Somogyi Néplap, 1973. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-15 / 267. szám

Irodalmi est és szavalóverseny Csurgón Annyiban föltétlenül utal­nunk kell a kedd délelőtti tu­dományos tanácskozásra, hogy az azt követő irodalmi est — melyet Kellner Bernét, a me­gyei könyvtár igazgatója nyi­tott meg —, és a szerdai sza­valóverseny is tájékoztatást adott Csokonai-képünkről. De míg a tudományos tanácsko­zásra az volt a jellemző, hogy új ismeretekkel gazdagította a klasszikus költőről alkotott vé­leményünket, addig a csurgói Csokonai Gimnázium irodalmi színpadának produkcióját ér­tetlenül hallgattuk. Nem a versmondókban volt a hiba el­sősorban, hanem az összeállí­tás alkalmatlan arra, hogy be­lőle ráismerjünk Csokonai köl­tészetének lényegére, a poéta hiteles arcképére. »-Írok a bol­dogabb maradéknak... írok a XX. századnak« — idézte az irodalmi színpadi összeállítás Csokonait, de nem váltotta be a költő álmát... S hogy mégse maradtunk az este élmény nélkül,' azt Bo- hony Nándornak, a megyei könyvtár helytörténész-könyv­tárosának köszönhetjük, aki nagyszerű előadást tartott Cso­konai költődé fejlődéséről. Lé­nyeges eleme volt az előadásá­nak, hogy nagyszerű korkép­ben helyezte el Csokonai köl­tői életművét. Nem könnyű dolog Csoko- nai-verset mondani, ez kidé-, rült már a kedd esti irodalmi esten, de megállapításunkat aláhúzta a tegnapi szavalóver­seny is, melyet ugyancsak a művelődési házban rendeztek meg. A diákok, akik szép számban és a megye minden helyéről érkeztek, nagyon óva­SZ ILY ÉSZT ER A HUNGÁRIÁBAN Pénteken nyit afelújított Tliália Szinte teljesen új színház köszönti pénteken a Thália Színház »megkésett« évad­nyitójának közönségét. Mint­egy 12 millió forintos költ­séggel újították fel a Nagy­mező utcai épületet. Az új széksorok, a modernül kiala­kított páholyok, az újsze­rűén megoldott nézőtéri vilá­gítás valóban minden igényt kielégít. Nemcsak a kényel­met, hanem az előadások mű­vészi hatását is fokozza majd az újonnan beépített hang- technikai eszközök sora. A Thália Színház egyébként a Karagöz című török népi komédia bemutatójával nyit. stúdió épül a Mecseken A Mecsek déli lejtőjén — Pécs fölött — épül az ország első. komplex ismereteket' nyújtó természettudományi stúdiója, mely a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat ke­retében működik majd. Az in­tézmény a TIT és a tanács összefogásával készül, meg­építését a Mecseki Szénbá­nyák építési üzeme vállalta. A stúdió két ütemben valósul meg. 1974-ben készül el az el­ső része, mely a mikro- és makrovilág jelenségeinek be­mutatására szolgál. Itt kap helyet az első magyar plane­tárium, ahol szemléltető mó­don mutatják be a naprend­szer szerkezetét és az égites­tek mozgását. A nyolc méter magas és öt méter átmérőjű kupolára vetítőszerkezet va­rázsolja majd a csillagos ég­boltot. A planetáriumhoz csatlakozik az obszervató­rium: a nagy teljesítményű Newton-távcsővel fölszerelt csillagvizsgáló toromy. Befejezéséhez közeledik a pa­tinás Hungária kávéház új­jáépítése. A nagy múltú ká­véházat 1973 szilveszterén nemzetközi bállal nyitják meg. kodtak attól, hogy a zsűri a kötelező Csokonai-verset kér­je tűlük; a szabadon válasz­tott költeményeket nemcsak szívesebben, hanem jobban is mondták. ötvenkét versmondó állt do­bogóra, többségük szépen föl­készült a versenyre. A gimná­ziumi, szakközépiskolai tanu­lók mellett dicséretet érdemel­nek a szakmunkásképző isko­lák szavalói. Amit érdemes megjegyezni, és éppen a Cso- konai-évforduló kapcsán: az iskolai nevelésben általában több gondot kell fordítani az érzelmi nevelésre — bizonyí­tották azok a szavalok, akik ugyan értették a versek mon­danivalóját, de nem tudtak azokhoz érzelmileg kötődni. Ezért is hiányoztak a vidám Csokonai-versek, a jóízű hu­mor, ami jellemzője ennek a páratlanul értékes lírának. Vi­szont sokan fölfedezték Csoko­nai nagyszerű formaérzékét, és ennek tulajdonítjuk, hogy annyi Weöres-vers is elhang­zott. Szerencsére a szavalóver­seny nemcsak a diákoké volt. tanulságát levonhatták taná­raik is, hiszen ott voltak a nézők között. A zsűri, melynek elnöke a Csilcy Gergely Színház igazga­tója, Komor István volt, egy­hangúlag Nagy Erzsébet sió­foki (Perczel Mór Gimnázium és Szakközépiskola) diáknak ítélte oda az első dijat. Máso­dik helyezett Sebestyén Kata­lin lett (Kaposvár, Munkácsy Mihály Gimnázium). Két har­madik díjat adtak ki: Nagy Verának (Fonyód, Karikás Fri­gyes Gimnázium) és Varga Máriának (Kaposvár, Noszlopy Gáspár Közgazdasági Szakkö­zépiskola). Csurgón holnapután folyta­tódik a Csokonai-napok ren­dezvénysorozata; az irodalmi pályázat eredményeit hirdetik ki. Tegnap Csökölyben, ahol egykor Csokonai is megfordult, irodalmi estet tartottak a me­gyei könyvtár munkatársai a költő születése kétszázadik év­fordulójának tiszteletére. Horáuyi Barna TNSEA 73 Nemzetközi gyermekrajz-kiállítás a tanítóké öző intézetben Szemet gyönyörködtető vi­lág fogadja a látogatókat a Kaposvári Tanítóképző Intézet földszinti zsibongójában. Az 1NSEA (Művészeti Nevelők Világszervezete) regionális ta­gozatának gyermekrajzi anya­ga tekinthető meg néhány na­pig itt. A kiállítás célja, hogy a hallgatók, a városi és vidéki pedagógusok, tanulók megis­merkedjenek a világ gyerme­keinek rajzaival. Bizonyos, hogy a gyakorlatban haszno­síthatják a tapasztalatokat a gazdag anyagot megtekintő ta­nítók, tanárok. Op-art kísérle­tektől linómetszetig minden műfajban alkottak a gyerekek. S nemcsak a műfajukban, de színvilágukban, megfogalma­zásukban is különböző, gyö­nyörű képeket ismer meg a lá­togató. A képek dr. Szirmay Endré­né közvetítésével jutottak a tanítóképzőbe. Elmondta, hogy a nyáron másodízben vett részt az INSEA regionális kongresz- szusán, melyet ézúttal Buda­pesten rendeztek, a Műszaki Egyetem központi épületében. Itt tartott előadást dr. Szirmay Endréné is A helyi népi díszí­tőművészeti emlékek és nép­művészeti hagyományok ha­tása az ifjúság művészetének fejlődésére címmel. Tulajdon- I képpen ennek köszönhető, hogy ez a magas színvonalú gyermekrajz-kiállítás Kapos­várra is eljutott. Az ottani -szereplést« ugyanis kutató­munka előzte meg. Somogy Tolna és Baranya községeiben1 végzett felméréseket az előadó. Karád, Buzsák, Decs. Lakócsa. Pogányszentpéter neve gyak­ran hangzott el a kongresszu­son. Ezekben a községekben elevenen él a népművészet, termékenyítő hatása másutt is érezhető. Eredeti és diára vett alkotásokkal szemléltette ezt dr. Szirmay Endréné. A népművészetet szintetizá­ló rajzok — a tanítóképző in­tézeti hallgatók munkái és Leittier Sándor tanítványai­nak rajzai — eljutottak a vi­lág minden tájára, a magyar- országi rajzoktatás eredmé­nyeit reprezentálva. A népi díszítő- és tárgyín-- máló művészet darabjai1 gyö­nyörűek, inspiráló hatásúak. Ezt tartják szem előtt a tanító­képző speciális kollégiumának keretében működő rajzszak­körben is. A kiállítás ékes bizonyítéka annak, hogy az intézeti rajz­oktatás széles spektrumú. A képző földszinti folyosójáról a -nagyvilágban« folyó rajzok­tatás eredményeire, sajátossá­gaira látnak. ^ „Azután mennydörgést hallottunk" Killens háborús regénye Négy évtizeddel a fölhívás után... Jövőre megvalósul. rigóéi természetvédelmi liget A Természettudományi Közlöny 1931-es évfolyamá­ban jelent meg Földváry Mik­sa volt kaposvári erdőigazga­tó, majd az Országos Termé­szetvédelmi Tanács alelnöké- nek felhivása »a rigóéi ter­mészetvédelmi liget« létesíté­séről. Az időpont — 1931 — a nagy gazdasági világválság tetőpontja. A szerző is azt írja, hogy »a mai pénzviszo­nyok mellett létesítése aligha lehetséges, nemcsak ilyen nagy terület vételárának hiá­nya miatt, hanem abból a szempontból sem, mert ha az állam ilyen jelentékeny nagy­ságú területet meg is vásárol­na, abból bizonyos jövedel­met is kíván«. A javaslat óta eltelt 42 esztendő olyan változásokat hozott, amelyekről a szerző nem is álmodott. Ennek ered­ményeképpen november ele­jén a Földváry Miksa által -természetvédelmi liget«-nek javasolt terület új kezelői, használói az Országos Ter­mészetvédelmi Hivatal veze­tésével megbeszélést tartot­tak az érdekelt egyéb szer­vek képviselőivel Kaposvá­ron. A védetté nyilvánítást megelőző tárgyaláson és a helyszíni szemlén elhatároz­ták, hogy hozzájárulnak a barcsi borókás tájvédelmi körzet létesítéséhez, és 1974- ben hozáíognak a megvaló­sításhoz. A Somogyi Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság, az ist­vándi Magyar Lajos Tsz, a darányi Üj Élet Tsz és a bar­csi Vörös Csillag Tsz megje­lent képviselői készségesen csatlakoztak az alapító ja­vaslathoz. A hazánkban el­sőként létesülő, országos je­lentőségű tájvédelmi kör­zet fontos természetvédelmi érdekeket szolgál. Joggal szá­míthatunk arra, hogy számos külföldi látogatója is lesz. (A szomszédos Jugoszláviá­ból, Zágrábból Mikulity Zvje- zdica aszony a Nemzetközi Természetvédelmi Szövetség kelet-európai szekciójának belgrádi konferenciáján már­is érdeklődött — az általa képviselt szervezet nevében — az új természetvédelmi te­rület iránt. Örvendetes, hogy készülő létesítményünk hí­re mér külföldre is eljutott.) Földváry Miksa a terület ér­tékét a németországi híres lüneburgi pusztával hasonlít­ja össze, s — szerinte — he­lyes kezelés mellett ugyan­olyan hírnevet biztosíthatnak a mienknek is, A magyaror­szági homokpuszták között ez az egyetlen, amelyiknek ho­mokja mészben szegény, s ezért az északnémet fenyérek (Heide) talajához hasonlít. Gyönyörűek a darányi Nagy­berek öreg borókás bozótjai és nyíresei. Szépek a Jolda erdő kerek kis lápjai az égerfákkal, a Ri­góé patak hajtotta, de rég elhallgatott öreg malom kör­nyékének ritka, tőzegmohás területei. Nagyon fontos e ho­mokos rész vízgazdálkodásá­nak megóvása. Vízügyi szer­veink segítségével — ahol szükséges — csakhamar hely­reáll a lápok eredeti állapo­ta. A napról napra fogyó és hontalané váló vízi madár­világ is nyugodt, új otthon­ra lel. Külön madárvédelmi park szolgálja majd e célt, ahol a természetszerető lá­togatók, tudományos kutatók számára megfigyelőtorony­ból mutatjuk be a madárvi­lág rejtett életét. A Kaposvári Állami Erdő­rendezőségen szorgalmas munkával folyik annak elő­készítése, hogy 1974-ben a tájvédelmi körzet a látogatók rendelkezésére álljon. A Me­zőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium erdőren­dezési főosztályának segítsé­gével megkezdődött a terület fejlesztési tervének készíté­se a gyalogutakról és gépko- ' csiutakról, az autóspihenők­ről, az esőbeállók és hasonló erdei létesítmények elhelye­zéséről. E fejlesztési terv — amely először készül együtt a védetté nyilvánítással — tartalmazza az országos je­lentőségű tájvédelmi körzet tudományos értékeinek ösz- szefoglalását is. A negyvenkét évvel ezelőtt közzétett javaslat valósággá válik: mintegy 3500 hektáros tájvédelmi körzet létesül. Reuter Camillo természetvédelmi főfelügyelő MEGINT SZAPORODOTT azoknak a háborús könyvek­nek a száma, amelyek nam- csak a második világháború hadieseményeinek olvasmá­nyos krónikáját nyújtják, ha­nem az ezek mögött húzódó sorsproblémákra, társadalmi ellentmondásokra, lélektani tényezőkre irányítják a fi­gyelmet. John Killens az amerikai néger katona szemével írta meg könyvét, s ez már sej­teti is, hogy a néger megkü­lönböztető jelző elválasztó és degradáló is volt az egyenru­hásokra, hiába díszelgett raj­tuk az US Army jelzése. Rendkívül módon sikerült ez a regény. Közvetlen társal­gó stílusa olvasmányossá te­szi, problémalátása, eredeti és találó portréi, jellemző konfliktusai valóságos remek­ké avatják. Nyugodtan jelle­mezhetjük úgy, hogy egy ab­ból a regénysorból, melyet Joseph Heller: A 22-es csap­dája, Szminonov: Elök és hol­tak, Stefan Heym: Keresztes vitézek, Solohov: Emberi sors, Steinbeck: Volt egyszer egy háború című művei fém­jeleznek. Killens módszere célraveze­tő — főhősében nem akar ti­pikus figurát rajzolni, sem egyenruhába bújt fenegyere­ket, sem pedig tiszti rangért nyújtózó »pedál« katonát. Egy fiatal néger ügyvéd veszi föl az egyenruhát, s abból szár­mazik legtöbb konfliktusa, hogy ezzel együtt nem veti le az igényességet, az intelligen­ciát és azt a tudatot, hogy elsősorban embernek, s nem négernek született. A megkülönböztetés csak­nem ugyanolyan, mint a pol­gári életben. Ahogy külön van az amerikai nagyváro­sokban néger negyed, ugyan­úgy megszervezik a seregben is a »Harlem« századokat, a színes bőrű alegységeket, ter­mészetesen ügyelve arra, hogy fehér tisztek parancsnokolja­nak felettük. A mindennapi élet, a gya­korlatok és az első bevetések hátterében ott érezzük Solly őrmester — mert ennyire »vitte« a főhős — vágyát és szerelmét. A szexualitás és a demoralizálódás kettős »füzé­ben« készülődnek a néger ka­tonák a haditettekre. Tévédé- ne essék, ebben a könyvben korántsem másodlagos a há­ború, nagyon is az előtérben áll. Az embertelen és eszte­len pusztításról, a japánokkal vívott tengerparti ütközetek­ről félelmetesen érzékletes képet fest a szerző. Azonban lehetetlen nem észrevenni azt, hogy az ellenség gyűlöle­te mellett miként szürkül, miként ér nulla pontra az el­szántság, a kötelességtudat, s ahogy az író kimondja: a ha­zaszeretet is. Mert szerette a hazáját Solly őrmester, de ez a haza szüntelenül megcsúfolta, meg­különböztette, megalázta — a katonai rendészek, az MP-k különös élvezettel kötöttek bele állandóan a színes bőrű katonákba —, s eltaszította magától. BOTRÁNYOS, VÉRES je­lenetsorral zárul a regény: egy néger rohamosztag auszt­rál katonák segítségével meg­támadja a katonai rendésze- ket. A sok áldozatot követelő tűzharc eltusoló kompromisz- szummal, ködösítő jelentések­kel fejeződik be. De a való­ságos kép megrázó: két fe­kete és két fehér katona ül zavarodott lélekkel, s leeresz­tett fegyverekkel bajtársaik holtteste mellett, értetlen ki­békülésben. És sírnak. Egyi­kük — Solly őrmester. A Zrínyi Kiadó gondozásá­ban megjelent könyv stílusa különösen újszerű. Harmadik személyben meséli a szerző a történetet, de a belső mono­lógnál — szinte Dosztojevsz­kij erejét idézve — hirtelen első személybe csap át. S mindig a jellemző helyzetben azonosul így a főhőssel, indu­latosan, izgalmasan. Az olva­só is. így vállaljuk magunk­ra át a célt, amiért megszü­letett a könyv, így vállalunk közösséget Solly őrmester lá­zadásával. Tröszt Tibor Somogyi Nép/apl 5

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom