehaj­tása lényegében zavaratalanul folyik, az izraeli katonák pén­teken nem engedtek be há­rom benzinszállító teherautót Szuezbe. Az eddigi katonai tárgyalások a benzinutánpőt- lás kérdésében nem vezettek eredményre. Kairóban továbbra is élénk a diplomáciai tevékenység. Szódat elnök fogadta Abdel Kálim Khaddam szíriai kül­ügyminisztert, míg Iszmail Fahmi külügyminiszter a Szovjetunió és az Egyesült Államok nagykövetével ta­nácskozott. Szombaton délelőtt a nem­zetközi Vöröskereszt újabb repülőgépei hagyták el Tel Avivot, hogy a szabadon bo­csátott egyiptomi hadifoglyo­kat — a korábban kidolgozott fogolycsere-program kereté­ben — hazájukba szállítsák. A legfrissebb adatok szerint eddig 1890 egyiptomi és 54 iz­raeli hadifogoly térhetett visz- sza hazájába. Izrael állandó jellegű föld- hida épít a Szuezi-csatorna két . partja között és máris több­ezer tonna földet öntött a 200 méter széles nemzetközi vízi- útba —, jelentette szombaton este gyorshírben az AP hír- ügynökség Tel Aviv-ból. Az elmúlt héten külföldi tudó­sítók már fölfigyeltek a föld­munkákra, de az izraeli ható­ságok nem engedték őket a közeibe, így nem állapíthatták meg, hogy cementet is igény­be vesznek-e a töltés meg­erősítésére. A Szuezi-csatorna történe­tében ez volna az első állan­dó jellegű híd és természet­szerűen lehetetlenné tenné a hajózást a csatornán. Thieu területrablásai A Thieu-reszim újabb csa- l patokat vetet harcba a dél­vietnami—kambodzsai határ mentén húzódó fennsík meg­szerzéséért. A katonai akció célja, hogy újabb területeket vonhassanak az amerika-ba- rát kormány ellenőrzése alá Quang Dúc tartományban Saigontól 190 kilométerrel északkeletre. A felszabadító erők egyik katonai parancsnokának köz­lése szerint a Thieu-rezsim eddig 12 zászlóaljat vezényelt Quang Dúc tartományba. A felszabadító erők to­vábbra is támadják azokat az egységeket, amelyeket a sai- goni hadvezetés Pleiku mel­lől akar Quang Duc-ba kül­deni zsorongatott helyzeben lévő csapatai támogatására. Egy Saigoni katonai szóvivő I nyilatkozatából kiderült, hogy a felszabadító erőknek eddig sikerült megakadályoz- niok Thieuékat szándékuk végrehajtásában. A saigoni szövi uő elmondta, hogy csü­törtökön a felszabadító erők ágyúkkal és aknavetőkkel tá­madták a thieu-rezsim csa­patait Pleikuól 20 kilomé­terrel délnyugatra. A Thieu-rezsim ismét sú­lyosan megsértete a Vietnam­ról szóló párizsi megállapo­dást: október 8-án Con Dao-i börtönéből elengedett 180 politikai foglyot, közölte ve­lük, hogy visszatérhetnek a Dél-vietnami Ideiglenes For­radalmi Kormány ellenőrzé­se alatt álló területekre, de amikor a szabadonbocsátottak megérkeztek a Bien Hoa-i re­pülőtérre, megint letartóztat­ták és börtönbe viték ük*L

Next

/
Oldalképek
Tartalom