Somogyi Néplap, 1973. november (29. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-16 / 268. szám
Román pártmunkásküldöttség látogatása Somogybán Megbeszélés a megyei pártbizottságon. A Magyar Szocialista Munkáspárt központi Bizottságának meghívására a múlt hét csütörtökén román pártmunkásküldöttség érkezett hazánkba. A hattagú delegáció — Stefan Mocutának, a Komán Kommuriista Párt Központi Bizottsága póttagjának, a Kolozs megyei pártbizottság első titkárának vezetésével — tegnap megyénkbe látogatott. A román vendégeket Kaposváron, a megyei pártbizottságon Németh Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára fogadta. Részt vett a megbeszélésen Andriko Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető-helyettese, Bogó László, a megyei pártbizottság titkára, Böhm Józsefi a megyei tanács elnöke és loan Cotot, Románia magyarországi nagykövete is. .V„A román kommunisták küldöttségét Németh Ferenc tájékoztatta a megye politikai, társadalmi és gazdasági helyzetéről, különös tekintettel a kereskedelmi, szolgáltatási, vendéglátási tevékenységre. Elmondta, hogy a somogyi kommunisták munkája is, csakúgy mint a párttagoké szerte az országban, a párt X. kongresszusa határozatainak és a IV. ötéves terv célkitűzéseinek megvalósítására irányul: e tennivalók állnak a feladatok középpontjában. Az ipar és a mezőgazdaság erősítése mellett nagy gondot fordít a megyei párt- bizottság a kereskedelem fej- ' lesztésére. Németh Ferenc tájékoztatójában kitért a megyénkben folyó és megvalósulás előtt álló — a lakosság jobb áruellátását biztosító — kereskedelmi beruházásokra. Szólt azokról a tennivalókról, melyek — különösen a szolgáltatások terén — még hátravannak. A lakosság igényeinek megfelelően olyan szolgáltatások kerülnek előtérbe, melyek a korszerűsödő háztartások, az életszínvonal emelkedésének velejárói. A román vendégek az iránt érdeklődtek, milyen forrásokból tevődnek össze az anyagi erők egy-egy kereskedelmi, illetőleg vendéglátóipari objektum létrehozásához, s megkérdezték, hogyan ellenőrzi a megyei pártbizottság a kereskedelempolitikai elvek megtartását, a tervek megvalósulását. A kérdésekre Németh Ferenc válaszolt, majd a román pártmunkásküldöttség vezetője, Stefan Mocuta megköszönte a szíves fogadtatást, a tájékoztatást. Ezután ő ismertette a román kommunisák munkáját. A román pártmunkáskül döttség — a vendéglátók kíséretében — tegnap délelőtt megnéze Kaposváron az épülő bevásárlóközpontot és a Kalinyin városrészt. Délután Balatonbogláron fölkereste az állami gazdaság borkombinát ját és a PIÜSZÉRT raktárás, végül a siófoki Sió Áruházba látogatott. H. F. Szakmunkásképzés a kntasi áfész-nél (T udósá tónktól.) A kutasd áfész igazgatósága tudja, hogy jó kereskedelmi tevékenységet folytatni, eredményt elérni csak megfelelően képzett szakemberekkel lehet, azonkívül a következő években néhány dolgozó nyugdíjba megy, s azokat pótolni kell. Ezért tervet készített arra, hogy évenkénti szakmunkásképzéssel, beiskolázással nevelje a fiatalokat, akik a kereskedelmi pályán kívánnak dolgozni, s annak idején majd a munkában megfáradt, nyugdíjba menők helyére a pult mögé állnak. Főleg a kisebb egységekbe, az egy-két személyes boltokba akarnak szakmunkásokat nevelni, de gondoskodnak arról is, hogy az élelmiszer- meg az iparcikkszakmában is képzett dolgozó legyen a szövetkezetnél. A most folyó iskolaévben négy szakmunkástanulója volt az áfész-nek. A két harmadik évfolyamos közül egyik élelmiszer-, a másik ruházati szakképzésiben részesül. Ezenkívül egy másodéves az élelmiszer-, egy elsőéves pedig a vegyes eladói szakmát tanulja. Jövőre ismét négy vegyes szakos tanulót vesznek föl a szövetkezet tagközségeiben levő boltokhoz. Tanulnak az alkalmazásban álló felnőtt dolgozók is. Hárman boltvezetői tanfo- jyamra, négyen vendéglátóipari tanfolyamra járnak, így akarják megszerezni a szakmunkás-bizonyítványt. Az adminisztratív munkakörben dolgozók közül többen mérlegképes és képesített könyvelői tanfolyamra járnak, ketten a közgazdasági szakközépiskola levelező tagozatán tanulnak. A szövetkezet vezetői nemcsak a szorosan vett* szakmai anyag elsajátítását kísérik figyelemmel, hanem a szakmunkástanulók nevelésére, szocialista, emberi magatartására is nagy gondot fordítanak. * i Mai kommentárunk Egy követendő kezdeményezés A vasár- és ünnepnap is nyitva tartó üzletek vezetőinek igen nagy gondot okoz: hogyan könnyítsenek dolgozóik, elsősorban a családos anyák helyzetén. Hiszen az állami és a szövetkezeti kereskedelemben is a dolgozók többsége nő, sok köztük a családos anya, aki joggal kéri a vasárnapi szabadnapot. A Siófoki Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet és a Somogy megyei Élelmiszer-, Háztartási és Vegyiáru Kiskereskedelmi Vállalat vezetői azért fogtak össze, hogy eredményesebben segítsék pártunk nőpolitikái határozatának megvalósítását. Megegyezett a szövetkezet és a vállalat abban, hogy Siófokon vasár- és ünnepnapokon — amikor a szezon nem követeli meg több üzlet nyit- vatartását — felváltva állnak majd a vevők rendelkezésére. Erre az intézkedésre felhívták a vásárlók figyelmét. Most vasárnap volt a «■premier«. A vevők a Sió Áruház ABC-osztályán szerezhették be a szükséges élelmiszert. A kiszolgálás zavartalan volt, az emberek megelégedéssel fogadták a két kereskedelme szerv intézkedését. A forgalom adatai pedig azt mutatták, hogy a Sió Áruház ABC-osztálya mintegy ötven százalékkal magasabb bevételt ért el, mint más vasárnapokon. Bizonyára így lesz ez novem- bér 18-án az ÉKV 415-ös üzletében is. Követendő, hasznos ez € kezdeményezés, megvalósítására nem csupán Siófokon van lehetőség: Nagyatádon, Kaposváron és a városokon kívül azokban a nagyközségekben is, ahol a szövetkezeti kereskedelmen kívül jelen van az állami kereskedelem is. Hasonló törekvést tapasztalni kereskedelmi vállalatainknál. Néhány helyen a lépcsőzetes munkakezdéssel és más intézkedésekkel kívánnak könnyíteni a családos anyák helyzetén. Siófokon sikerült a fogyasztási szövetkezetnek és a tanácsi vállalat vezetőinek megállapodniuk egy fontos határozat valóra váltása érdekében. Bizonyára a kereskedelem dolgozói is örömmel fogadják ezt az érdeküket szolgáló intézkedést. S hogy ennek sikere teljes legyen, a megállapodás szükségességét a vásárlókkal is meg kell értetni. Talán némi kényelmetlenséget okoz, az, ha vasárnap vagy ünnepnap nem a megszokott helyen vásárolhatnak. Ám, ha azt tapasztalják, hogy mindkét üzletben bőséges választék áll rendelkezésükre, bizonyára egyetértéssel fogadják ezt az intézkedést másutt is, nemcsak Siófokon. Sz. V. Százezer tonnával több bauxit A kaposvári bevásárlóközpont építkezésénél. Százezer tonnával több bau- xitot adnak az idén a bakonyi bauxitbányák, mint a múlt esztendőben. Áz idei 1 millió 680 ezer tonnányi termelés a hazai össztermelés döntő hányadát jelenti. A többletet elsősorban a műszaki színvonal növelésével és új munkaszervezési módszerekkel érték el. Tovább gépesítették a föld alatti munkákat. Négy .újabb önjáró, távirányítású, svéd gyártmányú Cavo rakodógépet állítottak munkába, meghosszabbították a szállító gumiszalagokat. A rakodás és a szállítás csaknem 90 százalékban gépesített. Szervezés és együttműködés AZ ÜZEM- és munkaszervezés időszerű kérdéseiről tartott konzultációt tegnap Kaposváron, a megyei pártbizottság tanácstermében Buda István, a Munkaügyi Minisztérium államtitkára. Ezen részt vett Molnár Károly belkereskedelmi miniszterhelyettes, Kovács Béla, a megyei pártbizottság osztályvezetője és Sugár Imre, a megyei tanács általános elnökhelyettese is. Buda István a hatékonyság i növelését egyik legfontosabb Fő téma a béke Előadások a moszkvai világkongresszusról Többen utaznak Olsztynba — Jubileumi program 1974-re A világ közvéleménye nagy figyelemmel kísérte a moszkvai béke-világkongresszust. Egyre több értékelés, nyilatkozat jelenik meg e fórum jelentőségéről. Ez az érdeklődés hazánkra, megyénkre is vonatkozik. Az emberek szeretnének választ kapni a békeszerető erők kongresszusával kapcsolatos kérdéseikre. Éppen ezért állította most munkája középpontjába a Hazafias Népfront megyei bizottsága mellett működő béke- és barátsági munkabizottság a VIII. magyar békekongresszus, va- ’amint a moszkvai világkong- -esszus anyagának ismertetését, az ott elhangzottak magyarázását. Kiss Józsefné, a béke- és barátsági munkabizottság titkára elmondta, hogy nagy feladat vár a magyar békekongresz- szus somogyi küldötteire. Mintegy nyolcvan községben, üzemben, intézményben várják őket, hogy békegyűlésen, csoportos beszélgetéseken, a népfront téli tömegp<v:*!kai ismeretterjesztő f'rumái vagy éppen népírontbiz;ttsági ülésen számoljanak be élményekről, a kongresszus állásfoglalásáról. — Különösen örülünk annak, hogy azok a szervek, amelyeknek képviselői szintén tagjai a bizottságnak, tervszerűen feldolgozzák a két kongresszus anyagát a téli tanfolyamokon, körökön. Például az MHSZ kétszázharminc helyen, a Vöröskereszt kétszáz, a megyei. valamint a városi KISZ-bizottság háromszázötven, a KISZOV harmincöt, a KIOSZ húsz, a népfront kétszáz, a középiskolai kollégiumok huszonöt helyen iktatják programjukba ezt a témát. A már megszervezett előadógárdának föl kell készülnie e feladatokra. Éppen ezért vette tervbe a munkabizottság, hogy nagyaktívát tart, melyen a moszkvai világkongresszus egyik részvevője számol be a magyar küldöttség munkájáról, e nagy fórum han7 gulatáról, a megállapításokról és az elképzelésekről. Ezenkívül a jövőben évente kétszer tájékoztatót tartanak az előadógárdának. — Sok szó volt arról, hogy milyen -formát, módszert vá- asszunk. A bizottság tagjai •gyetértettek azzal, hogy a somogyi embereknek van véleményük, nem közömbösek, éppen ezért úgy kell az értelmükre és az érzelmükre hatni, hogy a beszélgetéseket, előadásokat vállaló aktívák a legfrissebb kül- és belpolitikai eseményeket is szőjék be a mondanivalójukba. Az egyik legeredményesebb módszernek a kiscsoportos beszélgetéseket tartjuk — körülbelül ót- venet tartunk —, ezt szeretnénk rendszeressé tenni mindenhol. Ügy segítünk az előadóknak és az aktíváknak, hogy mind a magyar békekongresszus, mind a moszkvai világkongresszus dokumentumait eljuttatjuk hozzájuk. A siófokiaknak nagyon jó alkalom a felkészülésre a november 26-i fórum, amelyen dr. Szántó György, a Politikai Főiskola tanszékvezető tanára az időszerű nemzetközi helyzetről tart előadást békeaktíváknak, s olyanoknak, akik előadásokat vállaltak. Egyre nagyobb szerepük van a kisebb közösségek tájékoztatásában az üzemi lapoknak, t éppen ezért az ő hasábjaikat ’ is szeretnék felhasználni a békekongresszusok gondolatai - nak megvitatására — Jövőre ünnepli huszonöt éves jubileumát a magyar és a nemzetközi békemozgalom. Erre szeretnénk alaposan felkészülni, éppen ezért a béke- és barátsági munkabizottság az idei utolsó ülésén elfogadja azt a programot, amely — minden részvevő kiegészítését figyelembe véve — e nagy esemény megünneplését szolgálja. Megemlíteném, hogy a magyar—szovjet baráti rendezvényeken kívül több magyar—lengyel programot tervezünk, ugyanis jövőre ünnepeljük Lengyelország felsza- szabadulásának harmincadik évfordulóját. Olsztyn testvér- várost szeretnénk bemutatni, gondoltunk arra, • hogy több csoport utazhatna az évforduló alkalmából a testvérvárosba. Balatonbogláron megemlékezünk azokról, akik a második világháború idején menedéket találtak megyénkben, s a magyar tenger partján jártak az egyetlen lengyel gimnáziumba. Szeretnénk meghívni néhányat az egykori tanárok és diákok közül a baráti találkozóra. A béke- és barátsági munkabizottság terve akkor valósul meg, ha minél többen bekapcsolódnak a megye békemozgalmába. Erre e fórumokon minden lehetőség adott! Lajos Géza. gazdaságpolitikai célkitűzésként említette. E célt szolgálja az üzem- és munkaszervezés korszerűsítése, amelynek át kell fognia a termelést éppen úgy, mint az' értékesítést. Hogyan áll jelenleg ez a munka? A mostani ismeretek szerint a negyedik ötéves tervben előírt hatékonyságnövekedés megvalósul. Az elmúlt három év tapasztalatai azt bizonyítják, hogy az élőmunka hatékonysága a vártnál gyorsabban nőtt. A termelőeszközökkel való gazdálkodás javítása azonban lassúbb a tervezettnél. Buda István részletesen elemezte a magasabb színvonalú, hatékonyabb munka akadályait. Elsőként említette a termelési és értékesítési folyamat szervezésének hiányosságát. Hangsúlyozta, hogy mikor a termelés szervezéséről van szó, nem egy technológiai folyamatra kell gondolni:, e fogalomkörbe tartozik a vállalatok közötti jó együttműködés is. Gyakori probléma, hogy kamuján belül jól szervezett egy üzem, de partnereinek szervezettségi színvonala nem éri el a kívánt mértéket, emiatt késve kapja meg az alkatrészeket: ez pedig zavarja a munkát. Többet kell foglalkozni a termelést kiszolgáló egységek tevékenységével is. A magyar népgazdaságban ma még körülbelül egymillió ember foglalkozik az anyagmozgatással. Többségük nehéz fizikai munkát végez. A távlati tervek szerint 10—13 év alatt meg kell kétszerezni a termelést, s ezt a több terméket ugyanakkora munkaidőalappal kell előállítani. Ezért kell kiemelten foglalkozni az anyagmozgatás jelenlegi gondjainak megoldásával: ez nem csupán szervezési kérdés, hanem vele párhuzamosan gépesítési feladatot is jelent. A termelést szolgáló egységekhez tartoznak az alkalmazottak is. Országos méretekben a szocialista ipar munkáslétszáma az utóbbi évek ben jelentősen nem emelke dett, az alkalmazotti létszám I viszont évente 3—5 százalékkal nő. Akadnak olyan ipari vállalatok is, ahol a munkáslétszám csökkent, az adminisztrációban dolgozók száma pedig stagnált vagy éppen emelkedett. E jelenségekkel kapcsolatban hangsúlyozta: az élőmunkával való hatékonyabb gazdálkodás az egész létszámra, s nemcsak a munkásállományra vonatkozik. Az adminisztráció nagy aránya — a szemléletbeli hibák . mellett — több okra is visszavezethető. Az egyik ezek közül az irányítási rendszer jelenlegi állapota. Példaként mondta el, hogy a bért még mindig 15—20 módszerrel tartják nyilván a vállalattól egészen a minisztériumig. Közrejátszik ebben az is, hogy az üzemek a gazdaságirányítás reformja következtében jelentkező újszerű feladatokat nem mindig korszerű szervezeti keretek között oldják még. Az alkalmazottaknál koránt sincsenek olyan egyértelműen megfogalmazva a követelmények, mint a munkásoknál. ENNEK KAPCSÁN fejtette ki a Munkaügyi Minisztérium államtitkára az idővel való gazdálkodás fontosságát. Az ipari foglalkoztatottak 35—40 százalékával szemben támasztanak jelenleg normában meghatározott követelményt. Ilyen körülmények között lehet-e pontosan tervezni, lehet-e jó kooperáció az üzemen belül és a gyárak között? Az üzem- és munkaszervezés korszerűsítése sokirányú feladatot jelent valamennyi vállalatnál. E nagy munka azonban — hangsúlyozta befejezésül Buda István — csak a dolgozókkal közösen valósítható meg. Az üzemi demokrácia adta lehetőségek kihasználása, a dolgozókkal mint tulajdonosokkal való egyetértés nélkül a legszebb szervezési elképzelés sem hozhat kielégítő eredményt. K. 1. Somogyi Néplap
