Somogyi Néplap, 1973. október (29. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-09 / 236. szám

Két éve alakultak az első lakásépítő szövetkezetek 1971. július 1-én léptek életbe a lakásépítő 1 szövetkezetek mű­ködésének jogi kereteit meg­határozó lakásügyi jogszabá­lyok, s ezt megelőzően látott munkához — kísérleti jelleg­gel — az első hat szövetkezet. Hogy a lakásra várók öntevé­kenysége, a magánerő fokozot­tabb bevonása milyen ered­ményeket hozhat, azt már 1960-tól kezdődően a KISZ-la- kásépxtő akcióban részt vevő fiatalok ezrei példázták. Ezek­nek az előnyöknek a kiszéle­sítését, s az öntevékenység még szervezettebb kiterjeszté­sét tűzték maguk elé célként a lakásépítő szövetkezetek. Az idén megjelent újabb jogsza- szályok még kedvezőbbé tették a feltételeket. Országszerte jelenleg össze­sen 233 lakásépítő szövetkezet van, ezek 17 500 lakás felépíté­sére vállalkoztak. Tizenhárom szövetkezet mór felépített 1377 lakást, a családok beköl­töztek: ‘ 132 szövetkezetben 6000 lakás kivitelezése folyik, a többiek az építkezés elő­készítését végzik. Szerveznek további 68 lakásépítő szövet­kezetei, amelyek 7300 lakást kívánnak felépíteni. Ä szövetkezeti lakásépítés megfelelően igazodik az orszá­gos programhoz, egyre jelenté­kenyebb része annak. A válla­latok többsége fölismerte a mozgalom jelentőségét, és szá­mottevő támogatást nyújt ah­hoz, hogy dolgozói szövetkezeti keretek között, a legkedvezőbb feltételekkel juthassanak csa­ládi otthonhoz. A múlt évben csak a budapesti vállalatok körülbelül egymillíárd forintot költöttek erre a célra, s az idén — a Központi Bizottság határozatai nyomán — ez az összeg további félmilliárddal emelkedett. Hasonló a helyzet aiz ország más vidékein is. Az építő kollektívák számára rendkívül kedvező, hogy a vál­lalatok fuvareszközöket, gépe­ket, bontási anyagokat, saját szakipari kapacitást bocsáthat­nak a szövetkezetek rendelke­zésére ingyenesen vagy ön­költségért. Mivel a vállalatok saját szervezésben is jelentős szá­mú lakást építenek, célszerű lenne, ha ezt is szövetkezeti keretben valósítanák meg, így az építkezők részesülhetnének a szövetkezés előnyeiben. A saját szervezésben fölépített lakóházak későbbi karbantar­tása sok gondot okozhat, míg a szövetkezet erről szervezett formában gondoskodik. Lénye­gesen bővíthetnék a kedvez­ményezettek körét, ha az úgy­nevezett bérlőkijelölési jog megvásárlására fordított össze­get szétosztva több dolgozót részesítenének 40—60 ezer fo­rintos vállalati támogatásban a szövetkezeti lakás megépíté­séhez. ' A lakásépítő szövetkezeti mozgalom feladatainak megvalósítását egyre jobban segíti a SZÖVTERV. Ma már mintegy nyolcezer la­kás tervezésén dolgoznak a Szövetkezeti Tervező Intézet mérnökei. Valamennyi megyé­ben működik irodájuk. A SZÖVOSZ és az OKISZ érdek- képviseleti körébe tartozó szö­vetkezetek együttműködése je­lentős; a lakásépítésre társul­tak egyharmada építőipari szövetkezetekkel építteti laká­M sát. A ktsz-ek a kapacitásu­kat több évre leköthetik, a szövetkezeti lakótelepek épí­tésein jobb munkakörülmé­nyeket biztosíthatnak dolgo­zóiknak, s felszereltségük is megfelel. a néhány szintes la­kóházak technológiai igényei­nek. Gondot okoz megfelelő mennyiségű és közművesített telek biztosítása a szövetkeze­tek számára. A szövetkezetek és a tanácsok azon fáradoz­nak, hogy a következő terv­időszakban már ne legyenek ilyen nehézségek. egoldásra vár még az előtakarékosság rend­szerének kimunkálása is. A jelenlegi ifjúsági taka­rékbetét-konstrukciónak ugyanis minden előnye mellett megvan az hibája, hogy sem­milyen szerv vagy intézmény nem vállal garanciát arra, hogy a betéttulajdonos bizo­nyos idő múltán lakáshoz is jusson. Pontosabban kell ki­dolgozni a vállalati támogatá­si lehetőségeknek ama módo­zatait, amelyek meggyorsíta­nák az építkezést és csökken- teriék a várakozási időt. Ezt célozza az a terjedő gyakor­lat, hogy a vállalatok kedvez­ményezettenként 40 ezer fo­rintig — a szövetkezetekkel való megállapodás alapján —, anélkül, hogy a dolgozót meg­neveznék, »megelőlegezhetik« a terület előkészítéséhez szük­séges anyagiakat. A fogyasztási szövetkezetek Életmentők A nyáron, július 18-án dél­előtt történt.. . A két fiatal katona Kapos­váron, a Kossuth téren néze­lődött, amikor egy tíz év kö­rüli gyermek szaladt hozzá­juk: — Katona bácsik, nem Iáit­tak egy redőrt? — -Miért, mi a baj? — Ég a lakás, s úgy tudjuik, benn rekedt a papa, nem tud egyedül kijönni. Ha nem se­gítenek, ott pusztul. A katonák nem rendőr után néztek, hanem azonnal ro­hantak a helyszínre, hogy se­gítsenek. — Először úgy értettük, hogy egy baba maradt a la­kásban, de lrát az nem változ­tatott a lényegen, emberélet­ről volt szó ... A Kossuth tér­hez közeli házban a lakók kö­zül néhányan, ott álldogáltak a lépcsőházban. Az ajtó zárva volt, s akkora füst gomoly- gott, hogy alig láttunk... Be­rúgtuk az ajtót, illetve az üveget, s úgy hatoltunk be a lakásba. Bizony csak négy- kézlábra ereszkedve, kúszva- mászva tudtunk bemenni, s kihozni a karosszékben ülő, már eszméletlen idős embert. így emlékeznek vissza nép­hadseregünk katonái, Szá- doczky Károly és Fenyvesi Ottó arra az esetre, amikor önfeláldozásukkal, saját életü­ket is veszélyeztetve megmen­tették a Május 1. u. 1. szám alatti házban lakó Lendvai Károly nyugdíjas asztalos éle­tét. Mipdkét katona könnyebb füstmérgezést szenvedett men­V'sV UigÉI i IÍÍÍIHÍ posváriak. Egyikük Budapes­ten, másikuk Érden- lakik és dolgozik. Katonai szolgálatukat is másutt teljesítik, Somogy­bán szolgálati feladatukat lát­ták el. Amikor azonban segíteni kellett, gondolkodás nélkül cselekedtek. A kitüntetés át­adása utáni beszélgetésen de­rült ki. hogy ők ketten koráb­ban nem ismerték egymást, a katonaságnál barátkoztak ösz- sze. — Olyan jó közösség alakult ki nálunk, hogy tűzbe men­nénk egymásért — mondják. Ezt bizonyította a július 18-i nagyszerű helytállásuk is. A tűzbe, a füstbe is együtt men­tek, nem számolva a követ­kezményekkel, saját életük veszélyeztetésével. Segítettek, életet mentettek. Azért tették, mert erre köte­lezi őket katonai esküjük! Sz. L. családjának legfiatalabb tagja, tés közben. Az utánuk a hely- a lakásépítő szövetkezet, rövid idő alatt kedvelt építési for­ma lett. Előnyei miatt továb­bi gyors fejlődésre számíthat. Három megye szolgálatában tJj körülmények között a Kaposvári Állategészségügyi Intézet Üj, kívülről is tetszetős épü­let a Cseri úton, egyik oldalról szépen gondozott park szegé­lyezi. Bent, a folyosókról nyíló szobákban csillogó műszerek fölé hajolva állatorvosok, la­boránsok dolgoznak. A falak mentén a polcokon különböző preparátumok. Mivel is foglal­kozik tulajdonképpen ez az in­tézmény — erről beszélgetünk ár. Hódy András igazgatóval. — A nagyüzemi mezőgazda­ság kialakulásával szükséges­sé vált egy olyan országos há- lózot kiépítése, mely a felme­rülő állategészségügyi problé­mák feltárására, laboratóriumi vizsgálatok elvégzésére hiva­tott — mondta. — Ezért min­den megyében létrehoztak egy állategészségügyi állomást, va­lamint kiépítették az állat­egészségügyi intézetek hálóza­tát is. Ebből összesen hat mű­ködik az országban. A kapos­vári például Somogy, Tolna és Baranya szolgálatát látja el. A közvetlen szakmai főnökség az Országos Állategészségügyi In­tézet. Az intézetek — így a ka­posvári is — kifejezetten labo­ratóriumi jellegűek, szemben az állategészségügyi állomás­sal, mely hatósági jelleg működik. — Milyen konkrét feladatot látnak el itt? — Az állatorvosok munká­ját segítjük. Az egyes közsé­gekben, az állattenyésztési te­lepeken dolgozó állatorvosok­nak nincs olyan felszerelésük, hogy az esetleges állatelhullá­sok okát laboratóriumi eszkö­zökkel megvizsgálják, ponto­san megállapítsák a kórkép Mi ezt a munkát végezzük el. Ezenkívül, ha szükséges, elme­gyünk a telepekre, a helyszí­nen végzünk el bizonyos vizs­gálatokat, és szakmai tanácso­kat adunk. A különböző állatfajok be­tegségeinek vizsgálatát külön fontos szerepe van a kórbonc­tani és bakteriológiai osztály­nak. Boncolás után különböző laboratóriumi kiegészítő vizs­gálatok következnek. A vég­eredményről, az állatelhullás okáról tájékoztatjuk az állat­orvost. Esetenként kísérleti ál­latok is segítik a munkát. Szá­mos házinyúl, tengerimalac és fehér egér áll az itt dolgozók rendelkezésére. Ezek segítsé­gével bizonyos megbetegedé­sek biztosan diagnosztizálha­tok. A kísérleti állatok külön épülete is a közelmúltban ké­szült el a 10 millió forintos beruházás során. A szerológiai osztály a vér- és tejmintákat vizsgálja. Szo­rosan kapcsolódik ez -a munka a nagyüzemek fontos felada­tához, a szarvasmarha- és ser­tésállomány brucellamentesí- téséhez. Speciális rendeltetése van a hal- és méhkórtani osz­tálynak. A gyufásdobozokban beküldött, elhullott méheket vizsgálják itt, megállapítják, hogy milyen betegség pusztít egy-egy kaptárban. Ezeknek az apró állatkáknak a boncolása — méltán mondhatjuk — kü­lönleges feladat. Az országban elsőként ala­kult intézetek — köztük a ka­posvári — felújítására, korsze­rűsítésére a közelmúltban ke­rült sor. Az intézet ennek so­rán új osztályokkal is gazda­godott, a vírus-, valamint kémiai és toxikológiai osztály- lyal. Ezek még nem működ­nek, várhatóan egy-két hóna­pon belül kezdenek dolgozni. Az első feladata a vírusos megbetegedések (elsősorban á sertés és a szarvasmarha be­tegségeinek) vizsgálata. A me­zőgazdasági üzemekben ma már igen nagy mennyiségben használnak föl kémiai anyago­kat, s többször fordul elő mér­gezés, megbetegedés, sőt állat­osztályok végzik. Ezek közül | hullás is. Ezek kiderítése, az élettani hatások vizsgálata a kémiai és toxikológiai osztály feladata. Az intézet dolgozói tudomá­nyos munkát is végeznek. Bi­zonyos témákban kísérleteket folytatnak, és munkájuk ered­ményéről szaklapokban, ta­pasztalatcseréken számolnak be. Az országban működő in­tézetek dolgozói ugyanis rém szeresen találkoznak, és az egyes. szakterületeken dolgo­zók kicserélik nézeteiket, ja­vaslatokat tesznek a munka to­vábbi menetére. Az új ismeretek szerzésé­nek, az állandó önképzésnek ez is egyik módja. A másik, hogy az intézet hangulatosan berendezett könyvtárában ál­landóan rendelkezésre állnak a szakkönyvek, a különböző hazai és idegen nyelvű folyó­iratok. D. T. színre érkező tűzoltók már csak gázálarcban tudtak a la­kásba behatolni. I— Hősies önfeláldozásukért a Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsa asz Életmentő emlékeimet adományozta mindkettőjüknek, s engem bíz­tak meg a kitüntetés átadásá­val. Fogadják bátorságuk elis­meréséért ezt a kitüntetést, s a kormány és a megyei ta­nács vezetőinek köszönetét — mondta a tegnap délelőtt ren­dezett kis ünnepségen dr. Kassai János, a megyei tanács vb-titkára, amikor átadta a tényleges katonai szolgálatot l teljesítő fiataloknak a kitünte­tést. Köszöntötte őket dr. Egyed Dezső alezredes, a tűz­rendészet megyei parancsnoka is. Szádoczky Károly és Feny­vesi Ottó honvédek nem ka­Gépkönyvelési ankét a se gesdi íj Elet Tsz-ben (Tudósítónktól.) A SZÁMVITELNEK — hogy a vele szemben támasztól kö­vetelményeknek megfeleljen — egyszerűnek, világosnak, könnyen áttekinthetőnek kell lennie. Egyre bonyolultabbá vált a vállalatok, szövetkeze­tek tevékenységi köre, s a megnövekedett feladatok szük­ségessé tették a számvitel gé­pesítését, korszerűsítését. E gondolatok jegyében gyűlt össze a közelmúltban a Dél­somogyi Termelőszövetkeze­tek Területi Szövetsége és a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium ügyvitel­szervezési irodájának kezde-„ ményezésére huszonöt terme­lőszövetkezet számviteli szak­embere a segesdi Űj Élet Tsz Vágóhíd Iraknak hatszázezer dollár értékben A Komplex Külkereskedel­mi Vállalat hatszázezer dollár értékben komplett vágóhidat szállít Irakba. Magyar válla­lat gyártja a kombináthoz tar­tozó hűtőházat is, amely a vá­góhíd kétnapi kapacitását ké­pes befogadni. A tárgyalások Után remény van arra, hogy újabb, az eddiginél nagyobb teljesítményű teljes vágóhidat és hűtőházat szállíthatnak Irakba. Vasárnap is dolgoztak a földeken A héten befejeződik a burgonyaszedés — Elérkezett a búzavetés ideje Mezőgazdasági üzemeink a kedvező időt kihasználva szer­vezetten, jó ütemben folytat­ják az őszi betakarítást és ve­tési munkákat. Az igyekezetei bizonyítja, hogy a megye üze­meinek többségében megsza­kítás nélkül, vasárnap is foly­tatták a talajelőkészítést, a vetést és a kukorica betakarí­tását. Ahogy a- termelesfejlesztési albizottság tegnapi tanácsko­zásán is elhangzott: termelő- szövetkezeteink az őszi vetés- terület 70—72 százalékán elő­készítették a talajt, az allami gazdaságok ezzel a munkával 88 százaléknál tartanak. Az őszi árpát 275 hektáron ei is vetették, szövetkezeteink pe­dig a napokban végeznek ez­zel a feladattal. A mostani héttel köszöntött ránk a búza vetésének fő ideje. Ahogy a tájékoztatóban elhangzott, a mostani napokban ugrássze­rűen nő az elvetett, elmun­kált terület aránya. Mind szö­vetkezeteink, mind állami gazdaságaink a feladat egy­ötödénél tartanak. Jelentős gépi kapacitás sza­badul fel a megye burgonya- termelő szövetkezeteiben az­zal, hogy a becslések szerint a héten befejezik a burgonya szedését. Figyelemre méltó az a tény, hogy míg a szövetke­zetekben a termésátlag hektá­ronként várhatóan 130 mázsa lesz, addig az intenzív, főként a holland fajtákat termelő ál­lami gazdaságokban 298—300 mázsa körül alakul a hektá­ronkénti átlag. A másik, nagy erőket igény­lő és nagy feladatot jelentő munkával, a kukorica betaka­rításával 14—15 százalékra állnak szövetkezeteink. Az ál­lami gazdaságokban ennél jó vál kedvezőbb a helyzet. Ért­hető ez, hiszen az összes ku­koricaterület hetven százalé­kán, 7838 hektáron zárt rend­szerben termelik ezt a nö­vényt, és a 27 Braud adapter mellett rendkívül meggyorsít­ja a betakarítást a 19 John Deere kombájn. Bár 193 va­gon kukoricát képesek napon­ta szárítani a gazdaságok be­rendezései, és ezzel a teljesít­ménnyel 28 nap alatt végezni tudnak az összes termés szárí­tásával, most mégis torlódás következett be a betakarító kombájnok kimagaslóan jó teljesítménye miatt. Ahogy a tegnapi tanácsko­záson is megái lapították, igazi őszi nagyüzem köszöntött be mindenütt. Igen fontos, hogy az eddigi ütemet a lehetősé­gekhez képest tovább fokoz­zák gazdaságaink. A fölméré­sek szerint gépekből, alkat­részekből mejblbi készlet0’-: állnak rendz.kj„core, és mű­trágyából is a tervezettnél töb­bet szállítottak el. V. M. központi irodájában megren­dezett gépkönyvelési ankéton. A segesdiek 1973. január 1-e óta gépi könyveléssel dolgoz­nak. Ambrus Benő, az Üj Élet Tsz főkönyvelője ismertette a szövetkezet számviteli rend­szerét és az eddig megtett utat, mely a mai korszerű gépi könyveléshez vezetett. A fő­könyvelő szavaiból kitűnt, hogy a tsz vezetői már jóval a jelenlegi rendszer bevezeté­se előtt fölismerték a gépi könyvelés előnyeit. 1967-ben társultak ahhoz a tizennégy tsz-hez, mely a nagyatádi Bú­zakalász Tsz-ben gépkönyvelő­állomást létesített. Az út nem volt zökkenő- mentes, hiszen az anyagot he­tenként kellett beszállítani Nagyatádra. A gépkönyvelő­állomás a gyakori munkaerő­változás és az egyre növekvő feladatok miatt mind nehezeb­ben tudja ellátni tevékenysé­gét. Ekkor határozták el, hogy vásárolnak egy Ascota 170/30- as gyűjtés könyvelő gépet. A gép maga 169 ezer forintba ke­rült. A programozás, a szak­képzett dolgozók kiképzése ezt az összeget még több mint negyvenezer forinttal megnö­velte. — Nem volt könnyű feladat — mondta a főkönyvelő —, de megérte. — Ezek után hasz­nos tanácsokat adott a megje­lent tsz-ek vezetőinek, köny­velőinek az átállással kapcso­latos szervezési feladatokhoz és a kezelő személyzet kikép­zéséhez. Utalt arra, hogy a munka zökkenőmentessége, gördülékenysége megköveteli, hogy állandóan két-három kel­lően. kiképzett, és jól be­gyakorolt dolgozó álljon ren­delkezésre. Tájékoztatást adott 'a gépi könyvelés előnyeiről, amely elsősorban a számvitel megbízhatóságában és a dol­gozók munkakörülrriényeinek megkönnyítésében nyilvánul meg. A tapasztalatok alapján javasolta, hogy a tsz-ek anya­gi erejüktől függően vezessék be a korszerű gépi könyve­lést. A VENDÉGEK munka köz­ben is megszemlélték az okos gépet, és érdeklődéssel figyel­ték, miként engedelmeskedik Varga József né és Horváth Mária könyvelők fürge ujjai-. nak. A bemutató utáni beszélge­tésen értékelték a látottakat, gyakorlati tanácsokat kértek a könyvelőktől. Egyhangú véle­mény volt, hogy az ankét el­érte célját. Somogyi Néplap

Next

/
Oldalképek
Tartalom